Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-21 / 76. szám
A kukoricaföldek hősei Kik a győztesek? Járásunkban nap mint nap népszerűbbé válik a szocialista munkaverseny. Szükségesnek tartom közzétenni: ezúttal nemcsak a szövetkezetek munkáját értékelte a versenybizottság, hanem a védnöki üzemek segítségét is, amelyet a gabonabetakarítás szakaszán nyújtottak. A jasovi körzet hárem nagyobb szövetkezete sorrendben a jasovi, rudníki és a novoéanyi. A védnöki üzemek közül a legjobbak: a poproél Rufus és az Antimon (70 hektár gabona termését takarították be a helyi szövetkezet mezőin), a medzei i Tatrasmalt (1820 órányi munkát végeztek a debrődi szövetkezetben aratáscséplés idején), a Niiny Medzev-1 és pockaji Plloimpregna (dolgozói meghonosították a Nizn^ Medzev-i szövetkezetben a három váltásos cséplést). A negyedik helyre került a jasovi téglagyár. Ennek munkásai elősegítették, hogy a jasovi szövetkezet első lehetett a versenyfeltételek teljesítésében. Az ötödik helyet a kosicei építkezési vállalat érdemelte ki, amely gépjármüveket és munkaerőket bocsátott a novocanyi szökezetesek megsegítésére. A. S. ★ ★ ★ Jól sikerült szövetkezeti nap Gabcíkovón A vén gabcíkovói kastély parkjában a napokban ünnepséget rendezett a Jednota, a CSEMADQK járási vezetősége és a helyi szövetkezet. A gabcíkovói szövetkezet vezetősége 2500 szövetkezeti dolgozó előtt adott számot az elmúlt gazdasági évben elért eredményekről. Örömmel állapították meg, hogy ez a szövetkezet, amely az elmúlt évben gyenge gazdálkodásáról volt ismert a környékbeli szövetkezetek között, ebben a gazdasági évben szép eredményekkel dicsekedhet. Az ünnepség keretében Strbka elvtárs, szövetkezeti elnök 15 szövetkezeti tagnak kitüntetést nyújtott át példás munkájáért. Ezeket a szövetkezeti dolgozókat köszöntötte a népművészeti együttesek fellépése is. Az egybegyült szövétkezéti dolgozók két órán át gyönyörködhették a járás legjobb tánc- és énekcsoportjainak fellépésében. Fél Miklós, Dun. Streda pávai dolgozó ember. S íme, a traktorospárok 100 hektár kukorica egyetemes növényápolását vállalták magukra a vetéstől a betakarításig. S az eredmény? Egyedül a nyugat-szlovákiai kerületben 18 traktorospárt tüntettek ki a napokban a mezőgazdasági miniszter becsületjelvényével. A százasok harcot indítottak a kapa és az emberi gürcölés ellen. Ezért nevezhetjük őket méltán a kukoricaföldek hőseinek. A legnagyobb jutalmat, 1000 koronát és a becsületjelvényt Kotlár Gyula és László a Podunajské Biskupice-i szövetkezet traktorosai kapták, akik ez évben összesen 165 hektár kukoricát vetettek és ápoltak. — Gyorsan és jól dolgoztak - tolmácsolta a szövetkezet tagjainak véleményét Jozef Stanéiak, a szövetkezet gépesítője. — Jól haladt a munka és szépen kerestünk — mondja a kitüntetett testvérpár, amely jövőre már 200 hektár kukoricát akar ápolni. A négyzetesen vetett, géppel művelt és gazdag termést ígérő kukoricatáblák egy csapásra meghódították a Podunajské Biskupice-i szövetkezet nemrégiben még bizalmatlankodó tagságát. Ennek meggyőző bizonyítéka, hogy jövőre már a kukorica egész vetésterületét négyzetesen vetik. A négyszáz hektárnyi kukoricaterület új százasok vetélkedésére nyújt kedvező alkalmat. Ma még egy hektár kukorica termesztése 450 — 600 munkaórát vesz igénybe, de a harmadik ötéves terv keretében földműveseinknek nyújtandó gépi segítség 60—80 órára csökkenti az egy hektárnyi kukorica termesztésére szükséges munkaidőt. S a százasok úttörőként mindent megtesznek, hogy ez a terv minél hamarabb valóra váljék. ★ ★ ★ • Gyönyörű a topofnlcaiak máktermése: 12 mázsa a hektárhozam. A gabonafélék hozamai is túlhaladják az előző évek eredményeit. Miért? Tudni kell azt, hogy a topolnicai szövetkezet ebben az évben már a pálovceivel gazdálkodott közösen. (Farkas János, Topofnica.) A Podunajské Biskupice-i szövetkezetben ez évben kombájnnal szedik a burgonyát. A gép, amely mellett a kombájnost és traktorost is számítva hat ember dolgozik, naponta 3-4 hektár burgonyát takarít be. Ez at egyetlen gép 60 ember munkáját végzi el. Gazdagon fizet a burgonya Ilyen burgonyaszüret mint az idei, ritkaság még a rózsaburgonyájáróí híres Negyeden is. Különösen az egyik tfzhektáros tábla fizet bőségesen, ahol 400 mázsás átlagos hektárhozamot állapítottak meg. Természetesen, a jó termés a legnagyobb örömet azoknak okozta, akik egész éven át ápolták. Hiszen a 0,12 hektárról, amit egy-egy tag müveit, 5—6 mázsa burgonya jut a terven felüli termésből. Úgy tervezik, hogy a jövő évben 70 hektárra ültetnek burgonyát, s ebből 15 hektáron korai rözsaburgonyát termesztenek, mivel utána másodterményként jó termést ad a silókukorica vagy a takarmánykáposzta. A nededi szövetkezetben jól halad a többi munkálat is. A tarlószántást befejezték. Szépen folyik a 480 hektárnyi terület trágyázása. Sajnos, trágyaszóró hiányában kénytelenek lovasfogatokkal és kézi erővel végezni a munkálatokat. Eddig 50 hektár őszi árpát és bükkönyt vetettek el és 350 hektárt készítettek vetés alá. A traktorosok éjjel-nappal szántanak. A tervezett 4000 tonna silókukoricából eddig már 2460 tonnát besilóztak, s úgy vélik, hogy még terven felül is lesz 1500 tonna körül. Nagyon jó a máktermés is. Szépen halad a munka, s minden jel arra mutat, hogy a nededi szövetkezet a járás egyik legjobb szövetkezetévé fejlődik. Nagy Sándor (Neded) Használjuk ki jobban a gépek segítségét A Nővé Zámky-i járás 69 szövetkezetében mintegy 60 000 hektáron kell elvégezni az őszi szántást. Szeptember 8-ig azonban ennek a földterületnek csak a 10 %-át szántották fel. Feltétlenül fokozni kell a szántás és a talajelőkészítés menetét, hogy a mag idejében a földbe kerüljön, s a tavasziak alá a szántást még a fagyok beállta előtt elvégezhessük. Minden szövetkezetben elegendő gépi eró áll a szövetkezetesek rendelkezésére, csak a gépek kihasználása körül vannak kisebb-nagyobb hiányosságok. Amíg a Nővé Zámky-i szövetkezet az őszi vetések alá tervezett 470 hektárnyi területből 130 hektárt, s Gbelcén a tervezett 420 hektárból szintén 130 hektárt szántottak fel, addig Svodínban a tervezett 920 hektárból csak 120 hektárt, Tvrdosovcében a 930 hektárból 130 hektárt, Jasovában a 440 hektárból 40 hektárt, s a tarkanyi szövetkezetben a 171 hektárból mindössze 5 hektárt készítettek vetés alá. Ha a hibák okait kutatjuk, rájövünk arra, hogy ahol jól halad a munka, ott a gépek, főleg a lánctalpas traktorok éjjeli műszakban is dolgoznak, ahol pedig kevés a szántás, ott még nappal sincsenek tökéletesen kihasználva. Az idő szalad, s ezért egyetlen napot, egyetlen órát sem szabad elmulasztani. Most, amikor a szántáshoz igen kedvező feltételek vannak, fontos, hogy szövetkezeteinkben minden lánctalpas traktor két váltásban dolgozzék, annál is inkább, mivel most jóval kisebb üzemanyagfogyasztással és gépelhasználódással szánthatunk, mint például a decemberi sárban és fagyokban. Ilyen időjárásban még a Super 35-ös és 50-es traktorokat is könnyen kihasználhatjuk éjszakai műszakban, csak egy kis akarat és jó szervezés kell hozzá. Minden szövetkezetben vannak hivatásos traktorosokon kívül hajtási engedéllyel rendelkező személyek, akik más munkaszakaszokon dolgoznak. Ha ezek is gépekre ülnek, egy kis munkaátszervezésse) két műszakban biztosíthatjuk a gépek kihasználását! Szeptember és október, ezek a legmozgalmasabb hónapok a mezőgazdaságban, mivel a szántás-vetés fontos munkája egybeesik az őszi betakarítással. Csak úgy oldhatjuk meg eredményesen a ránk váró feladatokat, ha a Nővé Zámky-i szövetkezet példáját követve, a gépek éjjeli műszakban Is szántani fognak. Minden szövetkezetben tartsuk szem előtt azt a közmondást: „Ki mint vet, úgy arat”. Varga József, á Nővé Zámky-i Gépállomás dolgozója Jaj a magas termelési költségeknek arcot indítottunk a kártevők ellen és sikerült elejét vennünk az olyan veszedelmes ellenség pusztításának is, mint amilyenek a burgonyabogár, a fekete répalevéltetü, földibolha, ormányosok, és a különféle gyomnövények. Az ellenük vívott harc lázában, amikor minden figyelmünket a mezőkre irányítottuk, elfeledkeztünk egy igen veszedelmes ellenségről, amely a szemünk előtt emészti fel verejtékes munkánk gyümölcseit. Melyik ez az ellenség? Például a trebisovl szövetkezetben tavaly 1 kg sertéshúst 9,91 koronáért állítottak elő, ezzel szemben a krizovanyi szövetkezetben ugyanennyi sertéshús előállítása csak 5,35 koronába került. A trebiiovi szövetkezetesek tavaly 241879 kg sertéshúst adtak el. Kilójáért 11 koronát kaptak, tehát öszszesen 2 660 000 koronát bevételeztek. Ha ebből leszámítjuk a 2 397 000 koronát kitevő termelési költségeket, akkor a szövetkezetnek alig marad 263 000 korona tiszta jövedelme. Ha a trebisovi szövetkezet is olyan olcsón termelte volna a húst, mint a krizovanyi szövetkezet, akkor a termelési költséggel csak 1294 051 koronát emésztettek volna fel s a tiszta jövedelem elérné az 1366 618 koronát. A DRZENICEI kezdeményezés A fent említett példát azért hoztuk fel, hogy még jobban kitűnjék a levicei járásban levő drzenicei szövetkezet kezdeményezésének jelentősége. Ebben a szövetkezetben a tagok egy egész délutánt áldoztak a termelés alapos elemzésére. Főleg a termelési költségekre voltak kíváncsiak. A Mezőgazdasági Üzemtani Kutatóintézet dolgozóinak segítségével alapos áttekintést készítettek a kiadásokról és bevételekről, s bizony nem egy szövetkezeti tag kellemetlen meglepetéssel vette tudomásul, hogy munkájának eredményei rossz gazdára vallanak. A drzenicei szövetkezet már jő néhány éve helyes úton halad. Erről tanúskodnak az utolsó három év gazdasági eredményei is. De beszéljenek a számok: Üj zseblámpák Oj zseblámpák gyártását kezdték meg Svájcban. Az elem 10 évig is eltart, ha ugyanis kimerül, bármelyik konnektorba be lehet kapcsolni és megtölteni. Termelési mutató 1957 1959 Egy hektárra eső termelés koronában . . 3521,— 4780,— Egy hektár pénzben! jövedelme .... 3560,— 4448,— Egy hektárra eső termelési költség • . 2469,— 3340,— A munkaegység értéke (koronában és természetbeniekben) ■ ■ 19,80 24,20 1960. szeptember 21. A termelés színvonalát mutatják a hektárhozamok is. Tavaly búzából 22,88 mázsát, rozsból 26,26 mázsát, zabból 20 mázsát, kukoricából 22,55 mázsát és cukorrépából 393 mázsát értek el átlagban hektáronként. Az állattenyésztésben a következő eredményeket érték el: a tehenektől átlagban állatonként 2328 liter tejet és a tyúkoktól 126 tojást értek el. A sertések átlagos napi súlygyarapodása 38 deka, a szarvasmarháké pedig 61 deka volt. Nem rosszak ezek a termelési eredmények. Bárcsak ilyen eredményekkel dicsekedhetnének ma már összes szövetkezeteink! S mégis, amikor Sebesta mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa felfedte a termelési költségek tolvaj szerepét a szövetkezet gazdálkodásában, bizony alaposan elkomorodott a szövetkezeti dolgozók arca. Bebizonyosodott, hogy aránylag drágán termelnek. Ez a megállapítás főleg az állattenyésztésre vonatkozik, ahol minden termelésbe fektetett koronáért csak 1,13 korona értékű állati terméket állítottak elő. Ezzel szemben a növénytermesztésben dolgozó tagok minden koronáért 1,84 korona értékű terménnyel fizettek. Ami az egyes terményfajtákat illeti, termesztésükre tavaly a következő összegeket fordították: egy mázsa búzára 85 koronát, egy mázsa rozsra 97 koronát. egy mázsa árpára 86 koronát és végül a cukorrépa mázsájára 18 koronát. A tej literének előállítási költsége 1,90 korona, egy kg marhahúsé 13,30 korona, a sertéshús kilójáé 7,40 korona, a tojás darabjáé pedig 0,92 korona volt. Itt az egyedüli kiút a termelési költségek csökkentéséért indított harc. MIT TEGYÜNK? Ezt kérdezte a drzenicei értekezlet több felszólalója. Főleg az állattenyésztés kérdései gondolkoztatták el őket: hogyan lehetséges, hogy minden befektetett korona csak 13 fillér hasznot hoz, s így a termelési költségek csaknem elérik a termények eladási árának szintjét. Krajc elvtárs, a szövetkezet könyvelője, Daniel Bukoven zootechnikus és Molnár szövetkezeti elnök a jelenség okát abban látják, hogy aránytalanul nagy mennyiségű takarmányt vásároltak az állami tartalékokból, s ez lényegesen megdrágította a termelést. Elhatározták, hogy idén a takarmány terén önellátóak lesznek. Lois elvtárs, a szövetkezet mezőgazdásza több olyan intézkedést sorolt fel, amelyet a takarmány biztosítására foganatosítottak: lucernát kezdtek termeszteni, 26 hektár legelőt csapoltak le, a takarmány jelentős részét már ebben az évben öntözik és állványokon szárítják, növelni akarják a kukorica hektárhozamát s ezért négyzetes módszerrel hibridkukoricát vetettek. A siló is jobb minőségű, mint az előző években. Villanypásztoros legeltetést vezetnek be és a sertéstenyésztésben bevezetik az önműködő száraz- és hígetetést. Meggyőződésük, hogy ezek az intézkedések lényegesen hozzájárulnak a termelési költségek csökkentéséhez. Az értekezlet folyamán kitűnt, hogy csaknem minden munkaszakaszon csökkenteni lehet a termelési költségeket. A. Marko mérnök egész sor olyan munkaműveletet említett fel, amelyet gépesíteni lehetne a takarmány kaszálásától és szállításától kezdve egészen a trágya gépi eltakarításáig. Ján Bukoven pedig rámutatott a takarmány és a trágya gondatlan kezeléséből, valamint a különféle apróbb munkaeszközök meggondolatlan vásárlásából stb. származó veszteségekre. Egyszóval a drzenicei értekezlet megmutatta, hogy a jó szövetkezetben is számtalan lehetőség kínálkozik a termelési költségek csökkentésére. „Jaj a magas termelési költségeknek!“ Ez alatt a jelszó alatt indítottak harcot a drzenicei szövetkezet dolgozói a gazdálkodás megjavításáért. Ha ezt a jelszót magukévá tennék minden szövetkezetben, akkor alig néhány hónap alatt gondos, ésszerű munkával sokmillió koronát takaríthatnánk meg. Jozef Inovecky tünk kukoricát mind silóra, mind magra. S a kukorica vetésterületét a jövő évben tovább növeljük. Mit kezdene ilyen nagy területen a ka-Kotlfir Gyula és László hű barátjukkal, a kitüntetést viselő traktorral. problémájává és alapjává. Csak Szlovákia területén ebben az évben több mint negyedmillió hektáron termesz-Évszázadok óta tavasztól késő őszig hajladozott a földműves dereka a kapásnövények fölött. A keménnyé kérgeseden tenyér szorosan markolta a kapa nyelét, amely szinte egyedüli gépesítésként szolgálta az élelemért küszködő, földet művelő embert. Illetve éppen ellenkezőleg: az ember szolgálta őt. Minden cső kukorica és minden szem burgonya verejtéktől öntözve fejlődött virágból terménnyé, hogy táplálékot nyújtson embernek állatnak egyaránt. Egy hektár kukorica termése 15 hektár zab takarmányértékének felel meg, s a kukorica magasan túlszárnyalta az árpa, burgonya és répa tápértékét is. Ezért vált a kukoricatermesztés az állattenyésztés növelésének csúcs-
