Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-10 / 55. szám
A szocialista Csehszlovák Köziártaiág további felvirágzásáért A harmadik ötéves terv néhány kérdése Elvtársak; Beszámolóm második részéhez érkeztem, amelyben fel szeretném hívni a figyelmet a népgazdaság és a kultúra fejlesztése harmadik ötéves tervének néhány alapvető kérdésére. Az ötéves terv javaslatát a politikai iroda terjeszti az országos konferencia elé és Simúnek elvtárs szól majd róla. Cgy véljük, hogy a népgazdaság és a kultúra fejlesztése harmadik ötéves tervének előterjesztett javaslata megfelel a pártunk XI. kongresszusa által kitűzött politikai céloknak. Ez az ötéves terv a fejlett szocialista társadalom népgazdaság-fejlesztési terve és teljesítésével megteremtjük annak előfeltételeit, hogy áttérjünk a kommunizmus építésére. Az Idén sikeresen befejezendő második ötéves terv során hatalmasan gyarapodtak országunkban a termelőerők, felépítettük a szocializmus anyagi termelési alapját. Egész népgazdaságunkban, tehát a mezőgazdaságban Is, döntö fölényre tettek azért a szocialista termelési viszonyok. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy e biztos alapra támaszkodva nagyobb erővel és sokkal igényesebb feladatokkal kezdjük meg a harmadik ötéves tervet. Amint ismeretes, a második ötéves tervet és feladatait, amelyeket az. ipari termelés növelésében az 1956 — 1860-as időszakra tűztünk ki, már ez év áprilisában teljesítettük. Az Állami Tervbizottság becslése szerint ez év végéig egész ipari termelésünket az eredetileg tervezett 54 °/o helyett 65 %-kal növeljük. Egyes alapfontosságú gyártmányokban kifejezve ezt a túlteljesítést, ez az 1956 — 60-as években terven felül például 300 000 tonna kőszenet, több mint 400 000 tonna kokszot, több mint 700 000 tonna cementet, több mint 2000 tehergépkocsit, 5500-ná! több traktort, 11 millió pár cipőt, több mint 41 millió méter pamutszövetet jelent. Az ipari termelési terv túlteljesítésének jelentős része a gépgyártásra összpontosul. Itt 1960-ban a termelés 90 %-kal emelkedik, bár a második ötéves terv csak 77 %-os gyarapodást irányzott elő. Az iparban a munka termelékenysége is gyorsabban növekedik, mint előirányoztuk: 1956 és 1960 között 35,2 % helyett 39 %-kal növekedett. A beruházások méretének 70 %-kal kellett volna emelkednie, a valóságban azonban ez év végére eléri a 80 %-os emelkedést. Ezek a tények cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a párt helyesen tűzte ki népgazdaságunk és egész társadalmunk fejlődésének céljait és útjait a második ötéves terv időszakában. Igazolják, hogy helyesen mértük fel erőinket, lehetőségeinket és segédforrásainkat, hogy tervszerűen és egyenletes ütemben fejlesztjük gazdaságunkat,' s helyesen törekedtünk arra, hogy állandóan elmélyítsük kölcsönös testvéri együttműködésünket a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval. A harmadik ötéves terv javaslatának kidolgozása során a párt azokból az észrevételekből és javaslatokból indult ki, amelyeket a dolgozók tettek az irányelvek megvitatása alkalmával. Az 1961 —1965-Ös években eredetileg arra számítottunk, hogy az ipari termelés 50,8 %-kal nö. Tekintettel azonban arra, hogy a dolgozók újabb tartalékokra és lehetőségekre mutattak rá, feladatul fogadhatjuk el, hogy az ipari termelést több mint 56 %-kal emeljük. A termelés és a munkatermelékenység gyorsabb fejlődése lehetővé teszi, hogy az előirányzottnál körülbelül 12 milliárd koronával többet fordítsunk beruházásokra. A mezőgazdasági termelésben is az eredetileg tervezett 21,4 %-os növelés helyett most 22,8 %-ot tűzhetünk ki célul. Hangsúlyozom, hogy e feladattól független a szövetkezeti parasztok, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak egyre szélesedő mozgalma, amelynek célja, hogy a harmadik ötéves tervet a mezőgazdaságban négy év alatt teljesítsék. Mindez érthetően kifejezésre jut a nép anyagi és kulturális színvonalának gyorsabb emelkedésében is.‘ Arra számítunk, hogy a személyes fogyasztás a harmadik ötéves terv során legalább 30 %-kal emelkedik. Ha minden tekintetben biztosítani akarjuk a fejlett szocialista társadalom felvirágzását, úgy elsősorban arra kell törekednünk, hogy népgazdaságunk gyorsan és egyenletesen fejlődjék. Ez döntő fontosságú szocialista társadalmunk gazdasági és politikai megerősödésében. Figyelmünk középpontjában a mezőgazdaság áll Nem beszélhetünk a szocialista társadalom további fejlődéséről anélkül, hogy meg ne oldanók a mezőgazdasági termelés kérdését, le ne küzdenők a mezőgazdaság és a népgazdaság többi ágazatának fejlődése között fennálló eddigi aránytalanságot, valamint a mezőgazdasági termelés gyarapodásának eddigi irama és e népünk életszínvonalának területén magunk elé tűzött cél közötti aránytalanságot. Szóltam arról, hogy az iparban és népgazdaságunk más szakaszain teljesítettük a második ötéves terv feladatait Mezőgazdaságunkban azonban 1960 végéig nem érjük el a termelés oly mérvű gyarapodását, amilyet a terv és a párt irányelvei kitűztek. Emellett nem szabad elfelednünk, hogy olyan időszakról volt szó, amelyek kezdetén, 1956-ban a szocialista ezektor a szántóföld alig 40 %-án gazdálkodott, a legintenzivebben jelentkezett az átmenet az egyéni gazdálkodásról a szövetkezeti nagyüzemi termelésre, s a kis- és középparasztok zöme akkor lépett a szövetkezetbe. Ezt a tényt nem szabad szem elől téveszteni, hisz a legnehezebb feladatról van szó. amelyet az új társadalomnak a szocialista forradalom győzelme után meg kell oldania. E feladat nehézsége ellenére mezőgazdasági termelésünk a szövetkezetek szervezésének időszakában emelkedett és elérte a háború előtti színvonalat. Most, miután a mezőgazdaságban győztek a szocialista termelési viszonyok, megvan minden előfeltételünk ahhoz, hogy legyőzzük a mezőgazdasági termelésben mutatkozó hibákat és hamarosan alapvető fordulatot érjünk el fejlődésében. El kell érnünk, hogy mezőgazdaságunk az eddiginél sokkal többel járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez és társadalmunk javainak gyarapításához. Hogy a mezőgazdaság a maga lehetőségein belül lépést tarthasson az Iparral, ahhoz az ipartól sokkal több segitsé- 8et kell kapnia. A technika és vele együtt a tökéletes munkaszervezés az az alapvető követelmény, amellyel mezőgazdaságunk fejlődéséi biztosítanunk kell. Fejlett gépiparunk van. amely bőven adhat gépeket. Vegyiparunknak is minél több műtrágyát és más, a mezőgazdaság számára szükséges gyártmányt kell szállítania. Ezzel együtt rendkívül sürgős felada: hogy megoldjuk országunkban a vízgazdálkodás problémáját, amely egész népgazdaságunkat, társadalmunk egész életét érinti. Teljes szélességben kell foglalkoznunk e problémával, mert ha nem biztosítanánk elegendő vizet, úgy 10-15 év múlva érezheti vízhiánnyal küszködnénk. A r :'ni daságban az elegendő vizmen ség egyik alapvető feltétele annak, hogy lehetőleg megszabaduljunk a természet gyámkodásától, nek kulcsa; azé a feladaté, hogy biztosítsuk a nép életszínvonalának új, lényeges emelését. Az életszínvonal azáltal emelkedik tovább, hogy emeljük a béreket és fizetéseket, leszállítjuk a kiskereskedelmi árakat és bővítjük a társadalmi szolgáltatásokat. Ezek bővítésének útját főleg a gyermekek és a fiatalság esetében kívánjuk alkalmazni, hogy ezzel könnyltsük azoknak a családoknak a helyzetét, ahol több a gyermek és a család egy tagjára eső jövedelem kisebb. Nagy elégtétellel fogadták azt a határozatunkat, hogy ingyen juttatunk minden gyermeknek tankönyvet és tanszereket. Ezt az irányvonalat tovább folytatjuk, ahogy munkánk eredményei megengedik. Kétségtelenül helyes irányvonal ez, s magában hordozza a kommunizmus elemeit. Ezek az intézkedések elősegítik a gyermekek nevelését a kommunista társadalom számára. A nép életszínvonalának emelésében jelentős része lesz a munkaidő fokozatos rövidítése, ami viszont a társadalmi munka nagyobb termelékenységének közvetlen függvénye. Elvtársak! Nagyjából ezek a harmadik ötéves terv javaslatának legfontosabb alapvető politikai feladatai és célkitűzései, amelyeket az elkövetkező öt év folyamán céltudatosan és következetesen meg kell áldanunk. Amint már hangsúlyoztam, a következő harmadik ötéves terv egyben fontos lépést jelent annak érdekében, hogy a Jövőben eljussunk a línrm*r!iirn«1-a tárcsrfainmha nagy terméshozamokat érjünk el és országunk sok vidékén két aratást is. Magától értetődik, számítunk arra, hogy a szövetkezeti tagok és a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezése újabb tartalékokat és lehetőségeket tár fel. Cgy vélem, e bizakodásunk nem lesz meddő. Falvainkban ma nagyméretű kezdeményezés indul, amelyet pártunk éppen azzal a céllal támogat, hogy a mezőgazdaság harmadik ötéves tervét négy év alatt teljesítsük. E nagy célkitűzéseket csak úgy biztosíthatjuk, ha lényegesen növeljük a munkatermelékenységet, ha fejlesztjük a korszerű technikát és bevezetjük a népgazdaság minden ágazatában, ha kimondottan tudományos szinten szervezzük meg a munkát és biztosítjuk népünk magasfokú műveltségét. ■ A harmadik ötéves terv javaslatában sok új és igényes feladatot találunk a technika területén; gyárak és egész iparágak technikai rekonstrukciójáról lesz sző, határozottan keresztül kell vinnünk a komplex gépesítést és meg kell teremtenünk az automatizálásra történő áttérés előfeltételeit. Ё feladatok közül számos nem csupán a következő ötéves tervvel függ össze, hanem messze előremutat, biztosítja azokat az előfeltételeket, amelyeket már most meg kell teremtenünk, hogy a jövőben áttérjünk a kommunizmusra. A társadalmi munka termelékenységének növekedése és a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapodása a harmadik ötéves tervben magunk elé tűzött további feladat teljesítésémegvitatásában, valamint a választások során, s falvaink azt a célt tűzik ki, hogy a mezőgazdaságban a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítsük. A dolgozók e kezdeményezésére és aktivitására építjük jövendő terveinket, bonne látjuk a harmadik ötéves terv teljesítésének biztos zálogát. Tudjuk, hogy ez a sokoldalú kezdeményezés gazdaságunk újabb lehetőségeit tárja fel és hozzásegít az élet felvetette nehézségek leküzdéséhez. Elvtársak! Bennünket, kommunistákat boldogsággal tölt el az a tény, hogy immár feltárhatjuk jövendő fejlődésünk örömteli távlatait. Ilyen érzést csak a jő! végzett munka adhat, és az az óriási bizalom, amellyel hazánk dolgozói viseltetnek Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt. A szocializmus egyre jobban befolyásolja a világtörténést A jelenlegi helyzetet elsősorban az jellemzi, hogy a világ erőviszonyai egyre határozottabban a szocializmus javára tolódnak ej. E fejlődésről meg cáfolhatatlanul tanúskodnak a szocialista világrendszernek a kapitalizmussal folytatott versengésben elért nagy sikerei, valamint a békés együttélés politikájának egyre növekvő vonzóereje, amely az egész világban a haladó és demokratikus erők mozgósító programjává válik. Az erők feltartóztathatatlan eltolódása a szocializmus javára az a bázis, amelyből kiindulva a haladás ügye az egész világon minden tekintetben egyre tovább tör előre. A nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése további halálos csapásokat mér az imperializmus gyarmati rendszerére. Ezeket az alapvető változásokat a tőkés országokban a demokratikus erők és békemozgalom soha nem látott aktivitása kíséri, aminek az a következménye, hogy jelentősen korlátozódtak a nemzetközi reakció lehetőségei a hidegháború fokozására és támadó terveik megvalósítására. Az imperialisták étvágya továbbra is nagy, de egyre világosabb, hogy kezük ma már rövid ahhoz, hogy visszafelé forgassák a világ fejlődését amelynek alapvető tartalma a fokozatos átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Végleg elmúlt az az idő, amikor az imperialisták rákényszeríthették akaratukat a világra. Manapság a szocializmus állandóan és minden tekintetben érvényesíti döntő befolyását a világ eseményeire. Üjból látjuk, hogy a szocializmus valamennyi előnyének kibontakozása elválaszthatatlanul összefügg a Szovjetunió óriási sikereivel, amelynek népe eredményesen teljesíti ép túlteljesíti a hétéves tervet. A Szovjetunió tíz éven belül túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó termelésben. A szocializmus előnyei a kapitalizmus felett kifejezésre jutnak a többi szocialista állam fejlődésében. 1959- ben a szocialista tábor országainak összes ipari termelése 5,7-szeresen múlta felül a háború előtti színvonalat, ugyanakkor a tökésorszégok a második világháború előtti színvonalnak mindössze kétszeresét érték el. Az utóbbi három év alatt a szocialista országok ipari termelése 33,7 %-ka! emelkedett, ugyanakkor a tőkésorszápokban az emelkedés mindössze 5 %-ot tett ki. A szocialista táborhoz tartozó egvmilliárd emberen kívül valamennyi világrész százmilliói állnak a béke frontján. Sok olyan ország kormánya választotta és folytatja a békés együttélés politikáját, amelyek az utóbbi években vívták ki nemzeti szabadságukat és állami függetlenségüket. A békés együttélés kibontakoztatása, a népek és kormányok aktív védelme az imperialista beavatkozás ellen, ez a gyarmaturalom új módszerei ellen vívott harc alapvető formája. A Szovjetunió lenini békepolitikája a mi politikánk is A nemzetközi kapcsolatokban először történik, hogy az óriási katonai erő, annak következtében, hogy a szocializmus a kezében összpontosul, béketényezövé válik. Egy pillanatig sem ringatjuk magunkat pacifista illúziókban, viszont egyetértünk azzal, hogy a háborúk elkerülhetők és kizárhatók a társadalom életéből. A Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására kifejtett fáradhatatlan kezdeményezésével rendkívüli fokozza a szocializmus vonzóerejét. Az egyszerű emberek százmilliói lelkesen fogadják Hruscsov elvtárs békebeszédeit, s ez újra igazolja a Szovjetunió lenini politikájának helyességét és vonzóerejét. A mi politikánk is ez, amelyet Csehszlovákia népe lelkesen támogat. Az élet igazolja a Békekiáltvány helyességét Az erők viszonyának általános alakulása a szocializmus és a béke javára nagyon szorosan összefügg a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom harcával. A korunk leghaladóbb eszméit követő kommunista és munkáspártok százmilliók tevékenységét befolyásolják, egyre nagyobb tömegeket öntudatositanak és szerveznek harcra létérdekeikért, s a szocializmus és a béke útján vezetik őket. A történelmi jelentőségű Nyilatkozat és Békekiáltvány, amelyet a kommunista és munkáspártok 1957 novemberében moszkvai tanácskozásaikon hagytak jóvá, tevékenységük közös alapja lett a jelenlegi alapvető problémák megoldásában, a dolgozók igazi érdekeinek következetes érvényesítésében. Az élet teljes mértékben igazolta a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető programokmányainak helyességét. A kommunisták azért írták alá a Nyilatkozatot és a Békehiáltványt, hogy még következetesebben harcoljanak a békéért, küzdjenek az imperialista háborús cselszövések ellen. Az imperializmus megszűnt a világ fölött uralkodó fő és erős tényező lenni. Ezzel szemben napról napra növekszik és erősödik a szocialista világrendszer és egyre hatalmaskodik a világbéke mozgalma. A szocializmus további világgyőzelmének érdekében fokozottabban kivesszük részünket azoknak a feladatoknak teljesítéséből, amelyeket a szocialista világrendszer a közeljövőre kitűzött. Éljen a szocialista Csehszlovák Köztársaság! Éljen pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja! Éljen a testvéri Szovjetunió és lenini kommunista pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapata! Éljen és tovább szilárduljon a szocialista tábor országainak, a kommunista és munkáspártoknak megbonthatatlan egysége és összefogása a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben! Éljen a marxizmus-leninizmus! és irányelve A dolgozók kezdeményezése és ?ktivitása: a harmadik ötéves terv sikeres teljesítésének záloga Ezek az alapvető politikai és gazdasági feladatok megkövetelik az egész társadalom, a társadalom egész szervezetének alkalmazkodását. E célt tartotta szem előtt a párt, amikor a nép legszélesebb körű részvételével végrehajtotta az állam új területi beosztását és területileg átépítette a közigazgatás egész szervezetét. Mindeme szervezési változásokat azért hajtottuk végre, hogy országunkban az eddiginél még inkább és még teljesebben a dolgozóké legyen a döntés. Elsősorban arról van szó, hogy az új nemzeti bizottságokban — az államhatalom és közigazgatás szerveiben —, amelyeknek az egységes állami népgazdasági és kulturális fejlesztési terv szellemében kell irányítaniuk minden rájuk bízott munkaszakaszt. s amelyek felelősek az egyes kerületek, járások, városok és falvak felvirágzásáért, teljes mértékben érvényesüljön a dolgozók akarata, hogy e szervekben a nép által választott képviselők döntsenek. A nemzeti bizottságokat nagy hatáskörrel és felelősséggel ruháztuk fel, hisz ma a nemzeti bizottságok Igazgatta gazdasági vállalatok költségvetése az országos költségvetés közel 32 %-át teszi ki. A nemzeti bizottságoknak közvetlen befolyásuk van az egyik legfontosabb gazdasági ágazatra, a mezőgazdaságra, amelyért elsősorban ők felelősek. A nép szélesebb körű, tevékeny részvétele az ország és a gazdasági élet irányításában és igazgatásában az utóbbi időben abban nyilvánul meg, hogy népünk kezdeményező kedvvel széleskörű mozgalmat indit a párt által kitűzött célok mielőbbi elérésére. Ez a mozgalom szembetűnően megnyilvánult a második ötéves terv feladatainak túlteljesítésében, a harmadik ötéves terv javaslatának és a szocialista alkotmány tervezetének
