Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-10 / 55. szám

kezéseket, amelyek célja: a dolgozók részvételének elmélyítése a bíróságok munkájában. E kérdéseket összessé­gükben a párt Központi Bizottsága ez év őszén vitatja meg. De már az al­kotmánytervezetben is megemléke­zünk bíróságaink rendszerének egé­szen új láncszeméről; a helyi nép­bíróságokról, amelyek az egyes hely­ségekben és a munkahelyeken mű­ködnek majd. Az új -alkotmány leírja államunk új címerét is. Az ötágú csillag kifeje­zésre juttatja a szocializmus győzel­mét hazánkban és hűségünket a proletáf' nemzetköziség elvei iránt. A címerben ugyanakkor kifejezésre jut a cseh és a szlovák testvérnemzet egysége; az új címer határozottan a két nemzet haladó hagyományaira támaszkodik. Ugyanakkor ajánljuk, hogy a csehszlovák államlobogó és az állam himnusza változatlan maradjon. Új alkotmányunk nemzetközi jelentősége z alkotmánytervezetben kifejezésre utó rendezés helyes. Helyesléssel és megértéssel fogad­­ák a szlovák nemzeti szervek hely­eiének rendezését, amely megszilár­­litja a Szlovák Nemzeti Tanács te­­antélyét. Ez a nemzeti törvényhozó is állami szerv egyesíti a hatalmi és cözigazgatási munkát, s biztosítja Szlovákia- további gazdasági és kultu­rális fejlődése feladatainak' megol­­íását az egységes Csehszlovák Köz­­ársaságban, mégpedig úgy, hogy izlovákia, fejlettségi fokát illetőleg, i legrövidebb időn belül elérje a :seh országrészek színvonalát. A vita igazolta, hogy az állam és a (azdasági élet szervezésének és gazgatásának eddigi tapasztalatai, ,-alamint a szlovákiai kerületek ter­­nelőerőinek további fejlődése meg­­<öveteli a szlovák nemzeti szervek izervezeti felépítésének újjárendezé­­;ét és tökéletesítését, s e szervek szorosabb együttműködését a kor­­nánnyal. Általában kifejezésre jutott íz a meggyőződés, hogy az állam új :erületi beosztásában, a nemzeti bi­­lottságok új jogainak alapján a nem­ied érdekeket még jobban biztosi­amnak láthatjuk, s ugyanakkor biz­tsabban érvényesülnek az egységes •cözponti irányítás elvei. A nemzetiségi kérdés alkotmányunkban Ami a nálunk élő többi nemzetiség­hez tartozó állampolgárokat illeti, az alkotmánytervezet ugyanolyan jogo­kat biztosít számukra és ugyanolyan kötelességeket ruház rájuk, mint a köztársaság valamennyi polgára szá­mára. Abból a tényből kiindulva, hogy a két nemzeten — a csehen és a szlovákon kívül — nálunk még nép­rajzi egészként magyar, ukrán és lengyel nemzetiség is él, az alkot­mány számukra is biztosítja az anya­nyelvi oktatást és a kulturális fejlő­dést. Az alkotmány egésze teljes mértékben a közt*!-saság valamennyi állampolgára számára nemzetiségi különbség nélkül biztosítja a társa­dalom életében való teljes részvételt. Állampolgáraink a vita során nem­zetiségi különbség nélkül igazolták a nemzetiségi viszonyok megoldásának helyességét, mivel benne látják an­nak a zálogát, hogy valamennyi ál­lampolgár együttes erővel törekszik szocialista célkitűzéseink elérésére. E célkitűzéseink, a proletár nemzet­köziség elvein alapulva, nem osztják meg a nemzeteket és a nemzetisége­ket, ellenkezőleg, közelebb hozzák őket egymáshoz, baráti viszonyt, a kölcsönös segítség és támogatás testvéri kapcsolatait hozzák létre köztük. A köztársaságunk gazdasági alap­jaival kapcsolatos vita igazolta, hogy dolgozóink megértik, milyen előnyö­ket hoz a társadalomnak a termelő­­eszközök szocialista tulajdona, meg­értik, hogy ez az elmúlt 15 év folya­mán elért valamennyi nagy sikerünk forrása. Megváltozott viszonyuk a társadalmi tulajdonhoz, és az embe­rek tudatában egyre inkább meggyö­keresedik az az elv, hogy a szocia­lista társadalomban minden egyén olyan gazdag, amilyen gazdag az egész társadalom. Most, hogy egész népgazdaságunk­ban győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok, kialakultak an­nak az előfeltételei, hogy magasabb fokra emeljük termelésünket, első­sorban a mezőgazdaságban. Érthető tehát, hogy az e kérdésekkel foglal­kozó vita egybekapcsolódott a har­madik ötéves terv konkrét termelési feladatainak megoldásával az iparban és a mezőgazdaságban, s dolgozóink igyekeztek megtalálni a termelés további növelésének útját. Az új alkotmány tervezete azonban mit sem változtat a kis magántulaj­don eddigi helyzetén. Ez azt jelenti, hogy semmi esetre sem szüntetjük meg a kis- és középparasztok föld­­tulajdonát, akik közös gazdálkodásra fogtak össze. Az új alkotmányterve­zet 8. cikkelyének harmadik bekez­dése kimondottan megemlékezik г közös szövetkezeti gazdálkodásra egyesített föld együttes használatá­ról, minthogy ez a mezőgazdaság nagyüzemi termelés biztosítéka, a falu jólétének záloga. Ezt szövetke­zeti parasztjaink jól tudják. Az alkotmány biztosítja a munká­val szerzett személyes tulajdon érint­­hstetlenségét is. Érthető, hogy ei megában foglalja a családi házakat, Elvtársak! Oj alkotmányunk tervezetéi he­lyesléssel fogadták barátaink a szo­cialista országokban, valamint a tő­késországokban élő barátaink, a munkások és haladó gondolkozású „A lenini úton előre szocialista hazánk tovább) felvirágzásáért!" E jelszó jegyében ülésezik Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konfe­renciája a prágai Vár Spanyol-termében. A küldöttek figyelmesen hall­gatják Novotny elvtárs beszámolóját. A szocialista demokrácia további elmélyítésének feltételei Ä szocialista Csehszlovák Köztársaság további felvirágzásáért (Folytatás az L oldalról.) változásokat. A dolgozó nép közvet­lenül részt vett az alkotmány végle­ges kidolgozásában. Népünk igen kedvezőeft fogadta, hogy az új alkotmány szocialista alkotmány, hogy egész tartalmával törvénybe iktatja azt a nagy törté­nelmi jelentőségű tényt, amelyet or­szágunkban a szocialista rend győ­zelme jelent. Javasolták, hogy ez a tény államunk nevében is kifejezésre jusson. Ezt helyesnek tartjuk, és az országos konferenciának azt javasol­juk, hogy az új alkotmány szerint államunk neve „Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság“ legyen. Dolgozóink helyesléssel fogadták azt a tényt, hogy az alkotmányban kifejezésre jut a Szovjetunióhoz fű­ződő viszonyunk és a szocialista vi­lágrendszerhez való tartozásunk. Né­pünk ezzel ismét kifejezte a szovjet nép iránt érzett barátságát, s annak a történelmi ténynek a felismerését, hogy a szocializmus győzelmét nálunk annak köszönhetjük, hogy a Szovjet­unió diadalmaskodott a német fasiz­mus felett, s hogy kölcsönösen együttműködünk a Szovjetunióval, amely minden tekintetben önzetlenül támogatott bennünket és rendelkezé­sünkre bocsátotta minden értékes ta­pasztalatát. A Szovjetunióval való testvéri barátságban, szövetségben és szoros együttműködésben látjuk szabadságunk és állami függetlensé­günk zálogát, a csehek és szlovákok nemzeti kultúrája felvirágzásának biztosítékát, szocialista rendünk és kommunista jövendőnk biztos letéte­ményesét. Alkotmányunk fontos új eleme, hogy kifejezésre juttatja Csehszlovákiának a szocialista világ­­rendszerhez váló tartozását és hang­súlyozza a szocialista tábor országai­nak elvtársi együttműködését, amely a kölcsönös segítségen és a nemzet­közi szocialista munkamegosztáson alapul. Ezzel alkotmányunk Rögzíti az új történelmi tényt, amely különösen az utóbbi esztendőkben egyre inkább kibontakozik, mind jobban megsok­szorozza a szocialista országok erőit, s lényegesen befolyásolja a világ to­vábbi politikai és gazdasági fejlődé­sét a szocializmus javára. Helyesléssel fogadták a többi nép­hez fűződő kapcsolatainkat jellemző aiapelveket is. amelyek kifejezésre juttatják békés külpolitikánkat, azt a törekvésünket, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok a köl­csönös megértés és a békés együtt­élés elvei alapján együttműködjenek Kifejezésre juttatják ezek az elvei a béke, a demokrácia és a szocializ» mus erőinek gyarapodásába vetett hitünket, azt, hogy a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom erői szün­telenül gyarapodnak, és azt a szilárd meggyőződésünket, hogy a szocialista rend előnyösebb. Dolgozóink helyesen értik, hogy a szocializmus építésében elért sikereink elősegítik valamennyi nemzet számára azt a felismerést, hogy a szocializmus az egyetlen út, amely a békéhez és az emberiség elégedett életéhez vezet. Dolgozóink helyesen értik, hogy sikereink, a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és az egész szocialista tábor sikerei jelentik azt az erőt, amely a világ haladó békeerőivel együtt meg­fékezi, meghiúsítja az imperialisták háborús szándékait és hathatósan képes megakadályozni a háborút. Amint a Központi Bizottság utolsó ülésén már megállapítást nyert, az új alkotmány tervezete nemcsak kifeje­zésre juttatja és rögzíti társadalmunk jelenlegi állapotát, hanem egyben ki­tűzi az állam és a társadalom további fejlődésének útját is. Az új alkot­mány tervezetének ezt az új jellemző vonását a vita során helyesen meg­értették. Elsősorban abban az érte­lemben, hogy mindnyájunktól, mun­kánktól, s attól, hogyan teljesítsük minden munkahelyen a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött gazdasági terveket, ettől függ, hogy elérjük azokat a célkitűzéseket, ame­lyekről az alkotmány szól, s hogy be­fejezzük hazánkban a szocializmus építését és ezzel megteremtsük a kommunizmusba való jövendő átme­net előfeltételeit. Az eddigi nagy szocialista változá­sok és jövendő célkitűzéseink rögzí­tése az alkotmány tervezetében г dolgozók részéről kedvező fogadta­tásra talált. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja helyes politikájának bi­zonyságát látják benne. Az alkot­mánytervezetben lényegében kifeje­zésre jut, hogy sikerrel teljesítsd! a párt kongresszusain kitűzött U irányvonalat; a párt politikai főirány­­vonalát Utoljára а XI. kongresszu: rögzítette, amely megmutatta a szo­cializmus építése befejezésének út­ját. Az alkotmánytervezet a legálta­lánosabb körvonalakban kifejezi i párt által kitűzött nagy célokat is. E: természetes tény; abból következik hogy pártunk a marxizmus-leninizmuí tanítása, valamint dús tapasztalata és gyakorlata alapján a legjobbar felismerheti a társadalmi fejlődé: törvényeit, s meghatározhatja a jöví feladatokat és célokat. Pártunk vezető szerepe A szocializmus építésében elért minden siker egybeforrott azzal a munkával és vezető szereppel, ame­lyet Csehszlovákia Kommunista Párt­ja tölt be egész életünkben. Helyesen mutattak rá arra, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nélkül nem értük el volna mindazokat a győzelmeket, amelyeket a csehszíovákiai munkás­­osztály és a dolgozó nép harcolt ki 1945-től, s hogy vezető szerepe nél­kül nem tűzhetnénk magunk elé ily bátor célokat a szocializmus építé­sének véghezvitelében. Abban, hogy népünk élén Csehszlovákia Kommu­nista Pártja áll, látja népünk jöven­dőjének, szocialista társadalmunk to­vábbi felvirágzásának zálogát. Ezért fogadta magától értetődően és álta­lános helyesléssel, hogy az alkotmány kifejezésre juttatja Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szere­pét. Csehszlovákia népe ezzel ismét kifejezi bizalmát Csehszlovákia Kom­munista Pártja iránt, s azt a meg­győződését, hogy a párt heiyes poli­tikát folytat. A vita során helyes.en hangsúlyoz­ták, hogy az alkotmány világosan ki­fejezi államunk osztályalapját, amely­nek élén a munkásosztály áll; kifeje­zésre juttatja azt a tényt, hogy tár­sadalmunkban nincsenek kizsákmá­­nyolék és kizsákmányoltak. Helyes­léssel fogadták, hogy az alkotmány megemlékezik a csehek és szlovákok Nemzeti Frontjáról, amely a városi és falusi dolgozók szövetségének politikai kifejezője Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével. Rendkívül pozitívan értékelték azt a tényt, hogy az új alkotmányterve­zet egész tartalmát áthatja a mély­séges demokratizmus, amely kifejezi és lehetővé teszi a nép széleskörű részvételét gazdaságunk irányításá­ban, állami és társadalmi ügyeink igazgatásában. A demokratjkus cent­ralizmus elveinek következetes ér­vényesítésével államunk építésében és a népgazdaság egységes irányítá­sában, az egységes gazdasági terv kötelező jellegében, valamint a tár­sadalmi érdekek elsődlegességével a helyi érdekekkel szemben, az alkot­mánytervezet megteremti a szocialis­ta demokrácia további elmélyítését, a dolgozók alkotó aktivitása és kez­deményezése még szélesebb érvé­nyesülésének előfeltételeit. Ezért helyes, ha hangsúlyozzuk a képviseleti testületek szerepét, ame­lyek révén a dolgozó nép az államha­talmat gyakorolja, továbbá ha rámu­tatunk a többi választott állami szervnek és a dolgozók tömegszerve­­zeteinek, főleg a szakszervezetnek a szerepére. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bizottságok a dolgozó nép alapvető államhatalmi szerveként lé­nyegesen nagyobb szerepet töltenek be és feladatuk tovább nő, ajánlatos, hogy az alkotmányba foglalják a nemzeti bizottságok képviselőinek esküszövegét, valamint e képviselők főbb feladatait. Az alkotmány végleges tervezeté­ben felhasználták a vita során elhang­zott észrevételeket, amelyek rámutat­tak, hogy a tervezet fejezze ki még határozottabban a képviseleti szervek és a képviselők egybeforrottságát és együttműködését a néppel, hangsú­lyozza még jobban a dolgozók és szervezeteik részvételét az országos igazgatásban. Az új alkotmány kifejezésre jut­tatja a nemzetiségi viszonyok marx­ista-leninista rendezését is köztársa­ságunkban. A vita igazolta, hogy ez emberek is. Barátaink nagyra érté­kelik. hogy új alkotmányunk terve­zete következetesen a kapitalizmus­ból a szocializmusba vezető átmenet általános érvényű törvényszerűségei­re támaszkodik, amelyeket alkotó módon érvényesítünk a mi viszo­nyaink között. A szocializmus győ­zelme, amelyet nálunk, Csehszlová­kiában elértünk, egyben a Szovjetunió vezette egész szocialista tábor győ­zelmes előrehaladásának gyümölcse. Ezért alkotmányunk a szocializmus egyre növekvő fölényét szemlélte­tően mutató példák egyike. A bizo­nyosság, amellyel elfogadhatjuk szo­cialista alkotmányunkat és bizonyos programszerű vonásokkal Is kiegé­szíthetjük, abból következik, hogy a szocializmust sem a világon, sem ná­lunk sohasem állíthatja meg senki és semmi feltartóztathatatlan előrehala­dásában, s nem akadályozhatja meg újabb és újabb győzelmeit. A tőkésországok dolgozói bizonyára örömmel fogadják alkotmányunkat, amely kifejezi a szocializmus előnyeit a kapitalizmussal szemben és igazol­ja a kommunista mozgalom célkitű­zéseinek helyességét. Az alkotmány tervezetéről lefoly­tatott vita nemcsak a dolgozók álta­lános helyeslését juttatta kifejezésre, hanem számos javaslatot és konkrét észrevételt is eredményezett, ame­lyekkel a dolgozók közvetlenül is részt vettek az alkotmány számos gondolatának kifejezésében.) A vitát értékelve, meg kell állapítanom, hogy az elvi kérdésekkel kapcsolatos ja­vaslatok és észrevételek túlnyomó többsége helyesen törekedett arra, hogy még tökéletesebbé tegyük az alkotmány tervezetét. Ezeket az ész­revételeket teljes mértékben figye­lembe vettük, néhányukrél már szól­tam is. A többi módosítási javaslatot írásban megkaptuk, szerepelnek az új alkotmány feldogozott végleges ter­vezetében. meg, hogy az alkotmány alaptörvény, s ezért nem foglalhat magában min­dent. aminek megoldása az egyes törvények dolga. A vita teljes mértékben igazolta azoknak az elveknek a helyességét, amelyeket a párt Központi Bizottsága tűzött ki áprilisi ülésén az új alkot­mány tervezetének kidolgozásával kapcsolatban. Az alkotmánytervezet vitája nemcsak országos méretben értékelte eddigi 15 esztendős fejlő­désünket, hanem ugyanakkor a dol­gozók általa részt vettek az állam és szocialista társadalmunk további fej­lődésének meghatározásában. Népünk a vitában újból tanúságot tett szocialista' öntudatáról és álla­miságának érettségéről. A dolgozók maguk vizsgálták felül saját törté­nelmi jelentőségű művüket, s bizton­ságot, saját alkotóerejükbe vetett hitet merítettek belőle. Ugyanakkor teljes elismerésüket fejezték ki a pártnak, amely társadalmunk szocia­lista építését irányítja. A szocialista alkotmány tervezeté­nek jóváhagyása pártunk országos konferenciáján, amelyen részt vesz­nek a többi politikai pártok, a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervezetek képvise­lői is, majd szentesítése az újonnan választott Nemzetgyűlés által további fontos történelmi lépés lesz előre országunk, nemzeteink, forradalmi munkásmozgalmunk történetében. Az új szocialista alkotmány jóváhagyása határkő lesz, amelytől biztos léptek­kel haladunk tovább útunkon célunk, a kommunista társadalom felé. Javaslom az országos konferenciá­nak, hagyja jóvá az új alkotmány tervezetét és ajánlja az újonnan meg­választott Nemzetgyűlésnek az alkot­mány elfogadását. (Folytatás a 3. oldalon) vlkendházakat, kerteket, személyi és háztartási szükségleti tárgyakat, megtakarított pénzeket, valamint a személyi tulajdon örökölhetőségét. Nagy és élénk vita folyt az állam­polgárok jogairól és kötelességeiről. Itt is beigazolódott, hogy nálunk az emberek tudatában már gyökeret vert az állampolgárok jogainak, szabadságának és kötelezettségeinek szocialista értelmezése. Ebben van rendszerünk nagy előnye a tőkés­rendszerhez képest; a dolgozók na­gyon jól tudják, hogy nálunk a mun­kások, parasztok és értelmiségiek jogai nem csupán üres szavak, mint a burzsoá alkotmányban, hanem anya­gilag is teljes mértékben biztosítjuk őket. Ebből ered dolgozóink nagy munkaszorgalma is, mert nemcsak jogaikkal akarnak élni, hanem teljes mértékben tudatában vannak a tár­sadalom iránti kötelességeiknek és felelősségüknek is. Dolgozóink a vita során nagy figyel­met fordítottak az igazságügy kérdé­seire Is. Helyeselték azokat a rendel-Az alkotmánnyal kapcsolatos ész­revételek és kérdések kisebbik része olyan jellegű volt, hogy különféle okokból nem vehettük fel őket az alkotmányba. Olyan javaslatokról van szó. amelyek szerzői nem értették 1960. július 10.

Next

/
Thumbnails
Contents