Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-14 / 74. szám

A zbrojníkyl szövetkezetesek hatá­rozott választ adtak pártunk közpon­ti bizottságénak levelére. Azt. hogy a harmadik ötéves terv termelési mutatőit egy évvel hamarabb elérik. Nos. ez bizonyosan sikerül is nekik, mert az egyes ter­melési szakaszo­kon tett vállalások mögött ott állnak a szövetkezet szor­galmas tagjai, akik maguk kezdemé­nyezték a komoly feladatok megvaló­sítását. Idei eredményeik már kezességet je­lentenek a válla­lások teljesítésére. Például búzából a tervezett 26 mázsa helyett 28 mázsát takarítottak be minden hektárról. Sörárpáből szintén túlteljesítették a tervet, mégpedig egy mázsával hek­táronként. Cukorrépából erre az évre 320 mázsa a tervük, 1964-re 420 má­zsás hektárhozamot terveztek, ám több mint valószínű, hogy az idei termésből legalább 450 mázsát taka­rítanak be hektáronként. Kukoricá­ból szemesen 42 mázsás hektárho­zamra számítanak. Ez a mennyiség pedig nem kevesebb, mint az 1964-re tervezett mutató. Mivel bevételük nagyobb részét az állattenyésztésre tervezik, nagy súlyt helyeznek a takarmánytermelésre. Ebben az esztendőben földterületük 27 %-án termelnek évelő takarmányt, a harmadik ötéves terv végére ezt még 5 %-kal megemelik. Növelik a kukorica, főképp a tej-viaszos érett­­ségű silókukorica vetésterületét is, mert az a tervük, hogy az elegendő szálas- és abraktakarmány mellett minden szarvasmarhára 80 mázsa jó minőségű silótakarmány jusson. Csak­is így teljesíthetik azt a bátor ter­vet, hogy az egy hektárra eső tej­termelést az idei 497 literről 1964- ben 929 literre emeljék. Кеско Pál és Dobrovodsky Ondrej sértésgondozók is a jó takarmány­­alapban bízva merték vállalni, hogy az év végéig a tervezett sertéshús­nál 100 mázsával többet adnak piacra. Jelenleg 65 dkg-os súlygyarapodást érnek el naponta. Persze a sertés­­tenyésztés szép eredményeiben Szlu­­ka Pál anyakocagondozónak is ré­sze van, mert az előirányzott 14 ma­lac helyett átlagosan 16 malacot vá­laszt el kocánként. Ilyen szaporula­tot pedig csak a harmadik ötéves terv végére, illetve 1964-re terveztek. A hízómarhák naponként és dara­bonként 1,10 kg húst szednek ma­gukra. Ez Bartos János és Harangozó András gondozók érdeme, akik nem­csak szorgalmasak, de értenek is a munkájukhoz. Baromfitenyésztésükben is nagy fejlődésre van kilátás. A jelenlegi 3036 darabot kitevő tyúkállományt 1964-ig fokozatosan további hat ezer tyúkkal bővítik. Ezzel elérik, hogy 1964-ben egy-egy hektárra számítva 551 tojást termelnek majd. Hektáron­kénti hústermelésüket a jelenlegi 141 kg-ról 195 kg-ra növelik. Természetes, hogy a termelés ilyen □□□□□□□С Beérett a fehér arany (Folytatás az 1. oldalról) gyárak ügye. A nemzeti bizottságok is alaposan készüljenek fel a betaka­rítás és szállítás rugalmas irányítá­sára. Létesítsenek készültségi mun­kacsoportokat, amelyek fennakadás esetén rugalmasan segítenek a vasúti rakodásban. A rakodásban foglalkoz­tassunk minden fellelhető rakodógépet és — számolva az esetleges géphibák­kal is, — a gyárakban létesítsünk ván­­dormühelyeket. A cukorrépa-betakarítása, mint minden évben, most is próbára teszi a vasutasok ügyességét. A beadási tervek pontos betartásával és a cu­korrépaszeletek tervszerű átvételével járuljunk hozzá a vasúti teherkocsik ritmikus közlekedéséhez és ezzel együtt a cukorrépa-kampány sikeré­hez. A földeken beérett az ország fehér aranya. Ne engedjük, hogy belőle akár egy szem is kárba vesszen. arányú emelkedése a jövedelemben is érezteti majd hatását. Számításuk szerint 1964-ben 32 korona lesz egy­­egy munkaegység értéke, bár ez alatt az idő alatt a közös vagyon értéke is jelentősen megnövekedik. Géppark­juk 1 489 000 korona értékű géppel és eszközzel lesz gazdagabb, gazda­sági épületekre további 3 095 000 ko­ronát irányoznak elő. A következő négy évben összesen 6 millió korona értékkel gyarapítják a jelenleg 5159 ezer koronára becsülhető alapeszkö­zöket. Tehát sok minden bizonyítja, hogy Zbrojníkyben a hátsó kerékre is gon­dolnak. Például az oszthatatlan alap­ra már ebben az esztendőben a be­vétel 13 °/o-át adják. Ezért növeked­het az említett arányban a közös va­gyon értéke. Az is előrelátásukat bizonyítja, hogy a termelés növelése és a növénytermelés egyes ágaiban a több emberi munkaerőt igénylő belterjesség fokozása mellett is csök­kenteni akarják az egy hektár meg­művelésére eső munkaegységek szá­mát. Ezzel a munkatermelékenységét növelik. Persze mindez lehetetlen lenne a tervezett gépesítés és az új technológia alkalmazása nélkül. Az egyesek vállalásából, de közös akarattal született az az elhatáro­zás, hogy a harmadik ötéves terv mutatóit négy alatt elérik. S a má­sodik ötéves terv utolsó esztendejé­nek eredményei is arról tanúskod­nak, hogy a levicei járás egyik élen­járó szövetkezetének tagjai a nagy országos versenyben becsülettel helyt­állnak. Vlado Fapso, Levice A Biztonsági Tanács Kongóról tárgyal Lumumba visszautasítja az ENSZ beavatkozását A kongói helyzet továbbra is élén­ken foglalkoztatja a világ közvélemé­nyét. Lumumba miniszterelnök meg­beszélést folytatott az Egyesült Nem­zetek Szervezetének kongói megbí­zottjával, majd sajtóértekezleten visz­­szautasította a világszervezet beavat­kozását Kongó belügyeibe. A minisz­terelnök rámutatott arra, hogy az ENSZ-hatóságok eljárása világosan mutatja: ahelyett, hogy elősegítenék a kongói helyzet megoldását, a haza­áruló Kaszavubu oldalára álltak. Nyugati hírügynökségek legfrissebb jelentései szerint a kongói kormány emlékiratot intézett a Biztonsági Ta­nácshoz, amelyben felkéri a világszer­vezetet, utasítsa a főtitkárt és annak kongói megbízottait, hogy szüntessék meg Kongó belügyeibe való közvetlen vagy közvetett beavatkozást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a kon­gói kormány kérésére újból összeült, hogy megvitassa Lumumba miniszter­­elnök emlékiratát a kongói helyzettel kapcsolatban. Több mint másfélórás vita után az ülést félbeszakították, hogy a küldöttek részletesebben ta­nulmányozhassák a kongói kormány emlékiratának szövegét. Kuznyecov, a Szovjetunió ENSZ- küldötte beszédet mondott, amelyben élesen bírálta Hammarskjöld főtitkár határozatlan állásfoglalását, majd le­szögezte, hogy az ENSZ-nek mindent el kell követnie, hogy a kongói hely­zetet a legrövidebb időn belül meg­oldja. Kuznyecov kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács már egyszer uta­sította az ENSZ főtitkárát a kongói probléma megoldására. Amennyiben a főtitkár további utasításokat kérne, elsősorban azt kellene tennie, hogy a kongói repülőtereket és rádióállomá­sokat újra szabaddá tegye, amelyek nélkül a kongói kormány nem bizto­síthatja a rendet az országban. A Kubai Köztársaság kormányának határozata, amelynek értelmében álla­mosítják az amerikai monopóliumo­kat, nagy örömet váltott ki a kubai nép körében. A képen a Kubai Elekt­romos Müvek (volt amerikai tulajdon) bejáratának felirata látható, amely azt bizonyítja, hogy az üzem egyszer s mindenkorra a kubai nép tulajdona. Miről lesz szó az EFSZ-ek V. kongresszusán Pártunk XI. kongresszusa kitűzte dolgozó népünk elé a nagy célt, a szocializmus építésének betetőzését hazánkban. Ezt az alapvető feladatot sikeresen teljesítettük. Az ipar hatalmas fejlődése és a szocialista termelési viszonyok győ­zelme kedvező feltételeket teremtett falvainkban is a termelőerők további fejlődéséhez. A mezőgazdasági talaj döntő részét .már a szövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Ezeket a kedvező feltételeket mezőgazdasági termelésünkben ki kell használni a haladó nagyüzemi termelési formák széleskörű alkalmazására és kifej­lesztésére. A szövetkezeti dolgozók, valamint a mezőgazdaságban dolgozó szakem­berek és tudományos dolgozók to­vábbi széleskörű aktivitásának támo­gatására, tovább a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésének ér­dekében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elhatározta, hogy 1961. március 23 —26-ára össze­hívja az egységes földművesszövet­kezetek V. országos kongresszusát. A KONGRESSZUS ELŐTTI KAMPÄNY FELADATAI A kongresszus előtt megszervezett vitákon és gyűléseken megtárgyaljuk a szövetkezetek, valamint mezőgaz­dasági termelésünk fontos problémáit. A kongresszus résztvevői pedig érté­kelik majd a szocialista szövetkezeti mezőgazdasági termelés fejlődését és megtárgyalják a harmadik ötéves terv idő előtti teljesítését szolgáló intéz­kedéseket. Az EFSZ-ek V. kongresz­­szusa egyúttal megvitatja és jóvá­hagyja a szövetkezeti gazdálkodás új alapelveinek javaslatét. A szövetkezeti dolgozók országos ülésezését széleskörű kampány és vita előzi meg. Megtárgyaljuk a kiadott kongresszusi anyagokat, s a szövet­kezetek, munkacsoportok és szövet­kezeti dolgozók a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére, va­lamint a szocialista munkaverseny kiszélesítésére irányuló kötelezett­ségvállalásokat tesznek. A kongresszusi előkészületek ide­jén három fontos vitaanyag kerül a szövetkezeti dolgozók kezébe. „Négy év alatt teljesítsük a har­madik ötéves terv feladatait!“ Ez az anyag a mezőgazdasági termelés nö­vekedésének meggyorsítását szolgáló intézkedésekre, továbbá a vezetés terén és a termelésben található rej­tett tartalékok feltárására irányítja figyelmünket. A második anyag a szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítását és elmélyedését, valamint az oszthatat­lan alapok feltöltésének fontosságát tárgyalja, mivel eíek az alapok biz­tosítják a termelés tervszerű növe­lését, s az eddiginél még nagyobb mértékű megszilárdítását. A feltöl­tött alapok lehetővé teszik, hogy a szövetkezeti dolgozók iránti gondos­kodás megközelítse az ipari dolgozók iránti gondoskodás színvonalát. Ez a vitaanyag továbbá azt is megmutatja, hogyan növeljük a szövetkezeti dol­gozók anyagi érdekeltségét a prog­resszív prémiumrendszer alkalmazá­sával. Végül pártunk és kormányunk, ha­zánk új szocialista alkotmányával összhangban, új szövetkezeti alapsza­bályokra vonatkozó javaslatot terjeszt a szövetkezetek dolgozói elé. Ez a javaslat visszatükrözi népünk társa­dalmi és gazdasági fejlődésének mai fokát és elősegíti a szövetkezetek további gazdasági és politikai meg­szilárdulását. Az új alapszabályok hangsúlyozzák a szövetkezetek jelen­tőségét és feladatait szocialista tár­sadalmunkban az állammal szembeni alapvető feladatok teljesítése, vala­mint az alkotmányban biztosított állampolgári jogok és- kötelességek gyakorlása szempontjából, továbbá meghatározzák a szövetkezeti dolgo­zók helyét a szövetkezet keretein belül. A kongresszust megelőző kampány jóváhagyott programmja a szövetke­zetek kezdeményező, lelkes munkáját támogatja. Elvárjuk, hogy minden szövetkezeti dolgozó jó tanáccsal és kritikával járuljon hozzá a kongresz­­szus előtti viták sikeréhez, és jó munkájával elősegítse az ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesíté­sét, s ezzel együtt a dolgozók élet­­színvonalának az emelését. J. TUROÍÍ, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója A párt nem csalatkozott az ifjú gárdában I960, szeptember 14. 1919 ~^en Eur6Pa nagy része ■ * * ' forradalmi megmozdulá­sok és harcok színhelye volt. A reak­ciónak ugyan sikerült levernie e for­radalmakat, de a munkásság radikali­­zálódott, s vele együtt a munkás­ifjúság is. Az ifjú munkások közül sokan fegyverrel is küzdöttek az osz­tályellenség ellen. Megalakult a Kommunista Ifjúsági Internacionálé, s belépett a harma­dik internacionáléba. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé 1920. június 9 —15-én tartotta második nemzet­közi értekezletet, amelyen már 23 szervezet félmillió tag képviseletében jelent meg. Ez az értekezlet nagy jelentőségű volt, mert itt született meg az a határozat, hogy szeptember 5-én mindenütt megtartják a nem­zetközi ifjúmunkás napot. Milyen volt akkor a helyzet az ifjúmunkás mozgalomban Szlovákiá­ban ? Kelet-Szlovákiában, ahol a Szlovák Tanácsköztársaság idején kommunista csoportok működtek, a kommün le­törése után a féktelen terror követ­keztében megfélemlítették az ifjú­ságot. Halotti csönd uralkodott, de nem soká. Itt éledtek fel először tespedésükből az ifjak. Főleg ma­gyar emigráns elvtársak, akik Szlo­vákiában, leginkább Kosicén elláto­gattak a ifjúmunkások közé. Taní­tották őket és az ő segítségükkel megalakították az első szervezete­ket. 1920 május 1-én jelent meg elő­ször az ifjak lapja Koáicén „Az ifjú gárda“ címen. Mozgolódni kezdtek a kelet-szlo­vákiai ifjak, forradalmi tüzük átter­jedt a f-lnőtt munkásokra is. Kezde­ményezésükre 1920. augusztus 15-én akarták megtartani kongresszusukat. Ebben az időben a bratislavai ifjak nem fejtettek ki komoly politikai munkát, ténykedésük inkább önkép­­zőköri jellegű volt Sok politikailag érettebb ifjú ezzel nem elégedett meg. összedugták a fejüket a Duna utcai Munkásotthonban, fölvették a A kongresszuson cseh, szlovák, ma­gyar, német, ukrán és zsidó ifjúmun­kás küldöttek 51 helyi csoport és 8250 tag képviseletében vettek részt. Delegátusok jöttek Bécsből, Prágá­ból, Berlinből, Pécsről és máshonnan. A kongresszus célkitűzései közé tartozott a már felvilágosodott ifjú­kapcsolatot a vidékkel és Kelet-Szlo­­vákiával, s csakhamar elkészült a tervük. Vidéken is folyt a szervez­kedés. Az ifjúság elhatározta, hogy megtartja a nemzetközi ifjúmunkás napot. A kormány ekkor statáriumot hirdetett, s az ifjúmunkások nem riadtak vissza attól sem, hogy sok helyen engedély nélkül rendezzék meg az ifjúsági napot. A Szocialista Ifjúmunkás Szövetség ugyancsak 1920. szeptember 5-re­­hívta össze kongresszusát a Munkás­­otthon Petőfi-termébe. Ebben az épü­letben székelt akkor a szövetség első kerületi titkársága is. munkásokból harcos gárdát nevelni, amelyből mindig újabb előharcosokat tudnak majd kiválogatni. Végül a küldöttek kimondották, hogy csatla­koznak a Kommunista Ifjúmunkás Internacionáléhoz. A legforradalmibb elemet akkor a kelet-szlovákiai kül­döttek képviselték, akik erélyesen követelték a „kommunista“ jelző fel­vételét. Erre akkor még a felnőtt munkásság sem volt képes, először az ifjúság teremtette meg a szlová­kiai ifjúmunkások egységét. A szlovákiai ifjúmunkás kongresz­­szus mindvégig a harmadik interna­cionálé forradalmi szellemében folyt le és gyakorlatilag a kommunista internacionáléhoz való csatlakozást jelentette. Útmutatás volt ez a mun­kásság számára, hogy az idő meg­érett az egységes front kibontakozá­sára. Nagyon fontos volt a csehországi küldöttek felszólalása, mivel hiva­talosan a cseh és német csoport itt juttatta először kifejezésre a szlo­vákiai forradalmi munkásokkal való teljes együttérzését. A „Kassai Munkás“ lelkesen írta: „A forradalmi küzdelemben megrit­kult sorok pótlása a proletár ifjú­ságra vár. Üdvözöljük tehát a prole­tárforradalom tartalékcsapatát.“ Az ifjúság sajtószerve pedig lát­­nokian fejezte ki az ifjú proletárok nézetét: ...„Nem tudhatjuk, mikor kerül rá a sor, hogy fegyveres kato­nái legyünk a proletariátus felszaba­dításáért folyó harcnak, de készen Hell állnunk, hogy amikor itt a pilla­nat, mint egységes, jól felkészült hadsereg álljon az ifjú gárda és vi­gye győzelemre a kommunista lobo­gót!“ A bratislavai első ifjúmunkás kong­resszus egy fiatal, még jóformán alig elindult mozgalom első nagy megnyi­latkozása volt, mert az ifjak előbb határozták el a harmadik internacio­náléhoz való csatlakozást, mint a fel­nőttek. Itt kovácsolódott össze az ifjúmunkások egysége minden nem­zetiségi, nyelvi, faji és felekezeti kü­lönbség nélkül — a proletár nemzet­köziség jegyében. „Az Ifjú Gárda“ jóslata beteljese­dett. Neveltjei, az egykori ifjúmun­kások, a tartalékhadsereg tagjai fel­nőttek, a további osztályharcban megedződtek, hogy a párt vezetésé­vel megvalósíthassák régi álmaikat. g* Emberek és vállalások A traktorosok is vállalták, hogy minden munkát időben elvégeznek. „Az Ifjú Gárda" I. évfolyama 6. számának első oldala az „Egységes harc“ című vezércikkel.

Next

/
Thumbnails
Contents