Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-11 / 73. szám

A gyakorlat kérdez, a tudomány felel A fejőstehenek nyitott istállózásának gazdasági kérdése A nyitött istáilózás a nagyüzemi tehéntartás egyik új fórmája, amely­nek célja a tenyésztés gazdaságossá­gának növelése, vagyis az önköltség lényeges Csökkentése. A fejőstehenek tenyésztésé sokkal nagyobb igénye­ket támaszt a környezettel szemben, mint a növendékállatoké, mert a tej­termelésre nagymértékben hatnak a külső tényezők. Ezt a nagyüzemi termelés formájának megválasztása­kor is tekintetbe kell venni, ha a kívánt eredményt a termelési költ­ségek csökkentésével akarjuk elérni. A fejőstehenek nyitott istállózásá­­nak gazdasági értékeléséhez különö­sen a következő problémák megoldása szükséges: a) 180 — 560 fejőstehenet befogadó istállók létesítése, b) az istállók célszerű gépesítése, c) a nyitott istállózás hatásának (Befejezés az 1. oldalról.) minden egyes napjára. Társadalmunk elvárja a járási nemzeti bizottságok­tól, valamint a városok és falvak he­lyi nemzeti bizottságaitól, hogy halo­gatás nélkül foganatosítsák a fent említett rendkívüli intézkedéseket. A későn elvetett ősziek, s a megfa­gyott burgonya és cukorrépa sokkal inkább megcsappantják a munkaegy­ség értékét, mint a legmesszebbmenő rendkívüli intézkedések, amelyek hoz­zájárulnak a termény gyors betaka­rításához és az ősziek jókor! elveté­séhez, s így növelik a hektárhozamo­kat és a jövő évi munkaegység érté­két. Az őszi munkálatok nagy feladato­kat rónak főleg a gépesítőkre, trak­torosokra, kombájnosokra és teher­gépkocsi-vezetőkre. Csaknem ugyan­abban az időben kell szántani az ősziek alá, betakarítani a silókukori­cát és burgonyát, vetni az őszieket és hozzálátni a cukorrépa kiszántá­sához is. Nem könnyű feladat ez, hi­szen csak silókukoricából 80 millió m3-t kell a földekről a gazdasági udvarokra szállítani. Az aratással igen lemaradtunk. Ilyen körülmények között az ipari üzemek segítsége, valamint a szövet­kezetek, állami gazdaságok, gépállo­mások és védnöki üzemek szállító eszközeinek jó kihasználása nélkül nem tudnánk elvégezni a szeptemberi, feltorlódott mezei munkákat. Minden mezőgazdasági üzemben szükség van egy részletesen kidolgozott, minden dolgozóra és gépre számító munka­tervre. Nem érvényes az az ellenve­tés, hogy az időjárás úgyis felborít minden munkatervet. A terveket az időjárás alakulása szerint rugalma­san módosítani kell. A traktorosok és kombájnosok, va­lamint az egyes szövetkezetek és járások között kialakuló munkaver­seny bizonyítja, hogy a szeptember falvainkban az alkotó és szorgos munka hónapja lesz, amely nagyban hozzájárul a harmadik ötéves terv idő előtti teljesítéséhez. hosszabb ideig tartó megfigyelése a fejőstehenek egészségi állapota és hasznossági ideje szempontjá­ból. A nyitott istállózás komplex gaz­dasági értékelése sem nálunk, sem külföldön nem ismeretes, bár ezt a módszert a Német Demokratikus Köz­társaságban 1958 óta széles körben alkalmazzák. Mégis már sok részlettényezőt is­merünk, amely hatással van a ter­melés gazdaságosságára, és amelyek­ről meg kell emlékeznünk. A munkatermelékenység nyitott istállözás esetén lényegesen magasabb, ami a tenyésztés megvál­tozott technológiájának a következ­ménye. Ez nagy mértékben függ az istállók építészeti megoldásától, be­fogadóképességétől és felszerelésé­től. Munkaídőmegtakarítást is jelent, mert egyes munkafolyamatok egy­szerűbbé vagy feleslegessé válnak, így például 25-50 fejőstehén (sőt kedvező feltételek mellett még több­nek is az ellátásához egy munkaerő elegendő. Lehetővé válik a munka szakosítása és műszakokban történő megszervezése, hetente egy szabad­nap beiktatásával. Másrészt azonban a nyitott istállózás több szaktudást és lelkiismeretességet követel meg a dolgozóktól. A beruházási költségek csökkenése nem olyan mértékű, amint azt sokan helytelenül állítják, mégis körülbelül 20 %-ot tesz ki. A kor­szerű nyitott istálló rendes felszere­lést igényel. Ezért a beruházási meg­takarításokat főleg egyszerűbb épít­kezéssel és — az egyszerű üzemel­tetés folytán — a gépek jobb kihasz­nálásával érjük el. Az állatok egészségi állapota a nyitott istállókban kedvező, mert sokkal természetesebb körülmények között élnek, mint a zárt istállók­ban. Fontos azonban, hogy az etetést helyesen végezzék és a nyitott istál­lózás szabályait betartsák. Megállapították, hogy a nyitott is­tállózás az egészséges fejőstehenek számára, ha megszokták ezt a mód­szert, kedvező hatású. A nyitott is­tállókban nevélt tehenek terméke­nyebbek. A tejhozam az eddigi tapasztalok szerint a nyári időszakban nem különbözik lényege­sen a nyitott és a zárt istállókban tartott tehenek esetében. Ha azt akarjuk, hogy a nyitott istállóban a téli időszakban se csök­kenjen a tehenek tejhozama, ügyelni kell arra, hogy a fekvőhely hőmér­séklete ne legyen alacsony. Ha a tej­termelés növelése érdekében ugyan­úgy megtesszük a szükséges intéz­kedéseket, mint a zárt istállókban, akkor nincs lényeges különbség a kétféle módszer között. Meg kell jegyezni, hogy a tehenek tejelékenységét eddig rövid ideig tartó megfigyelések alapján állapítot­tuk meg. Ha tekintetbe vesszük, hogy a nyitott istállözás célja az állatok egészségi állapotának javítása és élet­koruk meghosszabítása, akkor majd a tejtermelés kérdése is másképpen alakul, mert a tejelési idő (laktáció) alatt lényegesen nagyobb tejhozamot érünk el. Ismeretes, hogy a fejőstehenek a laktáció ötödik évében érik el a leg­nagyobb tejhozamot. Az eddigi te­nyésztési mód mellett a fejőstehenek — rossz egészségi állapotuk miatt — a laktáció ötödik évét el sem érik, mert átlagos életkoruk hat és fél év körűi mozog. Takarmány- és alomszükséglet A nyitott istállóban helyes takar­mányozás esetén a takarmányszük­séglet csak alig észrevehetően több, amit főleg a téli időszak fokozottabb szükséglete okoz. A nagyobb alom­fogyasztás kiegyenlíti a több istálló­trágya termelése. Jelenleg többfajta nyitott istállót építenek. Ezek mintegy 200 fejőste­hén befogadására alkalmasak. Meg­figyelésükkel lehetővé válik majd megfelelő gazdasági értékelésük is. Kétségtelen, hogy a nyitott istállók­ban levő állátok egészség! állapőtá­­nak és termelékenységének alakulá­sát, valamint komplex gazdaságtahi értékelését csak többéves megfigye­lés után lehet megítélni. J. Hauptman, az Uhrinévsi Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója * S Munkában a silőkombájn a Dunajské Klatovy-i határban Példás építő-csoport Már a falu külseje is elárulja, hogy Oöován (zvoleni járás) sokat adnak az építkezésre. A számtalan új, kor­szerű lakóház többnyire emeletes. Az utcák szépek, rendezettek. Mind­járt az első pillanatban észreveszi az idegen, hogy a községet jómódú, igényes szövetkezeti parasztok lak­ják. Stavina Valentet, az építő-csoport vezetőjét a cséplőgépnél találjuk. A gabona csépléséhez nyújt segítséget, csoportjával együtt. — Elmaradnak az építkezéssel — aggodalmaskodunk. — Ne féljenek attól! A mi cso­portunk nem ismer nehézséget, aka­dályt. Pár nap még, s újra az épít­kezést folytatjuk. Ugye fiúk? — ka­csint a csoport tagjaira. A szövetkezet elnöke, Ján Maian elvtárs arról beszél, hogy a közös állatállományt mind új épületekben helyezték el, amelyek értéke megha­ladja a hét és fél millió koronát. Itt meleg otthonra talált az új technológia. Nem idegenkednek az alkalmazásától. Az önetetős sertés­­hizlaldában egy állatgondozó 400 ser­tést etet Figyelemre méltó az ön­működő tyúketető is. Ottjártunkkor Lukovská Magda és Remeselníková Zuzana épp egy ketrecet tisztítottak. — Mennyi a tojáshozam naponta? — Ezerkétszáz a tojó, s napjában nyolcszáz tojást szedünk össze — feleli Magda büszkeségtől telve. A tyúkok önetetését csak ez év elején kezdték. A ketrecekben még további 500 tyúkot helyeznek el. így akarják a baromfitenyésztést gépe­síteni. Ondrej Ponican elvtárs, a szövet­— Végre kisütött a napocska! — örvendeztek az emberek a borús na­pok elmúlta után. Rövid idő múlva már minden irányból siettek a föl­dekre. Pártunk szavaira gondoltak: Ne késlekedjünk a termés betakarí­tásával! Felbúgtak a gépek. A város felől autókaravánok gördültek kifelé: az üzemek és hivatalok dolgozói jöt­tek, hogy segítséget nyújtsanak. Bi­zony be kell hozni a kedvezőtlen idő­járás által okozott lemaradást. Az autókkal ellentétes irányban az úton két fiatalember halad. — Hát ti nem jöttök segíteni? — kiáltották oda nekik. Azok mosolyogva válaszolták: — Mindjárt jövünk, csak előbb még egy kis elintéznivalónk akadt. Egy-két órával később a fiatalok már ott álltak büszkén és öntudato­san az ünnepélyesen feldíszített te­remben Bratislavában. Itt van Kata­rina Muková, Dvory nad Zitavouból, Anton Kaleta, Partizánskéből, Anezka Mikulková Bínovcéről és sokan má­sok, az ifjúsági brigádok képviseleté­ben, hogy társaik nevében átvegyék feletteseik kezéből a CSKP KB Vörös Zászlaját. A nyugat-szlovákiai kerü­let ifjúságát érte pártunknak ez a kitüntetése. Mivel érdemelték ki? Ők azok, akik egész évi kötelezett­ségvállalásuknak a komposztkészítés­­ben már július elején eleget tettek: 300 000 köbméter komposztot készí­tettek. Négy kerület harminc járásában a fiatalok ezrei segédkeznek a talaj­javítási munkákban. Az idei termésbetakarítási munká­ban 540 készültségi csoport és ezer meg ezer ifjúsági brigádos vett részt. Ezek mögött a számok mögött megszámlálhatatlan önkéntes brigád­óra szorgos munkája rejlik. A terem csendjében a szónok aj­káról folyik a szép eredményekről beszámoló adatok felsorolása, miköz­ben a fiatalok gondolatban újra ott járnak a földeken. Utána sorban beszámolnak ők is. — A bínovcei CSISZ-tagok — mond­ja Mikulková — nemcsak betartották ígéretüket, hanem túl is szárnyalták, hiszen 3500 köbméter komposzt he­lyett 4850 köbmétert készítettek. De nemcsak a komposztkészítésben segítettek, hanem mindenütt, ahol a szövetkezetben erre szükség volt. Ifjúsági munkacsoportokat alakítottak a növénytermesztési és az állatte­nyésztési ágban, de a gépeken is ott találhatók a fiatalok. — Egyszóval, ez az ifjúság szövet­kezete! — jelenti ki büszkén Mikul­ková. Az Oponicei Mezőgazdasági Tech­nikum CSISZ-küldötte elmondja, hogy járásukban ők a komposztolás út­törői. Az oponicei EFSZ-nek 200 köb­méter, a Nitranská Streda-1 EFSZ- nek pedig 500 köbméter komposzt elkészítésében segédkeztek. Amikor arról szereztek tudomást, hogy a Vel'ké Ripnany-i szövetkezet 1300 ha földjének nagy részét 10 év óta nem trágyázták, elhatározták, hogy sürgősen segítségükre sietnek. S bevezették a gyorskomposzt készí­tését. Ezeknek a fiataloknak köszönhető, hogy kezdeményezésükre és szorgal­mas munkájuk nyomán a topol'öanyi járásban 12 000 köbméter komposzt készült. A mezőgazdasági termelés növelé­sét az ifjúság a saját ügyének te­kinti, amit a partizánskéi Augusztus 29 Üzem CSISZ-tagjainak példája is bizonyít. Nyilvános gyűléseken tár­gyalták meg azt a problémát, hogyan tudnának a környék falvainak segít­séget nyújtani a mezőgazdasági mun­kák elvégzésében. Kötelezettséget vállaltak, hogy a bielovcei EFSZ szá­mára 10 000 köbméter tőzeget ter­melnek ki. — Erre a munkahelyre naponta 3 — 4 ifjúsági munkacsoport jár ki és öröm nézni, hogyan telnek meg a teherautók — mondja Anton Kaleta elvtárs. Így lapozgathatnánk tovább a fia­talok munkanaplójában. De nem len­nének CSISZ-tagok, ha megelégedné­nek az eddigi eredményekkel esnem néznének a jövőbe is. Itt van mind­járt a kerületi ifjúsági szervezet to­vábbi munkaterve. Ez év végéig 200 ezer köbméter komposztot készítenek, ezzel 500 000 köbméterre emelkedik a komposzt mennyisége, majd 1961 végéig a fiatalok egymillió köbméter komposztot akarnak készíteni, hogy minden hektárra egy köbméter jus­son. Az ifjúsági brigádok idén 3000 hek­tár földet csapoltak le vagy öntöz­tek, a jövő évre pedig összesen 6000 hektárt vállaltak. Már most széles­körű előkészületeket tesznek, hogy a nyugat-szlovákiai kerület ifjúsága 1961-ben 30 000 hektáron termeljen kukoricát. Ezeket a számokat a CSISZ-szer­­vezet évzáró gyűlésein összefoglalják és a fiatalok további értékes kötele­zettségvállalásokkal bővítik még ki. Az „ötéves tervet négy év alatt" verseny ösztönzi őket, amelyhez a kerület mind több fiatalja csatlako­zik. Ha ezek között a fiatalok között ülsz és ragyogó arcukat, mosolygó szemüket nézed, amint a párt Vörös Zászlajára tekintenek és hallod ün­nepi fogadalmukat, hogy: „Ez alatt a zászló alatt menetelünk a szocia­lizmus magasabb célkitűzései felé“, akkor tudatára ébredsz annak, hogy bízhatsz bennük. Alig hallgat el a kürtszó, amely az ünnepség végét jelzi, mindenki szétszéled és siet vissza munkahe­lyére, a földekre, a gépekhez, társaik­hoz. Sietnek, mert visszavárja őket a föld, amelyet szeretnek, sajátjuk­nak éreznek, és mert megígérték, hogy jobbá, bővebben termővé teszik. Major Ágoston • Mák lesz bőven? A nyugat-szlo­vákiai kerület szövetkezetei és álla­mi gazdaságai 130 százalékra telje­sítették mákbeadási tervüket. A köz­ellátás részére 93 vagon jó minőségű mákot adtak el, vagyis 55 vagonnal többet, mint tavaly, (tk) • Négylábú kacsa. Hat héttel ez­előtt négylábú kiskacsa látott nap­világot a kecskeméti (Magyar Nép­­köztársaság) Fekete Mihály portáján. A különös kis állat nagyszerűen fej­lődik, már 90 dekás, s fürgeségben felülmúlja hasonló korú társait, (szf) • A kelet-szlovákiai kerület eddig 313 kiszántó-ékét és 54 egysoros ré­­paszedőgépet készített elő a cukor­répatermelés betakarítására, (vn) • Moszkva területe 87 500 hektárra nőtt. Az utóbbi időben öt elővárost és több kisebb települést csatoltak hozzá. A tavalyi népszámlálás adatai szerint a szovjet fővárosban több mint 5 millió ember él. (re) • Gyorskomposzt. A Cerjaki Állami Gazdaság (trebisovi járás) dolgozói a járásban elsőként láttak hozzá gyorskomposzt készítéséhez. Erre a célra felhasználják 2000 sertés ürü­lékét is. Eddig 2200 köbméter gyors­­komposztot készítettek, s az év vé­géig ezt a mennyiséget még 1800 köbméterrel megtoldják, (vn) • Kelet-Csehországban az iskola­köteles gyermekek szülei az ingyenes tankönyvek és tanszerek segítségé­vel mintegy 28 millió koronát taka­rítanak meg. (zn) • Nagyvárad-tartomány (Román Népköztársaság) területén a mező­­gazdasági üzemek a cukorrépa felét már betakarították. Tulcea körzeté­nek szövetkezetei és állami gazdasá­gai két váltásban silózzák a kukori­cát: éjjel villanyfény mellett is dol­goznak. Eddig az előirányzott meny­­nyiség 40 százalékát elvermelték. (re) • Fodormenta-szüret. A gyógynö­vények termesztését Magyarországon a termelőszövetkezetek vették át. A fodormentát most szüretelik a Bod­rogközben. Idén körülbelül félmillió forintot jövedelmez a termelőszövet­kezeteknek a fodormenta, (sza) • Újra segít az ifjúság. A közép­szlovákiai kerület iskoláinak CS1SZ- szervezetei ígérik, hogy a nyárihoz hasonlóan az őszi munkák gyorsítása érdekében szombat-vasárnaponként ifjúsági brigádokat küldenek a me­zőgazdasági üzemek segítségére, (öt) • A Szlovák Nemzeti Felkelés 16. évfordulójának tiszteletére vállalták millió korona költséggel épülő, tel­jesen gépesített s részint automati­zált üzemet a kitűzött határidő előtt elkészítik, (ms) 1960. szeptember 11. Hírforgácsok □□□□□□□□□□□□□□□cmaociooDc kezet könyvelője arról tájékoztat, hogy az építő-csoport csupán a víz­vezeték építésével 300 000 koronát takarított meg. Idén 762 000 korona értékű építkezést irányoztak elő ön­erőből. Az 1250 szarvasmarha, 9000 baromfi és 8000 juh számára elegen­dő az épület. Ha befejezik a nagy építkezése­ket, a rossz megoldású istállók javí­tásához látnak. Munka akad számukra bőven ebben a 3000 hektáros szövet­kezetben. A szövetkezet .vezetősége nem sajnálja a befektetést. Tudja, hogy korszerű gazdasági épületek nélkül.nem lehet példás közös, nagy­üzemi gazdálkodást folytatni. Az ocovái szövetkezetesek kitűnő szövetkezeti gazdák. A közös vagyo­nuk értéke már meghaladja a 17 mil­lió koronát. B. J. Harmadik ötéves tervünket mindenütt négy év alatt akarják teljesíteni szö­vetkezeti tagjaink, az állami gazdasá­gok dolgozói. Ennek egyik alapfelté­tele a hozamok állandó növelése. S eh­hez mi. szükséges? Jó talaj, zsíros föld! Ezért kell mindenütt nagy gondot fordítani a talajjavítási munkálatokra. ■ így egyrészt sok kihasználatlan terü­let válik termővé, sok föld terrnőbbé. Tekovská Breziná-ban és környékén is teljes ütemben folynak a talajjavító munkálatok. Hagy segítséget nyújta­nak a gépek. Megkönnyítik, meggyor­sítják a munkát (J. Nosko felvétele) Egy hétköznap margójára

Next

/
Thumbnails
Contents