Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-07 / 72. szám

módszert is láthatunk, amely az elméletben első pillanatra talán sokat ígér, de megbukik a gyakorlatban. Ilyen a zabos bükkönnyel vetett kukorica és napraforgó. Ezeknek a növényeknek a tápértéke nagyon jól kiegészíti egymást, de közösen vetve egymás rovására nőnek, mert a kukorica és a napraforgó kapásnövény, a zab és a bükköny pedig nem.

Az állattenyésztés is olyan nagy területet foglal el, mint a növénytermesztés. És itt választ kapunk a nyitott istállózással felmerült kérdésekre, például hogy mikor kezdjük az új módszert, amikor az állat ennyi vagy annyi súlyú, ilyen vagy olyan korú, stb.

A kiállítás többféle nyitott Istállója azt bizonyítja, hogy legjobb, ha az állat már természetes környezetben születik és ott nevelkedik tovább. Az új technológia sikere az állattenyésztésben tehát nem részletkérdéseken múlik, hanem az egész módszer hiánytalan és lekiismeretes alkalmazásán. Nem lehet homlok egyenest ellentéte a sertések moslékos önetetésének a száraz etetés sem, ha állandó ivóvízről és kiegészítő zöldtakarmányról gondoskodunk, csak az a fontos, hogy mind a két módszernek felismerjük az előnyét és hátrányát, hogy az egyiket győzelemre vigyük, a másik ellen pedig védekezzünk.

összegezve a kiállításon bemutatott tárgyakat és módszereket mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, valamint az erdő- és vízgazdálkodásban megállapíthatjuk, hogy a több mint 200 legújabb fajta mezőgazdasági gép világosan mutatja

és talán soha be nem végzett, de mindig hasznos kísérletezés mellett. Itt is 3 — 4 szál kukorica nőtt egy tövön a négyzetes vetés révén, s nagyon jól tették, hogy nem egyelték ki, mert ez az alapja a kukorica teljes gépi művelésének. Majdnem minden fészekben két szál kukorica egyforma eréllyel növekedik versenyszerűen, a többi lemarad, elsatnyul, mintha fattyúhajtás lenne. Ez történik a mezőn is, ha a talaj elegendő tápanyaggal rendelkezik; fészkenként 2 — 3 cső magot terem, a satnya növények tejes-viaszos érésű csöve pedig szárával együtt jól feljavítja a többi szárat, ^mikor lesilózzák.

A takarmányokat számos kísérleti parcellákon termesztik, különféle módszerekkel. A herefüvesekről ma már lassan megfeledkezünk, pedig itt láthatjuk, hogy érdemes termelni őket, ha megfelelő talajt választunk nekik és jó a vetőmag keverési aránya. A vöröshere szépen hő az olasz és egyéves perjékkgl vegyesen. A réti here pedig a közönséges réti füvekkel érzi jól magát. Viszont olyan

Villanypásziort a vasútmenti legelőkre

Éjjel — nappal

Ismét nekilendült a dolognak Vásárút-Felsővámos „Üj Irány" szövetkezetének tagsága, akárcsak aratéscséplés idején. Most a talaj „zsirozásával“ foglalatoskodnak, no meg vetőágyat készítenek az őszi kalászosoknak. Gyors ütemben! Azért, hogy jövő esztendőben az ideinél még gazdagabb termést takaríthassanak be. Erre a legjobb előfeltételeket teremtik meg; most már egyesült, megnövekedett erővel, jobb munkaszervezéssel, előrelátóbb vezetéssel.

Trágyázásból: jeles

Naponta 30—31 vagon jó érett, komposztos trágyát hordanak ki a jövő cukorrépa és burgonya alá. Amiért a jeles osztályzat megilleti a szövetkezeteseket; a nappal kihordott és szétterített trágyát éjszaka beszántják. Ezzel sok-sok értékes növényi tápanyag elillanásának veszik elejét.

Házi Lőrinc növénytermesztési csoportjának egy részét kint találjuk a földeken. Teljes gőzzel térülnek-fordulnak a traktoros pótkocsik, lófogatok a trágyával. Hamar lekerül a talajzsírozó a szállító eszközökről, egyforma kupacokba.

— Kilenc traktoros és tizennégy fogatos vesz részt a trágyahordásban — számitgatja Radlmák János, a szövetkezet elnökhelyettese. Hozzáteszi azt is, hogy naponta 10 —12 hektárnyi talajterületet trágyáznak meg.

Majd egy szálas, harminc év körüli fiatalembert pillantunk meg a tábla szélén, aki az elvégzett munkát szemlélve méricskéli a területet.

— Kik a nap hősei? — szólítjuk.

— Mindjárt megmondom ... — gondolkozik egy sort, majd Bognár Lajos, Horváth Sándor és Szabó József fogatosok nevét említi. — Az egyik 131, a másik 128 s a harmadik 127 mázsa trágyát szállított ki, s rakta kupacokba.

Ceruzát vesz elő, s néhány perc

múlva azt is kiszámítja, mennyi pénz üti a markukat.

— Két és fél munkaegységet írunk be nekik ezért a munkáért. Mivel 15 korona előleg jár munkaegységenként, hát ez összesen 37 korona 50 fillért tesz ki.

Tehát iparkodásuknak meg is van a gyümölcse.

Fények az éjszakában

Mivel a járás jócskán megnagyobodott a területi átszervezés folytán, az éjjeli műszakban dolgozó traktorok fénykévéje sem bír bevilágítani Dunaszerdahelyre. Ugyanis a mezőgazdasági osztálynak egyáltalán nincs tudomása afelől, hogy bizony több szövetkezetben éjszaka is dolgoznak a derék traktorosok.

De Horváth Béla, a dunaszerdahelyi konzervgyár dolgozója, akit találomra megszólítunk, hogy tud-e olyan esetről, ahol éjjel is szántanak a járás valamelyik szövetkezetében, nyomban válaszol:

— Valamelyik nap éjfél után két órakor tértem haza munkából, s bizony a traktoros serényen szántogatott a falu közelében.

így jutottunk el az Cj Irányba, ahol személyesen is meggyőződtünk a mondottakról. Két DT-54-es és. kéthárom kerekes traktor szánt, fogasol és hengerel éjjelente. Eddig csupán éjszakai műszakban 220 hektár középszántást, ugyanennyi fogasolást és hengerezést végeztek. Nappal meg az őszi árpa vetőágyát készítik, hogy jókor, megpihent földbe hulljon a mag...

* * *

Már öreg este' volt, amikor elbúcsúztunk az Oj Irány szorgalmas tagjaitól, vezetőitől. Magunk mögött hagyva a falut, annak határában traktorok imbolygó fénye viliózott: Szabó Jenő és ifj. Novotny Béla lánctalpasai nyomában szaporodott a barázda... K. I.

Boldogan ünnepelhettek

Nehéz feladat elé állította az idei gabonabetakarítás a trebisovi járás földműveseit. De a járás valamennyi dolgozójától komoly munkát követelt a gazdag termés megmentése. Az aratás kezdetén a járás kulturális dolgozói is nagy munkát vállaltak magukra. Azt, hogy az aratás idején a legmeszebbmenő agitációs munkával segítik elő a gabonabetakarítás sikerét.

A művelődési otthonok dolgozói tervet dolgoztak ki az aratás idejére, amely konkrét feladatokat tűzött ki az agitációs és propagációs munkában. Legtöbb esetben jól oldották meg feladataikat. Például Vel’ké Kapusanyban a művelődési otthon mellett négytagú bizottság alakult, amely mindvégig irányította a körzetéöe tartozó agitációs munkát. A tanítók bevonásával mindenütt megszervezték a hangosbeszélők napi adásait, amelyek tájékoztatták az embereket az aratás állásáról, mozgósították a földműveseken kívül az ifjúságot és az üzemi dolgozókat is. öttagú szerA múlt hét szerdájának reggelén munkásvonat robogott Plesivecről Kosiőére. Haniska közelében a vasút mentén legelésző tehéncsordából egy jámbor kérődző „öngyilkosságra" vetemedett. A tehén a mozdony kerekei közé szorult, s több mint negyedórába került, amíg onnan két darabban kiszabadították.

Éppen ekkor érkezett oda a pásztor. Az utazók felelősségrevonására azzal védekezett, hogy nem lehet ott mindenütt. Ugyanis a legelő a vasút mindkét oldalán terül el, ha egyáltalán legelőnek lehet nevezni (ez a terület nagyméretű építkezésekre van kijelölve).

Azt mindenki megérti, hogy kár a füvet veszendőbe hagyni, de az még nagyobb kár, hogy a sok mun* * *

BEFEJEZIK

AZ ŐSZI REPCE VETÉSÉT

A kosicei járás szövetkezetesei ugyancsak igyekeznek, hogy az őszi repcét jókor az agrotechnikai határidőn belül vessék el. A vetésben a skárosi, sacai, haniskai, beniakovcei, milhosti, kechneci, ploskéi, debradi, gecai és a Nizná Mysla-i szövetkezetek járnak az élen. Ezek a szövetkezetek e hír megjelenésének idejére már bizonyára be is fejezik a vetést. Jó lenne azonban, ha példájukat követnék Bacíkovóban és íakanovcében is. Mert ki szenved kárt, ha nem kerül időben földbe a mag? Nem is kellene mondani. Ugye a szövetkezet.

IVAN SÁNDOR, Koáice

Teljesítik a vállalást

Nyitott sertésólak.

példát említsünk: a méterezett vastag gömbfákra nem a, gép fejszéje suhant le, hanem a mozgó vastőke veri a fát a mozdulatlan, de igen nagy fejszéhez. Érdekes az is, hogy a legújabb fakitermelési módszer szerint a gallyfát sem hagyják láb alatt, szanaszét az erdőben, mint azelőtt, hanem egy kis kombájn felaprítja és drótháló-kockával mégtoldott pótkocsiba fújja. Gép barkácsolja le a héját is a fáról, gép végzi a pakolást, és az elkészült deszkából is a gép karja ölel fel annyit, amenynyit az ember kíván és az ő akarata szerint teszi le a megfelelő helyre. Csemeteültetésnél a traktormeghajtású vagy motorrobotra szerelt talajfúrógép már nem újdonság, de itt ezenkívül villanyfúrógépet is látunk, amelyet az erdőben úgy lehet kézben cipelni, mint a saroglyát. Ezáltal megmert „rend a lelke mindennek" s ezt be is tartja.

Délben nem sok a tej, alig 25—30 litert fej Majláthné. Az egész napi mennyiség azonban 110, néha 130 literre is jelmegy. Most 110 körül mozog, mert a napi takarmányadagból hiányzik a megszokott abrakmennyiség. Csak 14 kilogrammot kap a 12 tehén. Persze nem egészen egyjorma adagolásban, hanem aszerint, melyik hiennyit ,érdemel". A Bimbónak például két kilót is odacsúsztat, mert a napi 16-18 literével erre is rászolgál.

Beszélgetünk az asszonyok vállalásáról. A gazdaság átlagban napi 8 literes tejhozamot tervezetti vagyis tehenenként évi 2920 litert. Majláthné és Csibáné ehhez még 500 — 500 liter kifejését vállalták minden darabtól. Május 1-ig Majláthné már 3482 liter tejet kifejt terven felül, most mindketten négy és félezer körül állnak.

— Hogyan születik a szép eredmény ? - kérdezgetjük.- Szorgalom a titka.

Ennél Majláthné és Csibáné sem tud sokkal többet elárulni. Persze a hozzáértés sem hiányzik. Azért tehették az elismerésre méltó vállalást, amelyet még túl is akarnak szárnyalni. Szép hozzájárulás ez az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez.

Haraszti Gyula

kesztői csoport alakult, amely feladatul kapta, hogy a villámújságok és egyéb szemléltető-agitációs eszközök kiadásáról' gondoskodjék.

Ha a végeredményt nézzük, akkor a ciőerovcei Kiss Albert, a kl’acanyi Vaszily László, továbbá Veres István, Vojtko György és Kárpát József tanítók külön dicséretet érdemelnek az áldozatos munkáért. A versenytáblákról soha nem hiányoztak a legeredményesebb traktorosok, kombájnosok és cséplőcsoportok fényképei, amelyeket aztán minden ellenszolgáltatás nélkül megkapták az illetékesek.

Szalaba Károly, a Král'ovsky Chlmec-i művelődési otthon tapasztalt igazgatója, szintén felhasználta a szemléltető agitáció számtalan eszközét, hogy segítséget nyújtson a gabonabetakarításban. Feltűnő helyeken naponta adott hírt a betakarítás és a beadás állásáról. A legnagyobb segítséget pedig azzal nyújtotta, hogy nemcsak maga adott ki villámújságokat, hanem azok készítésére másokat is betanított. így a központi villámújságokon kívül Zatínban, Pol'anyban, Bol'ban, Vojkán és Velky Kamenecben is kiadhatták az értékes propagációs anyagot. Nem véletlen, hogy a betakarítás és a gabonabeadás éppen azokban a községekben haladt a legjobban, ahol a helyi nemzeti bizottsággal karöltve jól dolgozott a művelődési otthon. A Král’ovsky Chlmec-i körzetből különösen Васка, Pol’any és Maly Horeá érdemel dicséretet."

A secovcei és trebiáovi körzet művelődési otthonainak dolgozói is jó munkát végeztek. Persze nem csupán az agitációs munkából vették ki a részüket, hanem gyakran találkozhattunk velük kévehordás vagy cséplés közben is. S munkájukra az a legszebb bizonyíték, hogy augusztus 18- án a trebisovi járás a kelet-szlovákiai kerületben elsőnek teljesíttette a gabonabeadást.

Amikor 10 nappal később járási aratóünnepre gyűltek össze a járás földművesei, boldogan üríthettek poharat az eredményes gabonabetakarításra. S az ünneplés közben a soksok élenjáró dolgozó mellett a művelődési otthonok lelkes tagjait is joggal érte a dicséret.

Sádel Ján, Trebisov

1960. szeptember 7.

oldódott a már beültetett terület hiányzó csemetéinek pótlásához szükséges gépi gödörásás.

Az ember sokat jár, de gondolata többet bolyong: először csodálkozik, majd a kiállított tárgyakban gyönyörködik és végül önkéntelenül leül egy padra, hogy megfontolja, milyen hasznot merített a látottakból. Mint ahogy a képeskönyv elvezeti a gyermeket az elvont tudományok megtanulásához, nehéz matematikai feladatok megoldásához, úgy vezeti a kiállítás is a látogatót a mezőgazdasági problémákhoz.

A körülkerített 29 hektáros terület leghátsó részén mindenféle mezőgazdasági növény díszük. Legtöbbjét itt vetették el, némelyek palántázás útján kerültek ide. Van itt kiállitásszerű parcella is, de a legtöbb növény úgy növekszik, mint a szántóföldeken vagy a kertészetekben megkezdett

A legújabb burgonyakombájn nyolc óra alatt három hektárról szedi ki a burgonyát és egyúttal osztályozza.

asokkal zsúfoltságig megtelt vonatok, autók érkeztek Ceské Budéjovicére. Az ébredő várost a fúvószenekar pattogó zenéje rezgette meg. Vidéki és városi dolgozók nyüzsögtek a városból kifelé, ahonnan a hangulatot keltő zene szárnyalt. Minden mozdulat arra a gondolatra ébresztett, hogy nagy ünnep lesz a „Mezőgazdaság 1960“ kiállítás megnyitása. Ogy is történt. Szűnni nem akaró taps közepette és Lubomír Strougal mező-, erdő és vízgazdálkodási miniszter jelenlétében nyitotta meg kapuit.

A főbejáratnál két sorban a legújabb gépkocsik állnak sorban; az egyik oldalon szebbnél szebb személyautók, a másikon motorkerékpárok és óriáserejű tehergépkocsik sora következik. Ez inkább a brnói ipari kiállításhoz hasonló képet tár a látogató elé és nem mezőgazdasági jellegű. Kissé távolabb, a bal oldalon egy vizesárokkal körülvett pavilon oly romantikus, mint régi vár, amelyet azért vettek vízzel körül, hogy az ellenség be ne hatolhasson. Itt azonban tárt ajtó, illetve ajtó nélküli bejárat várja a látogatót. Bent köröskörül akváriumszerű üvegmedencékben különféle halak és rákok úszkálnak gyökerek, moszatok és kavicsok között.

A pavilon mellett nádvágó motorcsónak szeli a vizet, kettő pedig a parthoz van kötve. De hagyjuk a tavat, hadd gyönyörködjön benne az újonnan érkező, hisz ebből is több van, és ki győzné felsorolni, mi mindent lehet itt látni egy kis területen, hát még az egész kiállításon!

A kiállítás vadászati része még érdekesebb: szarvasok, rókák, vaddisznók, vadludak, vadkacsák, fácánok, sasok, baglyok természetes környezetben ugrándoznak, pihennek, vagy rejtek helyükön húzódnak meg. Két fiatal vaddisznót csak egy héttel ezelőtt hoztak ide a környéki erdőkből és már olyan nyugodtan heverésznek, hogy fülüket sem mozdítják a háborgatásra, mert itt is akad vásott gyerek, aki egy-két almát bedob, hogy riadás vagy evés közben láthassa meg az erdő jó szimatú vadját. Természetes, ilyenért a vadetetők megdorgálják őket.

De a vádaszat sem korbácsol fel az emberben féktelen nimródvágyakat, hanem felhívja figyelmét a vadtenyésztésre, csenderesek és etetők létesítésére.

A ketrecekkel teli erdős területtel átellenben olyan rész terül el,- ahol a csemeteültetéstől kezdve a fafeldolgozásig minden munka gépesített. Ezeket a nagyszerű gépeket az alapos tudomány és az eleven ötlet közös vívmánya jelemzi; hogy csak egy

A Dunajsky Klatov-i hatarban az aratás után sem hallgatnak a gépek. Az állami gazdaság traktorosai kétváltásos műszakokban készítik a talajt a vetéshez. Csörgő József, Horváth Tibor és Csepregi Ágoston pedig a silózással foglalatoskodik. Kell a sok és jó minőségű sifótakarmány, mert a fejők nagy dolgot vállaltak magukra. Különösen Majláth Istvánná és Csiba Józsefné fejönök. Egyenként 6000 liter tej kifejését vállalták terven felül a 12 — 12 tehéntől.

Tizenegy óra, kezdődik a déli etetés, illetve a fejés. Valamennyien egy időben kezdik a takarmány széthordását. Ez mind a nyolcuk között már irattan törvénnyé vált.

Néhány perc múlva már a trágya is kint van az istállóból. A fejők vizet merítenek a vödrökbe, s kezdődik a tőgymosás, de úgy is mondhatnám, hogy a tőgymasszírozás. Mert nézzük csak Majláthné fürge ujjait. Nemcsak mosogatja, hanem masszírozza is sorjában a tehenek tőgyét.

— Elengedhetetlen munka ez a fejés előtt — így magyarázza a művelet okát —, mert nélküle a tehenek nehezebben adnák'le a tejet és megkínozná őket a gép.

Előkerülnek a gépek, s végzik a munkát az ember helyett. Majláthné közben hol ezt, hol azt rendezgeti,

kás megkésve érhetett munkahelyére és a tehén is elpusztult.

A jelenlevők egyöntetű véleménye: a vasútmenti legelőkön vezessék be a villanypásztoros legeltetést! (cs)

Arokszántó eke a magas talajvíz lecsapolására és traktorra szerelt talajfúrógép gyorsan növő fák ültetésére.

azt az utat, amely a harmadik ötéves tervnek a négy év alatti teljesítéséhez vezet.

Csurilla József