Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-04 / 71. szám

Nyikita Hruscsov: Moszkvából jelentik: Л közelmúlt napokban megnyitotta kapuit a moszkvai magyar ipari kiállítás, amelyet meglátogatott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első titkára. A vendégek figyelmét főleg a gépipar újdonságai kötötték le, s köz­ben elbeszélgettek egyes feltalálókkal. is gyorsan fejlessze gazdaságát és kultúráját. — Még egy eszmét szeretnék hang­súlyozni. Testvéri kötelékek fűzik össze a szocialista országokat, ame­lyek a marxizmus-leninizmus eszméit követik. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar kormány, valamint a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a szovjet kormány és az egész szovjet nép egy nézetet vall a máról, a holnapról, a távoli jövőről. Célunk: a kommunizmus. A kommunizmus pedig győzedelmes­kedni fog, akárhogyan küzdenek elle­ne ellenségeink. — Ezért gondolhatják, mennyire „izgat" engem Nixon úr antikommu nista harci programja. A marxist tanok kialakulása óta eltelt száz é után bizonyára a tőkésvilág első gé­niusza akar lenni, aki majd megmu­tatja, hogyan semmisíthető meg a kommunizmus. (Derültség.) — Igen, nem egyszer nevettünk ki hasonló teoretikusokat. S most újra jót kacagtunk. Nixon űr az USA jö­vőbeni elnöke akar lenni. Legyen. Kívánom, hogy vállasszák meg. Érje meg azt az időt, amikor majd pirulni fog a kommunizmusról mondott osto­ba kitalálásaiért. Lehet, hogy gyer­mekei, de ha ők nem, akkor unokái egész biztosan már a kommunizmus­ban fognak élni. Hruscsov elvtárs után Kádár János elvtárs mondott beszédet és köszö­netét mondott a kiállítás megrénde­­zésében közreműködőknek. Utána is­mét Hruscsov elvtárs emelkedett szó­lásra. — Szeretnék még valamit hozzá­fűzni az előbb mondottakhoz. Nixon úr az antikommunista harcos köntö­­sét öltötte magára. Nem ő az első és nem lesz az első, akinek anti­­kommunisía köntöse alól kibújik ; majd a tőkésvilág fekélyes meztelen- , sége. i — A köztársaáágpártiak az USA- ban azt mondják, hogy Nixon felel meg a legjobban az elnöki tisztségre. A kommunizmus szakértőjének tart­ják. — Kennedy úrról kevesebbet tu­dok. Am tudom, hogy Nixön éppúgy mint Kennedy, az amerikai nagytőkét képviseli. Ahogy az oroszok mondják, ágy illenek egymáshoz, mint két ' csizma egy pár. (Derültség.) A fő az, ‘ íoav nem élünk aazdaa szomszédaink A kiállítás megtekintése után szov­jet és magyar újságírók megkérték Hruscsov elvtársat, hogy nyilatkozzék élményeiről.- Örömmel töltenek el magyar barátaink és testvéreink sikerei — jelentette ki Hruscsov elvtárs, majd így folytatta: — Ogy vélem, e sike­rek egy lépést jelentenek közös előre­haladásunkban. A szocializmus ki­meríthetetlen lehetőségeket nyújt a munkásoknak, parasztoknak és értel­miségieknek. Ezért meggyőződésünk, hogy a szocialista életmód megszi­lárdul Magyarországon, fejlődni fog a kultúra és technika, s Magyaror­szág sikereivel túlszárnyalja a fej­lettebbnek tartott országokat. — Mi azt valljuk, hogy a szocia­lizmus és a kommunizmus az emberi társadalom magasabb fejlődési sza­kasza. Előbb a leghaladóbb emberek ismerik fel a kommunizmus értelmét, majd a haladó eszmék egyre több embert hatnak át és ezek is belép­hetnek az élenjárók soraiba. Nincs olyan törvény, hogy aki ma elmarad, holnap is elmaradottságra van kár­hoztatva. — Engedjék meg, hogy a lehető legnagyobb sikereket kívánjam a test­véri magyar népnek, hogy a jövőben Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának kí­séretében meglátogatta a Magyar Népköztársaság ipari kiállítását Moszk­vában. A felvételen: Hruscsov és Kádár elvtársak megérkeznek a kiállítás termeibe. (Rádiofoto СТК-TASZSZ) immár 20 hónapja, hogy a Karibi­tenger térségében győztes kubai for­radalom a latin-amerikai országok politikai életének előterében áll. A kubai nép, amely lerázta az imperia­lista igát, példaként áll a még rab­szolgasorsban élő többi nép előtt. Az elmúlt héten a kubai események újra magukra vonták a világ érdek­lődését. Raul R о a kubai külügymi­niszter, aki részt vett az Amerikai Államok Szervezetének San José-i ülésén, kivonult a teremből, mert az ülés elutasította azt a határozati javaslatot, amelyben a kubai küldött­ség indítványozta, hogy ítéljék el az Amerikai Egyesült Államokat Kuba ellen irányuló gazdasági és katonai' agressziója miatt. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy távozásával a latin-amerikai népek rokonszenve is elhagyta az ér­tekezletet. Raul Roa később szállodai lakásáról rádióbeszédet mondott, amelyben az Amerikai Államok Szer­vezetét „Washington gyarmatügyi minisztériumának" nevezte. Hangsú­lyozta, hogy szervezett összeesküvés­ről van szó, amelyet H e r t e r ame­rikai külügyminiszter irányít azzal a céllal, hogy olyan helyzetet teremt­sen, mint amilyet 1954-ben Guatema­lában idéztek elő. Nyugati hírügynök­ségek jelentéseiből kitűnik, hogy az Amerikai Államok Szervezetének ülé­sén a kubai küldöttség kivonulása után áz USA-nak sikerült kierősza­kolnia az amerikai államok ügyeibe való „külső beavatkozást“ elítélő ha­tározatot, Az amerikai imperialisták ezt az alkalmat is megragadták, hogy a határozat szövegében „kínai-szovjet fenyegetésről" beszélve tovább szít­sák a háborús pánikot a világnak ebben a részében. Ma már nyilvánvaló, hogy a was­hingtoni diplomácia súlyos vereséget szenvedett abban a kísérletében, hogy elszigetelje Kubát és a latin-ameri­kai államok helyeslése mellett kato­nai intervenciót szervezzen Kuba ellen. A San José-i értekezlet újból bebizonyította, hogy a dollár urai előbb-utóbb elszenvedik végső vere­ségüket és minden olyan mesterke­désük, amely a már függetlenségüket kiharcolt államok ellen irányul, ku­darcra van ítélve. Raul Roa — Her­terhez fordulva — ezt így fogalmazta meg: — A mi kis államunk legyőzte az amerikai imperializmust. Amit kivív­tunk, nem adjuk ki kezünkből, a mi ügyünk igazságos és győzedelmes! Hruscsov elvtárs Finnországba látogat Moszkvában hivatalosan bejelentet­ték, hogy Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke szeptember első napjaiban Finn­országba látogat. A látogatás bejelentését finn poli­tikai körökben rendkívül kedvezőn fogadták. A kormányhoz közelálló lapok rámutatnak arra, hogy a szov­jet kormányfő látogatása hozzájárul a két ország közötti baráti kapcso­latok kiszélesítéséhez. (TASZSZ) A kongói helyzetben bizonyos vál­tozás állt be az elmúlt hét folya­mán. Lumumba miniszterelnök sajtóértekezleten bejelentette, hogy amennyiben az ENSZ-csapatok nem hajlandók megszabadítani Katangát a belga gyarmatosítóktól, úgy a kongói csapatok maguk fogják elkergetni a betolakodókat. A miniszterelnök be­jelentette, hogy általános mozgósítást rendeltek el az országban, hogy biz­tosítsák a függetlenség megvédését és egy esetleges külső támadás el­hárítását. Legfrissebb jelentések sze­rint a belga csapatok nagyobb része már elhagyta ugyan Katangát, de a szakadár T s h о m b e közreműködé­sével még mindig rejtőznek belga csapatok Katangában. Lumumba miniszterelnök egyik sajtóértekezleten felhívta Belgiumot, vonja ki azonnal csapatait Katangá­­ból, mert ellenkező esetben a kon­gói csapatok általános támadást in­dítanak ellenük. A jelenlevők „Uhu­­ru!“ (szabadság) közbekiálltásokkal helyeselték a miniszterelnök kijelen­tését. • * « A szovjét-török kapcsolatokban nagy jelentőségű Nyikjtá Hrus­csov és GUrszel tábornok minapi levélváltása. A szovjet miniszterelnök levelében többi között megjegyzi, hogy a Szovjetunió és Törökország között akkor fejlődnének ki kedve­zőbb kapcsolatok, ha Törökország a semlegesség útjára lépne. Hozzátette azonban, hogy a Szovjetunió nem akarja ezzel Törökországot elszakí­tani nyugati szövetségeseitől. GUrszel tábornok válaszában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió és Törökország kapcsolatai a jövőben a jó szomszédi megértés szellemében fejlődnek. Ki­jelentette: — örülök, hogy Moszkvában ked­vezőn fogadták a Törökországban be­következett változásokat. kegyeiből. — Ésszerű éS jó viszonyt akarunk teremteni az amerikai néppel. De ha az Egyesült Államokban az Eisenho­­wéréhez és Nixonéhez hasonló poli­tikát folytató egyént választanak meg elnöknek, akkor sem esünk kétség­be. Hisz Eisenhower alatt is jól él­tünk és élünk. Sikereink nem tőlük, hanem népünktől függnek. — Én, persze, azt szeretném, ha az USA elnöke a leghaladóbb ember, kommunista lenne. A kommunisták helyesen értelmezik a társadalom fej­lődését. Ma azonban erre az USA-ban nincsenek meg a feltételek, de hol­nap meglesznek. A kémrepülések folytatódnak A Daily Express című angol lap tudományos szemleírójának jelentése szerint az angol támaszpontokról to­vábbra is indulnak felderítő repülő­gépek, hogy értesüléseket szerezze­nek a szocialista tábor országairól. — A washingtoni megbeszélések után - írja a tudósító — az USA és Anglia kormányai megállapodtak abban, hogy folytatják a repüléseket „a vasfüggöny határai körül“. Céljuk, hogy „elienőrrizzék“ a légelhárító védelem rendszerét. ★ ★ ★ • Csehszlovák szakemberek segít­ségével meggyorsítják a lengyel gyá­rak korszerűsítését. Több lengyel textilgyárban még az idén nagy tel­jesítő-képességű csehszlovák gyárt­mányú automatát szerelnek fel. A független Ciprusi Köztársaság Az arab államok külügyminisztereinek libanoni értekezlete nagy jelentőségű kérdésekről tárgyalt, többek között az Arab Ligához tartozó országok szeptemberben kezdődő tanácskozásának főbb pontjairól. Képünk az érte­kezlet résztvevőit ábrázolja. (Foto: AFP) A Ciprusi Köztársaság kikiáltása a Földközi-tenger körüli államok egyik legnagyobb politikai jelentő­ségű eseménye az utolsó évtizedben. Ciprus népe hosszú harcban vívta ki függetlenségét. A 9250 négyzetkilo­méter területű sziget 1878-ban került Anglia igazgatása alá. A sziget la­kossága 1954 nyarárr általános sztrájk­kal követelte az önrendelkezési jogot és az idén a görög kormány az ENSZ elé terjesztette a ciprusi kérdést. A sziget 542 000 főnyi lakosságának 81 %-a görög, 18 %-a török, 1 %-a pedig örmény, angol és Szíriái. Az utóbbi két esztendőben soroza­tos tárgyalások folytak Anglia, Gö­rögország és Törökország képviselői között Ciprus jövőjéről. A tárgyalá­sok folytán kialakult az az egyez­mény, amelynek értelmében az angol kormány kénytelen volt független köztársasági státust adni a szigetnek s egyidejűleg biztosította a legfonto sabb brit támaszpontok fennmaradá­sát Cipruson. A Ciprusi Köztársaság kikiáltásának egyik legjelentősebb mozzanata: Ma­­karlosz érseket hivatalosan beiktat­ják a köztársasági elnöki tisztségbe. Az alábbiakban röviden' ismertet­jük az új köztársaság földrajzi fek­vését, valamint gazdasági helyzetét: Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Az ország nem­zeti jövedelmének 30 %-át a mező­gazdaság adja, Az enyhe mediterrán éghajlat gazdag termést biztosit. Ciprus legfontosabb terményei: a búza, árpa, zab, olajbogyó, narancs, citrom, mazsola, gyapot, dohány és bor. Állattenyésztése külterjes, a ha­lászat jelentéktelen, kivéve a szi­vacshalászatot. Ciprus ásványi kin­csei közül évezredek óta ismert a réz; a bányászat a ciprusi nemzeti jövedelem 14 %-át teszi ki. A ciprusi piritbányászat szolgáltatja a tőkés­­világ termelésének 7 %-át. Az ország ipara a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásán alapúi és a nemzeti jöve­delem 20 %-át jelenti. Gyümölcs- és zöldségkonzerv gyártása, továbbá ke­rámia-, valamint borpároló-, dohány- és bútoripara érdemel említést. Az újonnan kikiáltott Ciprusi Köz­társaság alkotmánya szerint az or­szágnak két kamarás parlamenti rendszere van. Az új köztársaság képviselőházáriak 35 tagja ciprusi görög, 15 tagja ciprusi török. A köz­társaság elnökévé Makariosz érseket nevezték ki, aki hosszú idő óta a ciprusi nép szabadságának és függet­lenségének tántoríthatatlan harcosa. A 82 esztendős gyarmati uralom alól megszabadult Ciprusi Köztársaság elindult a többi független ország út­ján, hogy saját nemzetének óhaja szerint irányítsa az ország politikai és gazdasági életét. A kommunizmus győzedelmeskedni fog! A ciprusi nép szabadság- és füg­getlenségi harcának sikerére tehát árnyékot borít az idegen támaszpon­tok fenntartása. A szigeten levő an­gol támaszpontok nagymértékben csorbítják az új köztársaság szuve­renitását. Századunk utolsó évtizedét jog­gal nevezhetjük a gyarmaturalom válsága évtizedének. Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában egy­aránt szakadozik a gyarmati rend­szer láncszeme, az eddig rabszol­gasorsban élő népek elnyerik füg­getlenségüket, s az önálló gazda­sági és politikai élet fejlődésének útjára lépnek. • A második szovjet űrhajó elek­tronikus berendezése biztosította si­keres visszatérését a Földre — álla­pítja meg a Szovjetszkaja Rosszija című lap hasábjain J. Szuskov, szov­jet tudományos kutató. • Tovább tart az angol tengerészek sztrájkja. A mintegy 1500 angol ten­gerész bérsztrájkja komolyan ag­gasztja a kormányt, azonban eddig ném volt hajlandó a követeléseknek eleget tenni. • A Szovjetunió újabb félmilliárd rubeles kölcsönt nyújt Indiának. A szovjet segítség India harmadik öt­éves tervének nagy pénzügyi segít­sége, amellyel több ipari központot és gyárat építenek fel. • Bombarobbanás következtében életét vesztette Jordánia miniszter­­elnöke és külügyiminisztere. Huszejn király kormánybizottságot jelölt ki a merénylet kivizsgálására. • A Guineái Köztársaság kormá­nyának kérésére a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormánya elha­tározta, hogy középiskolai tanárokat küld Guineába. • Zorlu és Menderesz nyerész­kedtek a koreai háborúban - jelen­tette ki Güventürk tábornok. Az isztanbuli katonai kormányzó rész­leteket közölt arról, hogyan sodorta be az előző kormányzat Törökorszá­got a koreai háborúba. A tábornok elmondotta, hogy az amerikaiak éven­te 20 millió dollárt adtak azért, hogy Törökország részt vet* a háborúban. Az összeg nagyobb részét Menderesz niniszterelnök és Zorlu külügymi­niszter egymás között osztotta mpg.

Next

/
Thumbnails
Contents