Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-04 / 71. szám

Százhúsz hektár „fehérarany“

otszAzon felül

lacsony asztalkát közrefogva, három éltesebb férfi üldögél a vícsápapáti szövetkezet irodájában. Am nem tétlenkednek. Noteszeiket lapozgatják, búvárkodnak benne. Majd a „hivatalos“ nyomtatvány-tömbbe irkáinak valamit... Közben ügyfelükkel — egy nénivel — is egyezségre jutnak.

— Vezetöfélét keresünk — adjuk tudtul óhajunkat a bemutatkozás után. — Jó lenne a mezőgazdász vagy valamelyik növénytermesztési csoport vezetője is.

összenéznek. Pillanatnyi szünet után megszólal az egyik:

— Hát eltalálták. Mindhárman csoportvezetők vagyunk. Méghozzá növénytermesztésiek.

Szó szót követ. A cukorrépáról csevegünk legtöbbet. Ez a fő téma. Kitűnik, hogy a közel 1300 hektáros közös gazdaság százhúsz hektáron termeli a „fehéraranyat“. A három növénytermesztő csoport között oszlik meg ennek mindennemű munkája, kezdve a vetéstől egészen a betakarításig.

— S milyen a terméskilátás?

— Rendkívül jó! ötszáz mázsát megadja hektárja — bizonygatja Kovács Mátyás, a csoportvezetők egyike.

— ötszázat könnyen adhat — érvel a másik —, hiszen tavaly még ennél is több termett. Idén négyszer találkozott a sarabológéppel! Meg folyékony műtrágyát is kapott.

Kiderül, hogy vagy 15 hektárt trágyaleveztek, s az egész terület növényzetére fejtrágyaként százhúsz mázsa műtrágyát szórtak. Mindez a jó növényápolásra vall.

Irodai beszélgetésünk fonala megszakad. Üz bennünket a kíváncsiság, milyen is lehet a még zöldellő fehéraranyuk, amely a csoportvezető sza-Emeljük a mezőgazdaságot

az ipari termelés színvonalára

(Folytatás az 1. oldalról)

Amint láthatjuk, a növénytermelés szakaszán az új technológia további gyors fejlődésére van kilátás. Még jobb a helyzet az állattenyésztés gépesítését illetően. Ebben a termelési ágban a legrövidebb időn belül valóban alapos változást érhetünk el az új technológia bevezetése terén. Hiszen a hús-, tej-, és tojástermelést nemcsak gépesíteni, de utóvégre automatizálni Is lehet, főképp a takarmányozást, az itatást és a fejést.

Jelenleg már a tehenek gondozásához is megvannak a kipróbált és bevált módszereink. Sajnos, a gyakorlatban például a tehenek nyitottistállózását csak kevés helyen érvényesítik és helyette terméketlen vitát folytatnak. A sládkovicovói EFSZ példája mindenkit meggyőzhet. Két régebbi istállóból nyitott tehénistállót készítettek, gépi fejéssel és önetetéssel. Amíg azelőtt 16 dolgozó gondozta a 240 tehenet, most ehhez csak 6 gondozó szükséges. Egy fejőnő 120 tehenet fej az új módszerrel. Az új technológia bevezetésével a sládkovicovói szövetkezetesek azt is * elérték, hogy ebben az évben körülbelül 300 mázsa hússal és 150 000 liter tejjel termelnek többet az eredetileg tervezett mennyiségnél.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a növendékmarha nyitott istállózása és a sertések önetetése aránylag gyorsan elterjedt a gyakorlatban. De még ezen a téren sem mondhatjuk, hogy kielégítő a helyzet. A baromfinevelésben pedig még inkább gyerekcipőben jár az új technológia bevezetése, bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a legújabb módszerek érvényesítése nélkül a harmadik ötéves tervben nem tudjuk teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek a tojás- és baromfihústermelésben előttünk állnak. Hiszen a tojástermelésnek, a jelenlegi állapothoz viszonyítva, legalább 86 %-kaI kell növekednie a harmadik ötéves tervben. Ezt csak akkor érhetjük el, ha széles alapokra helyezzük a baromfi mélyalmozásos s a tyúkok ketreces nevelését. Több szomszédos szövetkezet közös erővel olyan baromfifarmot is kiépíthet, amelyben az új technológia alkalmazása mellett több mint 20 000 baromfit nevelhetnek.

Az új technológia előnye tagadhatatlan. Nemcsak a termelés emelését, de a munka termelékenységének növelését s a termelési költségek csökkentését is elősegíti. .»Csakis ilyen módon érhetjük el, hogy a mezőgazdasági termelés jellegénél fogva megközelítse az ipari termelést. Amikor tehát a mezőgazdaságban az új technológia bevezetéséről beszélünk, akkor erről is van szó.

vai szerint köze! van a faluhoz. Felbúg a nyolchengeres Tatra motorja ... néhány perc, s máris a vasútmenti dűlőn gyönyörködünk a másfél-két kilós cukorrépa-egyedekben, amit a Flexaret-IV lencséje is megörökített Kovács Mátyás csoportvezető kezében.

Mindeme dolgok láttán a cukorrépa betakarításának megszervezése felől érdeklődtünk. Am a válaszadásra Miskolczi János nevét emlegették, aki a mezőgazdász szerepét tölti be. Azt is hozzátették, hogy ó már kormányosa is volt egy ízben az 1949-ben alakult szövetkezetnek.

Nosza, gyerünk utána! Valahol csak megleljük. A mérnökökkel van dolga a határban. Ott, ahol a szántógépek dolgoznak... A vasúti átjárónál utolértük.

— Csak néhány szóra lenne szíves! ... A cukorrépa betakarítási munkálatait, miképpen szervezték meg?

— Még nincs készén az ez irányú tervünk - állapítja meg. — Ami a betakarítás megkezdését illeti, időpontot nem tudok mondani. Erről a cukorgyár értesít bennünket. A tagokat e munkára nem kell noszogatni. Szállító eszközök? Naponta 25 vagon cukorrépa elszállítására elegendő. mivel csak a szomszédos koüárovcei vasútállomásra kell eljuttatnunk.

Miskolczi bácsi még a csoportvezetőknél is merészebben állítja, hogy jóval felül lesz az ötszáz mázsán a cukorrépából hektáronként. Tavaly is - egészen pontosan - 530 mázsa termett átlagosan.

— Ügy hallottuk odabent az irodában, hogy prémium «címén nem kevesebb, mint 47 000 koronát osztottak szét a múlt év őszén.

— Hát ez így igaz! Csakhogy a prémium juttatásénak effajta módszere. mint ahogy tavaly volt nálunk, nem eléggé mozgósító hatású. Áronként 2 koronát osztottunk. Ebből tanultunk. A prémiumot idén olyképpen érvényesítjük, ki mennyit termelt a tervezett hektárhozamon felül.

Ez a célravezetőbb megoldás. Am ehhez az kell, hogy felszámolják az egyenlősdit. Ugyanis a csoportvezetők könnyebbik végét fogták meg a dolognak: amit a csoport termelt „egy kalap alá véve“ kezelték, s a prémiumot is egyformán, azaz áronként osztották. Pedig a tagok külön ápolták, gondozták az erejükhöz mérten vállalt parcella cukorrépát.

A munkaszervezésnek ezt a gyöngéjét most már, az idei cukorrépa termésének betakarításakor nem ismétlik meg. FogadkoZott a mezőgazdász. Ha valóban így lesz, akkor a jövő esztendőben a hatszáz mázsát könnyűszerrel elérhetik.

Kovács István

Jó vezetéssel

kátyú helyett kövesúton

]ó hír egy Duna menti faluból

Aki ismerte a csicsói szövetkezet belső helyzetét, csak az tudja értékelni közös gazdálkodásának fejlődését, amelyet az utóbbi esztendők során megtett.

Az egykori zsellérek, cselédek és földművesek már megtanulnak szocialista módra gazdálkodni. Leküzdötték a szervezési fogyatékosságokat. Arról is meggyőződtek, hogy a jólét nem hull mannaként az égből, azért becsületes, odaadó munkával kell fizetni.

Mit hozott a szövetkezeti gazdálkodás a falunak? Megváltozott, szinte újjáépült, megnőtt ez a falu. A nádfedeles viskók helyébe egészséges, tágas családi házak épültek. Több mint százra tehető az új házak száma. S ami ugyancsak igén lényeges: petróleumlámpa helyett villany világít.

Idén jó terméshozamokat értek el

gabonából a szövetkezetesek.

— Búzából 26 mázsát terveztünk — újságolta örömmel Nagy Imre, a szövetkezet elnöke —, s elértünk 30 mázsás hektárhozamot. Árpából még bőségesebb termést takarítottunk be: 26 mázsa helyett 34 mázsát, ami 8 mázsa különbözet hektáronként.

Ez a jó terméseredmény még jobb munkára ösztönzi a szövetkezet tagjait, hogy a jövő évben még bőségesebb hektárhozamokat érjenek el. Jórészt függ ez attól is, hogy idejében, jó vetőágyba hulljon a holnapi kenyér magja. Fél Miklós

Sok panasz elhangzott a múltban a éalovói szövetkezet vezetőségi ülésein az észlelt hiányosságokról. A tagság pedig elégedetlenkedett amiatt, hogy a szövetkezet vezetése nincs hozzáértő kezekben. Éveken keresztül a széthúzás, torzsalkodás és fegyelmezetlenség gátolta a szövetkezet előrehaladását.

Még tavaly, tavalyelőtt csúcsmunkák idején a helyi nemzeti bizottság legnagyobb gondja az volt, hogy a szövetkezetnek brigádosokat biztosítson. Ezek segítsége ellenére is nagyon elmaradtak a csépléssel; a szalmaösszehúzásról és tarlóhántásról nem is beszélve.

Két esztendővel ezelőtt a Szabad Földműves erősen bírálta a szövetkezetben uralkodó áldatlan viszonyokat. A bírálatot bizony a funkcionáriusok rossznéven vették. Pedig tapasztalat igazolja, hogy a jó szándékú, építő bírálat segít, s bűn a hibákat álcázni, népszerüséghajhászással a tagságot ideig-óráig félrevezetni.

Am a múlt év a fordulat évének könyvelhető el a" calovói szövetkezet életében. Szakember került a szövetkezet élére Várady Imre személyében, aki az állami gazdaságban sokéves tapasztalatra tett szert mint gazdaságvezető. Várady elvtárs nem a szószátyérkodás, önámitás, az ígéretek, hanem a tettek embere. A vezetőségbe olyan emberek kerültek, akikre az elnök támaszkodhatott. Nem tűrte a tagság megkülönböztetését. Nem ismert „őslakost, vagy telepest“, csak egyenjogú tagokat. Így megszűnt a „kormányválságokkal“ együttjáró kivételezés és protekció is.

Önálló pártszervezet alakult a szövetkezet mellett, amelynek nagyon sok köszönhető, hogy a szövetkezet kátyúba rekedt szekere végre kövesútra ért.

Immár a calovói szövetkezet 350 tagja egy nagy, összhangban együttdolgozó szövetkezeti családot képez. Már tudja, látja a tagság, hogy csakis az összetartás, a közös munka biztosítja a szövetkezet fokozatos fejlődését, a tagság jólétét.

A jól végzett közös munka eredményei idén mutatkoznak meg először. Szinte hihetetlennek tűnik,

hogy az idei csúcimunkákat még a hóbortos időjárás ellenére is időben és jól végezték el, mégpedig brigádsegítség nélkül. Ez ma a valóság! Ez tükröződött a héthónapi munka értékelésekor, amelyet az aratóünnep alkalmával folytattak le.

Büszkén jelenthette ki ünnepi beszédében Varga Imre élvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke, hogy a széthúzás, torzsalkodás helyett az öszszefogás, a szorgalom vert tanyát a tagság körében, s példás az együttműködés vezetők és tagók között.

Ennek valódiságát tények igazolják.

Morva Ernő, a szövetkezet mezőgazdásza megdicsérte a traktorosokat, kombájnosokat szorgalmas munkájukért. Rámutatott arra is, hogy a kéveösszehordásból csaknem mindén tag tevékenyen kivette a részét. A takarmányfélék betakarításakor példás munkát végeztek az állattenyésztők. A cséplésnél viszont László Zoltán és Zakál Sándor csoportja végzett dicséretre méltó munkát. A fogatosok ugyancsak jól helytálltak a munkában.

íme: a példás összmunkában rejlik a siker titka.

Az állattenyésztés szakaszán is

nagy javulás észlelhető. Például a sertésállomány létszámtervét 117 c/iira, az anyasertésekét 115 °/o-ra teljesítették a fél esztendőt illetőén. Anyakocánként átlagban 6,5 malacot választottak el, ami 104 °,'o-os tervteljesítésnek felel meg fél évre. Július végén 4300 tyúkja, 4500 csirkéje. 7000 kacsája és 2450 pulykája volt a szövetkezetnek.

S hogyan állanak a beadással? Félévi beadási kötelezettségüknek marhahúsból 160 %-ra tettek eleget, Am sertéshúsból az említett időpontig 87 %+nál tartottak. Az év végéig a lemaradást mind sértéshúsból, mind tejből és tojásból behozzák.

Jóleső érzéssel láthattuk az aratóünnepen a tagság elégedettségét, örömét és derűlátását, A biztos jövőbe vetett hittel fogadalmat tettek ismét: négy év alatt teljesítik a harmadik ötéves terv mezőgazdasági termeléséből rájuk hárulő feladatokat! Kopper János (Calovo)

A lehetetlennek hitt eredményeket is elértük

Tizedik aratóünnep • Mint téglának a malter ♦ Cséplési verseny • Harminchárom mázsás termésátlag gabonából • A 19 alapító tag kitüntetése.

Szövetkezeti parasztok számára

legnagyobb és legszebb ünnep: az aratóünnep. Ennek az örömünnepnek különös varázsa, tüze, pezsgése kerítette hatalmába a nagykeszi szövetkezet tagjait a valahai „bárókastély“ parkjában.

Jövőbelátó emberek

Vyéapy-Opatovcén is időben elvetették az őszi repcét

Az öreg Zobor atyáskodón emelkedik a Nyitra környéki dombok fölé, amelyek aljában száz és száz csitári, kolónyi, gerencséri stb. szövetkezetes szorgalmas munkával igyekszik kipréselni a néhol sziklás, másutt nyirkos vagy homokos talajból olyan termelési eredményeket, hogy a harmadik ötéves tervből rájuk eső feladatok teljesítésével ne valljanak szégyent. De a környék állami gazdaságai sem akarnak hátul kullogni. Sőt, inkább arra törekednek, hogy a termelés minden szakaszán példás gazdálkodással mutassanak utat a szövetkezeteseknek.

MI A HELYZET CHRENOVÄN?

A gabonabetakarítás sikeres elvégzését annál a ténynél mi sem bizonyítja jobban, minthogy a betakarításra szánt prémiumot meg is kellett toldani. De ez egészen természetes,

hiszen a traktorosok, kombájnosok és cséplőcsoportok is gyakran megtoldottak a munkanapot. Kosa Ferenc,

Éjjel-nappal szántanak a lánctalpasok

Hudec János, Sinszky Pál és Dubnicky István traktoros személyében tehát méltó gazdára talált az 1000 — 1000 korona prémium. Hucko és Halatka kombájnos is jogosan vette át az 500 — 500 korona jutalmat. A cséplőgépek mellett a Juhász- és a Siracsoport dolgozott legeredményesebben. Ezer-ezer koronát oszthattak szét a csoportok tagjai között.

A gazdaság önálló elszámolással rendelkező kilenc részlege közül a legeredményesebb gabonatermelőrészleg címet és a velejáró 1000 korona jutalmat a luziankyi részleg nyerte el, amely gabonából átlagosan

30,6 mázsát termelt hektáronként. Legrövidebb időn belül a barackói részleg fejezte be a gabonabetakarítást, őket illette az ezért járó prémium.

Chrenován tehát már eredményes múltja van a részlegek, sót a csoportok és egyének közötti nemes versengésnek. Éppen ezért merték a gazdaság dolgozói az idei őszi munkákban, vetésben, betakarításban versenyre hívni a nyitrai járás valamennyi gazdaságát. Számítanak arra, hogy a szocialista munkaverseny most is nagy mozgósító erő lesz.

Az első eredmények azt bizonyítják, hogy a versenyfelhívók nem vallanak szégyent. A tervezett 20 hektár őszi repcét augusztus 23-ig elvetették, s az agrotechnikai határidőig még 17 hektárral túlteljesítették a vetési tervet. Eddig több mint 320 hektár földet előkészítettek a vetéshez, s megkezdték az őszi árpa és a rozs vetését is. Az 1003 hektár őszi vetés befejezését október 25-re tervezték. Éjjel-nappal dolgoznak a gépek, hogy ezt meg is valósíthassák.

Jól felkészültek a kapások is a silókukorica betakarításához, mert a versenyfeltételekben ezek is szerepelnek. A cukorrépa alá szorgalmasan hordják a trágyát, hogy a keverőszántással földbe kerüljön az értékes tápanyag. Az őszön 733 hektár földet megtrágyáznak a 2930 hektár szántóból.- Szükség van a jó munkára és a tápanyagok kellő pótlására, mert az ötéves terv mutatóinak elérését 1964-re vállaltuk — mondotta Goga Anton mezőgazdász.

A gazdaság valamennyi dolgozója így gondolkodik, megvan tehát minden előfeltétele, hogy a nagy versenyben emberül helytállnak.

Haraszti Gyula

Hogyne örültek, vigadtak volna! Hiszen olyan gabonát vágott áz öt aratógép és a kombájn, amilyenre a 10 év alatt még nem volt példa. Korántól későig ment itt a dolog. S hogy a kedvezőtlen időjárás ellenéré sikeresen és idejében fejezték be az. aratás-cséplést, az köszönhető a tagság kiapadhatatlan dologszeretetének, no meg a példás munkafegyelemnek. Ez utóbbi a közös, nagyüzemi termelésnek olyan nélkülözhetetlen tartozéka, mint téglának a malter.

Dicséret illeti többi között Balogh Béla és Marsalik Lajos traktorosokat, a gépeken dolgozó szövetkezeti tagokat, köszönet és hála az asszonyoknak, akik a háztartási munka mellett kijártak kévéket összehordani. A három eséploesoport eredményes versenyéből az 1. számú vitte el a győzelmi pálmát.

Mindeme fáradhatatlan munkának és a jó munkaszervezésnek az eredménye, hogy a szövetkezet 220 hektár gabonája közel 86 vagon terméssel fizetett, ami 33 mázsás átlaghektárhozamnak felel meg.

Tehát a nagykeszi szövetkezet már idén magasan túlszárnyalta a harmadik ötéves tervben előirányzott mutatószámokat: búzából 31,37, árpából 35,49, rozsból 25,90 és zabból pedig

30,36 mázsát takarítottak be hektáronként.

Az elnöki beszámoló után a keszi lányok ropogós táncokkal szórakoztatták a közönséget. Majd 19 szövetkezeti tagot tüntettek ki: azokat akik 11 évvel ezelőtt alapították a szövetkezetét. Köztük találjuk a szövetkezet legjobb dolgozóit,

Utána reggelig frissen csendült ajkukról a nóta. Dobbant ütemesen a hajdani bárói kastély parkjának földje. Egykori zsellérei, kisemmizettjei egyenes derékkal, szabadon ropták a táncot. A közös gazdálkodás nagy-nagy eredményeinek örömére koccantak a poharak.

Czita Béla (Veiké Kosihy)

1960. szeptember 4.