Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-31 / 70. szám

Olcsó a célszerű építkezés A szalma és az akácfa mint föépitöanyagok A képen az épületeknek egy cioportja látható, amelyeknek hátsó kijár a­­. tűk is van. Ezeken engedik ki a sertésekét a legelőre. Jobban is mehetne Befejeződött a mezőgazdasági munkák egyik légfontosabbja, a ga­bonabetakarítás. Ilyenkor a szövet­kezetek vezetői rendszerint megvi­tatják a munka eredményeit. így van ez Apácaszakállason is. Megelége­déssel állapították meg, hogy az állam iránti beadási kötelességüknek eleget tettek. Árpából 122, a többi gabonaféléből 100 ó-ra teljesítették a beadást. Az árpa jöl fizetett az idén. A tervezett 27,3 mázsa helyett 30,2 mázsa termett hektáronként. Búzából viszont 6 mázsával lemarad­tak a tervezett hektárhozamtől. Ezt a kedvezőtlen időjárással magyaráz­zák. Aztán a takarmányozási gondok kerülnek az előtérbe. Kevés a szálas­takarmány, de a 32 vagon abrakta­karmány sem fedezi a szükségletet. Amikor ezt a helyzetjelentést végig­hallgattuk. az volt'az érzésünk, hogy Apácaszakállason évről évre ugyan­ezt a nótát fújják. S a következmé­nye: sertéshúsból eddig 180 mázsával lemaradtak, tejből is nagy a hiány. Évek óta baj van a baromfiállomány körül, így a tojásbeadással is lema­radtak. Az említett hiányosságokon érde­mes, sőt szükséges elgondolkodni. Mert nem csupán a takarményalappal és az állati termékek beadásával van itt baj. Például olyan rossz a koca­állomány, hogy egy-egy kocától át­lagban csupán 3,2 malacot választa­nak el. Sorolhatnék még több hibát is. A komposztolásban csak tipegnek. A trágya Is kevés, s így a cukorrépa­földnek fele sincs megtrágyázva. Az EFSZ vezetői általában szeretik rózsaszínűre ecsetelni a dolgokat. A tények azonban rácáfolnak az ön­­ámításokra. A bajoknak mély gyöke­rei vannak. A szövetkezeti tagság zömét még mindig nem hatotta át a közös gazdálkodás gondolata. Mit ér еЭУ-egy gyönyörűen megfogalmazott kötelezettségvállalás, ha megvalósí­tását csak részben biztosítják. Az is helytelen, hogy családi pótlékot nem fizetnek ebben a szövetkezetben, pe­dig bizonyos, hogy ez Is buzdítölag hatna a munkafegyelemre. Már több­ször beszéltek arról, hogy a háztáji földet közösen fogják művelni. De a szavakat nem követték tettek, bár a szomszédos szövetkezetekben a kö­zös művelés nagyon jól bevált. Nem ártana tehát, ha a vezetőség — a tagság minél nagyobb részvéte­lével — tanulmányutat szervezne olyan szövetkezetbe, ahol egy anya­­seríéstől 16 malacot választanak el, 9—10 liter a fejési átlag; stb. Ideje lenne már kimozdulni az egy helyben topogásból, mert máskülönben a szö­vetkezet nem képes teljesíteni a har­madik ötéves terv egyre növekvő feladatait. Kopper János (Calovo) Ján Machnlc szövetkezeti tag az ete­­töjolyosó közepén előkészíti a darás takarmányt. sportot nem űz, de-a motorkerékpl­­rozás és hegymászás mestere. Már olyan sziklákon is járt a szádellői völgyben, amelynek megmászására 1939-ben a külföldről Idejött turisták még gondolni sem mertek. A tanítók körében sokszor felvető­dik az a kérdés, hogy politechnikai körökben érdemes-e tovább fejlesz­teni az ezermesterséget. Hogyan ve­Kinn a mezőn meghúzza a meglazult csavart a szádellői ezermester heti hasznát á szövetkezeti dolgozó vagy az ipari munkás? Bábás Géza az elsők között lépett a közösbe, és ott is minden munkát megpróbál, örökké új mesterség után vágyó természete azonban egy mun­kaszakaszon sem hagyta sokáig nyug­ton, de azóta állandó szakmára ta­lált, amióta a szövetkezetek átvették a gépeket a gépállomásoktól. A szá­dellői ezermester traktoros lett, de még milyen traktoros! Hajtási enge­délye már 8 éve van, a szántás-ve­téshez úgy ért, mint egy okleveles mezőgazdász, a motorszerelést saját kis robotmotorán kezdte. A szövet­kezet traktorát is maga javitja meg otthon, vagy a műhelyben. A gépállomás gépei tehát nem ke­rültek rossz kezekbe; nem kell attól tartani, hogy az EFSZ-ben nincsenek olyan jó szerelők, mint a gépállomá­son voltak. Mindenütt akad egy-két ezermester, de a gépállomási szere­lők közül is sokan visszakerültek falura. Számos példa bizonyítja, hogy ma is szükség van az ezermesterekre, sőt most tölthetik be igazán hivatá­sukat. A traktoros-szakma több, mint az autó- vagy autóbuszvezetés, mert a traktorosnak a traktoron kívül min­den mezőgazdasági géphez kell ér­tenie, és hálás dolog, ha az agro- és a zootechnikát is ismeri. Iskoláink­ban tehát érdemes az ezermestersé­get tovább fejleszteni a politechnikai körökben, hogy a falusi fiatalokból olyan jó mezőgazdasági szakemberek váljanak, mint Bábás Géza. Cs. J. Jól készüljünk fel a silókukorica betakarítására * ★ * Újítók Hosszú, éjszakába nyúló tervezge­­tések után végre testet öltött Csudái elnök és Molnár szerelő elgondolása. Nem korszakalkotó, mégis nagy se­gítség az oroszkai szövetkezetesek­­nek. Az általuk szerkesztett trágya­­teregető-gép 10-12 munkaerőt pótol és Jobb munkát végez, mintha kézzel történnék a teregetés. A tervezőknek a burgonyaásó-gép adta az ötletet. Csak éppen ez a gép nem függőleges, hanem vízszintes irányban forog. Nagy előnye, hogy hulladékanyagböl elkészíthető. Olyan pedig minden műhely körül található. Hegedűs Ferenc A legjobbakat köszöntjuk A koiicei járásban a rossz idő elle­nére is jól haladt az aratás, a cséplés és a terményfelvásárlás. A dolgos, szorgalmas emberek százainak, köz­tük főképpen a kombájnotoknak és általában a traktorosoknak köszön­hetjük a jó eredményt. Augusztus 16-lg Dem ко János, a bártfai gép­állomás kombájnosa érte el a leg­szebb eredményt, 154 hektárról arat­ta le a gabonát. В e n e István a pe­­rini EFSZ-ben 136 hektárt learatott és kicsépelt. D u 1 a László, В e h u n Gyula, Szűcs Sándor és Török András kombájnosok Is 100 hektáron felüli teljesítményt értek el. A rus­­kovi Horváth Vince kévekötőjével 117 hektárról, a somod! Kleiber János és a sinal Varga Mihály szintén több mint 100 hektárról arat­ták le a gabonát. A cséplőgépek kö­zül V i h i n a Mihály csoportja vezet, aki az említett időig a oeríni EFSZ- ben 1832 mázsát elcsépelt A legjob­baknak őszintén gratulálunk. A. S. A silókukorica termesztése, előnyös tulajdonságai miatt, évről évre ter­jed. Ezzel együtt nőnek a problémák is. A betakarítás sikeres lebonyolítása érdekében számos intézkedést kell foganatosítani, hogy a betakarítás az agrotechnikai határidőn belül történ­jék, s az őszí fagyok ne tegyenek kárt a silókukoricában. Az előző évi tapasztalatok alapján a silókukorica betakarításának határ­idejét — a tengerszint fölötti magas­ságot véve figyelembe — a követke­zőképpen állapították meg: 150—300 m I 300-400 m 400—550 m 550 m felül IX. 19-IX. 10 IX. 15-IX. 19 IX. 14 j IX. 8 A határidő figyelembevételével a mezőgazdasági üzemeknek már most el kell készíteniük a részletes beta­karítási tetvet és ismét számba kel! venniük a sildkukorica területét. Nem lehet a bevetett területekből kiin­dulni, amint ez már több esetben megtörtént, hanem figyelembe kell venni a zöldtakarmányozásra előző­leg felhasznált területet is. A tervben fel kell tüntetni azt Is, hogy milyen géppel történik a beta­karítás. Ha például a mi kukorica­vágónkat a szovjet silókombájnnal hasonlítjuk össze, az utóbbinak a teljesítőképessége háromszorosa a miénknek. A múlt évben jó tapasztalatokat szereztek a kombájnok csoportos be­vetésével például a Öabllcei Állami Gazdaságban vagy a volt Hustopec-i járásban, ahol a járás körzetén belül jől bevált az egyes szövetkezetek közötti kölcsönös segítségnyújtás Ily módon kell az idén is az új járá­sokban a betakarítást megszervezni A silókukorica betakarításának előkészítő munkáit a kelet-csehor­szági kerületben jől megszervezték. Az idény-teljesítményeket az egyes gépfajták szerint állapították meg. Mégpedig az SßZ—42 számára 42 hektárt, a SZJS —1,8 számára 63 hek­tárt és az SK —2,6 számára 140 hek­tárt. Ezek jelentős feladatok, de telje­síthetők. Erről tanúskodnak az ered­mények. Az olomoucl gépállomáson Vlastimil Hllnény elvtárs, magyar kombájnnal napi 4 hektár teljesít­ményt ért el. К а г о v s к j? elvtárs, az Uhlirské Janovlce-1 gépállomás dolgozója a múlt évben 171 hektárról takarította be a silókukoricát, Z e­­l e n у elvtárs, a znojmói gépállomás dolgozója 158 hektárról, S о b о t к a elvtárs a Hruáovany n/Jev-i gazda­ságból 132 hektárról. Ezeknek a kiváló kombájnosoknak a teljesítménye érezhető a kerületi átlagteljesítményben is. így a brnói kerület kombájnonként 33 hektár át­lagteljesítményt ért el; az országos átlag a múlt évben csak 25 hektárt tett ki. Idén kombájnonként 22,1 hektárt terveztek, tehát megteremtették г valós feltételeket ahhoz, hogy a be­takarítást veszteségmentesen végez­zék. Annál is inkább, mert több nagy teljesítményű kombájnná! rendelkez­nek. Az elmúlt évek alacsony teljesít­ményének okát nemcsak a gépek szerkezeti hibáiban és a pótalkatré­szek pillanatnyi hiányában kell ke­resni, hanem a gépek összeállítása és kezelése ismereteinek, valamint a helyes karbantartás, a munkaszerve­zés stb. hiányában is. Ezért a betakarítási tervben első­sorban a következő elveket kell meg­valósítani: a) a betakarítás céljaira, az aratás mintájára, komplex csoportokat kell alakítani; b) a tervben fel kell tüntetni a traktorosok kötelezettségvállalását, amelyet a silőkukorica vetésével, ápo­lásival vagy betakarításával kapcso­latosan tettek; c) a járás területén belül ponto­san be kell osztani a silőkombájnok átadását az egyes EFSZ-ek és állami gazdaságok között; d) meg kell állapítani a legjobb napi teljesítményeket, hogy a silő­­térséget 3, de legkésőbb 4 napon be­lül befödhessék. Ezekkel az intézkedésekkel egy­idejűleg meg kell teremteni a felté­teleket ahhoz, hogy a komplex cso­portok vagy traktorosok versenye eredményesen kibontakozhassék, ami a kukorica vetésekor lényegesen fo­kozta az egy vetőgépre eső teljesít­ményt. A Mezőgazdasági Minisztérium áp­rilis 8-i felhívásában jutalmat ígért azoknak a dolgozóknak, akik a siló­kukorica termesztése terén szép eredményt érnek el. Azok a dolgozók, akik 100 hektár kukorica vetését, ápolását, betakarítását rendesen el­végezték és hektáronként legkeve­sebb 500 mázsa hozamot érnek el, 30 «/o kukoricaszárral, a „Szocialista mezőgazdaság építője“ címmel tün­teti ki és 2000 korona pénzjutalom­ban részesíti. A kombájnok teljesítményének fo­kozása érdekében kerületenként és járásonként előadásokat kell rendez­ni. A betakarításhoz elegendő szállí­tó eszközről kell gondoskodni, eset­leg — szerződés útján — a védnök­ség! üzemek vagy a CSAD kocsipark­jának 50 %-át is biztosítani kell. Külön figyelmet kell fordítani a pótalkatrészek biztosítására, mert számolni kell a kombájnok üzemza­varával, különösen a zöldtakarmány nap mint nap történő behordása esetén. A javításokat úgy kell megszervez­ni, hogy a kiesés lehetőleg a legki­sebb legyen. A műszaki tanácsadó-szolgálattól ugyancsak hathatósabb segítséget kell követelni, mint amilyen az ara­tásban volt. Egyes üzemekben, külö­nösen az állami gazdaságokban, felül kell vizsgálni a silőkombájnok elosz­tását, mert a területi változások kö­vetkeztében aránytalanságokra ke­rülhet sor. Az egész akció sikeres lebonyolí­tásénak egyik legfontosabb intézke­déseként már most elegendő sllőtér­­ségről kell gondoskodni. Az utóbbi években a silő ledöngöléséhez lánc­talpas traktorokat alkalmaztak. A múlt évben számos EFSZ-ben és állami gazdaságban V3S jelzésű meg­rakott teherautókat használtak, ame­lyeknek nagyobb a fajlagos nyomá­suk, úgyhogy a siló döngölése töké­letesebb. A silótakarmány összetéte­lének javításéra célszerű fehérjedús szálastakarmányt Is használni, hogy értékét tekintve kiegyenlített silót kapjunk. A silókukorica gyors és veszteség­­mentes betakarítása érdekében ala­kítsunk komplex csoportokat, hasz­náljuk ki a gépeket és jól szervez­zük meg a munkát Megfelelő silőtérség létesítésével megteremtjük az alapot ahhoz, hogy az állattenyésztésben a harmadik öt­éves terv első évét eredményesen kezdjük. 1960. augusztus 31. másfél méter magaságig 0,5 vastag. Az épület alapját drőtváz és rudak képezik, amelyeket szalmával tölte­nek ki. Belül még faburkolattal is ellátják, hogy a sertések a szalmát a felből ki ne huzigálják. Két-két épületet etetőfolyoső köt össze, ahol a daraeleségét készítik elő; onnan kerül a vályúkba. Ha a szövetkezeti tagok meg tudják majd oldani ezekben az épületekben is a szárazkeverék etetésének kérdé­sét. akkor lehetővé válik, hogy az eddigi 120 darab anyasertés helyett 180 — 200 darabot istállózzanak. A vá­lyúk melletti kevés férőhely miatt eddig ez nem volt lehetséges. Ez az építkezés kevés költséggel jár. amellett az épület célszerű és elősegíti a munkatermelékenység eme­lését is. Hasonló körülmények között más szövetkezetek is követhetnék példájukat. B. Dusek A szádellői ezermester Az erdők, hegyek mellett elterülő szántóföldek dolgozói általában értik a fúrás-faragás mesterségét. Az is­kolás gyerekek kéztmunkaörán ekét, boronát, szekeret, fakanalat, sótartőt és érdekesebbnél érdekesebb játéko­kat készítenek. Valamikor nagyon kedvelt volt annak a játékszernek a készítése, amikor a kovácsüllőt nagy­kalapáccsal felváltva veri a kovács és a medve. Ser­dülő korban pedig kasza-, villa-, la­pát- és fejszenye­let készítettek, gyümölcsfát, szőlőt oltottak a fiatalok. Később sor került a barkácsolásra, szövőszék készí­tésre és kosárfo­násra. Szádellöben az ilyen munkák ismerete nem új­ság, de annak, aki nemcsak fából, de kőből és< vasból is elkészít mindent, amire a paraszt­­embernek szüksége van, nagy a tekin­télye. Igen nagy dolog az, ha ebben a faluban valakire mondják, hogy ezermester. Ez a kitüntetés felér egy doktori címmel. Bábás Gézát pedig mindenki ennek ismeri, sőt néha úgy becézik, hogy az ezermesterek ezer­mestere. A felsorolt és a sok fel nem sorolt munkán kívül a kovácsmunká­hoz Is ért. De ezt a mesterséget is csak lopta, enyhébben szólva úgy leste el, akárcsak a többit. Nyitott szemmel járt a kovácsműhelyekben, ha ekevasat vitt éleztetni, vagy ha az ökrét patkoltatta. Később otthon készített kalodát az ökrök vasalására. Ennek az előállításához is szükséges az ács- és kovácsmesterség ismere­te. Mindezek tetejébe 8 évvel ezelőtt 4 kategóriás gépkocsivezetői igazol­ványt szerzett vizsgán. De ki tudná elsorolni, hogy mi mindenhez ért a száddellői ezermester. Csupán állandó ezer koronás költséggel négy faházat építettek, amelyekben 30 átmeneti kocát helyeztek el. Ez az istálló be­tonalapon nyugszik és ugyancsak be­tonozott a nádtetős etetőnek a föld­je is. A köralakú épület 6 m át­mérőjű és 4,5 m magas. Az alsó része A komárnói járásban messze túl­lépik a beruházási építkezések ter­vét, emellett lényegesen csökkentik az állatok istállözásl költségeit. Hogy miként lehet a helyi forrásokat ki­használni, arra a Sváty Peter-i EFSZ szolgálhat példaképül. Mindössze 25 Elek Sándor, a dvorntkyi EFSZ traktorosa a rozp vetóágyát készíti elő. Egy műszak alatt 30 hektár tői­det meghengerez az ötös hengerrel. (Foto: Csurllla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents