Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-24 / 68. szám
A Kosúti búza és helyes termesztése A utóbbi évek termesztési kísérletei alapján mindinkább elterjednek azok az új búzafajták, amelyek a jó agrotechnikát kimagasló terméssel hálálják meg. Ilyen a Kosúti búza is, amelyet 1956-ban ismertek el. Mivel igen sokan érdeklődnek e fajta iránt, ismertetjük az eddig elért eredményeket és a legjobban bevált agrotechnikát. Diószegi Növénynemesítő Üzemünkben az elmúlt 9 év alatt a Kosúti búza a következő termést adta (4 ismétléses kísérletek átlagában): „ Hektárhozam ЁУ____________(q) 1951/52 34,6 1952/53 47,2 1953/54 29,7 1954/55 36,4 1955/56 36,5 1956/57 40,33 1957/58 40,2 1958/59 39,25 1959/60 48,5 Sőt ez a búza az egyik kísérletben — külföldi fajtákkal összehasonlításban — októberi kelésből 57 q adott (ugyanis 1959 őszén csaknem valamennyi búzavetés december elején kelt). Még nem ismerjük az idei év valamennyi adatát, de felsoroljuk az 1959-es esztendő néhány eredményét (hektárhozam mázsában): Sároson 57,18, Bucsányban 48,2, Terebesen 47,38, Sósszigeten 47,06, Szenckirályfalun 45,9. Az 1959/60-as eredmények még ezeket is meghaladják. A gyakorlatban a 40 mázsát meghaladó terméshozam Kosúti búzából nagyparcellákon is megszokott dolog. Emellett azonban előfordul, hogy a Kosúti búzát helytelen agrotechnika miatt tavasszal kiszántják. Cikkünknek az a célja, hogy ismertessük a legmegfelelőbb agrotechnikát, rámutassunk a leggyakoribb hibákra és megelőzzük azokat. A Kosúti búza rendkívül erőteljes fejlődésű fajta. Nagy termését igen erős bokrosodásának, tökéletes termékenyültségének és a közepesnél nagyobb ezermagsúlyának köszönheti. Ezek a látható, „markolható“ tulajdonságok, de az ezzel kapcsolatos hatalmas gyökérzet és levélzet sem kevésbé fontos. Ennek tulajdonítjuk az elért sikert, helytelen agrotechnika esetén pedig a csalódást. Például 1958/59-ben kedvező csapadékviszonyok mellett az egyik parcella az 56 mázsás hektáronkénti szemtermésen kívül 126 mázsa szalmát adott. (Szarvasmarhatenyésztésünk szempontjából ez nem közömbös!) Ezt a termést csak úgy adhatta, hogy a talajban megvolt a szükséges tápanyagkészlet, valamint a tápanyagok közötti megfelelő arány is. Ezek után tömören összefoglaljuk a Kosúti búza igényeit: Talaj. Középkötött vályogtalaj, jó altalajjal; ez felel meg legjobban. Az igen könnyű homok, a sekélyrétegű kavics nem alkalmas Kosúti búza termesztésére, mert gyökerei nem találnak elég nedvességet és nem táplálhatják a hatalmas levélzetét. De nem kedvező a Kosúti búza számára a mély fekvésű, vizenyős terület, valamint az erős viharoknak kitett dombtető sem. Elövetemény. Legjobb előveteményei a burgonya, mák, len, kender, magrépa, valamint a hüvelyesek és a főterményként vetett silókukorica. Nem jó előveteménye a cirok, napraforgó, szudáni fű. Bizonytalan előveteménye a lucerna. Ugyanis a lucernagyökerek bomlása után felszabaduló nitrogén sokszor csak júliusban érvényesül, s ez különösen az olyan hatalmas bokrosodású és levélzetű fajtára ártalmas, amilyen a Kosúti búza. Trágyázás és talajelőkészítés. Külön figyelemmel kell lennünk nemcsak a tápanyagok mennyiségére, hanem azok egymás közti arányára és arra is, hogyan dolgozzuk be ezeket a tápanyagokat. Tekintettel a Kosúti búza mély gyökerezésére, a műtrágyát, de különösen a kálit és a foszfátot, teljes mennyiségében a nyári mélyszántással leszántjuk, éspedig hektáronként 3 mázsa kálisót és 3 — 4 mázsa szuperfoszfátot, amelyek közül a kálisó alkalmazásának fontosságát Kosúti búza alá külön is hangsúlyozzuk. A nitrogén nyárutói adagolását fontoljuk meg, eáetleg kisebb mennyiségű kénsavas ammóniumot adjunk a kálisóval és szuperfoszfáttal együtt. Hüvelyesek után rendszerint kielégítő a talaj őszi nitrogérjtartalma. A műtrágyát mélyszántással leforgatjuk, s a búza vetéséig csak a talaj felületét műveljük; közben ügyelünk arra, hogy a talajfelület végül mindig sima maradjon. Vetés. Egyéb apróbb szemű fajtákkal ellentétben a Kosúti búza szereti a mélyebb, 5,5 — 7 cm-es vetést. A talaj eddig szokásos mély porhanyításával szemben (ami ősszel igen kiszárítja a felsőbb réteget) igyekezzünk a mélységet megfelelő csoroszlyasúlyokkal elérni, amikor is a mag a beéredett, ülepedett rétegbe jut és egyenletesebben kel. Előkészítés után azonnal vessük! Tapasztalatunk 1959 őszéről: Borsó volt az elövetemény. A tarlóhántást 8 — 10 cm mélyen végeztük, lehengereztük. A műtrágyaadag 4 mázsa kálisóbó! és 3,75 mázsa szuperfoszfátból állt, amelyet előhántós ekével 30 cm-re leszántottunk, utána henger következett. Október 13-án az egész területet 7 — 8 cm mélyen kultivátoroztuk, majd ezt a simító és a vetés követte. Vetőmagmennyiség: 4,7 — 5 millió csírázó mag, ami hektáronként 200 — 220 'kg-ot jelent. A legjobb sortávolság: 10,5 — 12 cm. Mivel a kísérleti kisparcellákat nem lehet egy nap alatt bevetni, két kisparcellán október 14-én, 4 kísérleti parcellán október 15-én és további négy kisparcellán október 16-án vetettünk. Az október 14-én azonnal vetett Kosúti búza 57 mázsát, a Szlovákiai 200-as 42,5 mázsát adott hektáronként. Az egy nappal később, október 15-én vetett Kosúti búza hektárhozama 48,5 mázsát, a Szlovákiai 200-as hozama pedig 36,25 mázsát tett ki. Ugyanis az október 14-i vetés még október utóján kikelt és — bár nyomorogva — mégis megerősödött, viszont az október lü-í vetés kelése decemberig elhúzódott! A Kosúti búza legjobb vetési ideje: október eleje, a hónap 1. és 10. napja között. Szeptemberi vetés esetén túlságosan elbokrosodik. Vetés után az addig simán kezelt talajfelületet megfogasoljuk, hogy a diónyi rögök a szelet és a legkisebb havat is megfogják, s védelmet nyújtsanak a tél folyamán. A vetés őszi lehengerézését mellőzzük: ezzel csökkentenénk a talaj novemberi vízbefogadó képességét, ami pedig igen fontos a későbbi gyökérfejlesztéshez. Búzavetéseink a téli és főképp télvégi időjárás szerint többé-kevésbé meggyengültén mennek a tavaszba. A' kép azonban nem egyforma. A Kosúti búza állománya tavasszal kevesebbet mutat: 1. Levélzete valamennyi elismert fajta közül a legsötétebb; ilyen vonatkozásban legföljebb csak az új nemesítésű Somorjai búza levélzete tesz túl rajta. A világosabb levelű fajták különösen sötét talajokon többet mutatnak. 2. A részben bánkúti származású fajták, így a Szlovákiai B, a Szlovákiai 200- as, a Hodoníni szálkás, részbeni tavaszi származásuk következtében hamarabb rajtolnak, az egyes növények hamarabb emelkednek, míg a Kosúti búza ezalatt bokrosodásnak indul. így átlagban 3 — 5, ritka állományban 8 — 15 kalászt is fejleszt, amire a legtöbb fajta nem is képes. Ha valaki nem ismeri ezt a tulajdonságát, elhamarkodottan határoz és kiszánthat olyan állományt is, amelynek megmaradt része hektáronként 40 mázsás átlagtermést is adott. Tavaszi agrotechnika. Első teendők, hogy az áttelelt állományt február 20-a után, mihelyt a hó elolvadt, hektáronként 150 — 200 kg lovosicei salétrommal élénkebb fejlődésre serkentjük. Amint a talajra léphetünk, gyűrűshengerrel vagy Cambridge-hengerrel helyrenyomjuk a felfagyott állományt. Ezután a gyomokat a megfelelő időben alkalmazott Dikotex-permetezéssel elpusztítjuk. A fogasolás elmarad, mivel túlságos bokrosodást idéz elő és az aránylag vontatottabban fejlődő Kosúti búzát megkéslelteti, s a megdűlés veszélyét fokozza. Kicserepesedett talajokon használjunk szögeshengert (Zehetmayer-hengert). Ha az előbb elmondottak szerinti műtrágyaadagolást betartottuk, fölösleges a Kosúti búza'állományára további műtrágyamennyiséget szórni. Minden kgnyi káli vagy foszforsav, amelyet a „növényre“ szórtunk, megrövidítette a Kosúti búzát, mert a műtrágya nyáron „alászántva“ jobb hatásfokkal érvényesült volna és fokozta volna a terméshozamot. Ez a tapasztalat a kukoricakörzetre vonatkozik. De a megkésett, áprilisi fejtrágyázás vagy a „két adagban“ adott nitrogénfejtrágya sem helyettesítheti a februárimárcius eleji serkentő salétromozást. Az áprilisi salétromozás többnyire egészen hatástalan, s ha mégis hat (kivételesen sok csapadék, könnyű talaj), a Kosúti búzára ilyenkor már káros. Aratás és csépié s. A Kosúti búza rendkívül jól termékenyült kalászában a szemek fokozatosan érnek. Irta: BACHRATI BÉLA és SZAMÁR ISTVÁN 1960. augusztus 23.
