Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-24 / 68. szám
A takarmánytarlók beszántásának ideje és módja Gazdakörökben eddig még megoldatlan a takarmánynövény-tarlók beszántásának kérdése. Egyesek a korai, mások pedig a késői beszántást javasolják. Ha mindegyiküknek részben igazuk is van, érvelésükben azonban mégis sok az ellentmondás. Abban a vitában, hogy a here, lucerna és a füves keverékek tarlója jó vagy rossz elővetemény, a vélemények eltérőek. E kérdés lényegét nézzük csak meg közelebbről. Ha a korán beszántott tarlóba őszi búzát vetünk, ami nálunk általában szokásos, úgy jó termésre számíthatunk. Amennyiben a gyökérmaradványok korhadása ez esetben aránylag gyors, illetve a humuszképződés rövid tartamú, a talaj szerkezetének javulása is igen rövid ideig tart. Ha később (szeptember második felében) szántjuk alá a tarlót és utána őszi búzát, akkor a lassú korhadás következtében lesz ugyan televényképződés, de az ásványított tápanyagokban nagyobb arányú hiány mutatkozik. Ez esetben a talaj szerkezete javul, állandóbb lesz, ellenben az ásványi műtrágyák adagolásával kell gondoskodni a talaj tápanyagpótlásáról. A középidejű beszán tásnak (szeptember 10 — 20 között) nincs különösebb jelentősége, mivel ezt az időjárás és a többi szántások ideje befolyásolja. Ha a talaj szerkezetét akarjuk felújítani és ezt hosszantartóbbá tenni, úgy a későbbi leszántás (szeptember második felében) az indokolt. Ilyenkor azonban a búzát kellő mennyiségű műtrágyákkal kell ellátnunk, amelyből a nitrogén tartalmú műtrágya semmi esetre sem hiányozhat. Ha jó előveteményhatást akarunk elérni, akkor a korai szántást részesítsük előnyben. A' korai szántásnak és termé-Altalajtömürítő leszántott herefüves tar lók légmentesítésére szetesén a vetésnek is eredményes hatása elvitathatatlan, de ez a gyökérmaradványok korhadását, illetve a jő szerkezetű talajállapotot veszélyezteti. Ezért olyan megoldást kell keresnünk, amely a korábbi szántás esetében is hosszantartóvá teszi a kellőképpen jó talajszerkezetet. Ezt pedig csakis a gyűrűs hengerek és a talajtömörítők szakszerű alkalmazásával valósíthatjuk meg. A herefüves takarmányok tarlóinak előhántásos beszántása előzetes tarlóhántás nélkül is végezhető, mivel ebben az esetben nem veszélyeztet a talaj elgyomosodása. A mélyebb rétegbe leforgatott 10 cm-es talajfelszín a levegő hiányában humifikálódik. Ez a tartós humusz javítja a talajszerkezetet, de nem nyújt tápanyagokat a termesztett növénynek. Ezzel a körülménnyel számolnunk kell, ha nem akarjuk, hogy búzánk a tápanyagban gazdag földben „éhezzék“. Erre sokan nem gondolnak, mivel a here talajt gazdagító növény, s azt állítják, hogy nem kell trágyázni, mert a búza megdől. Minél jobban tömörítjük tarlóhántás után a talajt, annál inkább lassítjuk a korhadási folyamatot, valamint a szerves tápanyagok televényesedését. Az ilyen aktív humusz jelentősége a kellő talajszerkezet létesítésében és annak állandósításában rejlik. Amennyiben a herefüves takarmányokat elsősorban a talajszerkezet felújítása céljából termesztjük (elővetemény-hatá-Megkönnyítik ezt a kalász hosszát is meghaladó szálkák („toklászok“). Az erősen ülő pelyvák megakadályozzák ugyan a pergést, mégis helyesebb, ha az aratást viaszérésben végezzük és inkább a kétszakaszos aratás-cséplés mellett döntünk, mint a közvetlen kombájncséplés mellett. így a Kosúti búza kiváló minősége még jobban érvényesül. A Kosúti búza egyike azoknak az új fajtáknak, amelyekkel a tervbe vett búzaterméseket elérhetjük. Elsősorban a kukoricakörzet legjobb viszonyai között termesszük. De ne higgyük, hogy pusztán nagy teljesítményű fajtával az agrotechnika betartása nélkül elérjük kitűzött célunkat. Ahol az éghajlati és talajviszonyok kevésbé kedvezők, lehet, hogy az edzettebb fajtákkal jobb eredményt érünk el. Ezért kövessük a kerületi fajtakörzetesítés javaslatait, esetleg nagyobb, szeszélyesebb éghajlatú körzetben egészítsük ki termesztési fajtakísérletekkel. De mindenekelőtt a fajták számára legmegfelelőbb agrotechnikát tartsuk be. suk azonban nem megfelelő), ne feledkezzünk meg az utónövényt kellő menynyiségü ásványi tápanyagokkal ellátni. Csak ebben az esetben jöhet számításba a herefüves tarló mint jó elővetemény. Az előhántóval alászántott, hengerrel és talajtömörítővel megmunkált, szerves anyagokban dús réteg levegőtlen környezetbe kerül, ahol azután a megkívánt levegőtlen folyamatok mennek végbe. Nagy hiba, ha a herefüves elővetemény talajszerkezetjavító hatását feledve, a jó előveteményhatást erőltetjük. Az ilyen talajok szerkezete a vetésforgó negyedik évében már teljesen leromlik, egy 9 táblájú vetésforgóban pedig 5 éven át nem megfelelő szerkezetű talajon leszünk kénytelen gazdálkodni. Ha szeptember végén végezzük a tarlóhántást — tekintettel az őszi időszakra — még gyűrűshenger és talajtömörítő alkalmazása nélkül is jelentős a levegőtlen bomlás folyamata. Hangsúlyozom, hogy a hengerek és a talajtömörítők még ilyenkor sem nélkülözhetők, valamint az ásványi anyagok elszőrása sem. Foszforos és káliumos műtrágyákon kívül nagyon fontos a nitrogéntrágya elszórása, nehogy nitrogén-depresszió álljon be, azaz a búza lassan fejlődjék. Annak ellenére is, hogy a füvesherék és a lucernák nitrogéngyűjtő növények, alászántásuk után nitrogénes műtrágyával kell pótolni az utónövény (búza) szükségletét. A talajban levő nitrogént ugyanis leköti, illetve elvonja a szerves anyagok korhadása, így ebből nem jut a termesztett növénynek. Természetesen, ha a korhadás folyamata már lezajlott, a talajban nagy mennyiségű nitrogén szabadul fel, aminek következtében tavasszal a búza megdőlhet. Ezt a körülményt azonban foszforos és káliumos műtrágyázással ellensúlyozhatjuk. Akinek a búzája a „híres talajgazdagító elővetemény" után ritka, rossz és sárga, az nem ismeri a fiziológiai, biológiai és vegytani folyamatokat, amelyek alászántás után a talajban végbemennek. Akár augusztus végén vagy szeptemberben is szántjuk alá a herefüves tarlót, azt mindenkor gyűrűshengerrel és talajtömörítővel járassuk meg. A lekötött ásványi anyagokat nitrogénes, foszforos és káliumos műtrágyázással pótoljuk. Tavasszal salétromos fejtrágyázással (esetleg enélkül is) foszforos fejtrágyázásban is részesítsük a növényt. A herefüves keverékek termesztésében ne lássuk csak az előveteményértéket, de a talajszerkezet felújítását és annak tartósítását is. Aki így cselekszik, jó talajszerkezetet, megfelelő előveteménnyel jó búzatermést érhet el. Dr. Frideczky Ákos, egyetemi tanár Önműködő vetőszekrénytöltő A szovjet mezőgazdaság tavaly 2000 darab önműködő vetőgéptöltőt kapott. Ez egy fémből készült, autóra szerelt tartály, amely ferde és vízszintes csúsztatok segítségével a vetőmagot a vetőszekrénybe juttatja. Mindkét csúsztató működését az autó motorjának egy áttételes alkatrésze látja el. Ezzel a vetógépcsoport három vetőszekrényét 3 perc alatt töltik meg, ami 75 %-os kézimunkaerő-megtakarítást jelent. 1960. augusztus 23.
