Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-06 / 54. szám
A Szovjetunióban szerzett tapasztalatok a nyitott istálózás terén Michal CHUDlK földművelésügyi megbízott cikkéből Mezőgazdaságunk nagy feladatainak sikeres megoldása elsősorban a haladó nagyüzemi módszerek alkalmazásától függ, nemcsak a növénytermelés, hanem az állattenyésztés terén is. Ä jobb termés elérése céljából még a jól bevált munkálatokat, tapasztalatokat, új gépeket, anyagmegtakarítás módját, bárminemű újítást is — a termelés minden terén — szervezetten kell életbe léptetni. Ez azt jelenti, hogy a legjobban bevált termelési módokat a gyakorlatban; a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban kötelességszerűen alkalmazzuk. A növénytermelés és az állattenyésztés emelkedésének üteme attól függ, hogy miképpen és milyen hamar fogjuk a maradi termelési módokat nagyüzeműekkel felváltani. E cikkben részletesen csak az állattenyésztés új nagyüzemi módszerével foglalkozunk. A szarvasmarhaállomány 1959. évi 1,316.128 számát 1965-re 1,600.000-re kell emelni, mégpedig körzetek szerint 100 hektáronként a következőképpen. Szarvasmarha Tehén EFSZ AG EFSZ AG Kukorica körzet 65 68 27 23 Cukorrépa körzet 65 70 27 30 Burgonya körzet 55 55 23 23 Hegyvidék 52 52 20 20 A tehenek évi átlagos tejhozama legkevesebb 2300 liter lesz, a terv pedig körzetenként a következő: ___________.________EFSZ-ben AG-ban Kukorica körzetben 2700 3150 Cukorrépa körzetben 2700 3200 Burgonya körzetben 2400 2850 Hegyvidéken 2200 2600 A fejősteheneket úgy kell gbndozni, hogy 100 tehén évente 100 borjút elljen. 1965-ig fel kell számolni a fertőző elvetélést és lényegesen csökkenteni kell a gümőkórt. A jelenlegi állatállományunk 57,8 %-a szarvasmarha, ebből 44,2 % tehén. 1965- ben az állatállományunk 87,6 %-a szarvasmarha és ennek 82 %-a pedig tehén lesz. A munkatermelékenységet 65 %-ka! kell növelnünk a termelési költségek 11 % -os csökkentése mellett. Gondoskodunk a szarvasmarhatenyésztéssel járó fizikai munkák megkönnyítéséről és az állatok környezetének tisztántartásáról. Ez a többi intézkedéseken kívül olyan munkaszervezést és jutalmazást követel, amely legjobban serkenti a dolgozókat a cél elérésére. Ezeket a nagy feladatokat csak úgy oldhatjuk meg, ha az eddigi kis tenyésztés helyett bevezetjük a szarvasmarha nagyüzemi tenyésztését. Ez pedig a tehenek és a növendékállatok nyitott istállózását igényli. Igaz ugyan, hogy a növendékállatok nyitott istállózásában némi jártasságunk már van, de a tehenek nyitott istállózása terén kevés tapasztalatot szereztünk. A Csehszlovák Tudományos Akadémia kísérletező intézetei tanulmányozzák a nyitott istállózás kérdését, de kísérleteik eredményéről eddig még nem nyilatkoztak. A Német Demokratikus Köztársaságban már általánosan alkalmazzák, valamint a Szovjetunió igen sok kolhozában és szovhozában is. Tavaly Grissin elvtárs, a Vladimír kerület kommunista pártjának titkára, nagy szaktudással informált bennünket az állattenyésztés nagyüzemi technológiájának előnyeiről, amelyekről meg is győződtünk a kerület több kolhozában és szovhozában. Nem találkoztunk olyan mezőgazdasági dolgozóval, aki nem ismerte volna kötelességét az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti versenyben. Nekünk is arra kell törekednünk, hogy a mi mezőgazdasági dolgozóink szakképzetten és öntudatosan vegyenek részt abban az igyekezetben, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítsük. Ez természetes egyéni és kollektív kötelezettségvállalásokat feltételez, amit szociális neveléssel érhetünk el. 1959-ben a Szovjetunióban 70 millió darab szarvasmarhát neveltek. Ebből a tehén 3,9 millió volt. 1953-tól a szarvasmarhaállomány 20 millióval emelkedett, s ebből 8 millió volt a tehén. Jelenleg a kolhozokban az átlagos évi tejtermelés 2400 kg, a szovhozokban pedig 2600 kg. A moszkvai, leningradi és a harkovi körzetekben elérik a 3000 kg-ot. Az Egyesült Államok évi 57 millió tonna tejtermelését a Szovjetunió már túlhaladta, mert 62 millió tonnát termel. Azt is tudjuk, hogy az egy lakosra eső vajtermelésben a Szovjetunió már tavaly megelőzte az Egyesült Államokat. Meg kell említenünk, hogy amíg a Szovjetunióban 1959-ben 100 tehéntől 88 borjút neveltek, nálunk csak 58,6-ot. A meddő teheneket a Szovjetunióban a kolhozok legnagyobb ellenségeinek tekintik (sok kiadás-kévés haszon). A kolhozok és a szovhozok állatállományának gyorsabb növelése céljából egyes kolhozok, főleg borjút nevelnek eladásra, illetve így állítják be munkatervüket. Az állattenyésztésben főleg olyan technológiát alkalmaznak, melynek segítségével legkönnyebben elérik a kitűzött célt. Ilyenek például a tehenek és a növendékállatok nyitott istállózása és a csoportos borjúnevelés. A nyitott istállózásnál ugyanis 40 — 50 %-kal csökkennek az építkezési költségek, s a tenyésztői munkára fordított kiadás 2 — 3- szor kisebb, mint az eddigi tenyésztési módnál volt. Kezdetben ebben a körzetben is csak 16 gazdaságban kísérleteztek nyitott istállózással és ma már több mint 1000 gazdaságban alkalmazzák, sőt 100 helyen kiváló eredményeket értek el. A moszkvai körzet ivanovkai kolhoz 1000 hektárjából 750 hektár szántóföld. Ez a kolhoz 280 darab szarvasmarhát nevel. Ebből 130 a tehén. Ezeket mindöszsze 5 ember gondozza (1 fejő, 2 etető, 1 pásztor és 1 állatápoló). Nyitott istállózásra 1956-ban tértek át, amikor egy 98 férőhelyes istállójukat átalakították erre a célra és önitatókkal, önetetőkkel ellátták. Télen a vizet állandóan 12 — 14 fokra hevítik, mert azon a vidéken a 40 — 42 fokos hideg gyakori. A kifutók kemények, amelyeket éppen úgy, mint magát az istállót teljes gépesítéssel tartják rendben. Nagy gondot fordítanak az istállótrágya kezelésére, hogy ezzel a szervestrágyával kellő terméseredményeket érjenek el. Külön munkacsoport végzi az almozást és az istállótrágya gondozását. A tehenek nyitott istállózásának alapja A Susdali Kísérleti Állomás tehenei vályúból fogyasztják a silótakarmányt 1960. július 6.
