Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-24 / 68. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Bő takarmány, sok tej r ~\ TARTALOM Csűr illa József: Bő takarmány, sok tej .... . . 265 Balla L. mérnök: A lucerna termesztésének kérdése az Ipoly környékén..........................266 NÖVÉNYTERMESZTÉS Lósy Béla: Az őszi mélyszántás már nyáron végezhető 267 Bachrati Béla és Szarnák István: A Kosúti búza és helyes termesztése..........................268 TALAJERÖGAZDÄLKODÄS Dr. Frideczky Ákos egyetemi tanár: A takarmánytarlók beszántásának ideje és módja....................................................269 Gutái József, a Topol'níkyi Kísérleti Intézet dolgozója: Öntözéssel a nagyobb terméseredmények eléréséért . . 270 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Bertha Gézáné: Kertészkedők kérdéseire válaszolunk . . . 271 Szólöbetegségek szüret előtt . 271 VADÁSZAT A jő munka eredményeként kifizetődik a vadtenyésztés . . 272 Mit kell tudnunk a mezei nyűiről? .......................... .... 272 Szövetségesek az állatvilágban 272 L____________J Torna környékén több szövetkezeti dolgozó kíváncsi, hogy az állami gazdaság gyűrmajori istállójában miért tartanak egyszer növendékállatokat, máskor meg teheneket. Két éve nagy testű és jó tejelő tehenek voltak a jászlakhoz kötve. Utána egy évig bikákat hizlaltak, elég szép eredménnyel: a napi súlygyarapodás 0,80-1,10 kg között mozgott. Idén pedig fiatal tehenek képezik az állományt, és jelenleg 10,96 liter az átlagos tejhozam. Ez az eredmény nem igen nagy, ha a tehenek fajtáját, súlyát és a takarmányozást vesszük alapul, ugyanis szakemberek megállapítása szerint a jó tehén évente élősúlyának 6 — 10-szeresét termeli. Ha 6 mázsás tehenet veszünk alapul, akkor az évi termelés 3600 liter között mozog. De viszont figyelemre méltó a jelenlegi tejhozam, ha azt is számításba vesszük, hogy az állományban nagyon sok az elöhasi tehén és ezek közt a jobbak 15 — 20 liter tejet adnak naponta. Ismeretes, hogy a tehenek általában 4 — 7. laktációjukban érik el teljesítő képességük tetőfokát. Ha a tehén egészséges, a 8.-9. laktációban csak szerény mértékben csökken a termelés, tehát jó tartás mellett a 11 — 12 éves tehén még nem öreg, hanem jobb teljesítményre képes, mint az elöhasi. • Ha pedig ez így van, akkor nem alaptalan a szövetkezeti dolgozók kíváncsisága a gyűrmajori állattenyésztés iránt, mert költséges dolog, hogy egyszer hízómarhákat, máskor teheneket tart a gazdaság. Nem kedvtelésből teszik ezt, hanem kényszerből. Ilaczel Ferenc elmondta, mennyi gondjuk volt, míg idáig jutottak, hogy 4 deci híján elérték a 11 literes átlagos napi tejhozamot és minden tehén kifogástalan egészségű. Három éve, 1957-ben nemcsak ebben a majorban, de a gazdaság minden üzemegységében majdnem 100 százalékra fertőzött volt a szarvasmarhaállomány fertőző elvetéléstől és gümőkórtól. Azóta az elég tejet adó fertőzött teheneket külön udvarokon gyűjtik össze,, és a rosszak vágóhídra kerülnek. Ezt tették a Gyűrmajorban is, s azután alaposan fertőtlenítették az istállót. A földjét több mint fél méterre felásták, kihordták és betont öntöttek a helyére. A padlást bekátrányozták, a falakat kimeszelték, s az istállót nyáron üresen hagyták, aztán egy évig fiatal birkák hizlalására használták fel; tehát a fertőtlenítést és az óvintézkedést jól elvégezték Viszont a csodálatos az, hogy olyan nagyüzemi gazdaságban, mint a Tornai Állami Gazdaság, ahol elég a szakember és elég pénz is jut befektetésre, eddig engedték a betegségeket terjedni. Az csak ok, de nem mentség, hogy a háború minden marhát elvitt és szedett-vedett jószágból kényszerültek új állományt létesíteni. Nagy részük egészséges volt és jó gondozással nem sülylyednie, hanem emelkednie kellett volna a színvonalnak. Csak akkor kaptak a fejükhöz, amikor a fertőzés már igen nagy teret hódított. Azóta igen nagy utat tettek meg a fertőző betegségek felszámolásában, de még mindig nagy veszélynek vannak kitéve a bikával történő fedeztetés miatt. Annak idején szóvá tettük, de azt felelték, hogy ennek az állománynak már úgyis mindegy, mert fertőzött. Most pedig Krémet Oszkár zootechnikus azt állítja, hogy a bika miatt hiba nem történhet, mert a tehenek és a bika egészségesek, nincs ami a fertőzést előidézze. — De ha mégis megfertőződnék valamelyik tehén, például fertőző elvetélésben, attól elkaphatná a bajt a bika, a bikától a többi tehén; tehát nem lenne-e jobb a mesterséges megtermékenyítés? Ne felejtsük el, hogy ez a betegség emberre is veszélyes és ember is terjesztheti, még akkor is, ha ó maga nem beteg, de ruhájával beviszi a betegséget. ' — Mi kizártnak tartjuk, hogy teljesen egészséges állományban orvosi ellenőrzés mellett elterjedjék a fertőző elvetélés azért, mert bikát tartunk. Nekünk a húsbeadási tervet is teljesítenünk kell — felelte a zootechnikus. Érthetetlen, hogy egy gazdaság, illetve a vezetőség ennyire ragaszkodik egy régi módszerhez, amikor ebből már annyi baj származott. Példát vehetnének az alig 5 kilométerre levő méhészkei EFSZ-től, ahol nemcsak hús-, de a tejtermelésben is évek óta a legszebb eredményeket érik el a járásban és ebben nem kis része van a mesterséges megtermékenyítésnek. A szövetkezet állatállománya egészséges, és fajtenyésztésre van beállítva. A Bárcai Mesterséges Megtermékenyítő Állomásról csak elitrekord vagy elit minősítésű bikák ondósejtjével termékenyítik meg a teheneket. A nagy higiénia folytán kizárt dolog a fertőzés, a teheneknél jobb apaállatok révén pedig nemcsak a tejelővagy hústípusú utódok szaporodnak, hanem kettős hasznosságúak, amelyek mind a tej-, mind a hústermelésben kitűnőek. A fogamzás sikere pedig csak technikai kérdés. Mindenütt akad olyan ügyes mesterséges megtermékenyítő, aki az üszők megtermékenyítésében is eléri a 80 — 90 %-os eredményt. Amíg a mesterséges megtermékenyí-Ez az elöhasi tehén naponta 19 liter tejet ad, borja pedig 119 kg-os volt 8 hetes korában. IV. ÉVFOLYAM • 34. SZÁM 1960. augusztus 23.
