Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-17 / 66. szám

Kilencszer voltak az elsők 42 vagon gabonát csépeltek ki Alig négy éve alakult a klenanyi szövetkezet. Már 1958-ban a íalu összes gazdája megértette az idő szavát és belépett a szövetkezetbe. A párt helyi szervezete kitartó meg­győző munkájának az eredménye, hogy Klenany ma szocialista, szövet­kezeti falu. A szövetkezet mérföldes léptekkel halad előre, s ez a nagy fejlődés, amelyet a falu mindössze pár év alatt tett meg, eloszlatta az utolsó ingadozók kételyeit is. Ma mindenki belátja: jobb ez így! De mennyivel jobb! A falu szántójának a 90 %-a dim­­bes-dombos. A természet adta felté­telek tehát semmi esetre sem a leg­kedvezőbbek. De a szakszerű gazdál­kodás, a természettel való szívós küzdelem meghozta a várt eredményt. Klenany határa a szövetkezetesítés óta nagyon megváltozott, megszépült. Ma már a szomszédokkal is bátran felveheti a versenyt Próbálkoznak a tagok mindenfélé­vel, hogy a lehető legtöbbet sajtolják ki a földből. Kertészetet létesítettek; igaz kísérletképpen, mindössze 0.6 hektáron. Az eredmény azt mutatja, hogy érdemes lesz kiszélesíteni. Er­ről a nem sokkal több mint fél hek­tárról is legalább 15 000 korona jöve­delmet várnak. Mi a helyzet az állattenyésztés terén? Hát itt akadnak még fogyaté­kosságok. Elsősorban kell említenünk a takarmány rossz beosztását. Ilyen­kor, nyáridöben van bőven takar­mány, de nem takarékoskodnak vele, etetik garmadában a szénát. Hej, az­tán télen! Bezzeg van siránkozás. Szűkében vannak a takarmánnyal. En­nek pedig véget kell vetni. CSERNUS elvtárs, a szövetkezet új zootechni­­kusa bízik is benne, hogy megjavul a helyzet. Helyes takarmányozással el : fogják érni, hogy feljavul az állat- : állomány, nagyobb lesz a termeié- : kenység. Hiszen ezen a téren is van • jövője a szövetkezetnek. Istállóik ■ szépek, korszerűen berendezettek, ; egészségesek. S most még hozzá is ; építenek. Bevezetik a nyitott istálló- I zást. Az állománnyal szám szerint < elégedettek lehetünk. Már most el- • érték az 1965-re tervezett mutató- ; számokat. ; A klenanyi szövetkezet útja tehát ! felfelé ívelő. A jövőben most már ! csak az szükséges, hogy szakszerű '< vezetés mellett, kitartó szorgos mun- ; kával, leleményességgel győzzék le a J természet-adta nehézségeket. ! A munka ütemének a meggyorsí­tására mindig jól bevált az ügyesen megszervezett munkaverseny. Tudják ezt Trsticében is. A cséplés megkez­désekor a szövetkezet vezetősége ezért versenyt hirdetett az egyes csoportok között a következő • feltétel­lel: aki a nap fo­lyamán a legtöbb gabonát csépeli ki, az 160 korona ju­talomban részesül. Mit jelent ez? Minden nap 160 korona prémium! A szövetkezet ve­zetősége jól szá­mított. A verseny­nek nagy vissz­hangja volt. A cso­portok nagy igye­kezetei fejtettek ki, s kihasználtak minden percet. Az emberekben fellán­golt a nemes ver­sengési láz. A négy csoport közül Kovács Vilmos és Nagy István cso­portja volt a legesélyesebb. Váltako­zó sikerrel versenyeztek. Hol Nagy csoportja, hol Kovácsé volt az első. Kovács Vilmos csoportja bár kisebb géppel (1070-es) dolgozott, a végén mégis a maga javára billentette a mérleget. Hihetetlen eredményt ér­tek el egyetlen nap alatt: 364 má­zsát csépeltek ki. A többi három csoport tagjai értetlenkedve rázták a fejüket. Hogyan lehet ez? Szeren­cse! Dehogy szerencse! A gépkezelőtől, az emberektől függ. Mert Kovács Üjből megjelenik V. I. LENIN összegyűjtött írásainak második (kötete. A könyv Lenin 1889 — 1897 közötti írásait tartalmazza, s há­rom részre oszlik: Az első részben Leninnek azo­kat a műveit találhatjuk, ame­lyekben az orosz marxisták szer­vezési feladataival foglalkozik. Ide­tartoznak például „Fridrich En­gels“, „Az orosz szociáldemokra­ták feladatai“, „A szociáldemokra­ta párt magyarázata“ című mun­kák. A könyv második terjedelmében в leghosszabb részében megtalál­ja az olvasó Lenin gazdaságtant' munkáit, amelyekben a narodnyi­­kok helytelen nézeteit leplezi le. Ebből az időből származik Lenin ma is egyik legfontosabb munkája: „A romantikus gazdaságtan jel­lemzése“. Végül a könyv harmadik részé­ben Lenin agitációs munkáit, ki­sebb cikkeit, röpiratait, vitairatait gyűjtötték egybe a könyv össze­­állitői. Ebben a könyvben Lenin ama írásainak javarészét foglalták össze, amelyben harcol, polemizál a nem marxista, illetve álmarxista nézetekkel. A könyv ára kötve: 14 Kcs. BALLA ISTVÁN, (Vyskovce nad Ipfom) PREROVI KÉPES SAROK I Szovjet fiatalok küldöttsége látoga­tott el a prerovi járásba. A küldött­séget Varvara Pro­­kopenkova, a Kom­­szomol területi bi­zottságának első titkárnője vezette. Meglátogatták a járás falvait, szí­vélyesen elbeszél­gettek a szövetke­zetekben dolgozó fiatalokkal. Képünkön (jobb­ról) Albert Filimo­nov mezőgazdász Voronyezsból, Jev­­genyij Ricsin az altáji szovhoz igaz­gatója és Proko­­penkova elvtársnő Magas kitünte­tésben részesültek a partutovicei fia­talok. A szövetke­zetben dolgozó if­júsági munkabri­gád elnyerte a Föld­művelésügyi Mi­nisztérium vándor­zászlaját. A zászlót Bohdanovsky elv­társ, a miniszter helyettese és Vladi­mír Bedra, a CSISZ központi bizottsá­gának az elnöke adták áta szorgal­masan dolgozó cso­portnak. A zászló­val együtt 10 000 korona jutalmat is kapott a munka­­brigád. A prerovi járás­ban teljes ütemben folyik az aratás. A földeken dolgozik úgyszólván minden­ki, hogy az idei termést a legki­sebb szemveszte­séggel és pártunk által előírt határ­időn belül végez­hessék él. A szö­vetkezetekben na­gyon dicsérik a magyar gyártmá­nyú kombájnokat (képünkön), ame­lyekből naponta 70 vonul ki a mezők­re. (Foto: A. V.) Prerovi tudósítónk jelenti: • Példás segítséget nyújt az aratás idején a prerovi szövetkezete­­seknek az építkezési vállalat: naponta 30 teherautót bocsát a szövet­kezet rendelkezésére. így tehát nem ütközhet különösebb akadályba a ' gabona elszállítása a kombájnoktól. • Kojetínben, elsőként a prerovi járásban, teljesítették a sörárpa beadását. A szövetkezetesek kötelezettséget vállaltak, hogy öt vagon­nal több sörárpát adnak be terven felül. • A tovacovi szövetkezetben 70 katona segédkezik az aratási mun­kálatokban. Mindjárt az első napon 8 hektárról összehúzták a szalmát, és kévéket raktak keresztekbe az önkötözők után. A szövetkezetesek nagyra értékelik hadseregünk tagjainak segítségét. • A prerovi járásban a cséplőgépeknél dolgozók mindahányan tűz­rendészet! iskoláztatáson mentek keresztül. A cséplőgépeknél tűzőr­­séget alákítottak. (A Vyslouzil, Prerov) ményt két 25 méteres fémárbőc és csörlők segítségével emelték a kör alakú vasbeton lemezre. ... hogy egy hordozható berendezés segítségével a hatalmas toronydaru minden művelete távvezérléssel irá­nyítható. A készülék szabályozó egy­ségből és ultrarövid rádióhullámokat sugárzó adóból áll. ... hogy Svédország keleti partján, a Balti-tengerben elterülő Gotland­­szigeten az ásatások során egy viking sírban kenyeret találtak, amelynek korát körülbelül 1000 évesre becsülik. A mikroszkópiái vizsgálat szerint a kenyérliszt borsó és fenyőhéj keve­réke volt. ...hogy a zajra, érzékeny; ideges emberek számára újfajta ébresztő órát hoz forgalomba egy svájci óra­gyár. A „vekkert“ karórába építet­ték, amelyben egy apró kalapács ütögeti a kívánt időben az óra hátsó fedőlapját. Az óra viselője a kóppan­­tásokat a csuklóján érzi. így tehát a hanghatás nélkül is figyelmeztetésben részesül és elkerüli az ébredéssel járó heves szívdobogást. ... hogy a chilei tengerrengés és az azt követő tengerár kapcsán a hullá­mok átlagos magassága eléri a 12 métert, s a förgószeles viharok alkal­mával a kínai partokon már 18 méte­res hullámokat is mértek. A Kraka­­tau-vulkán kitörésekor (a Szunda­­szorosban, Jáva és Szumátra közt, 1883. augusztus 26-án) a tengerren­gés következtében 41 méteres hullá­mok keletkeztek. A hullámok hossza átlag 50 — 100 méter volt. Mértek azonban 500 — 800 métereseket is. ... hogy a gyárkémény készítésének új módját mutatták be egy Moszkva melletti gyártelepen. A 30 méter ma­gas, 42 tonna súlyú, henger alakú ké­mény előregyártott tűzálló vasbeton gyűrűkből áll. A gyűrűk falában 8 darab 35 mm átmérőjű körlyuk van. Ezeken át, a kémény teljes hosszá­ban, nagy szilárdságú huzalköteget vezettek, és ezt az alaptól a kémény tetejéig előfeszí! ették. Az ily módon vízszintes helyzetben elkészített ké-A kutya vonítására felébred az ereszet alatt a gazda, és pirosságok terjedését látja a kazlak felöl. A ré­mület és fájdalom egyaránt a szívére ereszkednek, azután nagyot kiált: — Keljetek föl! Ég az asztag! Persze, hogy kel mindenki azonnal, egész az apró gyerekig, és könnyezve fut locsolóedények után az asszony. — Ő, uram, Isten, mit tettél ve­lünk ? Nem ér azonban az ilyen kérde­­zősködés ilyenkor semmit, jobb lenne ha valami alkalmas locsolóedény akad­na, de nincsen. A bögrék és dézsák nem sokat érnek ebben az oltásban, nemsokára pedig semmit sem érnek, mert a kút nem adja a vizet. Kétség­­beesetten kiáltanak a gyerekek, akik belőle a vizet mernék: — Kiapadt, édösapám! Apjuk az ilyesmit nem hallja, mert ott ált csaknem a lángok között, s nem vízzel, hanem vasvillával dolgo­zik. Ez lenne az egyetlen menedék: ami ég, hadd égjen, a többi vagyont pedig mellőle el kell messze dobálni, ahol talán nem fog tüzet. Így valamit mégis lehet menteni olykor, azonban a kazalról a heves munkában bele is lehet szakadni a tüzbe. Mind nem érne ez semmit ebben a száraz világban, mert ugye bizony, tűzoltóság kellene ide. Meg ember, aki segítene, edény, amivel locsolni lehetne, víz, ami az edénybe kellene. De hát biz az itten nincsen. Itt nincs, aki kongasson, nincsen, aki trombi­táljon, vágtató lovak patái nem vál­tanak ki szikrát a kövezetből. Ügy látszik, hogy segedelem sehol sincs. Pedig van. Csakhogy még nem lát­szik. Ahogy a kutya vonított, a táj ta­nyáin az ebek átvették az üzenetet és elfújták az ébresztőt. A tanyákon fölébredtek, s a pirosló égre vetve első tekintetüket, gyorsan fejtették ki magukat a subákból. Némelyek vasvillára kapva azonnal szaladásnak is erednek. Mások dolga lassúbbnak Kiadja a Mező- erdő- és vízgazdasági Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban —Meg jelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Suvorovova 16. — Telefon; főszerkesztő 515-58, titkárság: 501-00 — Telefonközpont 543-91.511*10,550-93 - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese1 636 mezőgazdasági osztály: ,632, agit-prop. osztály: 634, szakmelléklet: 313 - Nyomja a Polygrafické závody n. p.t Bratislava, ul. Februárového vlfazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kéz­besítőnél - Előfizetési díj évente 36. 40 korona. K-22*01005 A fejlődés útján Vilmos csoportjának tagjai komolyan vették a versenyt. Teljes szívből azon voltak, hogy a legjobbak legyenek. S ez az akarat, ez az elszántság győ­zött. Tehát a 1070-es cséplőgép le­győzte Nagyék 1200-as gépét? Igen, ez is lehetséges! A gép ember nél­kül semmi. S hogy milyen ember áll a gép mellé, az már nem gép dolga. Sokat tanulhatunk a trsticei példá­ból. Főleg ami a munkaversenyek szervezését illeti. Mind a négy trsti­cei csoport kitett magáért a cséplés idején. Melyik volt a győztes? Az, s ezt a tények világosan bizonyítják, amelyik a legügyesebben, a legcél­szerűbben szervezte meg a munkát, s természetesen — amint már emlí­tettük is — a legnagyobb lelkesedés­sel dolgozott. Tehát világos az út: nagy eredményeket szült, szül és szülhet még a szocialista munka­verseny. Győri Boldizsár, Trstice ★ ★ ★ ♦ Szimfónia Lenin emlékének. Sosztakovics, a kitűnő szovjet zene­szerző ismét nagy jelentőségű mű­vön dolgozik: XII. szimfóniájában Lenin alakjának kíván emléket állí­tani. látszik, mert előbb a lovakat hozzák elő az istállókból. A kocsira hordót hajítanak. Nem szól ugyan a tüzoltó­­kiirt afelől, hogy nincsen a veszede­lem helyén semmi víz: tudják azt amúgy is. Nincsen más mód, hogy minden kútból odavigyék a vizet, ami benne van. A hirtelen világossá vált éjszakai tájon látni lehet, hogy a kút­­ágasok mind mozgásban vannak. Utá­na pedig mennek a kocsik a vizes­hordókkal Örökösék felé. — Jaj, haj! — mondja egy ember, és sietve ugrik az osztagra, hogy a kévéket róla lehányja. A másik kazal pedig, amelyik még nem ég, hirtelen mozgásnak indul. A fő Isten tudja csak, honnan került elő a tömérdek ember, aki a villáján mind hordja, mind viszi biztos távol­ságra a kenyérmagot. Sok beszéd nincs, csak egyes rendelkezők kiabál­nak. Egy ember az istenfáját akarja emlegetni, hogy miért nem hozzák valahonnan a bádoglocsolót, amiből jobban lehetne oltani, amidőn megint csörömpöl egy hordóskocsi, igen al­kalmatos, csöves bádoglocsolókkal. Asszony hajtja a lovakat, az ura oda van vásáron — haj, csakhogy itt vannak a locsolók. No, most azokra kapni hirtelen. A kocsik szaladnak azokba a tanyákba, ahol még van víz a kútban. Mert a tanyai földi forrás lassan szivárog. Mire az oltás megtörtént, a kor­mos, részben összeégett nép kime­rülve megáll. Különös mondani, de mégis úgy van, hogy bizonyos elé­­gültség és öröm észlelhető, mert több, ami megmaradt, mint ami elpusztult, így mégsem lesz télire nagy a nyo­morúság. Még szegényebben kell ugyan élni, mint eddig, de kenyérre való jut, és nem maradnak egy nap sem éhen a gyermekek. Ezt megvitat­ván, oszladoznak, s mennek hazafelé a sötétben. Örökös, akinek a sebeit kötözgeti olajos ruhával az asszony, utánuk szól: — Köszönöm is ... Tömörkény István (1905)

Next

/
Thumbnails
Contents