Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-14 / 65. szám

Gillatos hallgatókkal és ropogós csár­dásokkal fűszerezte az ünnepi vacso­rát. Aztán megkezdődött a tánc. A trak­torosok, akik szintén kitettek magu­kért az aratás és cséplés idején, egymás után kérték táncra a lányo­kat. De nemcsak az ifjúság ropta a táncot. A 60 éves Szabö Péter, a vele közel egykorú Takács Mihály és Mó­zes István is meg-mégforgatta az asszonyokat. Szölt a zene. szállt я nóta a jó munka után megrendezett vidám aratóünnepen. De Székács László elnököt a tervek most sem hagyták nyugton. Minden vágya, hogy megoldja feladatát, amellyel a párt bízta meg: hamaro­san rendbe kell hoznia a közepesnél nem jobb egyházkarcsai EFSZ gaz­daságát, emelnie kell a munka ter­melékenységét. Mennyi gazdasági épületnek kell még tető alá kerülnie! A karám és egy hizlalda megépítése immár nem túr halasztást, de ren­geteg a feladat, még felsorolni is sok. Egy 30 éves embernek sem lesz könnyű mindezzel megbirkóznia. Am Székács László bízik az emberekben, a jövőben és a jelenben is, amely azt mutatja, hogy a jól szervezett munka nem marad sikertelen. (-flyi) zsüfóltságíg megtelt Idős, Őszhaiú férfiak, fiatal fiúk és lányok egyaránt figyelmesen hallgatták az elnök rövid beszédét, amelyben őszinte köszöne­tét mondott az egész tagságnak a szorgalmas munkáért. Méltatta a du­­naszerdahelyi Jednota dolgozóinak segítségét la, akik mint a szövetke­zet védnökei, a gabonatiaztitás orosz­lánrészét elvégezték. Amint tudjuk, falvainkban a leg­utóbbi években meglehetősen meg­csappant a szövetkezeti fiatalok szá­ma, tehát érthető kíváncsisággal kér­deztük Székács Lászlótól: — Hány fiatal dolgozik az EFSZ- ben, s hogyan dolgoznak? — Fiataljainkkal elégedettek va­gyunk. Csépléskor sokszor kitűntek szorgalmukkal; emlltslik meg például Bugár Kató, Lukács Ili, Nagy László, Buday István és Nagy Lajos kiemel­kedő teljesítményét. De általában el­mondhatom, hogy minden tagunk nagy munkakedvvel dolgozott. Nem volt különbség a fiatalok és idősek között. A 70. éve felé járó Józan Já­nos bácsi sok fiatalnak példaképe lehet pontos, odaadó munkájával. Az ünneplő szövetkezeti tagság hangulata egyre inkább emelkedett. Nem csoda, hiszen Szabó János, a szövetkezeti zenekar vezetője, han­» ♦ H »»»♦»♦ A frenílní népi fogpasztáit szövet­kezet funkcionáriusai szívükön vise­lik a szövetkezetesek frissítőkkel való ellátását. Igaz, hogy eddig nagyobb részben a Jednota vendéglőse hordta a sört és más frissítőt a szövetkezei lovaskocsiján a határba, így gazda­gabb választékról szó sem lehetett. Pedig az igények általában mindenütt nagyobbak. Több árucikk között sze­retnének válogatni a szövetkezeti dolgozók, úgy mint a gyári üzemek büféiben. Igen ám, de ezekben a bü­fékben mindenütt kiszolgáló személy­zet dolgozik. S a határbbn minden cséplőgépnél ehhez hasonlót nem le­hetne felállítani, mivel a napi forga­lom csak 150 - 200 koronát tesz ki. Hogy e kérdést hogyan oldják meg, ez éveken át a „levegőben függött1', Végre sikerül a megoldás. A trencím fogyasztási szövetkezet a cséplőgé­peknél dolgozók frissítőkkel való el­látására új módszert vezetett be. Az új módszer alapja a bizalom, tehát „becsületboltot" rendeztek be több cséplőgépnél. Elég, ha a helyi boltból egy kisebb polcot, szekrényt, vagy az önkiszol­gáló boltból egy-egy könnyen elhe­lyezhető fémbútort állítunk fel. A legjobb megoldás az, ha a becsület­­boltot nagyobb, lombosabb fák ár­nyékában helyezzük el. Így cselekedték ezt a frenííni já­rásban is. A becsületboltban az árul minden reggel a helyi szövetkezeti bolt vezetője helyezi el, esténként pedig átszámolja a bevételt és leltá­rozza a visszamaradt árut. A becsületboltot a bizalom alapján a cséplőgép mellett dolgozó munka-Becsüíetbolt csoport gondjaira bízták, amelynek tagjai felügyelő bizottságot alakítot­tak, s ez gondoskodik az árü védel­méről. A felügyelő bizottságon kívül a helyi nemzeti bizottságra, a női bizottságokra is bízhatjuk az ellen­őrzést. KIS HÍREK a nagy mozgalomról П!111!1ПШ1!11Ш!Ш1!1111!1!!11ПШ111ШШШ1Ш11!Ш1Ш1и1ШШШШ11Ш1111!Ш • A harmadik ötéves terv ideje alatt 16 000 hektárral bővítik a nyu­gat-csehországi kerület szántóíöld­­területét. • A tachovi járásban, ahol a talaj­területnek csaknem a felét állami gazdaságok művelik, az eredetileg tervezett 2980 tehén helyett 5800 te­hén számára építenek istállókat az ötéves terv keretén belül, továbbá 7490 szarvasmarhának biztosítanak férőhelyet, míg a terv csak 3000 szarvasmarhával számolt. A szarvas­­marhaállomány feltöltése érdekében a többi járásból több mint 1000 üsző vásárlását vették tervbe, s így a tej és a hús termelési tervét négy év alatt teljesitik, és 16 millió liter te­jet, valamint 36 000 mázsa húst ad­nak a közellátásnak terven felül. • A 2470 hektáron gazdálkodó Dől­né Saliby-i szövetkezet már 1962-ben el akarja érni a harmadik ötéves terv utolsó évére előirányzott hek­tárhozamokat, a szarvasmarha-, ser­tés- és baromfisűrüséget, Valamint az árutermelést is. Üj gépek vásár­lására 5 millió koronát, beruházási építkezésekre pedig 3 millió koronát irányzott elő. • A vajkovcel szövetkezet 90 tagja tüzetesen megvizsgálta az ötéves terv négy év alatti teljesítésének lehető­ségét. Számolt, mérlegelt, s megszü­letett a kötelezettségvállalás, ame­lyet 761000 korona értékű egyéni kötelezettségvállalásokkal támasztott alá. A tagok nem feledkeztek el a termelést megkönnyítő és olcsóbbító új technológia bevezetéséről sem. A gépi fejést az egész tehénállományra kiterjesztik, füves kifutókat létesíte­nek és jövőre már kizárólag villany­pásztorral legeltetnek. Elhatározták, hogy' évenként 45 elsőosztályú fejős­tehenet nevelnek föl. Az új techno­lógiát a sertéstenyésztésben is ér­vényesítik, s 1962-ig ezer tyúkot be­fogadó tojóházat építenek. Ogy ter­vezik, hogy 1964-ben minden hek­tárra 196,4 kiló húst, 888 liter tejet és 407 tojást termelnek. A boüáci EFSZ cséplőgépje mellett a becsületbolttal Anna Kochanová, a helyi női bizottság funkcionáriusa tö­rődik. A becsületboltokat az emberek mindenütt örömmel fogadták. Janovic Csökkennek a költségek, nö a jövedelem állásának 10. évfordulóját. Természe­tesen, mint ilyenkor mindenütt szo­kás, ők is számba vették eddigi mun­kájukat. Tízéves működésük alatt fóleg a szarvasmarhatenyésztésben értek el szép eredményeket, Babits Péter, Susanylk István, Kubasky Já­nos és Pintér László fejőgulyások 1956-ban vették gondjukba a szövet­kezet tehéncsordáját. A tehenek át­lagos tejelékenysége ebben az időben évi 1400 liter körül mozgott. Ezt az átlagot mér 1958-ban 3400 literre nö­velték. Ugyanakkor 58 tehenet ter­melékenységi ellenőrzés alá vettek, s ezeknél elérték a 3800 literes átla­gos tejelékenységet. Miben rejlik a szép eredmények titka? A jó minőségű legelők szinte benyúlnak az istállókba, ami nagy könnyebbséget jelent, mind a jószág, mind a fejőgulyások számára, A te­héncsordát naponként pontosan meg­határozott időben legelőre hajtják. A fejögulyások naponként váltakozva őrzik a csordát. Az istállóban nagy gondot fordítanak a tisztaságra, a rendszeres fejésre és etetésre, s ter­mészetesen a legnagyobb figyelemmel állítják össze az állatok takarmányát. A tejelékenység terén elért szép eredmények nem jöttek maguktól. A králiki szövetkezetesek először is jó takarmányalapot biztosítottak, majd feljavították az állatállomány egészségi állapotát, s kiselejtezték a beteg és alacsony tejelékonységű teheneket. Ami a takarmányozást illeti, annyi takarmányt biztosítanak, hogy a tehenek annyit ehetnek, amennyi jólesik, viszont szigorúan ügyelnek arra, hogy egy szem takar­mány se vesszen kárba. Silózásban a járás legjobb szövetkezeteihez tar­toznak. A vizenyős legelőket lecsa­polták s a csatornákat rendszeresen tisztítják. Nem feledkeztek meg a rétek és légelők felszíni rendezéséről és rendszeres trágyázásáról sem. Nagy gondot fordítanak a tenyész­állatok nevelésére. Júliusban például 9 elsőosztályú tenyészbikát vittek vásárra. Tehénállományukat ez év végéig az eddigi 70 darabról 100 db­­ra növelik, s a szarvasmarhaállomány létszáma a harmadik Ötéves terv végéig eléri a 300 darabot. Kis szövetkezet ez, s mégis nagyok az eredmények és tervek, amelyek a tagok jő munkájából erednek. D. J. A haniskai szövetkezet 1952-ben alakult. Ügy mint minden más szö­vetkezet, eleinte sokat küszködött a nehézségekkel. A haladó gondolko­­zású emberek egy kis csoportja, a mezőgazdasági szocialista munka­­módszerek úttörői munkájukban mindig az ósdi csökönyösségbői fa­kadó megnemértéssel találkoztak. Sok egyéni gazda még azon speku­lált, miként lehetne az államot minél több mezőgazdasági termékkel, adóval stb. megrövidíteni. A szövetkezeti gondolat Haniskán is győzelmet ara­tott. A közös gazdálkodásban alap­vető fordulat állt be, amikor egy év­vel ezelőtt a területi átrendezéssel kapcsolatban Bajusz gazdasági mér­nök került a hanuskai szövetkezetbe s később annak elnöke lett. Régi módon nem lehet élni, s így Haniskán is Bajusz mérnök kezdemé­nyező befolyása meghozta az egy­öntetű elhatározást; minél kevesebb költséggel a lehető legtöbb mező­­gazdasági terméket akarunk előállí­tani! Ennek az elhatározásnak a je­gyében vitatták meg a harmadik öt­éves terv feladatainak mielőbbi tel­jesítését ,és annak lehetőségeit. A szövetkezeti dolgozók rájöttek arra, hogy ök is teljesíthetik négy év alatt az ötéves terv feladatait. Ennek ér­dekében széles alapokra fektetett szocialista munkaversenyt Indítottak. Az egyéni és kollektív kötelezettség­vállalások alapján a haniskai szövet­kezet elvállalta, hogy már 1964-ben búzából 28 mázsás, árpából pedig 30 mázsás átlagos hektárhozamot ér el, 100 hektárnyi területre 72 szarvas­­marhát s ebből 39 tehenet tenyész­s ennek köszönhető az is, hogy a ve­zetőség családi pótlékot fizet, még­hozzá minden gyermekre 50 koronát. Természetesen csak abban az eset­ben, ha a családfenntartó szövetke­zeti tag egy hónapban legalább 23 napot dolgozott le. Betegségből szár­mazó munkaképtelenség esetén a szövetkezeti tag megkapja három havi átlagos keresetének 70 %-át. A haniskai szövetkezet versenyben áll a senai szövetkezettel az aratás, cséplés és beadás minél előbbi telje­sítésében. Az egész tagság a verseny jegyében él. A verseny eredményeit a helyi nemzeti bizottság . épülete előtt elhelyezett táblán ismertetik. A szövetkezet öt traktorosa verseny­re kelt a kévekötőgéppel végzett aratásban elért legnagyobb teljesít­ményért és a szövetkezet kombájnosa kötelezettséget vállalt, hogy gépével 100 hektárról aratja le a termést. A szövetkezet mind a traktorosokat, mind a kombájnost munkateljesítmé­nyeikért 300 koronától 400 koronáig terjedő pénzjutalomba részesíti. A haniskai szövetkezet helyes útra tért. A szövetkezet minden tagja anyagilag érdekelve van a kitűzött feladatok teljesítésében. Ezt a célt szolgálja a bevezetett prémiumrend­szer is a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A tagok tudják, hogy egyedül Ők saját szerencséjük kovácsai. Ez a biztosítéka annak, hogy bátor elhatározásukat, a harma­dik ötéves terv négy év alatti telje­sítését, valóra is váltják. Andreas Sándor (KoSice) гюоаотсю SZÁZ MÄZSA MÁK Az ipolysági szövetkezet már a múlt szombaton befejezte a cséplést. A gabonabeadást már július 31-én teljesítette. A traktorosok közül kü­lönösen kitűnt Suketi Ferenc, aki aratógépével 92 hektárt aratott le. Szlkszai elvtárs, a szövetkezet új el­nöke nagyon meg van elégedve az új eredményekkel. Ottjártunkkor éppen a mákot cséplő gép körül szorgosko­dott. — 16 hektáron 100 mázsát termel­tünk, ez is emeli majd a jövedelmet - mondta csillogó szemmel. Az Ipolyságiak jól gazdálkodnak. Félévi pénzügyi tervüket túlteljesí­tették. Ha tovább is így gazdálkod­nak, megvan rá a remény, hogy a második félévet Is többlettel zárják. I960, augusztus 14. A néhányszáz lelket számláló Krá- Ilk nevű falucskát csak ez évben kapcsolták közigazgatásilag a szom­szédos Safárikovóhoz. De a falucska szövetkezete továbbra Is önállóan működik, s az 55 szövetkezeti tag ez évben ünnepelte a szövetkezet fenn­Susanylk István fejögulyás a tehéncsordát órzl Minden tehéntől 3800 liter tejet Márton 72 éves szövetkezeti tag is elismerően beszél erről az új megol­dásról. Beckov községben Benkovlé elvtárs már az első napon igen jó tapaszta­latokat szerzett a becsületbolttal. A helyi üzlet vezetője este, amikor el­lenőrizte a bevételt és az eladott árut, megállapította, hogy a napi forgalom 130 korona volt, és 45 fillér többlet mutatkozott. A cséplőgép mellett, ahol a becsületbolt állt, a szövetke­­zeteseken kívül a „Palma" Nemzeti Vállalat brlgádosai is dolgoztak', Ste­­faniková, HruSková és Huritnická bri­­gádosok nem győzték dicsérni ezt az újdonságot.- Ez a bolt mindnyájunkat a közös tulajdon iránti helyes viszonyra nevel — mondották. Podolie község határában a munka­­csoport még csak a cséplőgép össze­állításán és előkészítésén fáradozott, amikor a Jednota dolgozói felállítot­ták a becsületboltot. Az ott dolgozók összesereglettek a furcsa újdonság láttán és lelkesen dicsérték a szövet­­kezetesekröl ity módon történő gon­doskodást. Így van ez a trencíni járás több más községében is. Ezek még csak az első kísérletek, de reméljük, hogy a becsületboltok mindenütt beválnak, s a jövő évben nemcsak a tréncíni járásban, hanem másutt is, az Összes cséplőgépek mellett és a mezőgazda­sági munkacsoportok munkahelyein is ott találjuk majd a becsületbolto­kat. INOCENT DRACKA - Elnök elvtárs, fogadja el cso­portunk nevében ézt a koszorút 1 To­vábbi sok sikert kívánunk megkez­dett munkájában! A fiatal elnök szeme talán a szo­kottnál is jobban csillogott; tagad­hatatlanul kellemesen érintette a ta­gok figyelmessége. * * * Alig sötétedett, s a kultúrterem ém könnyű sáövétkézéti el­nöknek lenni. Ez a tisztség is sok felelősséggel, gond­dal jár. Kellő szaktudást, szervezőképességet követel és — ami a legfontosabb a szövetkezeti el­nöknek meg kell értenie az embere­ket, a munkatársait, még akkor ia, ha ő nem is mindig talál megértéire. Székács László alig egy hónapja került az egyházkárcsai szövetkezet élére. Fiatal ember, alig 30 éves, Fel­lépése biztos, minden szavából meg­fontoltság és tetterő árad. A szövet­kezeti irodában találtuk meg nagy munka közepette. A vacsorával egy­bekötött aratóílnnepet készítette elő.- Az aratáasal és csépléssel vé­geztünk - mondja Székács elvtárs. — Ürülnék, ha a szövetkezeti tagok, akik a rossz idő ellenére becsülettel és jókor fejezték be a nyár legfon­tosabb munkáját, ma különösen jól éreznék magukat. Közben nyílt az iroda ajtaja: Nagy Béla. a 2. mezei munkacsoport veze­tője toppant be. Mögötte két fiatal lány rózsával ékesített, kalászos bú­zából font aratókoszorút tartott. Nagy Béla keresetlen szavakkal így szólt: tenek, 100 tehéntől pedig 85 borjút és egy anyakocától 16 kismalacot választanak el. У Hogy mindezeket a feladatokat tel­jesíthessék, kibővítik a szántóföld­alapot és pedig olyképpen, hogy 62 hektár kishozamú rétet és legelőt felszántanak, továbbá fokozatosan le­csapolnak 287 hektár vizenyős és kis termőképességú szántóföldet. A ta­laj termőerejének növelése érdeké­ben 2100 m3 komposztot készítenek. Három vetésforgót vezetnek be, még­pedig gazdasági udvar közelében ta­­kormányforgót, továbbá mezei és zöldségtermesztési vetésforgót. A ku­korica termesztésében bevezetik a gépi növényápolást és a gabona két- és háromszakaszos aratását. Tehát az új technológia utat tör a haniskai szövetkezet termelésében is. Ugyan­ez a helyzet az állattenyésztés terén. Például a szarvasmarhát karámos módszerrel legeltetik, 1962-ig telje­sen áttérnek a gépi fejésre, fokoza­tosan bevezetik a tehenek csoport szerinti etetését és 1962-től áttérnek a tehenek egyéni takarmányozására, miáltal lényegesen fokozzák azok termelékenységét. A szarvasmarha hizlalását 350 kg-os súlyig csak szá­­lastakarménnyal, 360 kg-on felül pe­dig darával, szemestakarmánnyal és szénával végzik. Ezek az újdonságok, amelyek fokozatosan meghonosodnak a haniskai szövetkezetben, csökken­tik a kiadásokat és növelik a szövet­kezet, s ezzel együtt a tagok jöve­delmét. A szövetkezet vezetősége szigorúan ügyel az alapszabályok és a házirend betartására. Kiváló a munkafegyelem,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents