Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-14 / 65. szám

Átadták az aratási koszorúkat

Az Ipoly mentén már sok szövetkezet befejezte az. aratást. A földművesek a jól végzett munka

után Kosihy nad Ipl'omban tartottak a Kosihy nad Ipl'om-i szövetkezet CSEMADOK-nappal egybekötött ara- elnöke és több szövetkezeti tag már tóünnepet. a műsor megkezdése előtt táncraperdült a szabadtéri színpadon. Koncz elvtárs, a CSEMADOK luceneci járási titkára beszámolójában értékelte az ipolymenti földművesek szorgalmát.

A fellépő kultúrcsoportok nagyon sok lelkes tapsot kaptak. A szövetkezeti tagok a Kosihy nad Ipfom-i és a klenayi szövetkezet vezetőinek gyönyörű aratási koszorúkat adtak át. A csoportok közül a legjobb volt a vinicaiak „Kendermegmunkáló“ tánckompozíciőja. Jól szerepeltek a seöiankyi, Kosihy nad Ipl'om-i, trebuäovcei és a nenincei kultúrcsoportok. Sok sikert aratott a neninceiek énekkara is. Rados Mária, a Kosihy nad Ipl'om-i kultúrcsoport szólóénekese tehetségesen szerepelt.

Közel 2000 ember vett részt az ünnepségen. A műsorral kapcsolatban az a megjegyzésünk, hogy túl sok számot iktattak be és sok volt az olyan fellépés, amely nem ütötte meg az átlagot. A CSEMADOK luceneci járási titkárságának a jövőben igényesebben kell összeállítania a műsort. A kulturális szemle tanulsága, hogy az Ipoly mentén sok népi hagyomány van, és ha a szakemberek segítik a népművelési csoportokat, magas színvonalra emelhető az ipolymenti kultúra.

Műsor után az ipolymenti parasztok egészen a reggeli órákig táncoltak, vigadtak. — b-HULLÓ CSILLAGOK

Verával mentünk, csillagfényben. Az éjszaka, mint lusta nyáj, mely elfeküdt a zöld mezőben, csendes volt. Álmodott a nyár.

Es hirtelen egy csillag perdült szédítő gyorsan, fényesen a föld felé — zuhant, zuhant s már nem is látta a fürge szem.

De máris hullt alá egy másik piros vonalat húzva a titokzatos, nagy égre s mintha hallatszott volna sóhaja.

Vera számolta ... Kettő... Három . Ez ötödik már!... Hatodik!...

Es minden bukó csillag mellé magában gondolt valamit:

Kívánságot, mely megvalósul - így tartja régi népi szó.

Hűvösen járta ősi útját, locsogott, csörgött a Sajó.

Ki tudja, Vera mire gondolt a nyár e bűvös éjjelén?

De kívánom, váljék valóra, ha azt gondolta, amit én.

POLGÁR ISTVÁN

Kölcsey Ferenc

Mint politikus, mint költő és nyelvújító egyaránt kiemelkedő alakja a magyar reformkorszaknak. Életében sok szenvedésben, megnemértésben volt része, küzdelmeiben nemegyszer magára maradt, de a harcot sohasem adta fel.

nagyobb a „Paraineisis“, hitvallás a humanizmus mellett.

— Szeretni az emberiséget: ez

minden nemes szívnek elengedhetétlen feltétele — írta berme. E. B.

* **

„Két hét nyaralás“ Hurbanovóban

• A szovjet könyvek legkorszerűbb boltja. Olomoucban megnyílt a szovjet könyvek boltja, amely a legkorszerűbb könyvesbolt köztársaságunkban. Külön osztályon árusítják a műszaki és a tudományos műveket, külön osztályon a mesés- és képeskönyveket, egy részleg pedig a gramofonlemezek bő választékát mutatja be. Ha a könyvek közül egyikmásik éppen kifogyott, a könyvesbolt az érdeklődők kívánságára közvetlenül Moszkvából táviratilag rendeli meg a kért művet.

• Filmfesztivál Luhacovicében. Augusztus 1 — 7. napjain zajlott le Luhacovicében a III. filmfesztivál, amelynek keretében a „Magasabb szempont“, „Napsugár utca“, „Nálunk Mechovban", „Pardon, tévedés!“, „A vizsga folytatódik“, „Gyűlölet“ és a „Ballada a katonáról“ című filmeket mutatták be nagy érdeklődés mellett.

• Eltemették Rudolf Jasík írót.

Augusztus 2-án Partizánskéban eltemették Rudolf Jasík írót, akit 6000 gyászoló kísért utolsó útjára. Szlovákia Kommunista Pártját a temetésen Jozef Lenárt, az SZLKP Központi Bizottságának titkára képviselte.

• Film az űrutazásról. Üj tudományos filmet forgatnak Sanghájban, amely űrutazásra viszi a nézőt. A film a három szovjet világűr-rakéta fellövésének és útjának történetét eleveníti meg.

• Voltaire mint filmíró. Párizs közelében most forgatják Voltaire „Candide“ című remekművének korszerű filmváltozatát. A mai Candide is sok izgalmas kaland hőse: végigverekszi az első világháborút, a spanyol polgárháborút, majd koncentrációs táborba kerül és részt vesz a második világháborúban is. A film rendezője, Norbert Carbonnaux szerint a téma rendkívül merész, azonban a cenzúrától nem kell tartani, mert a cenzorok Voltaire-be talán mégsem mernek belekötni.

• Richter Amerikában. Szvjatoszlav Richter, a kitűnő szovjet zongoraművész ősszel 10 hetes hangversenykörútra utazik az Amerikai Egyesült Államokba.

• Üj operaház Lipcsében. Október

8-án ünnepi keretek közt nyitják meg a lipcsei új operaházat, amelynek nézőtere 1680 embert fogad be.

• Amerikai bűnügyi filmek indexen. A japán rádiótársaság közleményt adott ki, amely szerint a japán televízió megkíméli a nézőket az amerikai bűnügyi filmektől, ugyanis ezeket a filmeket indexre tette.

• Több mint 40 000 látogató Petimben. A prágai petrini csillagvizsgálót az esztendő első felében 41706 látogató tekintette meg.

• Szovjet turisták Kelet-Csehországban. A kelet-csehországi kerületbe több mint 300 szovjet turista érkezett, akik nálunk töltik szabadságukat. A vendégek több üzemet, földművesszövetkezetet, várost és községet kerestek föl.

Ha nem is kétheti nyaralást, de több mint háromórás vidám szórakozást föltétlenül nyújtott az ógyallaiaknak a CSEMADOK-csoport, amely immár másodízben hozta színre Vígh Rózsa „Két hét nyaralás“ című vígjátékát. A zsúfolt ház nyíltszíni tapsai azt igazolták, hogy mind a darab, mind Erdős Dezső zenetanár muzsikája utat talált a közönség szívéhez. De nem eshet kifogás az előadás színvonala ellen sem.

Vígh Rózsa ezúttal színpadi szerzőként bizonyította be rátermettségét, írói készségét. Vígjátéka nem vett föl bonyolult problémákat, alakjai itt-ott bánkódnak, de sokkal inkább örülnek. Elégedett embereket látunk a színpadon, akik jókedvvel pergetik a darab cselekvényét.

A zene fülbemászó, dallamos, árad belőle az üdeség.

Ami a szereplők teljesítményét illeti, mindnyájan megérdemlik a dicséretet. Nagy Mária hivatásos színházban sem vallana szégyent, Andits

★ ★ ★

KEDVES VENDÉGEK

Augusztus 9-én Prágában a „Csehszlovákia 1960“ jubileumi kiállítást kíséretével meglátogatta Santi Rabira asszony, az indiai ifjúságról gondoskodó szervezet és a nőmozgalom kiváló dolgozója. Az indiai vendégeket elkísérte dr. Jiri Nősek, a külügyminiszter helyettese. Kabira asszony, akit Jozef Kaias, a kiállítás főbiztosa üdvözölt, megtekintette kiállításunk anyagát és nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Körútja végén részt vett a Panoráma-mozi előadásán.

Eta nemcsak jól játszik, de tisztán csengő hangjával is sikert aratott. Említsük még meg Kádek Vali, Psenák Edit, Chalupecky Kató, Dolník Béláné és ifj. Jirka Ede jó alakítását.

A felvonások közti szünetekben Csongár Andor konferált, s feltűnő humorérzékkel árasztott derűt a nézőtéren. Külön érdeme, hogy ő szolgáltatta színvonalas zongorajátékával a kísérőzenét. A darabot Vesco Emilné rendezte, ő tanította be a táncokat is.

Szép volt, jó volt az előadás, s akik végignézték, azzal az érzéssel mentek haza, hogy ezt a darabot mindenkinek látnia kellene, mert remekül szórakoztat, felüdít, s ugyanakkor munkaszeretetre, becsületességre és szocialista öntudatra tanít.

Egyébként a kultúrcsoport ezzel a jól sikerült vígjátékkal több városban

Az operett sikerült jelenete

és községben vendégszerepei a közeljövőben, s ehhez a vállalkozáshoz a magunk részéről is nagy sikert kívánunk. (N. S.)

Politikai szereplését a múlt század huszas éveinek végén kezdte, amikor a hűbéri Magyarországon tarthatatlan volt a jobbágyság helyzete. Széchenyi felébresztette a nemzetet aléltságából, és Kölcsey, a középbirtokos kisnemes, Szatmár megye aljegyzője, tudta, ki mellett a helye. Beszélt a szegény nép siralmas állapotáról, a nehéz” adóterhekről, célja a jobbágy-felszabadítással megteremtett nemzeti egység. Programja az akkori Magyarország leghaladóbbja. Harcolt a vallási megkülönböztetések ellen, s mikor megyéje azt kívánta, hogy tagadja meg eddigi nézeteit és az országgyűlésen szavazzon a jobbágyfelszabadítás ellen, inkább lemondott követi tisztségéről.

Kölcsey, a költő, a haza és a szabadság énekese. Verseiben klasszikus formát használt, de tartalmilag magyar és haladó forradalmár. Ödát írt „A szabadsághoz“, „Himnusz“-a felváltotta az előbbi, Habsburgokat dicsérő himnuszt, s húsz év alatt a nemzet énekévé lett.

Verseiben, kritikáiban a népköltészet, népnyelv felé vezető utat kereste. Politikai művei közül a leg-Honoré de Balzac

Honoré de Balzac, a naturalizmus atyja, a realista regényírás nagy mestere, 110 évvel ezelőtt halt meg.

Kevés író tudta úgy elemezni az emberi szenvedélyeket, s olyan éles megfigyelőképességgel megrajzolni azokat, mint Balzac. Regényeiben, amelyek száma közel százra rúg, megrajzolta a bűnt minden formájában, az ember kis és nagy szenvedélyeinek minden megnyilatkozásában. A romlott arisztokráciáról, a pénzsóvár nagyburzsoáziáról, a feltörekvő értelmiségről, a nélkülöző kispolgárról, a nyomorgó parasztról, tehát az egykorú társadalom minden rétegéről hű tükörképet kapunk műveiben. Egyformán nagy a regényírás és a novellisztika terén.

Engels a realizmus egyik legnagyobb diadalának nevezte azt, hogy a nemesi származású Balzac saját osztálya ellen kényszerült cselekedni és írni. Kora írói közül ő látta legjobban a pénz világának lélektelenségét.

Leghíresebb művei a „Goriot apó", „A harmincéves asszony“, „Grandet Eugenia“, „Betti néni", „Parasztok“.

Balzac ma is eleven irodalmi hatóerő. Marceau, Balzac életrajzírója . írja: „Mi, francia regényírók, mind Goriot apó fiai vagyunk.“ S valóban, mestere mindazoknak, akik utána következnek Franciaországban és másutt. E. B.

OLVASÓINK

FIGYELMÉBE

Augusztus 21-én megjelenő számunkban megkezdjük folytatásos regényünk közlését. A regény címe: VÄLÖOK. írója: V. Tendrjakov.

Д kereszténység eredetéről, szerepéről az egyet társadalmi formákban és a Vatikánról

I960, augusztus 14.

A FEUDALIZMUS

viszonyai között a keresztény vallás ismét alkalmazkodott az új helyzethez. A feudalizmus istene hasonlít a feudaiista nagyurakhoz, Krisztus pedig szenvedő rabszolgából „Krisztus királlyá“ alakult át. S ahogy a földi életben kialakultak az egymás felett elhelyezkedő vazallusok csoportjai, ki kellett alakulniuk az egyházban és a „másvilágban“ is. Ahogy a feudalizmusban, a földön van császár, király, választófejedelem, herceg, őrgróf, báró, várjobbágy és paraszt: az egyház hierarchiájában pápa, bíborosok, érsekek, püspökök, kanonokok, apátok, plébánosok, kispapok, laikusok stb. foglalnak helyet. Ennek megfelelően képzelték el az emberek a mennyországot is. A mennyei „trón" körül ugyanilyen ranglétrán helyezkednek el az arkangyalok, kerubok, szeráfok, védangyalok, szentek, boldogok, üdvözültek, alattuk a purgatorium lakói, s természetesen legalul az elkárhozottak tömegei.

Itt meg kell említenünk, hogy az ősközösségi, a rabszolga-, valamint

a hűbéri társadalmi rendszerben a vallás sokkal előnyösebb helyzetben volt, mint a tudomány. A vallás háttérbe szorította és üldözte a tudományt. A hűbériség idején az egyház volt a földbirtok ura, következésképpen a társadalom fő gazdasági és politikai ereje is. Ezért ebben a korszakban a vallás volt az alapvető, hivatalos és uralkodó ideológia. Kínzásokkal, máglyákkal, inkvizíciós bíróságokkal védte meg és tartotta fenn az egyház a maga hatalmát, gazdaságát, éspedig szüntelen harcban a tudomány emberei ellen. A tudományos felfedezések megingatták az egyház tanítását, s emiatt, az emberiség legnagyobb gondolkodóinak kegyetlen üldözésben, számkivetésben, súlyos nélkülözésben és máglyahalálban volt részük.

A tudomány mártírjainak egyike Roger Bacon volt (1214 — 1294), aki feltalálta a szemüveget és a látcsövet, a vegytannal foglalkozó munkái pedig ürügyet szolgáltattak arra, hogy varázslással vádolják. Különösen erős hadjáratot indított az egyház Copernikusz lengyel csillagász (1473—1543) tanítása ellen, mert azt az eszmét

hirdette, hogy a Föld forog a tengelye és kering a Nap körül, s ezzel cáfolta a Föld mozdulatlanságának bibliai tévhitét. A római pápa 1616- ban indexre tette könyvét, azzal a megokolással, hogy a Föld mozgásáról és a Nap mozdulatlanságáról szóló tanítás ellenkezik a szentírással. Coppernicus kimagasló követője Giordano Bruno volt (1548 — 1600). Bebizonyította, hogy a világegyetem végtelen, határtalan és felmérhetetlen. Az egyház börtönbe vetette Brúnót, hét éven át kegyetlenül kínozta és 1600 február 17-én máglyára hurcolta.

Coppernicus tanítása a lángeszű Galileiben (1564 — 1642) talált követőre, aki kiváló felfedezésekkel gazdagította a csillagászatot és a mechanikát. Bebörtönözték és arra kényszerítették, hogy vonja vissza tanait. Az olasz Tomas Campanella (1568 — 1639), neves filozófusként, a természet és a társadalom tanulmányozásával foglalkozott. Ö írta „A napállam" című művet, amelyben kifejtette utópista eszméit a jövő kommunista társadalomról. Az egyház eretnekséggel vádolta; 27 évet töltött börtönben, ahol kegyetlen kínzásoknak vetették alá.

1619-ben a papok Toulouse városában elfogták Lucilio Vaninit, aki a Föld forgásáról szóló tant terjesztette. Ateizmussal vádolták. A hóhérok tüzes harapófogóval tépték ki a nyelvét, őt magát felakasztották, és holttestét elégették.

Bármily szigorú üldözésekkel sújtotta is az egyház a tudósokat, a tudás egyik ága a másik után tisztult meg a babona hínárjától és a vallási hiedelmek helyét a tudományos ismeret foglalta el. Az asztronómia legyőzte az asztrológiát (csillagjóslást), a vegytan felülkerekedett az alkímián, az orvostudomány leleplezte a kuruzslókat és a varázslást.

A gépek feltalálása erős csapást mért a csodákról szóló hitregékre. Az orvostudomány fejlődésével megdőltek azok a vallási elképzelések, hogy a betegségeket a gonosz szellemek okozzák. A geológia bebizonyította, hogy a földrengés és a vulkánok kitörése nem az isten haragjának, hanem a természetnek a megnyilvánulása, és ezzel megdöntötte azt a koholmányt, hogy a Föld belseje a pokol tornáca. A darwinizmus szétzúzta azt a bibliai elképzelést, hogy az ember Ádámtól és Évától származik. A biológia és a fiziológia lerombolta a lélek létezésének és halhatatlanságának legendáját. -SV(Folytatjuk.)

A CSEMADOK-napra az egész környék földművesei eljöttek. A hangulat nagyon lelkes volt. Huszár Lajos,