Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-14 / 65. szám

Átadták az aratási koszorúkat Az Ipoly mentén már sok szö­­vetkezet befejezte az. aratást. A földművesek a jól végzett munka után Kosihy nad Ipl'omban tartottak a Kosihy nad Ipl'om-i szövetkezet CSEMADOK-nappal egybekötött ara- elnöke és több szövetkezeti tag már tóünnepet. a műsor megkezdése előtt táncra­perdült a szabadtéri színpadon. Koncz elvtárs, a CSEMADOK luceneci járási titkára beszámolójában értékelte az ipolymenti földművesek szorgalmát. A fellépő kultúrcsoportok nagyon sok lelkes tapsot kaptak. A szövet­kezeti tagok a Kosihy nad Ipfom-i és a klenayi szövetkezet vezetőinek gyönyörű aratási koszorúkat adtak át. A csoportok közül a legjobb volt a vinicaiak „Kendermegmunkáló“ tánckompozíciőja. Jól szerepeltek a seöiankyi, Kosihy nad Ipl'om-i, tre­­buäovcei és a nenincei kultúrcsopor­tok. Sok sikert aratott a neninceiek énekkara is. Rados Mária, a Kosihy nad Ipl'om-i kultúrcsoport szóló­énekese tehetségesen szerepelt. Közel 2000 ember vett részt az ünnepségen. A műsorral kapcsolatban az a megjegyzésünk, hogy túl sok számot iktattak be és sok volt az olyan fellépés, amely nem ütötte meg az átlagot. A CSEMADOK luceneci járási titkárságának a jövőben igé­nyesebben kell összeállítania a mű­sort. A kulturális szemle tanulsága, hogy az Ipoly mentén sok népi ha­gyomány van, és ha a szakemberek segítik a népművelési csoportokat, magas színvonalra emelhető az ipoly­menti kultúra. Műsor után az ipolymenti parasztok egészen a reggeli órákig táncoltak, vigadtak. — b-HULLÓ CSILLAGOK Verával mentünk, csillagfényben. Az éjszaka, mint lusta nyáj, mely elfeküdt a zöld mezőben, csendes volt. Álmodott a nyár. Es hirtelen egy csillag perdült szédítő gyorsan, fényesen a föld felé — zuhant, zuhant s már nem is látta a fürge szem. De máris hullt alá egy másik piros vonalat húzva a titokzatos, nagy égre s mintha hallatszott volna sóhaja. Vera számolta ... Kettő... Három . Ez ötödik már!... Hatodik!... Es minden bukó csillag mellé magában gondolt valamit: Kívánságot, mely megvalósul - így tartja régi népi szó. Hűvösen járta ősi útját, locsogott, csörgött a Sajó. Ki tudja, Vera mire gondolt a nyár e bűvös éjjelén? De kívánom, váljék valóra, ha azt gondolta, amit én. POLGÁR ISTVÁN Kölcsey Ferenc Mint politikus, mint költő és nyelv­újító egyaránt kiemelkedő alakja a magyar reformkorszaknak. Életében sok szenvedésben, megnemértésben volt része, küzdelmeiben nemegyszer magára maradt, de a harcot sohasem adta fel. nagyobb a „Paraineisis“, hitvallás a humanizmus mellett. — Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetét­­len feltétele — írta berme. E. B. * ** „Két hét nyaralás“ Hurbanovóban • A szovjet könyvek legkorszerűbb boltja. Olomoucban megnyílt a szov­jet könyvek boltja, amely a legkor­szerűbb könyvesbolt köztársaságunk­ban. Külön osztályon árusítják a mű­szaki és a tudományos műveket, kü­lön osztályon a mesés- és képes­könyveket, egy részleg pedig a gra­­mofonlemezek bő választékát mutat­ja be. Ha a könyvek közül egyik­másik éppen kifogyott, a könyves­bolt az érdeklődők kívánságára köz­vetlenül Moszkvából táviratilag ren­deli meg a kért művet. • Filmfesztivál Luhacovicében. Au­gusztus 1 — 7. napjain zajlott le Lu­hacovicében a III. filmfesztivál, amelynek keretében a „Magasabb szempont“, „Napsugár utca“, „Ná­lunk Mechovban", „Pardon, tévedés!“, „A vizsga folytatódik“, „Gyűlölet“ és a „Ballada a katonáról“ című filme­ket mutatták be nagy érdeklődés mellett. • Eltemették Rudolf Jasík írót. Augusztus 2-án Partizánskéban elte­mették Rudolf Jasík írót, akit 6000 gyászoló kísért utolsó útjára. Szlo­vákia Kommunista Pártját a temeté­sen Jozef Lenárt, az SZLKP Központi Bizottságának titkára képviselte. • Film az űrutazásról. Üj tudomá­nyos filmet forgatnak Sanghájban, amely űrutazásra viszi a nézőt. A film a három szovjet világűr-rakéta fellövésének és útjának történetét eleveníti meg. • Voltaire mint filmíró. Pá­rizs közelében most forgatják Vol­taire „Candide“ című remekművének korszerű filmváltozatát. A mai Can­dide is sok izgalmas kaland hőse: végigverekszi az első világháborút, a spanyol polgárháborút, majd kon­centrációs táborba kerül és részt vesz a második világháborúban is. A film rendezője, Norbert Carbonnaux szerint a téma rendkívül merész, azonban a cenzúrától nem kell tar­tani, mert a cenzorok Voltaire-be talán mégsem mernek belekötni. • Richter Amerikában. Szvjato­­szlav Richter, a kitűnő szovjet zon­goraművész ősszel 10 hetes hangver­­senykörútra utazik az Amerikai Egye­sült Államokba. • Üj operaház Lipcsében. Október 8-án ünnepi keretek közt nyitják meg a lipcsei új operaházat, amely­nek nézőtere 1680 embert fogad be. • Amerikai bűnügyi filmek in­dexen. A japán rádiótársaság közle­ményt adott ki, amely szerint a ja­pán televízió megkíméli a nézőket az amerikai bűnügyi filmektől, ugyan­is ezeket a filmeket indexre tette. • Több mint 40 000 látogató Pet­imben. A prágai petrini csillagvizs­gálót az esztendő első felében 41706 látogató tekintette meg. • Szovjet turisták Kelet-Csehor­­szágban. A kelet-csehországi kerü­letbe több mint 300 szovjet turista érkezett, akik nálunk töltik szabad­ságukat. A vendégek több üzemet, földművesszövetkezetet, várost és községet kerestek föl. Ha nem is kétheti nyaralást, de több mint háromórás vidám szórako­zást föltétlenül nyújtott az ógyal­­laiaknak a CSEMADOK-csoport, amely immár másodízben hozta színre Vígh Rózsa „Két hét nyaralás“ című víg­játékát. A zsúfolt ház nyíltszíni tapsai azt igazolták, hogy mind a darab, mind Erdős Dezső zenetanár muzsi­kája utat talált a közönség szívéhez. De nem eshet kifogás az előadás színvonala ellen sem. Vígh Rózsa ezúttal színpadi szer­zőként bizonyította be rátermettsé­gét, írói készségét. Vígjátéka nem vett föl bonyolult problémákat, alak­jai itt-ott bánkódnak, de sokkal in­kább örülnek. Elégedett embereket látunk a színpadon, akik jókedvvel pergetik a darab cselekvényét. A zene fülbemászó, dallamos, árad belőle az üdeség. Ami a szereplők teljesítményét illeti, mindnyájan megérdemlik a di­cséretet. Nagy Mária hivatásos szín­házban sem vallana szégyent, Andits ★ ★ ★ KEDVES VENDÉGEK Augusztus 9-én Prágában a „Cseh­szlovákia 1960“ jubileumi kiállítást kíséretével meglátogatta Santi Rabira asszony, az indiai ifjúságról gondos­kodó szervezet és a nőmozgalom ki­váló dolgozója. Az indiai vendégeket elkísérte dr. Jiri Nősek, a külügymi­niszter helyettese. Kabira asszony, akit Jozef Kaias, a kiállítás főbiztosa üdvözölt, megtekintette kiállításunk anyagát és nagy elismeréssel nyilat­kozott a látottakról. Körútja végén részt vett a Panoráma-mozi előadá­sán. Eta nemcsak jól játszik, de tisztán csengő hangjával is sikert aratott. Említsük még meg Kádek Vali, Pse­­nák Edit, Chalupecky Kató, Dolník Béláné és ifj. Jirka Ede jó alakítását. A felvonások közti szünetekben Csongár Andor konferált, s feltűnő humorérzékkel árasztott derűt a né­zőtéren. Külön érdeme, hogy ő szol­gáltatta színvonalas zongorajátékával a kísérőzenét. A darabot Vesco Emil­­né rendezte, ő tanította be a tánco­kat is. Szép volt, jó volt az előadás, s akik végignézték, azzal az érzéssel men­tek haza, hogy ezt a darabot min­denkinek látnia kellene, mert reme­kül szórakoztat, felüdít, s ugyanak­kor munkaszeretetre, becsületességre és szocialista öntudatra tanít. Egyébként a kultúrcsoport ezzel a jól sikerült vígjátékkal több városban Az operett sikerült jelenete és községben vendégszerepei a közel­jövőben, s ehhez a vállalkozáshoz a magunk részéről is nagy sikert kí­vánunk. (N. S.) Politikai szereplését a múlt század huszas éveinek végén kezdte, amikor a hűbéri Magyarországon tarthatat­lan volt a jobbágyság helyzete. Szé­chenyi felébresztette a nemzetet aléltságából, és Kölcsey, a középbir­tokos kisnemes, Szatmár megye al­jegyzője, tudta, ki mellett a helye. Beszélt a szegény nép siralmas álla­potáról, a nehéz” adóterhekről, célja a jobbágy-felszabadítással megterem­tett nemzeti egység. Programja az akkori Magyarország leghaladóbbja. Harcolt a vallási megkülönböztetések ellen, s mikor megyéje azt kívánta, hogy tagadja meg eddigi nézeteit és az országgyűlésen szavazzon a jobb­ágyfelszabadítás ellen, inkább lemon­dott követi tisztségéről. Kölcsey, a költő, a haza és a sza­badság énekese. Verseiben klasszikus formát használt, de tartalmilag ma­gyar és haladó forradalmár. Ödát írt „A szabadsághoz“, „Himnusz“-a fel­váltotta az előbbi, Habsburgokat di­csérő himnuszt, s húsz év alatt a nemzet énekévé lett. Verseiben, kritikáiban a népkölté­szet, népnyelv felé vezető utat ke­reste. Politikai művei közül a leg-Honoré de Balzac Honoré de Balzac, a naturalizmus atyja, a realista regényírás nagy mestere, 110 évvel ezelőtt halt meg. Kevés író tudta úgy elemezni az emberi szenvedélyeket, s olyan éles megfigyelőképességgel megrajzolni azokat, mint Balzac. Regényeiben, amelyek száma közel százra rúg, megrajzolta a bűnt minden formájá­ban, az ember kis és nagy szenvedé­lyeinek minden megnyilatkozásában. A romlott arisztokráciáról, a pénz­­sóvár nagyburzsoáziáról, a feltörekvő értelmiségről, a nélkülöző kispolgár­ról, a nyomorgó parasztról, tehát az egykorú társadalom minden rétegé­ről hű tükörképet kapunk műveiben. Egyformán nagy a regényírás és a novellisztika terén. Engels a realizmus egyik legna­gyobb diadalának nevezte azt, hogy a nemesi származású Balzac saját osztálya ellen kényszerült cselekedni és írni. Kora írói közül ő látta leg­jobban a pénz világának lélektelen­­ségét. Leghíresebb művei a „Goriot apó", „A harmincéves asszony“, „Grandet Eugenia“, „Betti néni", „Parasztok“. Balzac ma is eleven irodalmi ható­erő. Marceau, Balzac életrajzírója . írja: „Mi, francia regényírók, mind Goriot apó fiai vagyunk.“ S valóban, mestere mindazoknak, akik utána következnek Franciaországban és másutt. E. B. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Augusztus 21-én megjelenő számunkban megkezdjük folytatásos regényünk köz­lését. A regény címe: VÄLÖOK. írója: V. Tendrja­­kov. Д kereszténység eredetéről, szerepéről az egyet társadalmi formákban és a Vatikánról I960, augusztus 14. A FEUDALIZMUS viszonyai között a keresztény vallás ismét alkalmazkodott az új helyzet­hez. A feudalizmus istene hasonlít a feudaiista nagyurakhoz, Krisztus pedig szenvedő rabszolgából „Krisz­tus királlyá“ alakult át. S ahogy a földi életben kialakultak az egymás felett elhelyezkedő vazallusok cso­portjai, ki kellett alakulniuk az egy­házban és a „másvilágban“ is. Ahogy a feudalizmusban, a földön van csá­szár, király, választófejedelem, her­ceg, őrgróf, báró, várjobbágy és pa­raszt: az egyház hierarchiájában pá­pa, bíborosok, érsekek, püspökök, kanonokok, apátok, plébánosok, kis­­papok, laikusok stb. foglalnak helyet. Ennek megfelelően képzelték el az emberek a mennyországot is. A mennyei „trón" körül ugyanilyen ranglétrán helyezkednek el az arkan­gyalok, kerubok, szeráfok, védangya­­lok, szentek, boldogok, üdvözültek, alattuk a purgatorium lakói, s ter­mészetesen legalul az elkárhozottak tömegei. Itt meg kell említenünk, hogy az ősközösségi, a rabszolga-, valamint a hűbéri társadalmi rendszerben a vallás sokkal előnyösebb helyzetben volt, mint a tudomány. A vallás hát­térbe szorította és üldözte a tudo­mányt. A hűbériség idején az egy­ház volt a földbirtok ura, követke­zésképpen a társadalom fő gazdasági és politikai ereje is. Ezért ebben a korszakban a vallás volt az alapvető, hivatalos és uralkodó ideológia. Kín­zásokkal, máglyákkal, inkvizíciós bí­róságokkal védte meg és tartotta fenn az egyház a maga hatalmát, gazdaságát, éspedig szüntelen harc­ban a tudomány emberei ellen. A tu­dományos felfedezések megingatták az egyház tanítását, s emiatt, az em­beriség legnagyobb gondolkodóinak kegyetlen üldözésben, számkivetés­ben, súlyos nélkülözésben és máglya­halálban volt részük. A tudomány mártírjainak egyike Roger Bacon volt (1214 — 1294), aki feltalálta a szemüveget és a látcsö­vet, a vegytannal foglalkozó munkái pedig ürügyet szolgáltattak arra, hogy varázslással vádolják. Különösen erős hadjáratot indított az egyház Coper­­nikusz lengyel csillagász (1473—1543) tanítása ellen, mert azt az eszmét hirdette, hogy a Föld forog a ten­gelye és kering a Nap körül, s ezzel cáfolta a Föld mozdulatlanságának bibliai tévhitét. A római pápa 1616- ban indexre tette könyvét, azzal a megokolással, hogy a Föld mozgásá­ról és a Nap mozdulatlanságáról szó­ló tanítás ellenkezik a szentírással. Coppernicus kimagasló követője Gior­dano Bruno volt (1548 — 1600). Bebi­zonyította, hogy a világegyetem vég­telen, határtalan és felmérhetetlen. Az egyház börtönbe vetette Brúnót, hét éven át kegyetlenül kínozta és 1600 február 17-én máglyára hurcol­ta. Coppernicus tanítása a lángeszű Galileiben (1564 — 1642) talált köve­tőre, aki kiváló felfedezésekkel gaz­dagította a csillagászatot és a me­chanikát. Bebörtönözték és arra kény­­szerítették, hogy vonja vissza tanait. Az olasz Tomas Campanella (1568 — 1639), neves filozófusként, a termé­szet és a társadalom tanulmányozá­sával foglalkozott. Ö írta „A nap­állam" című művet, amelyben kifej­tette utópista eszméit a jövő kom­munista társadalomról. Az egyház eretnekséggel vádolta; 27 évet töl­tött börtönben, ahol kegyetlen kín­zásoknak vetették alá. 1619-ben a papok Toulouse városá­ban elfogták Lucilio Vaninit, aki a Föld forgásáról szóló tant terjesz­tette. Ateizmussal vádolták. A hóhé­rok tüzes harapófogóval tépték ki a nyelvét, őt magát felakasztották, és holttestét elégették. Bármily szigorú üldözésekkel súj­totta is az egyház a tudósokat, a tu­dás egyik ága a másik után tisztult meg a babona hínárjától és a vallási hiedelmek helyét a tudományos is­meret foglalta el. Az asztronómia le­győzte az asztrológiát (csillagjóslást), a vegytan felülkerekedett az alkí­mián, az orvostudomány leleplezte a kuruzslókat és a varázslást. A gépek feltalálása erős csapást mért a csodákról szóló hitregékre. Az orvostudomány fejlődésével meg­dőltek azok a vallási elképzelések, hogy a betegségeket a gonosz szelle­mek okozzák. A geológia bebizonyí­totta, hogy a földrengés és a vulká­nok kitörése nem az isten haragjá­nak, hanem a természetnek a meg­nyilvánulása, és ezzel megdöntötte azt a koholmányt, hogy a Föld bel­seje a pokol tornáca. A darwinizmus szétzúzta azt a bibliai elképzelést, hogy az ember Ádámtól és Évától származik. A biológia és a fiziológia lerombolta a lélek létezésének és halhatatlanságának legendáját. -SV­­(Folytatjuk.) A CSEMADOK-napra az egész kör­nyék földművesei eljöttek. A hangu­lat nagyon lelkes volt. Huszár Lajos,

Next

/
Thumbnails
Contents