Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-14 / 65. szám

Bratislava, 1960. augusztus 14.

Ära 30 fillér

XI. évfolyam, 65. szám.

Tegyünk meg mindent, ami erőnkből telik

Vasárnap se áíljanaka gépek

A Galántai Állami Gazdaság nebojsai részlegén már vetik a repcét, viszont a közép-szlovákiai kerület még mindig csak 62 %-ra áll az aratással, s még rosszabbul a csépléssel. Igaz, hogy az éghajlati viszonyok is nagyban befolyásolták az ilyen nagy különbségek kialakulását, mégsem lenne helyes, ha mindent az időjárásra fognánk.

Ebből következik, hogy — bár egyes helyeken már augusztus első napjaiban befejezték az aratást és cséplést — országos viszonylatban augusztus 8-ig az ország takarmánygabonájának 51,4, kenyérgabonájának pedig csak 39,5 %-át arattuk le. Szlovákiai viszonylatban jobb a helyzet, de mégsem kielégítő. A nyugatszlovákiai kerület az említett időre az összes gabona 98 %-át learatta, a kelet-szlovákiai azonban csak 65,1,

a közép-szlovákiai pedig 62 %-át aratta le az összes gabonának. Bizonyos, hogy a kombájnok és kévekötőgépek cseréjével, továbbá a védnöki üzemek és egyéb brigádok nagyobbfokú bekapcsolásával sokkal szebb eredményt is elérhettünk volna. A Bardejovi Augusztus 29 Üzem Holgozói helyesen jártak el azzal, hogy védnöki szövetkezetüknek az aratás befejezéséig naponta 40 brigádost bocsátanak rendelkezésre. A pol'anyi EFSZ pedig abban mutatott jő példát, hogy augusztus 2-án (az aratás befejezésének napján) felszabadult gépeiből négy szövetkezetnek nyújtott segítséget.

A cséplésben elsősorban azért mutatkozik hiányosság, mert sok helyen egyáltalán nem fordítottak gondot a kétváltásos cséplés megszervezésére, így még ez ezresnél nagyobb cséplők

Az öttestii eke beleharapott a fehér tarlóba és zsírosán csillogó földsávot hagyott maga után. Kár lenne haszon nélkül hevertetni a talajt az őszi vetésig, hiszen ugyanazzal az erővel gyomok helyett kultúrnövényeket - tarlótakarmányokat — is táplálhatna.

A nyugat-szlovákiai kerület földművesei ezért idén a tervezett területnek csaknem háromszorosát vetették be tarlótakarmányokkal. Halász János, a budíni

szövetkezet traktorosa ez évben

120 hektár tarlót hánt fel. Feladatának több mint a felét már teljesítette.

(Noga felvétele.)

Ki mint vet, úgy arat

Évek hosszú során tapasztalhattuk, hogy a termőföld nagyon meghálálja a ráfordított gondoskodást. Egyformán vonatkozik ez a talajeröfokozásra, a vetés alá gondosan előkészített magágyra, az időben végzett vetésre, s általában a gyomirtó munkákra. Jelenleg olyan időszak kezdetén állunk, amelyben a felsoroltak mindegyike előttünk áll, tehát az elkövetkező napokban sokat tehetünk azért, hogy a harmadik ötéves terv mutatóit egy évvel hamarabb elérjük.

Dél-Szlovákiában, de különösen a nyugat-szlovákiai kerület déli járásainak legtöbb szövetkezetében, nemcsak az aratást, de a cséplést is befejeztük. Mégsem állíthatjuk, hogy a nyári munkák hibátlanul haladnak. Hiszen sok gabona még keresztekben vesztegel a tarlón, másutt a kombájnnal aratott gabona szalmája akadályozza a tarlóhántást. Pedig e fontos munkák mellett már a talajerőfokozás és az ősziek vetésének talajelőkészítési ideje is sürget, mert a repce pár nap múlva földbe kívánkozik.

Ugyancsak a jó talajmunkának és az időben végzett vetésnek köszönhetik a Komárnói Állami Gazdaság Veiké Kosihy-i részlegének dolgozói a 32 mázsás hektárhozamot őszi árpából, holott a szomszédoknál legtöbb helyen tavasszal újra vetették az őszi árpa tábláját, mert a nem megfelelő talajmunka következtében kiveszett vagy kifagyott. Dolná Lúkán búzából értek el 56 mázsás hektárhozamot, s még ennek a kiváló eredménynek sem tudtak különösebb titkát elárulni, mint a jó talajelőkészí-A zlatovcei szövetkezetben két gépet állítottak be háromműszakos cséplésre. Képünk azt mutatja, hogy a trencíni tüzelőanyag-raktár dolgozói, a nőbizottság és a helyi nemzeti bizottság tagjai hathatós segítséget nyújtanak az éjjeli cséplésnél. (Foto: CTK)

A felvásárlás közös ügy

közül is sok alig 100 mázsát tud elcsépelni naponta. A cséplőgépek kihasználását az is erősen akadályozza, hogy például augusztus 8-ig a kévekötőkkel afatott gabonának a keletszlovákiai kerületben csak 24,9, a közép-szlovákiaiban pedig 28,6 %-át hordták be. A közép-szlovákiai kerületben a kombájnok kihasználásában még nagyobb a hiányosság, mert a minden kombájnra számított 100 hektáros teljesítményből még csak 7,2 %-ot tudnak kimutatni.

Az említett és a szalmaösszehúzásban mutatkozó hiányosságok következtében a tarlóhántásban is lemaradtunk. Szlovákiai viszonylatban az összes tarlónak 37,8 %-át felhántottuk, de ebből szintén a nyugat-szlovákiai kerületé az elsőség 54,8 %kai. A kelet- és közép-szlovákiai kerület egyaránt 17,4 %-nál tart. Ez pedig nagyon kevés, mert már a nyári trágyázás, valamint a talaj előkészítése az őszi repce s az őszi keveréktakarmányok alá is nagyon sürget.

Mindezekből az a következtetés, hogy a továbbiakban minden erőt és minden időt jobban kell felhasználnunk a munkálatok meggyorsítására.

Augusztus 10-ig a gabona felvásárlásának tervét országos méretben alig 30 százalékra, Szlovákiában pedig 59,2 %-ra teljesítjük. A bratislavai, komárnói, galántai, Dunajská Streda-i járások után a levicei, Nővé Zámky-i és a nyitrai járás is eleget tett kötelességének. Mindhárom járásban a felvásárlás tovább folyik, mivel az egyéni gazdálkodók nem tettek eleget kötelességüknek. Például a Nővé Zámky-i járásban az egyénileg gazdálkodók csak 60 %-ra teljesítik a gabona felvásárlásának tervét.

Továbbra is a nyugat-szlovákiai kerület vezet 85,4 %-kal. Ha az elkövetkező napokban egy kicsit jobban megfogják a munka végét, rövidesen elérhetik a 100 százalékot.

A közép-szlovákia kerület még mindig csak 12,5 %-ra teljesíti a felvásárlás tervét. A kerületben a féltést, megfelelő talajerőfokozást és az időben történő vetést.

Hasonló példák százait hozhatnánk fel arról, hogy ahol időben és jó talajba tették a magot, ott bőven fizetett a föld. Ebből pedig az következik, hogy mindenütt és kétszeresen sürget a gabonabetakarítás meggyorsítása, mert a tarlónak augusztus 7-ig alig 37 %-át hántottuk fel. Pedig vetésforgóink megkövetelik, hogy részben gabonát vessünk egy másik fajta gabona után. S a tarlóhántás mellett most már az ősziek alá a trágyázás, az őszi keveréktakarmányok s a repce és a rozs vetése, illetve földjének talajelőkészítése sem tűr hosszú halogatást. Hiszen a tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy csak akkor várhatunk jó termést, ha a szükséges táperejű talajba az időben történő vetés mellett a kellően érett és tömörített talajszükségletről sem feledkezünk meg.

Azzal is számolnunk kell, hogy a talajerőfokozáshoz szükséges szerves trágya istállótrágyából nem áll rendelkezésünkre, tehát a komposztozás szintén napirendi feladat.

Azt tartja a közmondás, hogy ki mint vet, úgy arat. S ha ez igaz (márpedig igaz), akkor a jövő évi aratásnak most rakjuk le az alapját. Ehhez pedig arra van szükség, hogy már mostantól alaposan szervezzünk be a munkába minden felhasználható gépi-, fogatos- és kézi munkaerőt, hogy a ránk váró nagy feladatot, a harmadik ötéves terv első esztendejének szilárd termelési alapját már most megteremtsük.

— Galánta? A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályát kérjük!

— Itt Malárik, diszpécser.

— Malárik elvtárs, hogyan állnak a járásban a komposztolással?

— Hát, jelenleg az aratási és a eséplési munkák idején bizony keveset gyarapodott a komposzt. Nem futotta az időből. Elsősorban, s ez érthető is, a magot akartuk fedél alá rakni. Természetesen, most teljes ütemben hozzálátunk.

— S eddig hány köbméter komposztot raktak le?

— Járási méretben 156 318 köbméter 4komposztunk van. Meg kell jegyeznem, hogy az évi terv 118 ezer köbméter.

— Tehát ez annyit jelent, hogy már most túlteljesítették az évi tervet?

— Igen, jobban mondva nem most,

de még az aratás előtt. Ügy gondoljuk, hogy az év végéig a számot még jóval megtoldjuk. (p)

Földműveseink komposztolással és jókori talajmüveléssel készítik a földet a jövő évi termés alá.

Benková Fotonban nagyban hozzájárult a község határában feltárt tő• zegtelep. A holicei gépállomás dolgozói itt ebben az évben 1600 vagon komposzt olásra alkalmas tőzeget tártak fel és adtak át a környék szövetkezeteinek. (Noga felvétele.)

MEGERTE!

Első termések a fölszántott legelőn

Csépelni, hordani, szántani!

(Kerületi szerkesztőnktől.)

A közép-szlovákiai kerületben a

fenti három feladat elé még mindig odakívánkozik az aratás meggyorsítása is. Földműveseink az ipari dolgozók hősies segítésével szép eredményeket értek el. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kerület északi részein még csak most érik a gabona. Ezzel szemben mégsem lehetünk megelégedve azzal az eredménnyel, hogy a gabonaféléknek csak a két harmadát aratták le. A Rimavská Sobota-i járásban még mindig az aratással bíbelődnek. Amikor az ország kenyeréről van szó, minden erőt latba kell vetnünk, hogy a gabona minél előbb legalábbis keresztekbe kerüljön.

A kerületi nemzeti bizottság dolgozói ellenőrizték a kétváltásos cséplést. Több esetben meggyőződtek róla, hogy egyes helyeken csak tervezték a két váltást, de a gyakorlatban nem valósították meg. Még mindig kevés cséplőgép dolgozik. A lucéneci járásban 268 cséplőgépből csak 152 csépelt. A Rimavská Sobotaiban 215- ből csak 98, s 29 kombájnból csak 6 dolgozik.

A cséplést azért nem lehet meggyorsítani, mert a szövetkezeti tagok még mindig kevés gabonát asztagoln'ak. A kerületben a learatott gabonának csak a 30 %-át hordták asztaqba.- A tarlóhántás tervét csak 20 %-ra teljesítik. Ez nagyon rossz kihatással van a tarlőkeverékek vetésére. A tarlókeverékek vetésének tervét csak 50 %^ra teljesítik, ami igen komoly hiba, mert a vetési idő rövidesen lejár.

már második termése a megművelt legelőnek.

Nyolc hektáron napraforgó virágzik. Az is bő termést ígér. A hét hektár kender minden hektárjára 55 mázsát terveztek. A betakarítást a napokban kezdik, és minden jel arra vall, hogy bizonyosan jó néhány mázsával többet kell majd elszállítaniuk a gyárnak, njjnt amennyire a munkaegység-kiadást tervezték. De így van ez jól.

Legjobban a máknák örülnek. Talán azért, mert sem a szomszédoknak, sem nekik éveken keresztül nem sikerült a próbálkozás. Most mégis vetettek mákot, mégpedig a múlt éven megművelt legelőnek egy háromhektáros részébe. Korán, csak nem hőiére vetették el a magot. Még aztán is sok hideget kapott, az első kapálást azonban így is április közepén befejezték. Az eredmény: 31 mázsa mák a 3 hektárról.

Joggal büszkék a pol'anyiak, hogy jó munkájuk nyomán ebben az évben 243 hektár felszántott rét és legelő hozott és hoz gazdag termést. Ebből 165 hektárt az elmúlt őszön, a többit egy évvel előbb szántották fel. Igaz, hogy a kötött talajon a gépektől sok erőfeszítést követelt a talajmúvelés, de megérte, mert legnagyobb mértékben ennek köszönhetik a szövetkezet tagjai, hogy a harmadik ötéves terv mutatóinak elérését már 1963 végére vállalhatták.-h-A döntő fordulatért a mezőgazdaságban

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA

vásárlás a legjobban a luceneci járásban halad, amely az említett napig 17,6 %-ra teljesíti a felvásárlást. A Rimavská Sobota-i járás azonban még mindig csak 3,3 %-nál tart.

A kelet-szlovákiai kerület 15,2 %nál tart. Itt a kedvezőtlen időjárás lényegesen fékezte a felvásárlás menetét. A gabona felvásárlásában a trebisovi járás vezet 34,6 %-kal.

A Trebisovi Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán az iránt érdeklődtünk, hol értek el kiváló eredményeket az ármentesített területen.

— Kivétel nélkül mindenütt — adták a választ. — Vel'ké Kapusanyban a kukorica ígér nagy termést, Bolyban jól fizetett a zab, Polanyban a búza, a mák és a kender.

Megnéztük a búzát. A megművelt legelő 16 hektárján átlagosan több mint 30 mázsás volt a hektárhozam. A Latorca menti szövetkezetekben a 25 mázsás búzatermés is ritkaság, hiszen erre a területre búzából még 1965-re is csak 22 — 24 mázsás átlaghozamot irányoznak elő a termelési mutatók. Az idén a pol'anyiak 27 mázsás átlaggal dicsekedhetnek, rozsból 30, árpából 32 mázsa termett hektáronként.

Ugyancsak a régi legelőn találjuk a 112 hektár ’■kukoricát. A szemre termesztettből 50, a silónak szánt kukoricából pedig 550 mázsás hozamot terveztek. Inkább több lesz, mint kevesebb. Zabot 52 hektáron termeltek. Átlagosan 22 mázsa volt a hektárhozam, vagyis 2,5 mázsával több a vártnál. Jól fizetett a 45 hektár évelő takarmány is, mert két kaszálatból hektáronként 75 mázsát betakarítottak, s még harmadszor is legalább 25 — 30 mázsás hozamra számítanak. A szép eredmény nagyságát az sem csökkentheti, hogy a lóhere