Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-10 / 64. szám

Vetélkedés a mezőn A Kostolné Moravce-i szövetkezet az éz évi aratásban kitett magáért. Már két héttel ezelőtt — 15 nap alatt — befejezte a gabona aratását és az első helyre került a zvoleni járás szövetkezetei között. Jozef Menhár és Juraj Chovanec traktorosok kéve­kötő-gépeikkel 85 — 85 hektár gabonát arattak le. Most a Hontianské Nem­­ce-i szövetkezet földjein dolgoznak, innen pedig a medovarcei szövetke­zetbe készülnek, mivel mind a ketten túl akarják lépni gépükkel a száz­hektáros teljesítményt. Amíg ők a szomszédos szövetkezetek gabonáját aratják, addig szövetkezetükben fo­lyik a gabona cséplésev Két cséplő­gép dolgozik meghosszabbított mű­szakokban. Az egyik cséplőgépet a védnök plástovcei erdőgazdaság dol­gozói látták el brigádosokkal, a mási­kat pedig a szövetkezet dolgozói vet­ték kézelésbe. Zúgnak a gépek, száll a pelyva, s a két cséplőgép munkacsoportjainak tagjai akaratlanul is egymás munká­ját figyelik. Ki a gyorsabb, ügyesebb? A munkásokban megvan a minden akadályt legyőző munkástempó, a szövetkezétesekben pedig a földhöz nőtt paraszt rutinossága, gyakorlata. Egyik munkacsoport sem akar lema­radni a másik mögött. A csendes ver­sengés végül is versenyfelhívásban jutott kifejezésre, méghozzá a véd­nökség' brigádcsoport részéről. Most már nyíltan folyik a vérsert­­gés. Egyelőre a védnökségiek diktál­ják a munka ütemét. Nem csoda, hiszen már reggel öt órakor a csép­lőgép mellett találhatjuk őket, s csak akkor hagyják abba a munkát, amikor mély sötétség bőrül a tájra. Minden-A tajnii szövetke­zet két műszakban dolgozó cséplőgépe két percenként megtölt egy 50 ki­lós zsákot. Danis József és Danis István szövetkezeti tagok alig győzik a munkát, hiszen- ahogy mondják- a gép naponta két műszak alatt 3 vagon magot csé­pel ki. nap kicsépelnek legalább 200 mázsa magot. A szövetkezeti dolgozók eleinte később láttak4 munkához, hamarabb is végeztek, s így természetesen lema­radtak a másik cséplőésoport telje­sítménye mögött. Szégyenkeztek is a lemaradás miatt, s most már ők is reggel ötkor kezdenek és este a bri­­gááosokka! egy időben hagyják abba a munkát. Most már a napi 200 má­zsa náluk is magától érthetődé napi eredménynek számít. Van .ebben a szövetkezetben más is, ami megérdemli a figyelmet. A kasza után az eke is nyomban munkához látott. Ján Petrus traktoros mér ma­radéktalanul felhántotta a tarlót és bevetette tarlótakarmányokkal. Tár­csával dolgozott, s így a hántást és a vetést egyszerre végezte el. Amire végzett az utolsó hektárra! is, addigra már kizöldelt a tarlókeverék is. Egy részét a tejelékenjrség növelésére szánják, más részét besilózzák, a ma­radékot pedig zöldtrágyaként be­szántják, hogy ezzel is növeljék a talaj termőerejét és a jövő évi hek­tárhozamokat. A. M. Rövidhullámú adóállomás segít a munkában Itta 29-OK-3!- 29-OK-l, 29-OK-l jelentkez­zék!... Itt а 29-OK-3, átkapcsolom — hallatszott az egyik szobából, amint Banász Istvánnak, a verebélyi gépállomás vezetőjének társaságában haladtunk végig a folyosón. Erős zúgás, recsegés, pattogás követke­zett, majd ismét felhangzottak az előbbi rejtelmes szavak. Kíváncsiságunk győzött, s kéré­sünkre Banász elvtárs bevezetett a titokzatos szobába. Egy íróasztal, szekrény, két párnázott karosszék, a sarokban egy hatalmas Rhododend­ron, néhány szék, s az ablak mellett egy furcsa bádogszekrény képezi a szoba berendezését. Figyelmünket éppen ez az ablak melletti sarokban álló, szürkére festett bádogszekrény keltette fel, mivel innen eredt a nagy új módszerrel Egy műszakban tíz hektárról csépelik ki a gabonát A Pusté Uíany-i Állami Gazdaságon Susko Antal már harmadik éve két­­szákaszosan arat. Kezdetben, amint az már az újdonságoknál szokás, bizal­matlanul fogadták az aratásnak ezt az új módszerét. De csakhamar meg­győződtek a kétszakaszos aratás elő­nyeiről. Látták, hogy a kévekötőgép komplex munka esetében átlagósán 4 hektárról arathatja le a gabonát. Ha a komplex munkából kihagyjuk a ké­vekötést, akkor a gép 10 — 12 hektár­nyi teljesítményt is elér naponta. Ugyanezt tapasztalták a kombájnnál is. Ha arat és csépel is egyszerre, akkor egy műszakban 6—7 hektáros teljesítményt ér el. Ha csak kicsépeli az előíőleg lekaszált gabonát, akkor 10 — 12 hektárról is betakaríthatja a gabonát. Ez az egyetlen példa is mu­tatja, hogy a kétszakaszos aratás lényegesen növeli a kévekötőgépek és kombájnok teljesítményét. A kétszakaszos aratás előnyeihez tartozik az is, hogy a kombájn már teljesen száraz gabonát csépel, tehát a gabonát nem kell utólag szárítahi, s a kicsépelt gábona is sokkal tisz­tább. Ez jelentős mértékben csök­kenti az önköltségeket. Pusté Ul’anyban megfelelő feltéte­leket biztosítottak a kétszakaszos aratásra. A munkások maguk is hoz­zájárultak a munkamódszer tökéle­tesítéséhez. A kévekötő-gépeket Fecske László ős Fecske István ke­zelte. Észrevették, hogy a lekaszált gabona igen sűrű rendben hever, s így az utánuk haladó kombájn le­taposta a szélső rendet. A kár meg­előzése érdekében két munkás egy­másra hányta a rendekét, s így ele­gendő helyet biztosítottak a kombájn részére. A minap ellátogattam a Túrna nad Bodvou-i Állami Gazdaság drienovcei üzemegységére. Meglepődve tapasz­taltam, hogy a kombájn olyan gabona­földeken dolgozik, ahol a termény már a földön hever. — Aratunk, méghozzá előnyösen, kétszakosán — válaszolta kérdésünk­re Soltész István kombájnos. — Az úgy van, hogy a kévekötőgép le­vágja a vlaszérésben levő termést, egy napig szárad a napfényen, majd a rendszedő kombájnba kerül. Nézze, milyen tiszta a mag! Ez a termés nem gazos, mint azelőtt. Most olyan ros­táink vannak, hogy öröm nézni! Hogy ezűtán mi történik a maggal és szalmával, erre Tamás László adta meg a választ: — A kalászos a kombájnból kike­rülve már rövid úton kerül a rendel­tetési helyére. A kombájn rendre szórja a szalmát, amit rögtön sajtó­­lóba szedünk és kész bálákból rakjuk az asztagokat. A mag a mezőről be­kerülve azonnal a tisztítóba jut. A tisztítást úgy szerveztük, hogy amíg tavaly 9 embert foglalkoztattunk, most két munkás kényelmesen elvégzi a napi 200 mázsa termény tisztítását. Csak ilyen szervezéssel tudták el­érni, hogy már három napi aratás után az állami raktárakba szállítottak 160 mázsa 16 °/o-os nedvességű magot. Láttam, milyen előnyös ez a munka­­módszer, amely megakadályozza a mag kipergését, száraz termény ke­rül a magtárba és nagy munkaerő­megtakarítást tesz lehetővé. Mind­amellett, hogy az aratással olyan ro­hamos ütemben haladtak, már a másodszori szénakasrálást is elvégez­ték, pedig ezelőtt ők is igén panasz­kodtak a munkaerőhiányra. R é d V а у Aladár zúgás. Mellette telefonkagylóval ke­zében a gépállomás egyik alkalma­zottja, Chrenková Terézia munkairá­nyító állt. Az elmúlt tíz nap össze­foglaló jelentését adta le e szekrény­kében rejlő rövidhullámú adóállomás útján központjuknak, a nyitra-chre­­novál gépállomásnak. Érdeklődő kérdésünkre Banász elv­társ elmondotta, hogy a verebélyi gépállomás a rövidhullámú adó-vevő­készülékkel állandó kapcsolatot tart fenn a járás többi gépállomásával. — A rövidhullámú adó-vevőállo­másokat 1958-ban szerelték fel já­rásunk gépállomásain. Addig a tele­fonon kívül, s tapasztalatból tudjuk, hogy sok esetben milyen nehézkes ,a telefon-összeköttetés, a motorke­rékpárosok egész serege tartotta fenn a gépállomások közötti kapcso­latot. Ha minden gépállomásra csak öt motorkerékpáros küldöncöt számí­tunk, könnyen kiszámíthatjuk, milyen hatalmas munkaerő-, idő- és üzem­­anyagpocsékolást jelentett ez. — Hogyan szervezeték meg az adó­állomások zavartalan működését? — Az adóállomás felszerelése után a kezelőszemélyzet rövid iskolázáson vett részt, ahol elsajátította a szük-A jövő évi termést az idei tarlóhántás és talajelökészítés alapozza meg. Szövetkezeteink igyekeznek az istálló- és műtrágyázáson kívül komposz­­tozással is növelni a talaj termöerejét és televényt art almát. Jól bevált a gyorskomposzt készítése, amely 30 °/a*kal növeli az istállótrágya tele­­vényesító hatását. Sok helyen kipróbálták a gyors és gazdaságos Liszen­­ко-féle komposztolási módszett is. Képünkön a vojincei szövetkezet Liszen­ко-féle módszer­rel készült kom­poszttelepét látjuk, amely 34 vagon istállótrágyát, há­rom vagon nyers­­foszfátot és 150 mázsa meszel tar­talmaz. Az őszi munkálatok meg­kezdéséig beérik, és elegendő szer­vestrágyát nyújt 140 hektár szántó­­terület termőerejé­nek fokozásához. A trsticei szövetkezetben ez évben aratnak először kétszakaszosán.A ga­­lántai gépállomás kombájnosa, Mé­száros Imre és segédje, Vadovics Tibor naponta 10 — 12 hektárról csé­pelik ki az előzetesen learatott gabo­nát. Előttük a kévekötégéfien Takács Árpád és segítőtársa, Gombos bácsi jár, akik naponta szintén 10 —12 hek­tár gabonát aratnak le. A trsticei határban nagyszerűen fizet a gabona. Őszi. árpából átlagban 34 — 35, mázsa termett. A kézi • munka kiküszöbölése érde­kében Fecskéék azt javasolták, hogy jó lenne- meghosszabbítani a kéve­kötőgép adagoló asztalát, s így a le­­kaszált gabona az előző rendre hull­jon, Vadovics József (Galánta) ★ ★ ★ Jó agrotechnika: 36,6 mázsa árpát hektáronként Az állami gazdaságok sahvi rész­legén serényen folyik a cséples. Д 72 hektárról kicsépelt tavaszi árpá­ból 36,6 mázsás hektárhozamot értek el. Ez a sahyi részlegen igen szép eredménynek számít, s ügy gondol juk, hogy a még kicsépeletlen 22 hek hár is megadja a 36,6 mázsát átlag ban. Csúcseredményeket egy 17 hektá ros táblán mutatnak ki tavaszi ár pából, ahol 39,3 mázsás az elért ered­mény. H. — Hiába minden, ennek így kellett lenni! — mondották ki a szentenciát a gútoríak, amikor a négynapos eső után a csírától „összeforrott" árpa szétteregetése közben meglátogattuk őket. — De hiszen ponyva is van a vilá­gon — próbáltuk bizonyítani, hogy ésszerű beavatkozással elkerülhették volna a több mint 300 mázsa, részben yetőmagárpa katasztrófáját. De a négy gútori szövetkezetesről vissza­pattantak a szavak. — Mondhat mindenki, amit akar — állították szembe véleményüket —, ha onnan, fentről másként intézkedtek. Hiábavalók voltak a meggyőző ér­vek: ők az előbbi kinyilatkoztatás hatása alatt továbbra is görcsösen ragaszkodtak igazukhoz, s a ki nem mondott szavak mögött is ott állt: nem tehettünk semmit, ha az isteni beavatkozás ilyen volt. Somorján is gabonát szárítottak. Az úton 150 méternyi hosszan elterített hibátlan búza szinte mosolygott a reg­geli napfényben. Távolabb néhánjfc négyzetméternyi területen barnálló búzát forgattak a fiatalok. Az elnök is köztük volt. Odamentünk, s az el­nököt kérdeztük:- A vetőmag-búza is megázott?- Azt már előbb elraktároztuk — alaszolta Kockás elnök, majd kissé zégyenkezve hozzátette:- De látják, ebből néhány mázsa negázott a szárítás közben. A. na­gyobb részt éjszaka ugyan összehúz­tuk és letakartuk, de közben ránk jött az eső. Szóval 750 — 800 mázsa búzát meg­­merttettek az eső elől, a vetőmag már raktárban, olyan 35 — 40 mázsa pedig megázott. Felcsillant az elnök szeme. — Kárba azért ez sem vész, fel­használjuk takarmányozásra. Helyette sörárpát adunk át a begyűjtési üzem­nek. Pénzügyileg ez sem rosszabb a közös kasszának. * * * / Abonvban már a megszokottságból , is a gabonaszárítót kerestük. — Nincs! - adta a kurta választ Rácz Mihály, a szövetkezet elnöke, S mivel szemünkből újabb kérdést olvasott ki, azért megismételte. — Nincs!- Hiába minden, ennek így kellett lenni! — mondták a gűtoriak — De mit tettek a kombájnnal aratott és csépelt gabonával? — ér­deklődtünk tovább. Az elnök arcának egyébként komoly vonásai mosolyra húzódtak, majd ezt mondotta: — Nem akartunk akadályt állítani az országút kellős közepén, mint a szomszédos falvak. — És? — A magtár közelében szárítottuk a 828 mázsa gabonát. • — S mi lett vele? — türelmetlen­kedünk: ö annál nyugodtabban válaszolta: — Hát, úgy volt — kezdte, majd egy szünettel még jobban meglassí­totta a beszélgetést —, hogy az eső előtti nap estéjén vezetőségi gyűlést tartottunk. Az meg szokás szerint jól belenyúlott az éjszakába. Hazafelé menet az volt az érzésünk, hogy lóg az eső lába. A 828 mázsa búza, közte a vetőmag is, pedig ott volt szétte­rítve a magtár előtt. De mit részle­tezzem. Visszamentünk, nekifogtunk, s amire hajnal felé valóban megjött az eső, nem maradt mag a szárítőhe­­lyen. Nem mondom, beleizzadtunk, mégis megkönnyebbülten jegyezte meg az egyik tag társam: „Hát fiúk, legjobban annak örülök, hogy a vető­mag is tető alá került!” Eszembe jutott a gútori találkozás. Meg az, hogy ha már „isteni“ jelzők­kel díszítjük az emberi munkát, ak­kor inkább az abonyi szövetkezet ve­zetőié volt „isteni“ beavatkozás. H. Gy. A verebélyi gépállomás rövidhullámú rádióján Chrenková munkairányító leadja jelentését a központnak. séges műszaki ismereteket. Kidolgoz­tuk az adások és vételek időrendjét,' majd rövidhullámú rádiónk a szük­séges üzempróbák után megkezdte állandó működését. Leadónk segítsé­gével már a tavalyi aratáskor sem kellett egyetlen gépünknek sem tét­lenül állnia, mert munkájuk végez­tével a működési terükhöz legköze­lebb eső gépállomáson már várta őket a további utasítás. Így az egyik munkahelyről gépeinket gyorsan ár­irányíthattuk oda, ahol éppen a leg­nagyobb szükség volt rájuk. — Most, hogy a gépállomás már a szövetkezetek kezelésébe adta gépéi­nek nagy részét, milyen előnyöket biztosít ez a rövidhullámú rádió­leadó ? — Jó segítőtársunk ez a leadó most, az átszervezés után is. A múlt­ban sok gondot és utánjárást köve­telt meg a pótalkatrészek megszer­zése, hiszen anyagbeszerzőnk néha hetekig járta a közeli és távoli vi­déket, amíg egy-egy alkatrészt sike­rült találnia. S e téren a többi gép­állomás ugyanilyen helyzetben volt. Most rövidhullámú rádiónk útján kö­zöljük központunkkal az egyes pót­­alkatrészekben mutatkozó szükségle­tünket, s ezeket központilag szerzik be. Ugyancsak rádió útján értesíte­nek arról is, ha a kért szállítmányt útnak indították. Sok időt és anyagot takarítunk meg, munkánk rugalma­sabb és gyorsabb lett. A nyitrai járás gépllomásai a kor­szerű műszaki vívmányokat eredmé­nyesen alkalmazzák munkájuk meg­javítására, termelékenyebbé tételére. S bizonyára nincs messze már az az idő, amikor a még újabb technika eredménye alkalmazása viszi előbbre a mezőgazdasági termelés fejleszté­sének ügyét. Ormay Mindenki segít (Folytatás az 1. oldalról.) sága teljes számban részt vegyen. Az összes gépet is munkába kell állí­tani. Okulva az előző brigád hibáin, most úgy intézkedtek, hogy minden csoportba kerüljön tapasztalt szövet­kezeti tag is, aki a munkát megfele­lően irányíthatja. A kerületi nemzeti bizottság, mezőgazdasági osztálya 25 emberét küldte szét a falvakra, hogy a szervező munkát irányítsák. Gondolnak a tarlóhántásra is. Tre­­bisovban, Humennében, PreSovban összeült a párt járási vezetősége és a járási nemzeti bizottság, hogy ezen a téren is megtárgyalja a teendőket. Nagyon fentos feladat jelenleg a tar­lóhántás és a korai ősziek alá a kö­zépszántás elvégzőbe, valamint a repce vetése is. (cs)

Next

/
Thumbnails
Contents