Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-17 / 14. szám
A sokszoros milliomos szövetkezet évzáró gyűlése Josz?punek^dmény — Szövetkezetünk életében mindig nagy jelentőségű volt az évzáró gyűlés. A mai pedig minden eddigit felülmúl, mert az idén ünnepeltük szövetkezetünk fennállásának 10. évfordulóját. így kezdte főbeszámolóját Palágyi János, a leleszi „Május 1.“ EFSZ elnöke, s egy év eredményeit, hiányosságait feltárta az évzáró gyűlés előtt. A tagság, mintha színházban ülne; lagos hektárhuzam 311 mázsa volt. A konyhakertészet, dohány- és rizstermelés pedig a legnagyobb csalódást okozta, holott ezeknek a növényeknek a termesztésében nagy múltra tekinthet vissza Lelesz községe; könyvekben is megörökítették jó hírnevét. Kázsmér János kertészeti csoportvezető egészen belevörösödött, hogy a kertészetet bírálta az elnök; alig várta a vitát. A tagság megszavazza az évi termelési tervet mosolyog, elkomorodik, vagy összesúg egy-egy számadat hallatára. Nem közömbös, hogy mit mond az elnök, hissz annyi ismerős, rokon, hivatalos személyiség jött ide, és úgy figyelik a főbeszámolót, mintha az ő jövőjük is közvetlenül a leleszi EFSZ jövőjétől függne. — A lóheretermelésben már túlszárnyaltuk az 1965-re előírt tervet, s a jövőben is a herefélék képezik a szálastakarmányok alapját. — Helyes! Okos dolog! — félhangosan szállnak a megjegyzések és büszkén összenéznek a tagok. A vendégek is helyeslik, hogy az EFSZ nagy gondot fordít a herefélék termesztésére. A gabonafélék hektárhözamáről szóló adatokat már közömbösebben hallgatják a szövetkezetesek, pedig ezek sem megvetendő eredmények. — Őszi búzából 22,51 mázsás, rozsból 18,12, őszi árpából 33,58, tavaszi árpából 21 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. A tagság többre számított. A cukorrépatermesztés részletes elemzésénél egyesek már felvidultak, mások pedig elszomorodtak vagy szégyenkezve nézte]* maguk elé. Az eredmények annyira eltérők, mintha egyes parcellák nem is a leleszi EFSZ jóföldü határában terülnének el. A cukorrépatermelésben elért két szélső érték: 240 — 440 mázsa hektáronként. Az át— Nem lesz zöldségtek jövőre sem! — tört ki belőle bosszúsan. — De akkor neked sem! — Hagyjátok békében — intett a szövetkezet elnöke a közbeszólóknak, — hadd mondja el, ami a szívén fekszik! Palágyi elvtárs türelmesen hallgatta a felszólalót, pedig feléje mutatott Kázsmér elvtárs, hogy „nem lesz zöldségetek jövőre sem“. A leleszi EFSZ-ben éppen ez a legnagyobb hiba, hogy akadnak még olyanok, akik úgy néznek a közösre, hogy az a vezetőségé, de az övék nem. A szünetben Kázsmér elvtárs helyesbített, hogy ö nem úgy gondolta, csupán megszokásból mondta, mert mások is fgy beszélnek. Ezzel még jobban megerősítette a vendégek véleményét, hogy lemaradt a szocialista nevelésben a 14 millió korona értékű vagyonnal rendelkező tízéves szövetkezet. Ennek a kérdésnek a megoldása •nem egyszerű dolog. A legtöbb mulasztás más szövetkezetekben is a tagságnevelés terén történt. Hogy egy szövetkezet tízéves, az nem jelent behozhatatlan előnyt, például az ötéves szövetkezetekkel szemben. A közös vagyon iránti szeretet alapja nem az eltelt időben rejlik, hanem abban, hogy kinek mit adott vagy adhat a szövetkezet. Az( egyik tagnak sokat, a másiknak keveset. Az a kérdés, kik álltak az EFSZ-be? Kis- és középparasztok, napszámosok, cselédek, vagy talán kulákok is? Melyik rétegből van több és milyen szerepet tölt be? Egyes nagy szövetkezetekben rendszerint akad ebből is, abból is elég, tehát érthető, ha ennek a hatása a termelésben is megnyilvánul. Fontos, hogy a közösségi szellem egészséges forrásból fakadjon és terjedjen tovább. Kora reggel megnéztük a szövetkezet állatállományát; van abban mindenféle jószág: szép is, jó is, egészséges és beteg is. Az egyik állatgondozó azt mondta, mit tehetnek ők, hogy ennyi a gümőkóros. Arra való az állatorvos, hogy meggyógyítsa a beteg jószágot. Ha minden tag csak erre várna, sohasem lenne gümőkórtól mentes állománya a leleszi EFSZ- nek. A gümőkór ellen elsősorban nem az orvosság véd, hanem a jobb gondozás, a jó takarmányozás és jó istállózás. A háztáji gazdaságokban levő teheneket ki gyógyította meg ? ... Betegek sem voltak, mind olyan egészséges, mint a makk. Gümőkórnak, fertőző elvetélésnek nyoma sincs. Otthon tehát mindenki jó szakember; a közösben pedig csak az állatorvos értene az állatokhoz? így van ez a növénytermelésben is; aki nemcsak a földjét viszi a közösbe, hanem a szívét is, az szép eredményeket ér, el. Aki pedig a szívét otthon hagyta, annak lábanyomán gyom no. A borjúistállóban feltűnt egy nagybajúszú ember, mert annyira vakarta, kefélte a gondjaira bízott borjakat, mintha kiállításra készítené őket. A szép, tiszta borjak örömükben pedig oly jóízűen ették az eléjük adott búzaszalmát, ahogyan a virágzás kezdetén levágott szagos borjúszénát szokták. Igaz, a szalmát csak abrak és száraztakarmány után kapták, de ha itt is jutna annyi a jó szénából, mint a nyitott istállóban, s az ablakokat állandóan nyitva tartanák, kifutót készítenének az istállók mellé, ahova jó időben télen-nyáron kihajtanák a jószágot, nem lenne gümőkór. Ehhez természetesen hozzátartozik az állatok és az istállók tisztántartása, az istálló bemeszelése | / ! iCú&O’toCLCkfo Kalonda kis, eldugott, takaros község a magyar határ közelében Semmiben sem különböznék a losonci járás többi falujától, ha nem büszkélkednék jó szövetkezettel, szép gazdasági épületekkel, hatalmas üvegházzal, kellemes szövetkezeti klubbal és még sok mindennel, ami ezt a kis községet a többi fölé emeli.-A hatalmas, 651000 korona értékű üvegházat ezelőtt két évvel kezdték építeni és tavaly ősszel fejezték be. Építésénél ott szorgoskodott a szövetkezet összes tagja, hogy így is csökkentsék a kiadásokat. S most, amikor az egész vidék felett a tél uralkodik, az üvegházba már beköltözött a tavasz. Nyílnak a virágok, fejlődik az uborka és a hónapos retek, s a hőmérséklet 20-30 fok között mozog. Az üvegház másik felében már alacsonyabb a hőmérséklet, mert az ott fejlődő 22 000 darab fejes saláta kevesebb meleget igényel. Öröm tölti el az ember szívét, ha arra gondol, hogy ez a friss zöldség néhány nap múlva a családok asztalára kerül. Az üvegházban egy ifjúsági csoport is dolgozik. Bálint Valika, Tóth Gizi, Hamar Marika, P áp ai Erzsi, Lipták Marika és Tóth Éva középiskolai tanulmányaik befejezése után szívesen maradtak szülőfalujukban, s jó munkájukkal nagymértékben hozzájárultak a szövetkezet sikeres munkájához. Az üvegház egyetlen idény alatt előreláthatólag körülbelül 200 ezer koronát jövedelmez. A községben nagy népszerűségnek örvend a szövetkezeti klub, amelyben szórakozásra talál a község apraja-nagyja. A fiúk, lányok örömmel szerepelnek, táncolnak, énekelnek, de az idősebbek sem utasítják vissza a nekik osztott szerepeket. Együtt próbálnak a fiatalokkal, és szabad estéken színi előadásokkal szórakoztatják mind Kalonda, mind a környező falvak lakóit. S ami a legörvendetesebb, Kalondán mostanában alig akad kocsmajáró ember. — Nálunk a kocsmát akár be is zárhatnák — mondta Tóth Gyula bácsi, az üvegház fűtője. - Valamikor az emberek azt a kicsit is elitták, ami került. Most pedig, amikor bőven van mindenkinek, senki sem néz a kocsmának még a tájékára sem. Tóth Gyula bácsi szavai is bizonyítják, hogy jó célra fordítják azt a 20 000 koronát, amelyet a szövetkezet évente a szövetkezeti klub fenntartására áldoz, mert nemes szórakozást biztosít tagjainak a napi munka után. A kalondaiak a szövetkezet további fejlesztéséről sem feledkeztek meg. Már felépítették egy 100 férőhelyes istállót, tyúkfarmot, három sertésólat, dohány szárít ót és egy raktárt. Jelenleg egy 100 férőhelyes istálló alapjain dolgoznak. Tehát a kalondaiak büszkén állíthatják, hogy náluk győzött a közös gazdálkodás gondolata, amely megnyitotta számukra a boldogabb élet felé vezető utat. Gálik Erika (Terheled) Készítik az uzsonnát az évzáró évente legalább kétszer, tavaszkor és ősszel; stb. A nagybajúszos borjúgondozó az évzáró gyűlésen pedig oly szerényen húzódott meg a bejárat mellett, mintha még csak kezdő szövetkezeti tag lenne. Szavát egész idő alatt nem hallottuk. Csak az idei terv jóváhagyásánál változott meg. Gyorsan felnyújtotta a kezét. Azután a baráti beszélgetés közben ö volt a legboldo— Éljen a közös! Igyunk ré, elvtársak! gabb ember, amikor poharát a szövetkezetre emelhette. — Éljen a közös! Igyunk rá, elvtársak! Szarvas Imrét, az egykori csordást emberré tette a közös gazdálkodás. Szép házat épített magának, négy fiát és két lányát pedig olyan élet útjára indította el, amelyről ő azelőtt nem is álmodott. Leleszen csak 5 korona osztalék jutott a tervezett 10 helyett, de ha idén mindenki magáénak és nemcsak a szövetkezeti vezetőség ügyének tekinti a közöst, akkor megvalósulnak a tervek és legalább 15 korona lesz az osztalék. A szövetkezet vezetősége már nemcsak a közeli, hanem a távlati tervek igen okos megoldását is látja. — Azt szeretném, ha minden gabona alá herét vetnénk. Aztán ősszel, ha ki is kellene szántani egy részét, lenne takarmányunk bőven, és a talajerő fokozásának kérdése is megoldódnék — mondta a szövetkezet elnöke tervkészítés előtt. — De ezt még nem vehetjük be a tervbe, mert nincs elég heremagunk. A múlt éven két vagonnal eladtak, elég lett volna vetésre, de akkor még 5 korona sem jutott volna osztalékra. Lehet, hogy ez évben kétszeresen megtérült volna, de nem lehet ilyet tenni, amikor a királyhelmeci járásban több szövetkezet is 100 %-ra kifizette a munkaegységekre tervezett részesedést. Palágyi János Így foglalta össze a hiányosságokat: — A múlt évben milliók gurultak el, mert vagy a növényt ette meg a gyom, vagy a gyom ette meg a gyűlésre. növényt. Ez a kis szójáték elég tréfás, de találó. De sokkal jobb lenne, ha idén a tagság minden gyomot kiirtana, hogy még a beszámolóba se maradjon. Az állatorvost is megtréfálhatják. Ha úgy gondozzák a közös állatállományt, mint a háztájit, akkor nem írhat receptet semmilyen betegség ellen. Az új esztendőben sok sikert és gazdag elszámolást! Csurilla József A Zseltzi Állami Gazdaság málasi részlegén január 30-án értékelték az elmúlt gazdasági év eredményeit. Megállapították, hogy tavaly a májusi esők 19 napot loptak el a növényápolásra tervezett időből, s az aratás alatti esős időszak a gabonaféléknél hektáronként átlagban öt mázsa szemveszteséget okozott. A gazdaság dolgozói ennek ellenére mégis 104 °/o-ra teljesítették az összjövedelem tervét, mert mindent megtettek, hogy megteremtsék a jó munkaeredményekhez szükséges feltételeket. Betartották a tervezett vetésterveket, s hogy a talaj tápanyaglgényét szakszerűen kielégíthessék, talajelemzést végeztek és istállótrágyázták a gazdaság földjeinek 23 c/o-át. Az állattenyésztők sem maradtak el a növénytermelők mögött. A hízósertések gondozói áttértek a szárazetetésre, aminek eredményeként a tervezettnél 6 dkg-mai nagyobb napi súlygyarapodást értek el. A terven felül kitermelt 133 mázsa sertéshús 79 800 korona tiszta jövedelmet jelentett a gazdaság számára. A hízómarháknál Is 10 dekával túllépték a tervezett súlygyarapodást, s az anyakocáktól átlagban 17 malacot választottak el. Most az új gazdasági évben okulnak mind a múlt hibáiból, mind a jó tapasztalatokból. Már nagyban folyik a vetőmag tisztítása és előkészítése. Február közepéig befejezték a traktorok, különféle gazdasági gépek és eszközök javítását, a gazdaság vezetősége pedig olyan munkatervet dolgoz ki, amely lehetővé teszi a gépek lehető legjobb kihasználását. Már elkezdték a növényi hulladékok komposztozását, s a tavaszi vetéshez szükséges műtrágya is a raktárban van. Elhatározták, hogy ez évben jobban kihasználják a kedvező időjárást, meghosszabbított műszakokban fognak dolgozni, hogy az esetleg közbejövő esős idő se veszélyeztesse a hektárhozamot. ÖBERT JÁNOS (Málas) A képen a Povaiské Podhradie-i sző-, vetkezet állat gondozónőit, a Kusniernóvéreket látjuk, akik egész éven át 45 szarvasmarhát gondoznak. A szakszerű takarmányozás, lelkiismeretes gondozás eredményeként a rájuk bízott növendékmarha átlagban 90 dkg-os súlygyarapodást ér el naponta. A gépesítési központok új küldetése Jól felkészült a Nagyszombati Gépállomás Nemrég Nagyszombaton jártunk, s az itt tett látogatás meggyőzött arről, hogy a nagyszombati gépállomás dolgozói helyesen kezdték meg új feladataik teljesítését. A gépállomás J. Papaly igazgató vezetése alatt már felkészült mindazoknak a traktoroknak és mezőgazdasági gépeknek a javítására, amelyekre a szövetkezeteknek szükségük lesz. A gépállomás 54 gépjavítója az egyes traktorfajták szerint szakosítja munkáját. Karbantartó- és tanácsadó-szolgálatot rendszeresítenek és három mozgó műhelyt szerelnek fel a szövetkezetek terven kívüli gépjavításainak elvégzésére. A gépállomás műszaki tanácsadó-szolgálatának élén egy technikus áll, akinek két ellenőr és egy gazdasági munkaerő segít. Az EFSZ-ek rendszeres meglátogatásával igyekeznek elérni azt, hogy mindenütt betartsák a műszaki karbantartás követelményeit, az üzemanyagfogyasztás és a traktorállomány kihasználása szerint. Észrevételeiket közük az EFSZ-ek traktorvezetőivel és gépjavítóival, s egyúttál tanácsokat is adnak nekik arra, hogyan javítsák a gépeket és hogyan rendezzék be célszerűen műhelyeiket. A nagyszombati gépállomás a szövetkezetek számára már eddig is gyártott ötleteteket és legújabban a baromfi részére vándorólak készítését vette tervbe. Az állattenyésztés gépesítésének meggyorsítása érdekében kétszeresére emelik az e munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számát, hogy az összes karbantartási munkát el tudják végezni. Mezei munkákat csak korlátolt mértékben végeznek majd a kevés géppel rendelkező szövetkezeteknek. Egy talajjavítási központot létesítenek és megnövelik a növényvédelem terén kifejtett tevékenységüket is. Az új növénytápanyagellátási központ komposztokat készít majd a városi, a vágóhídi és a cukorgyári hulladékokból. Felelősségtudattal kezdte meg a nagyszombati gépállomás az EFSZ-ek javítóműhelyeinek ellátását pótalkatrészekkel. A gépgyártó-cégekkel kötött szerződést az S-35, Z-25A és a 7-25K jelzésű traktorok szavatossági javítására. Rövid időn belül a nagyszombati gépállomás újabb 150 traktorvezetőt képez ki. A gépésztanulók számát is 40-ről 60-ra emelte, hogy a szövetkezetek a lehető legrövidebb időn belül elegendő szakképzett gépkezelőt kaphassanak. Az a lelkesedés, amely az egész munkaközösségben fellelhető, biztosítéka annak, hogy gyorsan leküzdik a gépállomások új tevékenységével kapcsolatosan felmerült, a munka megszervezése és a technikai felkészültség terén még fennálló nehézségeket. (Z. N.) Jrilrwé _ _______Földműves j I960, február 17.
