Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-17 / 14. szám

Bepillantás a lettországi „LENIN SZIKRÁJA“ kolhoz életébe Észak-Lettországban, közvetlenül az észt határ közelében fekszik a „Lenin szikrája“ kolhoz. Ezt a kör­zetet sötét fenyvesek, lápok és ki­terjedt tőzegmezők jellemzik. A kör­zet nem mondható sűrűn lakottnak, hiszen km2-enként átlagban mind­össze 15 ember jut. Nézzük meg kö­zelebbről ennek a jellegzetesen lett kolhoznak az életét. Bevezetőben említsük meg, hogy a Balti-köztársaságok mezőgazdasági talajai vadvizesek, savanyúak, s na­gyon kevés bennük a teievény és az ásványi tápanyag. Egyszóval szegény földek ezek, amelyek talajjavítási munkálatok és bő trágyázás nélkül nem adják meg a nálunk közepesnek mondott hozamokat sem. Ráadásul a „Lenin szikrája“ kolhoz határában rendkívül kavicsos is a talaj, s a le­gelőket bokrok borítják. A kolhoz dolgozói sokat fáradoznak a föld termőerejének fokozásán, hogy minél több tejet, vajat, tojást és egyéb mezőgazdasági terméket adhassanak az államnak. De forgassuk vissza tíz esztendővel a történelem lapjait. Pontosan 1950. július 16-ot írtak, amikor a „Lenin gott és munkaképtelen. Az állat­­tenyésztés dolgozóinak beosztása így fest: 32 fejönő, 7 sertésgondozó, 1 juhász, 3 baromfigondozó és 10 ló­ápoló. A kolhoz bevételeinek legfőbb forrása az állattenyésztés, amely a jövedelem 94,2 %-át biztosítja, úgy­hogy a növénytermesztés is ehhez igazodik, tehát túlnyomórészt takar­mányfélék előállítása a célja. Amíg istállózott tehenenként 1950-ben még csak 2719 kg tejet fejtek ki, a teje­­lékenység három esztendővel később már elérte a 2959 kg-ot, sőt legutóbb mindössze egy liter hiányzott a 3000 literes átlagtejelékenységhez. A ser­téshús termelése az utóbbi években megkétszereződött, s jelenleg 52 mázsát tesz ki a szántóföld 100 hek­táréként. Ugyanakkor a kolhoz a mezőgazdasági talajterület 100 hek­­táraként 399,6 mázsa tejet, 33 mázsa húst, 18 kg gyapjút és 40 000 db to­jást állít elő. Télen a teheneket kétszer, de köz­vetlenül ellés után háromszor fejik naponta, s ez egyáltalán nem rontja Szinte nincs Is nagyobb falu a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban. Az elszórt települések házikói a kisebb-nagyobb facsoportok árnyékában húzódnak meg. (J. Novotny felvétele) a tejelékenységi átlagot, mivel a tehenek takarmányozása kifogásta­lan. Nagy gondot fordítanak a dolgozók a sertéstartásra. A vágósertéseket általában 85-95 kg-os súlyban, 6-8 hónapos korban vágják le; ezek szolgáltatják a bacon néven ismert kitűnő hússertéseket. A sertések számára szánt zöldtakarmányt a kolhoz nyáron gondosan összeállított zöld futószalag segítségével bizto­sítja. A kocákat közvetlenül a mala­cok elválasztása után, évente kétszer pároztatják, s elérték a 19 db-os alomalját átlagban. A hizlaldába mindenekelőtt azokat az állatokat küldik, amelyek feltűnő étvággyal és jó gyarapodási hajlammal rendelkez­nek. Körültekintő munkát végeznek a baromfigondozók is, akik az elmúlt évben tyúkonként 135 tojást adtak át a közellátásnak. Magas színvonalon áll a kolhozban a tenyészmunka. A törzsállomány a legutóbbi adatok szerint 138 tiszta­vérű lett rőtbarna tehénből, 131 ke­szikrája“ kolhoz két gyengén műkö­dő mezőgazdasági üzem egyesülésé­ből létrejött. Elnökké Vilis Veinber­­get választották meg, aki hamarosan kitűnt jó szervezőképességével, amelyhez áldozatos munka járult, így azután nem csoda, hogy a kolhozt már 1954-ben mint a Szovjetunió élenjáró mezőgazdasági üzemét em­legették. A kolhoz határa 2688,8 há-ra ter­jed, ebből 70,7 ha a háztáji gazdaság, 1073,9 ha szántóföld, 471 ha rét, 334,8 ha legelő, 8,7 ha gyümölcsös, 594,6 ha erdő és cserjés, 47 ha láp, a többi pedig beépített terület. A ta­lajok jellege általában agyagos és gyengén podzolos (fakó erdőtalaj). A szántóréteg 20 — 25 cm-es. A földek megmunkálása nem okoz különösebb nehézségeket, s bő trágyázás esetén elég jó hozammal is fizetnek, főként rozsból és burgonyából. Habár a kolhoz taglétszáma 240 főből áll, a termelésben csupán 148 ; dolgozó, köztük 59 férfi és 89 nő vesz részt; ugyanis 92 tag már elag­resztezett tehénből, 18 tenyészkancá­­ból, 1300 leghorn tyúkból, 65 tiszta­vérű lett feketefejű juhból, 80 ke­resztezett juhból, 16 tisztavérű anya­kocából és 55 keresztezett kocából tevődik össze. A kolhoz tovább akarja javítani a tenyészállatok minőségét; így például most vásárolt egy észt tenyészkant a Krinmelda-tenyész­­gazdaságtól a saját sertésállomány feljavítására. Itt említjük meg azt is, hogy a kolhoz tenyészállatok eladá­sából az elmúlt évben közel 200 000 rubelt bevételezett. A 9 tagú vezetőség élén már közel egy évtizede Vilis Veinberg áll. Pél­damutatásával azokat a kolhoztagokat is jobb munkára ösztönzi, akik a múltban nem éppen a legjobb mun­kafegyelemről tettek tanúságot. Sók elismerő-oklevél és egyéb kitüntetés ékesíti a kolhoziroda falát. Ezekkel a kitüntetésekkel a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Ta­nácsa méltányolta ennek a szerény körülmények között, de nagy szor­galommal dolgozó kolhoznak a mun­kasikereit. De a kolhoz tagjai talán arra a kis aranyéremre és nagy ezüstéremre a legbüszkébbek, ame­lyet az Össz-szövetségi Mezőgazda­­sági Kiállításon szereztek. A munkacsoportok szervezése tö­kéletes, a munkafegyelem szilárd, de ennek így is kell lennie, hiszen a vezetőség a legnagyobb gonddal törő­dik a dolgozók ügyeivel, biztosította anyagi érdekeltségüket, úgyhogy a kolhoz tagjai mind tehetősen, jólét­ben élnek. Ha valaki megbetegszik közülük vagy egyéb okok miatt kerül váratlan helyzetbe, mindig maga mellett érezheti a kolhoz vezetőinek segítő kezét. Egyébként a kolhoz­tagok maguk is alapítottak kölcsön­pénztárt, amelyből 500 rubelig ter­jedő összegben kölcsönt vehetnek föl. Mindenki 1 %-ot ad jövedelmé­ből a kölcsönpénztárba, amelyet az év végén kamatostul visszakap. De maga a kolhoz vezetősége is gyara­pítja a kölcsönpénztár eszközeit, amennyiben az egész gabonahozam értékének 2 %-át, a tejhozam érté­kének % %-át, a kitermelt tojás­­mennyiség értékének 0,3 %-át és az előállított húsérték 1 %-át a köl­csönpénztár rendelkezésére bocsátja. Érdekességként említsük meg, hogy a kölcsönpénztár már tavaly 51625 rubeles saját tőkével rendelkezett. Az új esztendőre a kolhoz bátor terveket tűzött ki. Többi között két tehénistállót, 1000 férőhelyes barom­fifarmot, 500 m2-es üvegházat és 40 férőhelyes sertésfiaztatót épít. Szé­pen szaporodnak a kolhoz gazdasági udvarának közelében a családi lakó­házak. Idén 10 km-mel hosszabbodik meg a villanyhálózat, a megvásárolt 25 villanymotor pedig majd a kör­fűrész, malom és szárító meghajtását szolgáltatja. A villamósítás és gépe­sítés tovább tart, s a vezetők úgy tervezik, hogy ezzel a munkával 1967-ig tökéletesen elkészülnek. A tagság alaposan felkészült az új tervek, a fokozott feladatok megol­dására, s joggal reméli, hogy várako­zásában nem csalatkozik, sőt az elő­irányzott feladatokat túl is szár­nyalja. Jirl Novotny A beruházási építkezések tervét 1959-ben 102,2 %-ra, a férőhelye­két a szarvasmarha istállóiban 118 százalékra, a sertésistállókban 138 százalékra teljesítették. • A meg­takarítás 49 000 000 korona. Ä besztercebányai kerület szövet­kezeteiben a mezögazdesági épületek száma évről évre emelkedő irányza­tot mutat. Szövetkezeti tagjaink jól tudják, hogy az új korszerű épületek létesítése lehetővé teszi az áttérést a haladóbb munkamódszerekre, fő­leg az állattenyésztésben. Nagy mér­tékben érvényesülhet az istállózás új technológiája, amely biztosítja a szö­vetkezeti termelés magasfokú haté­konyságát, az egyéni gazdálkodás nem gazdaságos módszereinek túlszárnya­lását. Szövetkezeteink évről évre több beruházást valósítanak meg, ami az­tán a termelés magasfokú termelé­kenységében hozza meg gyümölcsöt. Az 1959. évi társadalmi munkában végzett beruházási építkezés tervét minden mutatóban túlteljesítették. A társadalmi munkában végzett beruházási építkezés értékbeni tervét a kerület szövetkezetei először 1959- ben teljesítették, sőt 2,2 %-kal túl is szárnyalták. A beruházási építkezés az 1958-as évvel szemben 11,5 %-kal emelkedett. Ki kell emelry a besz­tercebányai járást, amely a tervet 128 százalékra teljesítette, továbbá az ipolysági járás 119,2 %-os, a losonci járás 112 %-os és a körmöd járás 110 %-os tervteljesítését. De a többi járás, mint a rimaszombati; zólyomi, hnöstyai, breznői és füleki is túl­Jói haladnak a beruházási építkezések a besztercebányai kerületben teljesítette a tervet. Egyedül a Sel­mecbányái járásban van mit behoz­nia, mert náluk a beruházási építke­zés ügye még nem vált a szövetke­zeti tagok elsőrendű feladatává. Döntő fordulat állott be a múlt év­ben az istállótérség tervének teljesí­tésében is. Ezt a tervet a múlt évben a szarvasmarhánál 118 %-ra teljesí­tették, s a felépült istállók további 25 100 szarvasmarha összpontosítását tették lehetővé. Túlteljesítették a sertések számára szolgáló istállótér tervét is. A tervezett 21000 sertés helyett 29 052 darabbal többet he­lyezhetnek el. A beruházási építkezésekre irányu­ló igyekezetei úgy értékelhetjük a legvilágosabban, ha azt összehason­lítjuk az 1958. évi helyzettel: Szarvasmarha elhelyezésére szolgáló istállótér Év Terv Valóság Százalék 1958 17 590 14 564 82,7 1959 25100 29 606 118 Sertések elhelyezésére szolgáló istállótér 1958 13 905 19 673 140 1959 21000 29 052 138 Az anyagi érdekeltség szempont­jából is szép eredményeket értek el. A pénzbeli eszközökből csak 67 %-ot vettek igénybe, s ezzel 49 millió ko­ronát takarítottak meg, A megtaka­rítást úgy érték el, hogy az építke­zésekben részt vevő munkaerők 62 százaléka a szövetkezeti tagok sorá­ból került ki. Áldozatkész munkájúk az emelkedő jövedelemben jut majd kifejezésre. A terv teljesítésénél nagy szerepet játszott a szocialista munkaverseny. A járások, a szövetkezetek, az építő­csoportok egymás között versenyez­tek. így például a kékkői járásban versenyt szerveztek „mintaszerű munkahónapók az épületeken“ jelige Közel 3000 hektár földdel rendel­kezik a vágfarkasdi szövetkezet. Hat munkacsoport dolgozik ezen a terü­leten. Az egyik legjobb munkacso­portnak S z a I a y Ferenc a vezetője, s tagjai nagyobbrészt fiatalok. Dicséretet érdemelnek a dohány­­termelő csoport tagjai is, akiknek jó munkája nyomán két hektár 40 000 koronát jövedelmezett. A takarmány-VITAEST TORNALJÄN A tornaijai könyvtár vezetősége vi­tát rendezett Osztrovszkij szovjet író „Az acélt megedzik“ című regényéről. A vita résztvevői mégnézték a könyv „Pavko Korcsagin“ című filmváltoza­tát is, majd lelkes felszólalásokban értékelték a regény nevelő, jellem­formáló jelentőségét. Öregek és fia­talok egyaránt bekapcsolódtak az ér­tékes vitába, s így a vitaest csak a késő esti órákban ért véget. Méri Rozália (Tornaija) PÉLDÁT MUTAT A bodrogszerdahelyi EFSZ vezető­sége az évzáró gyűlésen értékelte a __ _ szövetkezet leg­jobb dolgozóinak munkáját. Többek között köszönetét fejezte ki Szerdi Jánosné 11 gyer­mekes családanyá­nak is, aki férjével együtt a szövetke­zet alakító tagjai • közé tartozik és Szorgalmas, áldozatkész munkájával példát mutat a szövetkezet többi dol­gozójának is. A múlt gazdasági évben férjével együtt 1200 munkaegységet dolgozott le a szövetkezet földjein, ezenkívül a háztartását is egyedül vezeti. SZOTÁK ÁRPÁD alatt. Jelentős mértékben vették igénybe a helybeli forrásokból nyert építőanyagot, főleg követ, kavicsot, homokot és faanyagot. A szép eredmények jó alapul szol­gálnak a mezőgazdaság további fejlő­déséhez. A beruházási építkezések ez évi terve a második ötéves terv ter­melési feladatai biztosításának szük­ségességéből indul ki. Ezért fontos, hogy a szövetkezetek beruházási esz­közeiket még az eddiginél is célsze­rűbben használják ki és azokat ter­melésük döntő szakaszaira összponto­sítsák. Mindenekelőtt fokozniuk kell a talaj termelékenységét, főleg talaj­javítási és öntözési munkák által. Az építkezéseket úgy kell irányítani, hogy az épületek lehetővé tegyék az új technológia bevezetését. Feltéte­lezhető, hogy a szövetkezeti tagok érdekeltsége a beruházási építkezés­ben idén tovább fokozódik, ami azt jelenti, hogy jobban kihasználják .az építési anyagok helyi forrásait, s a szövetkezetekben olyan építőanyagok előállítását vezetik be, amelyekhez elegéndő nyersanyag áll rendelkezés­re. A felmerült problémák megoldását bizonyára megkönnyíti, ha a szövet­kezetek az eddigi tapasztalatokat és az építőcsoportok, valamint az épít­kezések szervezőinek bevált munka­­módszereit még nagyobb mértékben kihasználják. Koniar Andrej, a Csehszlovák Állami Bank dolgozója. termesztésben is szép eredményt ér­tek el a vágfarkasdiak, de a kenyér­­gabona termesztésében is túlszárnyal­ták a tervezett irányszámokat. Árpá­ból 18,50 métermázsa helyett 19,50 mázsát, rozsból a tervezett 21 mázsa helyett 30 mázsát termeltek átlago­san hektáronként. Cukorrépából 286 mázsát terveztek, s a valóságban 304 mázsás átlagot értek el. Takar­mányrépából pedig 410 métermázsa termett átlagosan egy-egy hektáron. — A felsorolt eredmények a szö­vetkezeti tagság odaadó munkáját di­csérik, bár jobb eredmények is szü­lethettek volna — mondta Polgár József, a szövetkezet elnöke. — Az idén azonban mindent megteszünk a termelés fokozásáért. CIBULA JÖZSEF (Vágfarkasd) Felhasználták a helyi forrásokat A Királyhelmeci Építkezési Válla­lat dolgozói a múlt évben a tervezett­nél jóval túlszárnyalták a mezőgazda­sági üzemek építkezési tervét. Például az 1774 szarvasmarha számára terve­zett istálló helyett 1920 állat részére biztosítottak férőhelyet. Munkájukban nagy segítséget nyújtottak az egyes szövetkezetek is, amelyek az eddi­gieknél sokkal jobban kihasználták a helyi forrásokat. Járási méretben a helyi forrásokból nyert anyag értéke mégközélíti a 100 000 koronát. Főleg az elég drágán szállított folyamkavi­csot helyettesítették a helyben meg­található zúzalékkal. (N. C.) JÖ GAZDÁK A Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói február 7-ig 56 traktort javítottak meg. A további 16 is rövidesen üzem­képes lesz. A vetőgépeket is kijaví­tották már. A vetéshez 25 vagon sa­ját termésű vetőmagot tisztítottak ki, s befejezték a vetőmag csíraképes­ségének ellenőrzését is. Termelési tervük szerint 875 hek­tár földbe tavaszi árpát, 200 hektár­ba zabot, 600 hektárba kukoricát é< 535 hektárba cukorrépát vetnek a bajcsiak. A dohány- és zöldségpalán­ták termesztéséhez már készítik a melegágyakat. Bátran mondhatjuk, hogy a bajcsiak jó gazda módjára cselekszenek. ÚJRA OTTHON A récéi szövetkezet tagjai február 5-én tartották az évzáró gyűlést, amelyen értékelték a múlt év ered­ményeit. A 682 hektáros EFSZ tagjai­nak a múlt évben 3 275 000 korona jövedelmük volt. Az összbevétel 18 százalékát a különböző alapokra for­dították. Az évzáró gyűlésen új elnököt is választott a tagság, mégpedig Cáb­­riska elvtársat, a szenei járási párt-, bizottság dolgozóját, aki mint szövet-, kezeti tag került a járási pártbizott­ságra, s most kellő tapasztalattal, jó szervezőképességgel ismét visszatért a szövetkezetbe. Munkájához sok si­kert kívánunk! TANULNAK... A kassai kerület 348 szövetkezeti munkaiskolájában több mint 11400 szövetkezeti tag gyarapítja szaktudá­sát. A 64 szaktanfolyamon pedig 1500 dolgozó jut szakképzettséghez. A tallosi szövetkezet tejioaeseroi Levánszky Károly hat éve vezeti a tallósi szövetkezetét. S hogy elnök­sége alatt sokat fejlődött az EFSZ, azt az elért eredmények, valamint a* irodában elhelyezett vándorzászlók bizonyítják. . Az idei zárszámadáson a szövetkezet 5 koronát fizetett munkaegysé­genként, s így egy-egy munkaegység értéke a múlt évben 20,05 koronát tett ki. Ezenkívül a példás dolgozók, mint Lopusník János sertésgondozó, aki kocánként átlagosan 15 malacot választott el, továbbá a Szabó-fivérek, akik a hízósertéseknél napi 62 dekagrammos súlygyarapodást értek el prémiumban is részesültek. Lopusníkék a jövedelemből televíziót, a S z a b ó-fiúk pedig motorkerék­párt vásárolnak. Meg kell említenünk azt is, hogy a tallósi szövetkezet az idén „házasságot kötött“, mégpedig a szomszédos ágerdői szövetkezettel. Üjabb dolgos kezekkel és termőfölddel gyarapodott tehát a tallósi szö­vetkezet. B ott ka János (Tallós) Gazdagabbak is lehetnénk a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja — Kiadja a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kiadóvállalata. — Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztőbizottság — Főszer­ül..,j 19 kesztö: Major Sándor — Szerkesztőség és kiadóhitaval: Bratislava Suvorovová 16 — Telefon: főszerkesztő 243-46, titkárság 356-80. — Telefonközpont: 359-41, 359-42, 359-43. — Belső Földműves vonalak: Mezőgazdasági osztály 632, aglt-prop. oszály 634, szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygrafické závody n. p*,. Bratislava, ul. Februárového vífazstva 6/d —. Terjeszti a fosta Hirlapszolgálata. — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél — Előfizetési díj évente 56,40 korona. A-655780

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents