Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-17 / 14. szám
34162 fiatalt a mezőgazdaságba Céltudatos, meggyőző munkával toborozzuk a fiatalokat a mezőgazdasági tanonciskolákba Több tanonciskolát kell létesíteni a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban • Mezőgazdasági dolgozóink magas átlag életkora, amely 1959 végén elérte a 45 évet, sürgős feladatként állítja elénk mezőgazdaságunk mielőbbi megfiatalításának kérdését. De mezőgazdaságunk gépesítésének egyre növekvő színvonalára való tekintettel nem lehet szó akármilyen megfiatalításról. Nagy számú képesített, szakmailag rátermett fiatalemberre van szükség, akik biztosítani tudják mezőgazdasági termelésünk lényeges emelését. Ezért jött létre az a határozat, amely az 1930-as évre országos feladatul tűzte ki 34162 fiatal, különösen leány, bekapcsolását mezőgazdaságunkba, akiknek döntő többségét a mezőgazdasági tanonciskolákba kell toborozni.- nagyobb szaktudást biztosítsák a fia- talság számára. Főleg a szövetkezec tek vezetőit kell meggyőzni arr^l, » hogy az az összeg, amelyet a fiatal- ság nevelésére fordítanak, a későbbi ; években sokszorosan visszatérül. Most, amikor a fiatalságot a mező) gazdaságba toborozzuk, biztosítani 1 kell, hogy a fiataloknak több mint két• harmada az állattenyésztési és no■ vénytermeíési szakot válassza, a többi . aztán válasszon, hogy mezőgazdasági • gépesítő, kovács, kertész, erdész, halász stb. akar-e lenni. A mezőgazda■ sági tanonciskolák kötelékébe lépő • fiataloknak azt is meg kell magya- i rázni, hogy a tanonciskola befejezése i után milyen lehetőségeik lesznek képesítésük további növelésére. Lehe: tővé kell tenni számukra azt is, hogy az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben működő példás tanoncotthonokat tanulmányi kirándulások keretében meglátogathassák. Rohamosan süllyed a parasztság életszínvonala a tőkés államokban A földművesek életszínvonala a tőkés államokban napról napra rósz» szabbodlk. A kapitalista nagygazdaságok a tönk szélére juttatják és elnyerik a kistermelőket. A bonni újságok hírt adtak a nyugat-német mezőgazdaság 1958 59-es gazdasági évének helyzetéről. A hír szárazon állapítja meg, hogy az említett gazdasági évben a mezőgazdasági dolgozók 4 %-a hagyta el előbbi munkahelyét. A valóság ázónbán az, hogy a legutóbbi időben nagy őri leromlott a mezőgazdasági dolgozók kereseti lehetősége, s így kénytelenek voltak más megélhetés után nézni. A kapitalista gazdálkodási formára jellemző az is, hogy a 10 hektárig terjedő földvagyonnal rendelkező földművelők száma 1949-től 1959-ig 219 300 fővel csökkent, ezzel szemben a tőkés nagygazdálkodők száma 8 %-kal növekedett. Az utóbbi időben a földművesek eladósodása további 570 millió márkával szaporodott, s elérte a 11 milliárd márkát. Még rosszabb a helyzet Görögországban. Hírek szerint mintegy 5 millió görög földműves végzetesen rossz viszonyok közt él. A kori'nthoszi, agroszi és a heliai körzetek földműveseinek 95 °/o-a tartozik az agrárbanknak. Nem képesek tartozásaikat rendezni, éhezésre vannak kárhoztatva. A helyzet a hegyi körzetekben még aggasztóbb. Itt több mint 2 millió földműves van kenyér nélkül. A gyerekek mezítláb, a felnőttek ruha helyett rongyokba burkolózva járnak a fagyos utcákon. Az állami statisztika szerint egy földműves egész évi jövedelme 4500 drachmára tehető (egy drachma körülbelül 0,24 Kcs-t tesz ki)! A legtöbb földműves napi jövedelme nem több 2,5 drachmánál. Ezért az összegért az athéni kávéházakban egy csésze kávét adnak. Havi fizetések a szövetkezetekben runk a legkiválóbb répatermesztc övezetben fekszik. Már néhány évi 32 — 35 koronát fizetünk minden ledolgozott munkaegységre a természetbeni jutalmakon kívül. Az állattenyésztésben 1958-ban bevezettük az elért hozamok szerinti jutalmazást. Előlegként 10 koronát adtunk egy munkaegységre, úgyhogy a tagok az év végi elszámoláskor az egész jutalomnak több mint kétharmadát vették kézhez egyszerre. A tagok jövedelmüket így nem kapták egyenletesen. Ezért Í958 elején elfogadtuk a brnői Mezőgazdasági Ökonómiai Kutatóintézet javaslatát, és kísérletképpen bevezettük a szilárd, munkaegység szerinti jutalmazást. Az összes szempont figyelembevétele után egy munkaegység szilárd értékét 25 koronában állapítottuk meg. A jutalmazásnak ez a módja jónak bizonyult, de mégis munkaegységekben kellett számolnunk és átszámítanunk a jutalmat. Ezért elhatároztuk, hogy áttérünk a munkának egyenesen pénzzel való jutalmazására. Az elvégzett munkát nem számítottuk át munkaegységekre, hanem az előre megállapított normák szerint közvetlenül pénzértékre. Huszonöt koronát vettünk alapul egy egységre, s külön prémiumrendszert dolgoztunk ki, amely szerint már jutalmazunk is. A termelési terv túlteljesítéséért külön prémiumokat az fv közben vagy az év végén fizetünk. A növénytermesztési csoportvezetőnek az elnökkel együtt 20 000 korona áll rendelkezésére, amit a körülmények és legjobb belátásuk szerint személyes jutalmazásra használhatnak fel. A különösen sürgős munkák elvégzéséért vagy a jó minőségű munkáért adnak jutalmat ebből az összegből. így a tarlómagasság 10 cm-re történő csökkentéséért 10 koronát fizetünk naponta és hektáronként. Az eredmény meg is mutatkozott: mind az önkötőzővel dolgozók, mind a kombájnosok jó minőségű munkát végeztek, és nem kellett őket figyelmeztetni arra, hogy alacsonyabbra állítsák be a kaszát. A prémium pénzösszegét a nehezebb körülmények között végzett munka, például a takarmánynak esőben való szállításáért és egyebek jutalmazására használjuk. A prémiumokat nem számítjuk a rendes fizetésbe, hanem külön számlán vezetjük. A jutalmazás néhány példáját és az egyes prémiumokat is szeretném itt felsorolni. 100 liter tej kifejéséért 50 koronát fizetünk és a 2100 literes fejési átlag túllépésénél minden további 100 liter után 20 — 30 korona utólagos prémiumot adunk. Minden hízóba állított újszülött borjú után 75 koronát, a továbbtenyésztésre szánt borjúért 125 koronát és négy hét után az elválasztásáért 70 kg súlyban további 50 korona prémiumot adunk. Egy malacért 54 koronát és a 60 nap utáni 15 kg súly elérésekor 10 korona prémiumot fizetünk. Ha egy malacozásnál több mint 10 malacot ér el a sertésgondozó, 50 korona prémiumot számítunk. A növénytermesztésben a tavaszi munkáknál 1 hektár cukorrépára 950 koronát és a munkák Időbeni elvégzéséért 25 kg gabona prémiumot adunk. A búza tervezett hektárhozamainak elérése után minden mázsáért 50 koronát, repcénél 70 koronát adunk. A prémiumrendszer nem feledkezik meg a takarmányozó-csoportról, A vezetőség tagjai a tervben előirt tiszta bevételen felüli összeg 5-10 nogy az éllamt gazdaságok és különösen a szövetkezetek, főleg a mezőgazdasági tanonciskolák számának emelésével a fiatalság nevelésére és tanítására kedvező feltételeket teremtsenek. Csehszlovákia területén ez év elejéig a szövetkezetekben és állami gazdaságokban körülbelül 600 tanonciskola működött, de ezekből csak néhány rendelkezett internátussal, amelyekben a mezőgazdasági tanoncoknak szállást is biztosíthattak. Sok helyen, különösen Szlovákia területén, hibát követtek el a tanoncviszony jelentőségének formális értelmezésével és lebecsülésével. A szövetkezetek ugyanis megkötötték a tanoncokkal a tanításra vonatkozó szerződést, de nem gondoskodtak képesített nevelőkről, s a tanoncokat rendszerint beosztották egyéni nevelésre a szövetkezeti dolgozók mellé. Ez helytelen eljárás volt, mert Ilyen úton nem nevelhetünk mezőgazdaságunknak elegendő képzett dolgozőt. Különösen a járási nemzeti bizottságokra hárul az a feladat, hogy anyagi támogatással, valamint a szövetkezetek vezetőségének irányításával a szövetkezetekben minél több mezőgazdasági tanonciskola létesítését segítsék elő, s ezek a hároméves nevelőmunka keretén belül a lehető leg-S^lovákia területén ebben az évben legalább 11 500 fiatalt kell bekapcsolni a mezőgazdasági termelésbe, s ebből 7276 leányt. A fiatalság toborzásával egyidejűleg, amelyet lényegébon februárban és márciusban kell végrehajtani, arra kell törekednünk, százalékát kapják. Száz korona kereset után természetbeni jutalom formájában 6 kg gabohát és 1 kg burgonyát adunk, éspedig minden tagnak legfeljebb 6 mázsa gabonát és négy mázsa burgonyát. Az ezenfelüli természetbeni juttatásokra szerzett igényt pénzben egyenlítjük ki. Természetesen, az ilyen jutalmazási rendszer bevezetéséhez nem elég a jó szándék. Elegendő pénztartalékot kell biztosítani és ez a szövetkezeti élet minden terén rendet követel meg. Nem lehet kölcsönökre számítani, mert a saját fizetésünkre kölcsönöket felvenni módfelett hátrányos (kamatok). Nálunk üzemi tartalékalapot, jobban mondva béralapot létesítettünk, amelyet 280 000 koronával töltöttünk fel. Ez azt jelenti, hogy egy hektár földterületre 100Ö korona jut. Ezenkívül az első félévben az állatok eladásából is számítunk bevételre. Ügy véljük, hogy ennek az alapnak további feltöltése felesleges lenpe, mert tapasztalatunk szerint a fizetéseket már így is minden esetre biztosítottuk. Például tavaly a cukorrépáért kapott összeg az 1958-ban elért 429 000 korona bevétellel szemben 133 000 koronára csökkent. Ez azonban nem veszélyeztette a szilárd jutalmak kifizetését. Igaz, hogy a havi bevételekből nem mindig tudtuk fedezni a bérek kifizetését, s ilyen esetekben az üzemi tartalékalaphoz kellett nyúlnunk. Például júliusban, amikor bevételeink a legalacsonyabbak voltak, a bevétel és a kiadások a következőképp alakultak: bevételek 46 844 korona, költségek 34 320 korona, a munkáért fizetett jutalmak 58 319 korona és a szükséges készletek bevásárlásáért 70 018 korona. Az elmúlt évben 1892 622 Korona bevételt értünk el, a kiadások 692 300 koronát . tettek ki. A különbözetet, 1 204 322 koronát a következőképpen osztottuk fel: az oszthatatlan alapba 245 000 korona, a jóléti alapba 100 ezer Kcs, a közművelődési alapba 18 ezer Kcs, az üzemi tartalékalapba 99 848 Kcs jutott, prémiumok címén 65 744 Kcs-t fizettünk és a tagok fizetése 669128 Kcs-t tett ki. Amint látható, minden alapot kellőképpen feltöltünk és gondolunk a szövetkezet további gazdasági megerősítésére is. Tavaly bevezettük a tagok üdültetését. Üdülésre minden 17 — 50 év közötti szövetkezeti tagunk jogosult, aki az év közben legalább 7000 Kcs, az 50 éven felüli tag pedig ha 5000 korona értékű munkát végzett. Ez évben 75 tagunk közül negyvenketten éppen e hónapban tlzennégynapi üdülésen vesznek részt a Magas-Tátrában. így a jóléti alap felhasználásával biztosítjuk, hogy tagjaink új erőt gyüjthessenek az egész évi munka után. Végül szeretném még a szövetkezetek figyelmébe ajánlani, hogy gondosan mérlegeljék lehetőségeiket mielőtt bevezetnék a jutalmazásnak ezt az új formáját. Ismétlem, nem lehet kölcsönökre számítani, csupán az üzemi tartalékalapra támaszkodhatnak. A jutalmazásnak ez az új módja igen előnyös, mert a szövetkezeti tag naponta és felesleges átszámitgatások nélkül is tudja mennyit keresett. Ez pedig a munkafegyelem megerősödéséhez vezet, de egyúttal jelentősen nagyobb követelményeket támaszt a szövetkezet vezetőinek munkája iránt és feltétlen rendet követel meg a szövetkezetben. M. TÖMEGEK, a dluhonicei EESZ könyvelője. (Fordította: Ky) Szövetkezetünk 264 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Ebből 261 hektár szántóterület. Hatájéért folytatott küzdelem nagy művében. A Szovjetunió nagyra becsüli India hozzájárulását e nemes feladat teljesítéséhez. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy India, más békeszerető államokkal egyetemben, az atom- és hidrogénfegyverek kísérleteinek örök időkre történő beszüntetése kérdésének mielőbbi megoldására törekszik. Végezetül azt a meggyőződésemet szeretném kifejezni, hogy országaink még szorosabb és eredményesebb együttműködést folytatnak a jövőben a békéért, az általános és teljes leszerelésért vívott közös harcunkban. Szilárdan hisszük, hogy az ész, a béke erői végül legyőzik a háború srőit, s boldog és fényes jövőt, tartós békét és haladást biztosítanak az emberiségnek. Beszélő számok Ezzel szemben a burgonyatermés 18 %-kal csökkent. ’ A prerovi szövetkezetesek és a kelet-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók felhívására elterjedt a föld termőerejének fokozására indult mozgalom. Ennek eredményeképpen 19 000 hektáron végeztük el a mezőgazdasági talajjavításokat, ebből az EFSZ- ek 10 000 hektáron, az állami gazdaságok pedig 9 000 hektáron. Az állattenyésztés 1958-as évvel szemben körülbelül 4 %-kal bővült: Az évi terv Növekedés teljesítése 1958-hoz képest 1959 vegén J(H) (db) (Folytatás az i. oldalról) tételek, hogy nagyobb élelmiszeripari és közszükségleti nyersanyagforráshoz jussunk, s hogy növeljük az állattenyésztéshez szükséges takarmányalapot. A gabonafélék termése 23 %-kal, a kukoricáé 9 %-kal, a repcéé 74 %-kal, a lené 32 %-kal, a kettős kaszálású vörösheréé 20 %-kal, a réti szénáé 29 %-kal, a kukoricáé 65 Vokal nagyobbodott. A cukorrépa tervezett hozamát szintén túlszárnyaltuk. (Folytatás az 1. oldalról) Örömmel töltenek el bennünket i mozgásba jött és a gyarmaturalon ellen egyre aktívabban küzdő afrika népek felszabadító harcának sikerei A szovjet nép további sikereket kíván az afrikai népeknek e neme: törekvésükben. A Szovjetunió mindenkor baráti, önzetlen segítséget é: támogatást nyújtott minden országnak függetlenségi és szabadságharcában, az évszázados gazdasági elmaradottság elleni küzdelmében s ez a jövőben is szándéka megtenni. Bár nincs fölösleges tőkénk, mégi: egyre nagyobb segítséget nyújtunl azoknak az államoknak, amelyeknél szükségük van rá. Számos elmarad ország már a Szovjetunió segítségével százával építi az ipar vállalatoka és erőmüveket. Azt akarjuk, hogj ezek az országok talpra álljanak felépítsék saját iparukat és ne csal közszükségleti cikkeket, hanem termelőeszközöket is tudjanak termelni A Szovjetunió kormánya és az indiai kormány jelenleg másfélmilliárc rubel hitel folyósításáról szóló egyezményt írt alá. A hitelt a szovjet kormány nyújtja az Indiai Köztársaságnak. Ez az egyezmény felöleli a 1( legfontosabb indiai iparvállalat építésében, bővítésében nyújtott szovjet általános műszaki segítséget nagyjelentőségű országuk iparosítási és a harmadik ötéves terv teljesítése szempontjából — mondotta Hruscsov elvtárs a Delhi főváros egyik legnagyobb terén. A szovjet embereket örömmel töltik el azok a sikerek, amelyeket ai Indiai Köztársaság a legutóbbi tíz é\ folyamán elért. Saját tapasztalatainkból jól tudjuk, milyen nehéz a gazdasgi elmaradottság leküzdése és í minden állam függetlenségének alapját képező korszerű ipar megteremtése. A szovjet nép kitűnő ipart teremtett, nagy sikereket ért el a mezőgazdaság fejlesztésében és magas színvonalra emelte a tudományt, A szovjet mesterséges bolygók, űrrakétáink, amelyek közül az egyik a naprendszer első mesterséges bolygója lett, a másik a Holdra vitte el a szovjet felségjeleket, a harmadik pedig lefényképezte a Hold láthatatlan részét, — mindez együtt meggyőző szemléletességgel mutatja hazánk ipari, tudományos és műszaki fejlettségének magas fokát. A szocializmus ellenségei azt hangoztatják, hogy a Szovjetunióban állítólag nincs demokrácia, mert ott csak egy politikai párt, a kommunista párt létezik. Igen, nálunk tényleg csak egy párt van. De hogyan Gépekkel gazdagszanak a szövetkezetek be 26 traktorista is átment. Ebből a létszámból az ipolynyéki földművesszövetkezetbe 10 traktoros jelentkezett. A felsőszemerédi gépállomáson jelenleg az ipolysági járásból 58 szövetkezeti tag vesz részt a traktorvezetői tanfolyamon. A gépállomás javítóműhelyeiben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a kijavított gépeket időben átadják a szövetkezeteknek. Eddig 29 lánctalpas és kerekes traktort javítottak ki. A többit február 25-ig adják át kijavítva a szövetkezeteknek. * Az ipolysági járásban, a felsosze- t merédi -gépállomás átadta a gépeket 1: a szövetkezeteknek. A járás 31 sző- s vetkezete átvette a szükséges gépe- z két, amelyek értéke meghaladja a j 4 millió koronát. v A gépekkel együtt a szövetkezetek- v rí 2 /rtW * Földműves F " " ß I960, február 17* j Szarvasmarha 1316128 98 42827 Ebből tehén . ? , . s . 642 360 95 4 386 Sertés-................................................... 2188 145 .104 103 376 Ebből koca (ideiglenesek nélkül) i 186 584 — 13 186 217 istállót hoztunk rendbe 77 000 borjú számára. Növekedett a mezőgazdaság gépi eszközeinek száma. Az év folyamén 4283 új traktort, 1118 vetőgépet, 152 burgonyaültetőt, 180 gabonakombájnt, 1000 trágyateregetőt, 980 silókombájnt, 348 önműködő cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépeket kapott. A gépállomások 1959 első felében 3558 traktort, 2989 vetőgépet, 2253 cséplőgépet és egyéb gépeket adtak át az EFSZ-eknek, s 329 szövetkezetét láttak el teljesen gépekkel. Az állami gazdaságok és a földművesszövetkezetek 1959-ben is folytatták az új technológia bevezetését az állattenyésztésben: a növendékmarha nyitott Istállőzását, a sertések szárazetetését és a tyúkok ketreces nevelését. Noha mindez az állattenyésztésben még csak a kezdet kezdeténél tart, az eddigi eredmények mégis igazolják az új módszerek előnyeit a hagyományos tenyésztési módszerekkel szemben. A tiszta tápanyagokban számított s a mezőgazdaságnak juttatott műtrágya mennyisége az 1958-as évvel szemben 12 %-kal fokozódott. Az 1959-es év során elért eredmények a mezőgazdaságban arról tanúskodnak, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mérhetetlen előnyei nagyban fokozzák a termelést, ami az életszínvonal állandó javulásában mutatkozik meg leginkább. nem értük el, mert a kassai és eperjesi kerület nem teljesítette feladatait. Az EFSZ-ek beruházási építkezése L959-ben kedvezően alakult. A beruházási munkálatok és szállítások értéke 1456 000 koronát, tehát 34 %kai többet tett ki, mint 1958-ban. Továbbá 1 235 000 korona értékű építőmunkát végeztünk el, ennek 92 %-át az EFSZ-tagok saját vállalkozásban végezték, összesen 885 új építkezést fejeztünk be és 589 tehénistállót hoztunk rendbe 112 000 tehén számára, 567 új épületet emeltünk és A barátság elmélyítése jegyében magyarázható ez? A társadalom sziklaszilárd egységével. Nálunk már régóta nem léteznek kizsákmányoló osztályok, ember nem zsákmányolja ki embertársát. Olyan közbeeső csoportok és rétegek sincsenek, amelyek saját osztályérdekeiket követnék. A szovjet társadalom a dolgozó nép, a közös érdekek és a cél egysége folytán eggyé tömörült munkások, parasztok és népi értelmiségiek társadalma. Egy párt, a kommunista párt fejezi ki és védelmezi a szovjet nép érdekeit. Megelégedéssel látjuk, hogy a Szovjetunió és India közös érdekeket követ a világ népeinek tartós béké-
