Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-17 / 14. szám
A szocialista faluért Az évzáró közgyűlések küldetése Az idei évzáró gyűléseknek különö•en nagy a jelentőségük. Mindenekelőtt értékelniük kell az elmúlt év eredményeit. Ezek az eredmények nagyrészt örvendetesek, mivel sok EFSZ nemcsak teljesítette, de túl is szárnyalta termelési és pénzügyi tervét. Akad azonban sok olyan szövetkezet is, amelyeknek eredményei elmaradtak a tervezett mutatóktól. Szükséges elgondolkozni efelett és leszűrni a múlt év tanulságait. Pártunk Központi Bizottságának Irányelvei megadják a hibák eltávolításának útját, s a járási pártbizottságokon kívül a nemzeti. bizottságok és a szövetkezeti tagok feladata, hogy a helyi viszonyokra alkalmazva megvalósítsák ezeket az irányelveket. Az évzáró közgyűléseken jóvá kell hagyni az ez évi termelési és pénzügyi tervet, mivel ez a harmadik ötéves terv jó indulásának legfontosabb előfeltétele. Az a zárógyűlés fogja feladatát jól teljesíteni, amelyen nem hiányzanak a bírálat és az önbírálat, de a kezdeményező javaslatok sem, amelyek feltárják a további tartalékokat, s életbe hívják az egyének és csoportok igazi, szocialista szellemű versenyét. A leghatékonyabb eszközök a termelés emelésére a kollektív ész és a résztvevők élettapasztalatai. Ha szükségesnek mutatkozik, a taggyűlésnek ki kell javítania és kiegészítenie a termelési tervet. Minden szövetkezeti tagnak ezzel * ntpgDyöződéssel kell távoznia a gyűlésről: köteles mindent megtenni abban az irányban, hogy a talaj tápereje növekedjék az önsegélyre alapozott talajjavítással, lecsapolással, csatornák kitisztításával. Világosan meg kell mondani minden évzáró gyűlésen, hogy az első helyen a növénytermesztés kérdése áll. Ennek keretében pedig a takarmányok termelése, amely biztosítja az állattenyésztés magas termelékenységét. Az új begyűjtési árak mellett sok függ attól, hogy mennyibe fog kerülni a jövőben 1 kg hús, 1 liter tej vagy 100 db tojás kitermelése. A múlt év Iegértékeseb tapasztalatai közé tartozik, hogy ott, ahol elegendő silókukoricát termeltek, nem szenvedtek szükséget értékes takarmányokban. Nagy figyelmet kell szentelni az új technológia bevezetésének. Több szövetkezetben ezt csak az 1961-62. évrg. tervezték. De miért várjunk két-három évig? Miért ne vezessük be most, miért ne használjuk ki a nagy előnyöket a munka termelékenysége és a költségek csökkentése terén? Hiszen a sertések önetetése és a növendékmarha nyitott istállózása általában nem követel nagyobb befektetést. A felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségekre alapozott verseny sok helyen nem fejlődik, mivel a vállalók nem ismerik a munkaszakaszokra tervezett feladatokat. Feltétlenül gondoskodni keli arról, hogy ezeket minden tag megismerje és így versenyezhessen a feladatok túlteljesítéséért. Az évzáró közgyűlés azt az állandó feladatot tűzte ki a vezetőség elé, hogy minden hónapban értékelje és hirdesse ki a verseny eredményét. Nem teljesíti hivatását az az évzáró gyűlés, amely nem teremt rendet a bérezés terén. A gépesítés és az új technológia bevezetése folytán elavult normákat újakkal kell helyettesíteni, s a hozamok, valamint a termelékenységi terv túlteljesítéséért megfelelő prémiumokat kell adni. Egyik legfontosabb feladat most az üzemi tartalékalap bő feltöltése. Ez az alap még sok helyen nem honosodott meg. De ahol van és az alap erős, ott nem érzik meg a termelésben mutatkozó ingadozásokat. Ilyen EFSZ-ekben egészen 80 %-ig emelhetik a munkaegységre adott előlegeket. Sok szövetkezetben már nem elég az oszthatatlan alap 10 — 12 %-os feltöltése. Az év végi leltár nem egy helyen bebizonyította, hogy a tartós fejlődés megköveteli a 18 — 20 %-os feltöltést. Dönteni kell arról is, hogy kik kerüljenek az EFSZ vezetőségébe. Olyanokat kell választani, akik bevált szervezők, jó szakemberek és képesek elősegíteni a közös vagyon gyarapítását, szocialista mezőgazdaságunk fölvirágoztatását. Az idei évzáró közgyűlés ne legyen csak ünnepi jellegű. A részvevők ne riadjanak vissza attól, hogy sokszor eleven húsba kell vágniuk. Ne féljenek a problémáktól, a bírálattól, mert ez segít abban, hogy alapvető fordulatot érjünk el mezőgazdasági termelésünkben. A barátság elmélyítése jegyében Hruscsov elvtárs távol-keleti útjának során, amint már közöltük, február 11-én Delhibe érkezett. A repülőtéren és a város útvonalain százezres tömegek lelkesen ünnepelték. A küldöttséget, amelynek tagjai Hruscsov elvtárson kívül G r o m i k o elvtárs és M i h a j I o v művelődésügyi miniszter, a repülőtéren P r a s z a d, India köztársasági elnöke és Nehru miniszterelnök fogadta. A dísszemle után a köztársasági elnök és Hruscsov elvtárs beszédet intézett az egybegyült tömeghez. Hruscsov elvtárs beszédében kifejtezte az a reményét, hogy Szovjetunió és India együttműködése a tartós világbéke megszilárdítása érdekében évről-évre elmélyül. Csütörtökön beszédet mondott az indiai parlament nagy központi termében a két kamara képviselői, a diplomáciai testület tagjai és a meghívott vendégek jelenlétében. A beszédet kivonatosan alább közöljük. — Alig négy év telt el azóta — mondotta többi között Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs —, hogy első ízben volt alkalmam beszélni az indiai parlamentben. A népek és államok életében négy év nagyon rövid idő. De az a négy év, jelentőségét tekintve, eseménydús századunk néhány évtizedével is felér. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békés együttélés alapján kell megoldani az összes vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azt jelenti, hogy megoldásuk útját nem az elnyomás és diktálás módszereiben, hanem az egyenjogú alapon folytatott tárgyalásban kell keresni. Ma az ember értelmével és műszaki tudsával behatolt a világűr végtelen térségébe. Néha úgy tűnik, hogy az ember tettei túlszárnyalják a képzeletet, bár mindig a képzeleté az előny. Az atom az ember szolgálatában valóban csodákat tud művelni. Az atom segítségével legyőzhetjük a legveszélyesebb kórokat, fordulatot érhetünk el a mezőgazdaságban, újabb, régebben elképzelhetetlen termelési folyamatokat vezethetünk be, nem is szólva arról, hogy az ember által meghódított atom óriási erőforrást képez. A legutóbbi négy év folyamán azokban az ázsiai országokban is sok minden megváltozott, amelyek független nemzeti külpolitikájuk alapján jelentősen megerősítették állami szuverenitásukat és szemmel láthatóan haladást értek el a népgazdaság fejlesztésében. (Folytatás a 2. oldalon) Beszélő számok Adatok a Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentéséből □DD'iiuaGa^aaaiXiDDDDixiooaaooananoaacinoDDODanoQoaa Rövidesen elkészül Minden előfizetőnk díjmentesen kézhez kapja. Évkönyvünk 126 oldalon szép kiállításában jelenik meg. Számos szakcikket és hasznos tudnivalót tartalmaz, melyek nagyban elősegítik mezőgazdasági dolgozóink szakismereteinek kibővítését. Az évkönyvet azok az előfizetők is megkapják, akik lapunkat 1960. március 1-től fizetik elő. TAVASZRA KÉSZÜLŐDÉS A galántai járás szövetkezetesei szorgalmasan készülődnek a tavaszi munkákra. Felsőszeli szövetkezeti tagsága, Hírka Mihály mezőgazdász szavai szerint, már felkészült a tavaszi vetésre. Vetőmagot saját készleteikből biztosítottak, bár a nagyobb hozamok érdekében elismert vetőmagra cserélték be. A‘tavaszi árpa tervezett 280 hektáros vetésterületéből 130 hektáron szaporítás céljából termesztik majd a magot. Alsószelin 8 szerelő gondoskodik a gépek javításáról. Már eddig 7 vetőgépet, 8 traktort hoztak rendbe és 11 aratógépet kentek át védőanyaggal. Taksonyon az elmúlt esztendőkben mindig példásan jártak el a tavaszi munkálatok előkészítésében, az idén azonban a vetőgépek javítása helyett az aratógépek rendbehozásán fáradoztak. Tíz vetőgép közül február derekáig például csupán négyet javítottak ki, de fűkaszáló-gépeik is javítatlanok. Feketenyékén is változtatni kellene a gépjavítás módszerein, mert eddigi eredményeik nem kielégitőek. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) 1959-ben további jelentős sikereket értünk el Szlovákiában a népgazdaság fejlesztésében. Az árutermelés fejlesztésében elért sikerek lehetővé tették a társadalmi, fogyasztás további növekedését. Az elmúlt évben. Szlovákia ipara 102 %-ra teljesítette a nyerstermelés tervét. Az 1958-a§ évhez viszonyítva 13,5 %-kal növekedett a nyerstermelés, ennek keretén belül 16,4 %-kal a termelőeszközök és 10,2 %-kal a közszükségleti cikkek termelése. Az építészetben 10 és fél milliárd koronát, tehát 1958-hoz képest 13 %-kal többet ruháztunk be Szlovákia népgazdaságába. Az állami beruházási építkezés keretében 2,7 %-kal túlteljesítettük a tervet. De növekedett a teheráru- és a személyforgalom teljesítménye is. A közúti forgalom keretében 84 000 000 tonna árut, (8 %-kal többet) és 498 000 000 személyt (12 %-kal többet) szállítottunk, mint 1958-ban. Tovább fokozódott a lakosság pénzjövedelme, ami az életszínvonal állandó növekedésének, ékes bizonyítéka. A dolgozók fizetése 797 000 000 koronával, az EFSZ tagok jövedelme pedig 350 000 000 koronával nagyobbodott. A, párt- és kormányhatározatok, valamint az EÍ'SZ-ek T959 márciusában tartott IVi országos kongreszuszusának határozatai a mezőgazda* sági termelés növelésére és az EFSZ* ek gazdasági megszilárdítására irányultak. Ennek folytán a meglevő szövetkezetek taglétszáma és földalapja kibővült: 328 új EFSZ alajcult, úgyhogy 1959 végén már 2727 EFSZ létezett Szlovákiában. A szövetkezeti földek területé 267 000 hektárral, a szántóföldek területe pedig 174 000 Hektárral bővült, s 1959 végén a . szocialista szektor1 2 121 000 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodott, ami meghaladja Szlovákia mezőgazdasági földterületének. %-ét. A mezőgazdasági termelés terjedelme a múlt évvel szemben 5%-kal növekedett, s a növénytermesztés jobban fokozódott, mint az állattenyésztés. Az előbbi körülbelül 6 Vokal nagyobbodott, leginkább a vetési területek bővülése következtében.; Ezek a területek 1959-ben, 1958-hoZ képest, 17 000 hektárral bővültek. Nem teljesítettük azonban a kenyérgabona, a mák, napraforgó, dohány és burgonya vetésterületeinek tervét. A vetésterületek összetétele az ipari és takarmánynövények szempontjából kedvezően változott, aminek következtében létrejöttek a fel« (Folytatás a 2. oldalon) * M-k A-k-ktri *********** 1rtrk*1c*rk-k**kA A***4r*ir*ich**-ktt-lrktrirk**irickickirkictt irk-**Arkirk~kirki<*h++1cí> Lekenyei zárszámadás Vasárnap reggel. A lekenyei szövetkezet tagjai zárszámadásra készülődnek. Egyszer csak jelentés érkezik a gömörhorkai vasútállomásról: — Kétszáznyolcvan mázsa szén jött a szövetkezet részére! A szövetkezet tagjai egymás tekintetét jürkészték, majd vitába eredtek: — Hagyjuk meg holnapra — mondogatták többen. Mások ellenkeztek: — Hogy fekbért fizessünk, mi? — Akkor mit csináljunk? — Kirakjuk! - jelentette ki nyomatékkai a hangjában Halász János. — Közben a fiára vetette tekintetét. — Ügye te is velem jössz? És te is, Laci meg Pista? Helyeslőn bólintottak. — De mi lesz a traktorokkal? —■ vette át ismét a szót Halász elvtárs. - Ki hozza őket mozgásba? — Mi, traktorosok! — felelték szinte kórusban. — Hiszen amire megkezdődik a gyűlés, kirakjuk és hazahozzuk a szenet... Tekintetük előre, az elnöki emelvényre szegeződött. A gyűlést Márik elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke nyitja meg. Az elmúlt évben végzett munkáról Beke Bertalan, a szövetkezet elnöke számol be. Beszámolójából kitűnik, hogy a növénytermelésben nem érték el a tervezett hektárhozamokat. Persze, mindent a „kedvezőtlen időjárás" okozott. Pedig nem így van. A cukorrépát például felületesen ápolták. Hogy miért? Nem volt egyéni felelősség, nem volt, ami jobb munkára, többtermelésre serkentse a tagokat. S hogyan állnak az állattenyésztés terén? Ezt az alábbi táblázat mutatja: Tervezett Valóság ___________________(db) (db) Szarvasmarha 202 202 Tehén 56 42 Sertés 261 207 Anyasertés 42 20 Amint tehát látjuk, az állattenyésztés terén is nagy a lemaradás. Különösen nagy a hiányosság a teheneknél és az anyakocáknál. Hiszen 14 tehénnel és 22 anyadisznóval-van kevesebb a tervezettnél. A szövetkezet tagjai a megjelölt időben elfoglalták helyüket a hófehér abrosszal terített asztalok mellett. A hasznosság növelésével sem lehet dicsekedni. Az évi fejési átlag 1736 liter tehenenként. Érdemes megemlíteni, hogy Ferencz Róza, aki 1952-től fejönö, 1900 literes évi fejési átlagot ér el. S miért nem sikerül ez a többi fejögulyásnak. A válasz csak egy lehet: felelősségteljesebb, jobb munkát kell végezniük a fejőknek! A kertészeti csoport jó munkát végzett a múlt évben. Ugyanis a tervezett 90 000 korona bevételt több mint 20 000 koronával toldotta meg. Ez elsősorban Hadobás Lajos kertésznek és a kertészeti csoport tagjainak az érdeme. A szövetkezet előlegként 8 koronát fizetett a múlt évben egy-egy ledolgozott munkaegységre. Zárszámadáskor pedig 5 korona jutott. Az alapokat a következőképpen töltötték fel: az oszthatatlan alapra a jövedelem 12, a jóléti alapra 3, a közművelődés alapra 1 %-át juttatták. Az üzemi tartalékalapot pedig 22 000 koronával töltötték fel. * * * Utolsó sugarait szórta a nap, amikor a szövetkezet tagjai a pénztárostól átvették a tömött borítékokat. Számolgatták, simogatták a százasokat, s közben egymásnak mondogatták: — Jövőre még több lesz az osztalék, hiszen napról napra erősebb a szövetkezetünk. NÉMETH JÁNOS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA BraHsla^^W6^februái^r7^^^J|^^^^^^f 40 fill
