Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-14 / 13. szám
Mezőgazdaság, begyűjtés (Folytatás a2 1. oldalról) rhalfid+a a rt&Av Ac A wifiyn/raTrfaeáni f Arm AnvoLr vAfÁe. állnvnánv 114 00(1 rih-Hal rr értéké meghaladta a négy és egynegyed milliárd koronát. A beruházási építkezések tervét túlteljesítettük. Három és fél milliárd koróna értékű építőmunkát végeztünk él; énnek 63,5 e/o-át az EFSZ-ek tagjai önsegély formájában. A következő fontos létesítményeket helyeztük üzembe: 3887 tehénistállót 314 000 állát részére, 26S2 bórjaztátőt és borjúnevelőt 182 000 állat részére, 142 juhiítállőt 32 000 állat részére és 4436 baromfiólat 1805 000 baromfi részére. Az időjárási viszonyok, amelyek különösen 1959 második felében kedvezőtlenül alakultak, jelentősen befolyásolták az egész mezőgazdasági termelést. A mezőgazdasági nyerstermelés értéke, az előző évhez képest, az előzetes adatok szerint 1,4 %-kal csökkent. Az állattenyésztési termelés 1958-hoz viszonyítva körülbelül 2,4 %-kal emelkedett, a növénytermesztés azonban 4,5 %-kal csökkent. A növénytermesztés csökkentésében jelentős része van annak, hogy lényegesen kisebb volt a termés kapásnövényekben (burgonyában és cukorrépában), egyes olajmagvakban és komlóban. A növénytermesztés eredményeinek csökkenésében része van az átlagon aluli gyümölcs- és szőlőtermelésnek, amely 1058-ban viszont rendkívül nagy volt (Ha leszámítjuk mt átlagon aluli gyümölcs- és szőlőtermést, a növénytermesztés és az egész mezőgazdasági termelés valamivel meghaladná az 1958-as évi értéket.) területe 1959-ben 38 000 hektárra] nőtt, úgyhogy az egész vetésterület elérte az 5 156 000 hektárt. Az 1958-as évhez viszonyítva nagyobb lett a cukorrépa, a repce, a csöveskukorica, s főleg a zöldtakarmány és a silózásra termesztett kukorica vetésterülete, összesen 216 000 hektárt vettetek be zöldtakarmánynak használt kukoricával és kukoricakeverékkel, vagyis 65 százalékkal nagyobb területet, mint 1958-ban. Ezzel szemben csökkent a kenyérgabona és a burgonya vetésterülete. A tavaszi mezőgazdasági munkákat az előző esztendőkhöz képest jobban megszerveztük, s rövidebb idő alatt jobban el is végeztük. A növényápolási munkákat is jól és idejében végeztük el. A gabona betakarítása, bár részben kedvezőtlen hatással volt rá az időjárás, sikeresen ment végbe. Egyes országrészekben, főleg Szlovákiában és Észak-Morvaországban azonban nagyobbak voltak a szemveszteségek. Ezzel szemben az országos méretben elért gabona-hektárhozamok meghaladták az alózö évek betakarítási mennyiségét. Országos átlagban a búza és az árpa hektárhozamai túltettek minden eddigi eredményen. Rendkívül jő volt a repce hozama is, ami a gondos növényápolásnak és műszakilag jól végrehajtott betakarításnak tudható be. A hektárhozamok alakulása az elózó évek átlagához viszonyítva a következő volt: Hektáfhozam mázsában Termés 1000 tonnában Termény (évi átlag) (évi átlag 1949-55 1954-58 1959 1949-55 1954-58 1959 Búza 19.9 19.5 22,8 1518 1398 1843 Rozs 18 18,4 20,2 1072 941 962 Zab és árpakeverék 16.1 lf.B 18,6 956 929 944 Árpa 18 19,5 21,9 1116 1275 1474 Kukorica 20,5 25,1 28,5 281 419 535 Az ősszel betakarított terményeket tenyészidejűk legfontosabb szakaszában rendkívül aszály sújtotta, amely augusztus közepétől október végéig tártott. A kapásnövények várt hektárhőzáma különösen cukorrépából csökkent, 1958-hőz képest 30 %-kal. A késői burgonyafajták hektárhozamai ugyancsak alacsonyak voltak és körülbelül az 1958-as gyönge termésű év színvonalán mozogtak. Az ősziek vetése megkésett, az agrotechnikai határidőket nem tartottuk be, mert sok esetben az eső megérkezéséig vártak a vetéssel. 1959. december 15-ig 616 000 hektárt vetettünk be búzával, 469 000 hektárt rozssál, 149 000 hektárt őszi tarlókéverékkel, 53 000 hektárt őszi repcével. Tavalyelőtthöz képest az árpa vetésterülete 15 000 hektárral, az őszi tarlókeveréké 27 000 hektárral, a repcéé 5000 hektárral nőtt meg. A búza vetésterület* 40 000 hektárral, a rozsé 1000 hektárral volt kisebb. Az állattenyésztési termelés 2,4 százalékkal emelkedett, a vágómarha élősúlya pedig 9000 tonnával nőtt; 65 millióval több tojást, 9Ó00 tonnával több vágóbaromfit termeltünk. Csőkként a vágósertések és borjak száma, az előbbieké elsősorban a házi vágások szakaszán. A termelés az 1958-ás év színvonalán maradt. A gazdasági állomány összeírásának előzetes eredményei szerint I960, január 1-én 4 297 000 szarvasmarhánk, ebből 2 071000 tehenünk, 5 687 000 sertésünk, ebből 521 000 kocánk és 724 000 juhunk volt. A szarvasmarhaállomány évi tervét mintegy 99 %-ra, a tehénállomány tervét 96 %-ra teljesítettük. A sertésállomány 7,7 %-kal volt magasabb, míg a juhok száma 11,4 %-kal csökkent. Bér 1959 folyamán a szarvasmarhaKiváló szövetkezeti elnök Ha jő a szövetkezet vezetősége, szépek a gazdasági eredmények is. A vezetőség viszont csakis akkor dolgozik jól, ha szervező képességei rendelkező elnök áll az élén. Ezt bizonyltja a hornanyi (bánovcei járás) szövetkezet példája is. Alojz Kapsa 1950-ben mint munkás dolgozott, de részt vett a szövetkezet megalakításában is. Később a 28 éves fiatalembert Prágába küldték iskolába. Az iskola után párttitkár volt, majd a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályát vezette, utána pedig megválasztották a JNB elnökének. Mint funkcionárius sikeresen megállta a helyét. 1955 nyarán a hornanyi szövetkezet „megbetegedett“. Meglazult a munkafegyelem, gyengék voltak a gazdasági eredmények. A szövetkezeti tagok elhatározták, hogy nem várnak egy percig sem, hazahívják Alojz Kapáét, ő azonnal határozott. Már júliusban hazament és a szövetkezét élére állt. Az év végéig helyrehozták a hibákat, s a következő évben anynyira megjavították a gazdálkodást, hogy az alapok feltöltése után egy munkaegységre 33 koronát fizettek. Amikor 1957-ben a nemzeti bizottságok megválasztására sor került, Alojz Kapáét megválasztották a járási nemzeti bizottság alélnökének. A szövetkezet azonban újra visszaesett; 1958-ban már csak 12 koronát fizettek egy munkaegységre. A szövetkezeti tagok ismét elhatározták, hogy hazakérik Kapsa elvtársat. Kapáa elvtárs, Kosik Elemér elvtárssal együtt, újra visszament a szövetkezetbe. Most már még alaposabban nekifogtak a gazdálkodás fellendítésének. Az eredményekről a következő számok beszélnek a legszebben: Termelési mutatók 195# 1959 Tejtermelés egy hektárra (lit.) i . 390,7 1011 Szarvasmarha hús ha-onként (kg) . 54,6 124 Sertéshús ha-onként (kg) . . . 88,5 161 A gabona átlaghozama ha-onként (q) 18.4 18,7 Bevétel egy hektárra (Kfs) . , . 4709 6850 A munkaegység értéke (Kés) . 12 25 Főleg az állattenyésztésben értek el Kiváló eredményeket Eredetileg 9400 liter tejet terveztek egy tehén utón évenként. Ezzel szemben 2977 Stert értek el. Amint a fenti számokból láthatjuk, sok mutatóban már túlhaladták az ötéves terv irányszámait. Alojz Kapsa továbbra is segít a járási nemzeti bizottságnak, pártbizottgágnak, mint aktivista. Jó funkcionáriuc é* kiváló szövetkezeti elnök. A Ugok rajongva »»«rétik, ét») o állomány 114 000 db-bal gyarapodott, továbbra is kevés a tehén; 1960. január 1-én az egy év előtti helyzethez képest 9000-rel kevesebb tehenünk volt. 1959 elején átmenetileg csökkent a sertések száma, mivel 1958 — 1959- ben nem tudtuk megfelelő mértékben fedezni a takarmányszükségletet és 1958-ban kevés malacot választottunk el. Az 1938-as év végén foganatosított intézkedések a rákövetkező esztendőben hozzájárulták a magasabb számú malacelválasztás eléréséhez, úgyhogy 1959. október 1-én a sertések számi nagyobb volt, mint bármikor azelőtt. Az állatállomány termelékenységét tekintve, az 1959-es év előzetes eredményei szerint, az előző esztendőhöz viszonyítva nem mutattunk fel lényeges változásokat. A vágómarha átlagos élősúlya valamivel csökkent, míg a vágósertések átlagos élő súlyának csökkenésével a tervben is számoltunk. Az átlagos tejhozam és tojástermelés alig lépte túl az 1958-as év szintjét. Az elválasztott malacok száma növekedett, a borjak száma pedig csökkent. Ugyanakkor azonban csökkentettük a borjak elhullási arányszámát. A párt és kormány intézkedései alapján, annak érdekében, hogy tökéletesebben kihasználjuk a gépeket és traktorokat, az alapvető gépi eszközöket a gép- és traktorállomásokból áthelyeztük a szövetkezetekbe. A gépállomások állományából 1959 első felében, kedvező feltételek mellett, a kerekes traktorok, kévekötőgépek, arató- és vetőgépek több mint felét, a lánctalpas traktorok, a traktorvontatású ekék és más nagy teljesítményű gépek negyedét adtuk át a szövetkezeteknek. 1959. július 1-től az új gépek is közvetlenül a szövetkezetekbe kerültek csökkentett árakon. Ennek az intézkedésnek következtében 1959-ben a gépállomások kisebb teljesítményt nyújtottak, mint az előző évben. Különösen a kombájn által történő aratásból, a Iennyüvésböl, a silókukorica betakarításából vették ki részüket. Az Agrotechna ellátási szervezetei sokkal több mezőgazdasági gépet és berendezést kaptak a termeléstől és behozatal útján, mint 1958» ban. Többi között 12 400 traktort, 4600 traktoros ekét, 3600 hordozott ekét, 3200 trágyarakodógépet, 5100 kultivátort, 3600 traktoros vetőgépet, 1000 burgonyaültetőgépet, 3200 önműködő cséplőgépet. 960 gabona-, 81 komló-, 300 répa-, 53 burgonya és 2700 silókómbájnt, valamint más mezőgazdasági gépeket és eszközöket kaptunk. Tovább növekedett 1959-bén a műtrágyafogyasztás. A mezőgazdaság összesén 495 000 tonna műtrágyát kapott, ebből 131000 tonna nitrogéntartalmú, 133 000 tonna foszfor- és 231 000 tonna káliumtartalmú mütrágyát. Az 1959. augusztus 12-1 kormányrendelet alapján országos mozgalom bontakozott ki a talaj termőerejének fokozására. Ehhez hozzájárult a prerővi szövetkezeteSek felhívása a mezőgazdasági termelés fellendítésére és a kelet-szlovákiai területek mezőgazdasági dolgozóinak a talaj termékenységének fokozására irányuló mozgalma, ami a földmüvesszövetkezetekben a kötelezettségek vállalásának mozgalmát váltotta ki. Ennek eredményeként 1959 végéig 456 talajjavítási szövetkezet és 63 előkészítő bizottság alakult. Előzetes jelentések szerint az elmúlt évben összesen 28 ezer 400 hrkárnyi földterületen végezték el a talajjavitási munkálatokat. A mozgalom fogyatékossága az volt, hogy főleg a íecsapolásra irányult, ugyanakkor nem teljesítették egyenletesen az öntözéssel kapcsolatos feladatokat és a talaj termőerejének fokozására irányuló más, komplex intézkedéseket. A mezőgazdasági talajjavító munkálatok tervét nem teljesítettük teljes egészében. A legjobb eredményeket a Hradec Králové-i és a pardubicei kerület érte el. Az elmúlt évben a növényi termékek túlnyomó többségét gyorsabban begyűjtöttük, mint az előző években. A gabonabeadás tervét már augusztus 24-én teljesítettük és az év végéig 105,9 %-os eredménnyel zártuk. Magasan túlszárnyaltuk a búzabeadás tervét, mégpedig 128,9 %-ra, az árpáét 103,2 %-ra teljesítettük, míg a rozs beadását 96,6 %-os, s más gabonaneműekét pedig 90,2 %-os eredménnyel zártuk, vagyis a tervet nem teljesítettük. Lényegesen csökkentettük 1959-ben a szemestermények beadási tervét, hogy a mezőgazdasági üzemek jobban biztosíthassák takarmányalapjaikat. Jól teljesítettük, mégpedig 115,5 %-ra, a repcebeadási tervét, s ebből a terményből az utóbbi években a legnagyobb mennyiséget gyűjtöttük be. A korai burgonya beadási terVét 108,8 %-ra, a szénáét 121,6 %-ra teljesítettük, lemaradtunk azonban a cukorrépa, a zöldségfélék és a gyümölcs beadásában, Kassa, Kelet-Szlovákia büszkesége egyre szépül. A közeljövőben hatalmas építkezések indulnak meg a környékén. A város hatalmas ipari gócponttá fejlődik. A harmadik ötéves tervben egyre több gondot fordítunk Kassa szépítésére. Nemrég megjelentek utcáin a képünkön látható korszerű villamoskocsik. Ezek bonyolítják le a város és a Keletszlovákiai Kohómü között a forgalmat. Beszélgetés a szlovákgyarmati szövetkezet elnökével t Két évvel ezelőtt riportot írtam szövetkezetünk nem kielégítő gazdálkocdásáról. Nem árt, ha körülnézünk, [hogyan gazdálkodik'a szövetkezet ma. [ Babolcsai Istvánnal, a szövetkezet i elnökével beszélgetünk, akit tavaly ‘választottak meg elnöknek. Azelőtt [traktorista volt. Itt állunk az új gazcdasági év küszöbén. Kibontakozóban [vannak a harmadik ötéves terv gyöcnyörű távlatai. A fiatal elnökkel mérlegeljük az elmúlt esztendőt: hozott-e c javulást? ( — Vége a gazdasági évnek — t mondja az elnök —, megállapíthatjuk, [hogy állattenyésztésünk fejlődött. A (jövedelem nagy része onnan származott. A tejhozam fokozása és a juhc tenyésztés hasznosítása mellett a fő[ súlyt főleg a szarvasmarha hizlalására {fordítottuk. Harminc hízómarhát ad- 5 tunk be, ami 120 000 koronával emelte [ bevételünket. A tervezett 170 szarvas(marha helyett 190 db-ra emeltük az [állományt. [ — A takarmányfélék betakarítására c és minőségének megjavítására is na‘gyobb súlyt fektettek? ( — A széna kaszálása, gyűjtése és [behordása a tagság minden erejét c igénybe vette. A behordásnál bevezetjük az egyéni jutalmazást. Eleinte kifogásolták, hogy inért kell mérni a ‘ szénát, de később megértették jelen[ tőségét. [ A szövetkezet 470 hektáréból 160 (hektár a szántó és 120 a rét. Tehát a [szarvasmarhatenyésztés fellendítésére (megvan minden lehetőség. Nagy hiba [ azonban, hogy az új Ipoly-méder árterülete minden évben leiszapolja a ‘ rét egy részét. A gyakori vízöntések {a nemesebb fűgyökereket tönkretették, elpusztították. A szövetkezetnek [ sok volt a takarmánya, de főleg sava(nyú, csátés, kevés tápértékű. Ezzel a [problémával sokat foglalkozott a helyi (pártszervezet és a szövetkezet veze[ tősége. Sok vita után megszületett a (javaslat: az öreg folyó torkolatánál ‘az Ipoly ágát be kell tömni! A sok {utánjárás, levelezés és sürgetés után (végre megjött a Sztálinyec, amely [ közel három hét alatt több mint (4500 m3 földet mozgatott meg. Megszületett a gát. Közel 100 hektár rét (már részben védve lesz a tavaszi és [őszi vízöntésektől. Lehetővé vált, c hogy 11 hektár alacsonyabb hozamú ‘ rétet felszántsanak. Bővült a szántó[ terület, ahol már jövőre több silóta(karmányt, a kővetkező években pedig [kukoricát termelhetnek, ami nagyban (elősegíti a szarvasmarhatenyésztés [ mellett a sertéstenyésztést is. t — Mi a helyzet a kertészetben? A kertészet élére Hriadelszky József elvtárs került; ő nyilatkozik: — A múlt évekhez viszonyítva kisebb területen gazdálkodtunk. Bár 600 munkaegységgel kevesebb fogyott, mégis 30 000 koronával több jövedelmet értünk el. Részben azért, mert a kitermelt árut időben vittük a piacra. Egy-két példa is világosan mutatja, hogy a kommunisták vezetésével sokat javult a szövetkezetben a munkafegyelem. A becsületes szövetkezeti tagok jó munkájának eredménye, hogy a munkaegység értéke 3 koronával emelkedett. — Ha még jobb eredményeket akarunk elérni, meg kell javítani az irányítást a szövetkezetben. Milyen most a helyzet? — A munkák időbeni elvégzése döntő fontosságú — szól az elnök. — Erősebb kézbe kell fogni a vezetést. Kicsit talán puha voltam. Kevés idő jutott az ellenőrzésre. Magam is részt vettem a munkában ahelyett, hogy többet foglalkoztam volna az irányítással és szervezéssel. Bizony a szövetkezetben ilyen hiányosságok előfordultak. Nagy baj az is. hogy kevés gondot fordítanak a káderek nevelésére. Elszórtan voltak hangok, hogy Szlovákgyarmatról is kellene valakit iskolára küldeni. Nincs jelentkező. Egyrészt azért is, mert a tagok még mindig úgy néznek a kérdésre, hogy ők bizony ném dolgoznak senkire, amíg az illető iskolában tanul. Pedig a jó szakképzettség és tudás milliókat eredményezhet a közösségnek. Szakképzettség nélkül nehéz a vezetés is. Előfordultak már esetek, hogy a hozzánemértés következtében többtízezer koronás kár keletkezett. A szövetkezet vezetőségének komolyan kellene foglalkoznia azzal a problémával is. hogy csak öten-hatan látogatják a szövetkezeti munkaiskolát. Az idősebbek idegenkednek a tanulástól, a fiatalok többsége pedig az iparba jár dolgozni. Káger Rudolf, Hodászi Imre. Babolcsai, József, Láng János és Antolik József itthon maradtak a szövetkezetben, szeretik a munkájukat. De jobban fel kellene karolni őket, hogy másokat is visszaszerezzenek a szövetkezetnek. A szövetkezét gazdasági helyzetét mérlegelve, megállapíthatjuk, hogy minden előfeltétel megvan arra, hogy a harmadik ötéves terv feladatait teljesítsék. Ehhez hozzájárul az új begyűjtési rendszer is. A szövetkezet megerősödésével párhuzamosan rohamosan emelkedik majd az életszínvonal. Rados Pál (Szlovákgyarmat) Szövetkezetek alakulnak [ A losonci járásban a községek egyc más után ünnepelik a felszabadulás [15. évfordulóját. Különösen nagy ün(nép volt Poliknón és Dobrocká Leho[ tán. { Poliknó község dolgozói visszaem(lékeztek a fasizmus embertelenségei[ re. A falutól nem messze a buziinai (kertek alatt 18 védtelen embert gyilkoltak meg a németek. A földmüvetsek, hogy kifejezzék a felszabadítás [iránt érzett hálájukat, az évforduló cnapján beléptek a szövetkezetbe. [A hegyvidéki EFSZ-ben 901 hektár [területen 100 taggal kezdik a gazdálkodást. A szervezésben különösen jó [giunkát végzett Garaj János, a helyi nemzeti bizottság elnöke, Koperec János titkár és Pribik tanító elvtárs. Hasonló ünnepély volt Dobrocká Lehotán is. A szintén hegyvidéki községben 366 hektáron 85 tag kezd hozzá a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A járás többi községében is egyre több egyéni gazdálkodó lép az új útra. Januárban mintegy 1500 hektár földterülettel bővült a szövetkezetek földalapja. Ez is bizonyltja, hogy járásunk földművesei megértették Novotny elvtárs köztársasági elnökünk újévi beszédét és bátrabban haladnak a szocializmus építésének útján. Kong* János (Losijno)
