Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-14 / 13. szám

Szabad teret az új technológiának • A költségek leszállításához és a munkatermelékenység fokozásához vezető út • Mit mon­danak a gyakorlati tapasztalatok • Az ú,i technológia legyen az évi termelési terv, a költség­­vetés és az ötéves terv elválaszthatatlan része • Gyakran természetesnék látszik előttünk olyán dológ. amelyét nemrég még lehetetlennek vagy telje­­•Ithetetlennék tartottunk. Életünk rohamos fejlődése naponta meggyőz bennünket erről. Például ném egy szövetkezeti tagunk még ma sem hi­szi el, hogy egy ember önetetéses módszerrel naponta 1000 — 1500 sér­tést képes ellátni és körülbelül ugyan­annyi húst termel, mint azelőtt 5—7 dolgozó. Hasonló a helyzet, ha azokat az előnyöket vesszük figyelembe, amelyeket a szarvasmarha nyitott is­tállózása, valamint az állattenyésztés­ben alkalmazott új technológia egyéb formái jelentenek. Az új technológia alkalmazása az á kulcs, amely a pre­­rovi felhívás alapján kitűzött felada­toknak nemcsak a teljesítéséhez, ha­nem a túlteljesítéséhez vezető kaput is megnyitja előttünk. Amíg a mezőgazdasági fejlődésnek alapfeltételét képező növénytermesz­tésben a téli hőnapok alatt csak elő­készítő munkákat végezhetünk, az állattenyésztésben a téli időszakot jól felhasználhatjuk az új technológia gyakorlati alkalmazására. Ahol ezt még nem kezdték meg, aranynál is többet érő tanácsot je­lenthet azoknak a tapasztalata, akik már bizonyos eredményeket mutat­hatnak fel. Akik pedig már bizonyos eredményeket elértek, ezeket mások eredményeivel hasonlíthatják össze. Főlég arról van szó, hogy az új tech­nológia, különösen pedig a marhaállo­mány nyitott istállózása és a sertések önetetése által fokozzuk a munka termelékenységét, s lényegesen csök­kenthetjük az istállózás költségeit. Beszélnének a tapasztalatok Sók EFSZ-ünkben az elért eredmé­nyék meggyőzőn beszélnek arról, hogy alaptalan az idegenkedés új techno­lógiától. A pöstyéni járás Drahovce községé­nek szövetkezeti tagjai is bizalmatla­nul fogadták az „újdonságok“ beve­zetését. Kezdetben csupán 30 sertés­nél alkalmazták az önetetéses mód­szert. Ma már Drahovcén önetetéssel a sertések százait hizlalják. Ez tel­jésen érthető is, mert amíg a hizlalás régebbi módja szerint napi 0,45 kg súlygyarapodást értek el darabonként, most az önetetéses módszerrel 0,71 kg napi súlygyarapodást mutatnak fel. Emellett napi 4.92 zabegységet hasz­nálnak fel, míg azelőtt 5.82 kg zab­egység volt szükséges. Természetes, hogy ez a hizlalási időtartam meg­rövidülését is eredményezte. A szá­mítások szerint a 40 — 120 kg súlyú sertések hizlalási időtartama 181 nap­ról 112-re csökkent, tehát 69 nappal rövidült meg. Nem csoda, hogy Való, Lajka és Manák elvtársak, a szövet­kezet sertésgondozói az etetésnek ezt az új módszerét megkedvelték. Meg­győződték arról, hogy munkájukat megkönnyíti, csökkenti a költségeket, fokozza a munka termelékenységét és további munkaerőket szabadít fel a növénytermesztés számára. Hasonló eredményekhez vezetett a szarvasmarha nyitott istállózása is. A Gombai Állami Gazdaságban a nyitott istállókban tartott 130 növendékmar­hát két gulyás gondozza. Hét hónapig tartó hizlalás után 17 000 korona költ­séget takarították még, s a jőszágr is egészségesebb. Ezenkívül megállapí­tották, hogy a 65 növendékmarhát gon­dozó gulyás munkáját 6 óra alatt is el tudja végezni. Az említett előnyö­kön kívül lényegesen kisebbek az is­tállók építési költségéi is. Amíg pél­dául 200 növendékmarhát befogadó két 7 — 36 típusú istálló felépítése 770 ezer koronába kerül, addig három 390 férőhelyes nyitott istálló építési költ­sége alig tesz ki valamivel többet ennél. Az új technológia bevezetésé­vel a munka termelékenysége 100 — 200 százalékkal emelkedik. Hiszen például 390 férőhelyes istállóban a szarvas­­marha félig gépesített gondozásához 12 gulyásra lenne szükség. A nyitott istállózás alkalmazásával számuk há­romra csökkent. Az említetteken kí­vül a nyitott istállőzás előnye az, hogy a marhaállomány egészségi állapota megjavul és a gümőkór ismeretlen fogalommá válik. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nyitott istálló­zással sok értékes istállótrágyát is termelhetünk. Jó tapasztalatokat szereztek a szarvasmarha nyitott istállózása terén a szenei EFSZ tagjai is. Itt régi istál­lókat alakították át nyitott istállókká, így az istállózás költségeit az eredeti 2700 koronáról 450-re csökkentették állatonként, ami pedig már jelent va­lamit! Ne szalasszuk el az alkalmat Bár az új technológia jó talajra ta­lált, őszintén meg kell mondanunk, hogy a fejlődés üteme nem felel meg a követelményeknek. Különösen a szlo­vákiai szövetkezetekre vonatkozik ez. Tekintettel arra, hogy Szlovákiában mezőgazdaságunk színvonalát a cseh országrészek színvonalára kell emel­nünk, Szlovákiában a mezőgazdasági termelésnek sokkal gyorsabb ütemben kell fejlődnie. A tapasztalatok azon­ban azt mutatják, hogy ez még nem valósult meg. Ennélfogva a cseh or­szágrészek rohamosan fejlődő ipará­nak és mezőgazdaságának színvonalá­val szemben egyre nagyobbak a kü­lönbségek. Ezt az új technológia alkal­mazásából eredő tapasztalatok is bi­zonyítják. Amíg például 1959. október 1-ig a szlovákiai EFSZ-ekben a növen­dékmarha 7 %-a volt csak nyitott istállókban, Csehországban a szarvas­marhaállomány 16,3 %-át nevelték az új technológia alapján. Nem jobb a A képen Hrdá Síáriát, a Munkaérdem renddel kitüntetett Zidlochovici Álla­mi Gazdaság sertésgondozójál láthatjuk, amint arra ügyel, hogy minden kismalac megjelelő mennyiségű anyatejhez jusson. Helyes vagy nem helyes? Az alsöszecsei ETSZ-ben a jóléti alap eszközeiből a karácsonyi ünne­pek előtt kiosztották a segélyeket a rászorulók között. A tagok minden kiskorú gyermek után havi 40 korona gyermeknevelési pótlékot kaptak. Ötszáz korona segélyben részesültek az elöregedett és teljesen munka­­képtelen tagok. Még azok a tagok is kaptak 250 koronát, akik már betöl­tötték a 65. évet, tehát kapják az öregségi segélyt is, de mindamellett egészségük megengedi, hogy a szövetkezetben is dolgozzanak. így némelyi­kük megkeresi évente a 400, sót 500 munkaegységet is. Annál sajnálato­sabb, hogy a szövetkezet vezetősége a segélyosztásnál megfeledkezett azokról a 'szövetkezetben megrokkant, munkaképtelenekké vált tagokról, akik még nem töltötték be a 65. évet, de egészségi állapotuk lehetetlenné teszi, hogy tovább is dolgozzanak. Reméljük, hogy a szövetkezet vezetósege talál módot arra, hogy ezt a mulasztását jóvátegye. KÜCS GYULA (Alsószecse) helyzét a sertésék önetétéses neve­lésé terén sem. A csehországi EFSZ- ek sertésállományuk 30,9 %-át neve­lik az új módszerrel, a szlovákiai EFSZ-ek csupán a sertések 12,3 %-át. Ezek a tények meggyőzőn mutatják, mire kell a szakembereknek figyelmet fordítaniuk az EFSZ-eknek nyújtott segítség alkalmával. Különösen a véd­nöki üzemek adhatnak segítséget a munkaszervezés terén és más kérdé­sekben adott tanácsaikkal. Mondhat­nánk, hogy az új technológia beveze­tését kellene megszervezniük a véd­nökségük alá tartozó EFSZ-ben. A téli időszak igen alkalmas arra, hogy a szövetkezeti tagok megismerkedjenek az új technológia előnyéivel, hiszen most dolgozzák ki az évi termelési térvet, a költségvetést, s most vitat­ják meg a harmadik ötéves terv táv­lati feladatait. Reméljük, hogy a párt­szervek által kiküldött szakemberek, segítsége jelentős mértékben mutat­kozik majd az új technológia még hatékonyabb alkalmazásában is. R. VIETOR Elsők akarnak lenni A Nánai Állami Gazdaság dolgozói élsők akarnak lenni a tavaszi munkák elvégzésében. Terv szerint 14 nap alatt fejezik be a tavasziak vetését. Á gazdaság dolgozói jelenleg a vető­magot tisztítják. Amikor az idő enge­di, hozzálátnak a műtrágya vetéséhez, majd a talaj előkészítéséhez és a ve­téshez. Asszony a talpán! Három éve, 1957-ben válasz­tották Kovács Magdát a nö­vénytermelési csoport vezetőjé­vé a Veiké Uherec-i EFSZ-ben. Könyü azt mondani: vezető le­szekl De nehéz volt Kovács Magda helyzete, mert sok tag ném akarta elfelejteni még az egyéni gazdálkodást, és nem kevesen voltak olyanok is, akik a legszívesebben feloszlatták volna a közöst. Ilyen helyzetben kellett Ko­­. vács Magdának átvennie ezt a felelős szerepet. De amint mondják, ahol legnagyobb a baj, ott a legközelebb a segítség. Éppen akkor új vezetőséget is választottak, amely konkrét tervet dolgozott ki a szövetke­zet megszilárdítására és törő­dött annak betartásával is. Az új csoportvezetönő meg-' szervezte az asszonyokat. Bíz­tak benne, mert ismerték szor­galmáról és becsületességéről. Es nem csalódtak benne. Ko­vács Magda alaposan áttanul­mányozta az alapszabályokat és normákat, s felvilágosította az asszonyokat, hogy mit kell ten­ni, ha a szövetkezetei lábra akarják állítani. Nem értették meg könnyen, de végül mégis belátták, hogy munkához kell fogni. Ojabb asszonyok is jöt­tek, mert látták, hogy az asz­­szonycsoportban vidáman megy a munka. — Hányszor jártam hajnalban a házakat'. Egyik azt mondta, hogy otthon van dolga, a másik a bevásárlást emlegette. Sok fáradságomba került, amíg meg­magyaráztam, hogy a lóherét össze kell gyűjteni, a gabonát keresztekbe kell rakni, mert különben beázik és tönkremegy. Mégis 50 asszonyt nyert meg a csoportba. Részben nekik kö­szönhető, hogy a szárazság és a rossz időjárás ellenére egy­­harmadával emelkedett a szö­vetkezet nyerstermelése. De még nem mondták ki az utolsó szót! Ebben az évben két mázsával akarják emelni a ku­korica hektárhozamát, burgo­nyából 170 mázsát akarnak ter­melni, vagyis 20 mázsával töb­bet, mint a múlt évben. Cukor­répából minden körülmények között legalább 295 mázsás hek­tárhozamot akarnak elérni. Ezért vesz részt minden dolgo­zóvá az asszonyok téli szakis­kolázásában, 12 asszony pedig a munka szocialista brigádja büszke címért akar versenyezni. S milyenek Kovács elvtársnöv egyéni tervei? .1 óllehet már 32 éves és két gyermek anyja, elhatározta, hogy a következő télen beiratkozik a chalmovi mesteriskolába. Ott akar ta­nulni, hogy még jobban vezesse ezt a kiváló asszonycsoportot. BUDAI FERENC (Partizánske) Télen sem henyélnek ■ A Hrnöiarske Záluzany-i szövetke­­zetesek eredményesen zárták az el­múlt évet. Ez a sikeres munka ebben az évben is eredményesen folytató­dik. Bár még tél van, de január 9-ig máris 9 hektár legelőt és 10 hektár kishozamú rétet tisztítottak meg és szántottak föl. Az állattenyésztésben kiegészítették szarvasmarhaállomá­nyukat 304 darabra. Kötelező marha­húsbeadásukat januárban nemcsak teljesítették, de magasan túl is szár­nyalták. Január 8-ig 9 hízott marhát adtak be az új begyűjtési árakon. Az 1960-as első félévi sertéshúsbeadásu­­k^t már február 15-ig akarják telje­síteni a februári győzelem tiszteleté­re. A tejelékenységet is állandóan emelik. Naponta 300 — 350 !it#r tejet adnak át a begyűjtési szerveknek. Ebben az évben 9 literre akarják emelni az átlaghozamot tehenenként. Ezt már erősen megközelítették. A döntő tényező ebben a jó minőségű silőtakannány, amelyet a napi ada­gokba kevernek. A munkafegyelem nagyon jó a szö­vetkezetben. A bevált dolgozókat jól kiegészíti a „második műszak", az ifjúság, amely szorgalmasan tanul és felkészül a szövetkezeti munkára. De még a legidősebb tag, a 70 éves id. Jancár Ján elvtárs ,is türelmetlenül várja reggelenként a csoportvezetőt, hogy beossza őt a munkára. Legörvendetesebb, hogy az ifjúság i* megszerette a szövetkezeti munkát. Fontos azonban, hogy a vezetőség is törődjék a fiatalokkal és teremtse meg számukra a megfelelő környeze­tet, a kulturális, élet és a színvonalas szórakozás lehetőségét. Már készen van az 1960. évi terme­lési terv is, s minden előfeltétel meg­van arra, hogy azt sikeresen telje­sítik is. Stevo Kováé (Hrnc. Záluzany) A zselízi járásban a garammikolai földművesszövetkezet a napokban ün­nepelte fennállásának 10. évfordulóját. Az eredményekben gazdag tíz év alatt a szövetkezet vagyona mintegy 6,5 millió koronára emelkedett. A tagság életszínvonalának fokozatos emelkedését mutatja az is, hogy az elmúlt tíz év alatt a faluban 40 új családi házat építenek. Számos szövet­kezeti tag televíziót, motorkerékpárt, hűtőszekrényt, mosógépet és más korszerű berendezést vásárolt. A képen Garammikola egyik új negyedének részlete látható. Bés község határa sok olyan terü­letet foglal magában, amely a közös gazdálkodást megelőző években tel­jesen kihasználatlanul, úgyszólván parlagon hevert. Nem azért, mintha nem akadt volna gazdája a 60 hektá­ros területnek, hiszen ebben a köz­ségben is 10 család volt föld nélkül, akik szívesebben dolgoztak volna a homokdombon, mint a kulák földjén harmadában. Már csak azért is, mert JÓL FIZETETT A DOHÁNY A zsélyi EFSZ dohánytermesztői a múlt évben 14 hektárnyi területen 340 ezer korona értékű dohányt termel­tek, s így 90 000 koronával túlszár­nyalták a tervezett jövedelmet. A jó eredményért RÉG Mihályt, a kertészet vezetőjét, LAJTOS Józsefet, a dohány­termesztő-csoport vezetőjét, valamint az itt dolgozó 25 asszonyt illeti a di­cséret, akik agrotechnikai időben vé­gezték el a dohány ápolását. Ebben az évben a szövetkezet csak egy hektárral növelte a dohány ter­mesztésére szánt területet. Ennek ellenére a dohánytermesztő-csoport, a múlt év sikerén felbuzdulva, a ta­valy tervezett 250 000 korona helyett ezen a területen most 400 000 korona jövedelmet kíván elérni. KAJTOR PÁL (Zsély); a homokdomb nagy részét azok bir­tokolták, akiknek amúgy is biztosítva volt a megélhetésük. Talán még mindig így lenne, ha a szövetkezet magánépítkezéseinek ide­jén nem vették volna figyelembe a homok használhatóságát. — Hiszen ezt már holnap is érté­kesíthetjük! - villant át a gondolat a szövetkezet és a helyi nemzeti bi­zottság vezetőinek agyán. Pár nap múlva megkötötték a szer­ződéseket az egyes vállalatokkal. Ettől az időtől naponként többszáz köbmé­ter homokot szállítanak el, aminek ellenértéke a szövetkezet tiszta jöve­delmét képezi. A szövetkezet és a tagság úgy határozott, hogy ebből a pénzből gazdasági gépeket vásárol. Ma már a bési szövetkezet egy 60 000 koronás teherautóval és sok értékes gazdasági géppel gazdagabb. így vált nehéz ezresekké a régen parlagon he­verő Mojva-domb, amely többmillió köbméter homokot tartalmaz. Joggal nevezik Bés község aranybányájának. Vajon hány teherautó ára kerül ki még a homokdombok mélyéből? Palágyi Sándor (Bés) Aaleté Földműves « I960, február 14, A malackai gépállomáson felkészülnek az új bérrendszer bevezetésére. Je­­enleg 40 gépjavító magasabb minősítést szerez az üzemi munkaiskolában, hogy jobban tudjon segíteni a szövetkezeteknek. Az elméleti tudást gya­korlati tapasztalatokkal bővítik ki. (F. Sivák — C'TK felvétele) nnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnr rinnnnnnnnnnnnnnr m mnnnn Jövedelmez a bési homokbánya

Next

/
Thumbnails
Contents