Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-10 / 12. szám
A talajerő fokozása Soha olyan megbecsülésben még nem részesült a föld, mint a szocializmusban. A föld mint a legfontosabb termelési tényező csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésünkre, nem szaporítható. De a növénytermelést mégis fokoznunk kell, mert az életszínvonalunk emelkedése a termények mennyiségétől és minőségétől függ. A talajra fordított rendkívüli gondoskodás tanújele az a sok értekezlet is, amelyek a föld termőképességének fokozásáról folynak. Nemrégen Bratislavában, majd Nyitrán, később Olomoucon országunk kiváló szakembereinek bevonásával tájékoztatták a gazdatársadalmat arról, hogyan használja ki földjeink termőképességét. Azt a terméshozamot, amelyet a pártkongresszus feladatul tűzött elénk, csakis a föld termőképességének tökéletes kihasználásával érhetjük el. Ez alatt nemcsak a meglevő termőtalajaink jobb agrotechnikáját és trágyázását értjük, de az elhanyagolt földek bevonását a művelésbe és az egész országra kiterjedő talajjavításokat is: a mocsaras és pangó, nedves földek lecsapolását, a szárazságtól szenvedő földek öntözését, a futóhomok megkötését és termővé tételét, a szikes talajok sziktelenítését stb. Az egész ország megmozdult ennek a célnak az érdekében. Pártunk a közigazgatással és a vezető gazdasági szakemberekkel karöltve minden anyagi és erkölcsi áldozatot latba vet, hogy a föld megkapja azt a gondosságot, amelyet megérdemel. Nagy gondot kell fordítanunk a szükséges és jő talajmüvelésre, amely nem sablonosán megy végbe, de számol a talaj kívánalmaival, az éghajlati és a geonómiai feltételekkel is. Szakkörökben már régen ismert tény. hogy aki a talaj biológiáját figyelmen kívül hagyja és nem számol a talajban élő apró szerves lények életfeltételeivel és munkásságával, az csak véletlenül érhet el jó eredményt. A talaj fizikai tulajdonságának Ismerete nélkül nem lehet jő talajmunkát végezni, mert ezek a tulajdonságok messze kihatnak a művelés módjára és végrehajtásának idejére is. A trágyázások száma, ideje, minősége, bár csak láncszeme az agrotechnikának, helytelen alkalmazás esetén az egész láncot veszélyezteti. Azoknál a talajoknál, amelyek szerkezeti romlás vagy természetes BMBSElgSSiaMHHBBaHSaMSaHS! hektárhozamra átszámítva 5056 liter, a 8. parcella pedig 5063 liter tejet eredményez. A fentiekből láthatjuk, hogy amíg az 1. parcella hektárhozama 14,96 mázsával volt kevesebb, mint a 8. parcella hektárhozama, a tápanyagtartalom szerint várható tejhozamban már 2393 liter, ami az előzőnek a kétszeresét jelenti A növénytermelésben pedig nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is szem előtt kell tartani, hisz leginkább eszerint alakult a termelési költség. A rétek trágyázásában legfontosabb tehát a nitrogéntrágya, mert ezt a növényzet szerves nitrogénné alakítja, s ezáltal értékesebb takarmányt nyerünk, ami lényegesen befolyásolja az állat termelékenységét. Huszti Elemér (Tornaija) 42 rÍHí^A^AS/í// I960, február 10. okok miatt mezőgazdasági termelésre nem alkalmasak, javító behatásokra van szükség. A hangsúly a levegő és a víz kedvező arányán nyugszik. Csakis az olyan talaj termőképes, amelynél ez a két tényező összhangban áll. A túl sok víz a levegőt kívánó aerob baktériumok pusztulásához vezet, ezáltal a növény felvehető ásványi tápanyagainak termelése szünetel, a nitrogénes tápanyagok visszafejlődnek, s a növény által könynyen felvehető salétromsavas nitrogént ismét ammóniummá, nehezen felvehető nitrogénné alakítja át. Ezt a helyzetet csakis alapos és mélyreható talajszellőztetéssel lehet megváltoztatni. A vízhiányban szenvedő talajoknál viszont mesterséges úton kell a vízkészlet helyreállításáról gondoskodnunk. Ezt öntözéssel érhetjük el. Az öntözés történhet természetes vízforrásokből (patak, folyó) vagy kutakból. A természetes vízellátás mindig jobb, mint a mesterséges. Mindenesetre a fokozottabb vízellátás bőségesebb trágyázást kíván, de a terméshozamok emelkedését jelenti. Nem szabad a bőségesebb műtrágyázásról megfeledkeznünk. A műtrágyák egy részét ősszel, szántással kell a talajba juttatni. A bővebb termés dúsabb gyökérfejlődéssel is jár, ami a talaj televénymérlegét javítja, s egyben a mélyebb szántás a 'gyökerek mélyebb talajbehálózősát is jelenti. Talajaink jelenlegi 0.5 —1,5 %-os televénykészlete bizony nagyon kevés. A harmadik ötéves terv egyik komoly feladatát épp a talaj televénytartalmának növelése jelenti. A talajjavítások sorába tartozik a termőréteg mélységének fokozása is, amelyet mélyebb szántással vagy altalajtúrókkal érhetünk el. Különösen ott lesz a termőréteg mélyítésének jelentősége, ahol az altalaj összetétele szöges ellentétben áll a feltalajjal és vízátnemeresztő. Ha az altalaj jobb összetételű, mint a feltalaj, akkor fokozatos felhozással és a feltalajjal történő összekeveréssel javíthatjuk a termőréteget. Sokszor biológiai eljárást választunk a talajmélyltésre. Először mélyen gyökerező pillangós növényekkel mélyítjük a termőréteget és csak azután szántjuk mélyebben a talajt. A talajjavításban különös jelentősége van a zöldtrágyázásnak. Ezen a téren nemcsak a homoktalajok szerves trágyázása jöhet szóba, de a kötött talajoké is, amelyek a zöldtrágyától könnyebben müvelhetövé válnak. Fontos feladat az eróziós károk meggátlása is. Lejtős talajaink rákfenéje a talajerózió és az ezzel járó talajerőcsökkenés. Mezőgazdaságunkat súlyos millióktól fosztja meg az a kár, amelyet a televénydús termőrétegben a vízmosás okoz. Ez ellen a veszedelem ellen helyes agrotechnikával, megfelelő vetésforgóval védekezhetünk, de a meredekebb lejtők művelésének megváltoztatása és a kopár lejtők befásítása sem hagyható figyelmen kívül a talajvédelemben. Különösen Szlovákia hegyes-dombos vidékeinek szalagparcelláin fordul elő a lejtőmenti művelés esetén a talajerózió veszedelme, s ott elsősorban szükséges a talajok átcsoportosítása és a rétegvonalak irányában végzett szántás (szintvonalas művelés). A gyomirtás sem maradhat az eddigi keretek között. A gyomok 20 — 30 °/o-os kárt okoznak a termelésben. A helyes gyomirtással a kár felére is csökkenhet. Komolyan kell foglalkoznunk a szél okozta erózióval is. Különösen Szlovákia déli, hótakaró nélküli vidékein gyakori a szélerózió. Ki ne emlékeznék az 1951. év február végének egy hétig tartó szélkárra, amikor az árkokban 1 Vi — 2 m vastag földet is összehordott a szél. A növényzet pedig, mint a csonk, úgy állt ki a földből, amíg a szelet követő éjszakai fagyok teljesen el nem pusztították. A szélerózió ellen fásítással kell védekeznünk. A talaj erejének fokozásához tartozik a hófogás is. A hőtakaró nemcsak a fagy ellen védi a növényzetet, de fokozza a talaj víztartalmát is. Ilyen és hasonló problémákkal foglalkoztak az értekezletek. Amint már említettem, államunk is óriási áldozatokat hoz ebben az ügyben. Nem elég azonban ehhez csupán az áldozat, szükséges a termelő ereje is. Kizárólag a szövetkezeti szellem és a tagok közös munkája viheti diadalra a talaj termőerejének fokozását, Dr. Frideczky Ákos, gazdasági mérnök, egyetemi tanár Legújabb gyártmányú robotmotorunk na gyón jól bevált a kertek és kísérleti parcellák művelésére; rétgyalu, simító.ekekapa, kultivátor, tárcsa, henger és ezenkívül sok más talajművelő eszköz szerelhető rá.
