Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-10 / 12. szám

Tervek, gondok, örvendetes távlatok A JÁRÁS legjobb szövetkeze­te • IDÉN MÄR AZ EGÉSZ FALU EGYÜTT, JÖVÖRE EGY ASZTAL MELLETT A SZOMSZÉDOS SZÖ­VETKEZETEKKEL Már a gazdasági udvar megpillantá­sakor meggyőződhetünk, hogy itt jól gazdálkodnak. Találhatunk a szövet­kezetben társalgót, üzemi konyhát és olyan keltetőt, amelyet nem láthatunk akárhol. Van itt néhány tyúkól, amott hatalmas tehén- és borjúistállók, hiz­lalók, gépszínek, épülőfélben levő gép­­javítómühely, magtárak és egyéb épületek sorakoznak. Az udvar köze­pén áll a nagy asztalosműhely, amely­nek termékeit, a szerelhető borjúne­velőket és fiaztatókat egész Szlová­kiában ismerik. Az udvar tökéletesen el van kerítve, a kapunál kapusfülke. De ami a legjobban meglep, az az épü­letek belső berendezése. Ilyen kor­szerű irodabútort nemigen látni más szövetkezetekben. ízléses a klubhely­ség berendezése, amely egyúttal üzemi ittermül is szolgál. A múlt évben ké­szítették saját erőből, és állítólag 14 nap alatt. Ez nemcsak az asztalosok derekas munkáját, de az egész szövet­kezetét is dicséri. Végre el kell árul­nyolc év alatt a legjobbak közé küz­dötte fel magát a járásban. Kiváló állattenyésztés, 5 millió korona értékű vagyon és nagyszerű növénytermesz­tési eredmények. Röviden ennyit mond a mérleg. Mindez természetesen tük­röződik a tagok jövedelmében is. Ta­valy 26 koronát osztottak egy-egy munkaegységre. Es az idén? A közmondás szerint evés közben jön meg az étvágy, és így van ez a bzincei EFSZ-ben is. A régebbi ered­mények ma már csekélységnek lát­szanak. Ezért ül és számol most az öt ember. De nemcsak számolnak, hanem a számok alapján kutatják a termelés emelésének lehetőségét is. Es úgy lát­szik, hogy nem hiába. Harmadik ötéves tervük azt mutatja, hogy van elegen­dő tartalékuk. Például 1965-ig 36 Vo­kal akarják emelni a marhaállományt, 21 %-kal a tejtermelést, 12 %-kal a tojáshozamot, 30 %-kal a sertésállo­mányt és 31,5 %-kal az évelő takar­mányok mennyiségét. De ez még csak egy része annak a távlatnak, amely a szövetkezet előtt ált. Nagy érdeme van ebben a lendületben egy nem minden­napi problémának. A múlt év őszéig ugyanis, csak 192 tagja volt a szövet­kezetnek és 860 ha mezőgazdasági A tojóház, amely palotának is beillik nőm, hogy Bzincén vagyunk, a Nővé Mesto-i járás egyik községében. Ján H a r m ády agronómus és vezetőségi tag, jó növésű férfi, Ján C ho r v út­tal ül az irodában. De velük van Milan C h o r v át szakaszagronómus, Ján Kr ochvicka ellenőrző bizottsági tag és Pávol II árust iák, a bizott­ság elnöke is. Egy rakás papír és nyomtatvány van mindannyiuk előtt, adminisztratív ügyeket intéznek. Ezek­ből soha sincs hiány. A szövetkezet 1952-ben alakult és Az elmúlt hét végén nagy napra készülődtek a széplaki szövetkezete­­sek, az évzáró taggyűlésre. Az előző évi zárszámadáskor 76 tagja volt a szövetkezetnek és 330 hektár földje, ma már a tagok száma 247 új taggal gyarapodott és a szövetkezet már 1027 hektáron gazdálkodik. A várt napon Skral Péter és Petrus József új szövetkezeti tagok a mozihelyiség felé igyekeztek. Hisz nem kis dolog­ról lesz sző, mert az elmúlt év ered­ményeit és hibáit kell megvitatni. Ha eddig nem is volt nagy részük a közös munkában, de a közös jövő már rájuk is felelősséget ró. A beszámolóból kitűnt, hogy a szép eredmények mellett hiba is akad bő­ven. Elsősorban nagyobb gondot kell fordítaniuk a az állatok istállózására. Tavaly ugyanis a sertések egy része az egészségtelen környezetben elhul­lott. Emiatt kellett 50 darab sertést vásárolni. Dicséretes, hogy tavaly 60 sertésnél bevezették a száraz hizlalást, aminek eredményeként napi 80 dkg súlygya­rapodást értek el az eddigi 60 dkg­­mal szemben. Most már ez a feladat, hogy necsak 60 sertést hizlaljanak ezzel a módszerrel, hanem a többit is. Kedvező a szarvasmarhaállomány helyzete is. A tervezett 140 darab helyett most 166 darabot tartanak és ez a szám ebben az évben az össz­pontosítás következtében 450-re emel­kedik. így 100 hektárra 45 szarvas­­marha jut majd. Ez azonban nem minden. Meg kell javítani a tehenek tejelékenységét. ugyanis az elmúlt évben a tervezett 1700 liter helyett csak 1500-at fejtek ki. Ez abból adó­dott, hogy kevés kukoricát termeltek és emiatt sok jó takarmánytól eles­­tok \ pénzügyi terv teljesítése kedvező képet mutat. A bevétel tervét közel 200 000 koronával túlteljesítették. A hiba azonban az, hogy ezt nem a me­zőgazdasági termeléssel, hanem a melléktermékek eladásával érték el. Amellett, hogy a bevétel tervét túl­teljesítették, a munkaegységekre ter­vezett 20 koronát mégsem tudták ki­fizetni. A 10 korona kifizetése után az évzáró gyűlésen még 5 korona osz­talék jutott a tagoknak. A munka­egység csökkenésének legfőbb oka, hogy sertéseket és takarmányt kellett vásározik így a kiadási tervet 190 000 koronával lépték túl. De a javulásra mutat, hogy az új tagok belépése után máris hozzálát­tak az új istállók építéséhez. Épülő­félben van egy sertés-, egy marha- és egy növendékmarhaistálló. De ta­valy még vetőmagot is vásároltak. Ez is komoly hiba, mivel a vetőmagot maguknak kellett volna kitermelniük. A taggyűlés vitája nem volt a leg­élénkebb. Pedig akadt volna probléma elég. Lehetett volna beszélni a közös vagyon védelméről, hiszen mindenki tudta, hogy az őszi betakarításnál sok minden került a batyuba, kosárba. Talán, ha nem ismertetik a közgyű­lésen a falu fejlődési tervét — gon­dolván, ezt is megoldják egy suba alatt — többen szóltak hozzá a szö­vetkezet gazdálkodásához. így a vitá­­zók inkább a kultúrotthon, az iskola és a gyalogjáró építéséről beszéltek. Ez nem is lenne hiba, ha ugyanakkor foglalkoztak volna a szövetkezetben mutatkozó hiányosságokkal is. Vagy talán nem volt feltűnő, hogy az eddigi kukoricavetésterület 1961-ben sem bővül? Hisz a szaporodó állatállo­mánynak több takarmányra lesz szük­sége. Széplakon minden előfeltétel meg­van arra, hogy a szövetkezet a járás legjobbjai közé küzdje fel magát. Fiatal és tehetséges emberek állnak a szövetkezet élén. Gondolnak a jö­vőre is, ha nem is mindenben. Az oszthatatlan alapra 12 °/o-ot juttattak az egész pénzbevételből, a tartalék­­alapot pedig 20 000 koronával töltöt­ték fel. De gondolhattak volna a gaz­dálkodás hibáinak eltávolítására is, mert enélkül nincs fölemelkedés. NÉMETH JANOS széd községekben, Hrusovany-ban és Hrubá Stranán készülődnek a szövet­kezet megalakítására. Nagyon szeret­nének egyesülni a bzinceiekkel, akik nem is ellenzik ezt a házasságot. Az asztalosok munkacsoportja az udvaron készíti a borjúnevelóket Ismerik a nagyobb terület előnyeit, tudják, hogy ez által jobban ki lehet használni a gépeket, hatékonyabban lehet érvényesíteni a nagyüzemi gaz­dálkodás módszereit. Hát ezért foly­nak a nagy előkészületek ezért me­rültek el a tervezésbe a bzincei veze­tők. Nem akarnak lemaradni a kollek­­tivizációban. Harmády elvtárs ezt a törekvést röviden így jellemezte:- Pontot akarunk tenni falunk szövetkezetesítésének végére. S. J. A szarvasmarha­­tenyésztés gyorsabb fejlődéséért Ahol a szarvasmarhatenyész­tés magas fokon áll, jó a gaz­dálkodás. Ezt bizonyítja szö­vetkezeteink gazdálkodása is. Például a kassai járásban a györgyikei szövetkezet 100 hek­táronként 59,9, a rási EFSZ 60,9, az újpolhorai 61,2, az alsó­­mislyei 64,3 és a szalánchutai 69,9 darab marhát tenyészt. Ezek a szövetkezetek húsbe­adási tervüket évről évre túl­teljesítik és szép jövedelem jut a pénztáraikba. De ezen­felül sok és jó minőségű trá­gyát is termelnek, úgyhogy földjüket idejében és gyakran meg tudják trágyázni, tehát jobbak a hektárhozamok, több a takarmány, több a haszon és jobbak a feltételek a szövet­kezet további fejlődésére. Min­den szövetkezetben meg kell tehát fontolni a szarvasmarha­tenyésztés célszerű kiterjesz­tését. Ez azt jelenti, hogy az állományban megfelelő mennyi­ségű jó minőségű tehén, sok fejlett üszőborjú legyen, de ne hiányozzanak a fiatal bikák sem továbbtartásra, esetleg hiz­lalásra. A jól tejelő tehenek naponta sok koronát hoznak a közös pénztárba. így például Királynépén 100 hektár földre 20 tehén esik, Koksó-Baksán szintén 20, Bárcán 21,1, Benkön 21,7, Budaméren 22,6, Györgyi­kén 22,6, Gönyűn 23,1, Szalánc­­hután 23,4, Ráson 24,3 és Mud­­rovcén 26,3 tehenet tartanak a mezőgazdasági terület 100 hek­­táraként. Nincsenek is bajok ezekben a szövetkezetekben a tejbeadás tervének teljesítésé­vel, de az előlegek kifizetésé­vel sem. Fontos, hogy az állatállományt a saját nevelésből tudják sza­porítani, mert ez a leggazdasá­gosabb. Sok szövetkezetben a borjúnevelési arányszám elég magas, de sok az elhullás. Per­sze csak ott, ahol nem fordíta­nak kellő gondot a borjúneve­lésre. i Járásunkban a legszebb ered- , ményeket az elmúlt évben a , következő szövetkezetek érték , el. Rozgonyon 100 tehéntől 74 | borjút, Szalánchután 81 borjút, i Üjpolhorán 85 borjút, Benkőn i 79-et, Budaméren 82-t válasz- i tottak el. A legszebb eredmény / azonban Mudrovcén mutatko- i zott, ahol 83 borjút választottak i el és egyetlen elhullás sem { volt. ( A harmadik ötéves terv elő- i estéjén fontos, hogy minden i szövetkezet gondosan vizsgálja ( meg a szarvasmarhaállomány l helyzetét és sürgősen tegye i meg az állomány feljavítására l szükséges intézkedéseket. ( IVÄN SÁNDOR (Kassa) ( területe. De sokan voltak a kívül állók. Az ősszel 70 új tag jelentkezett 164 ha földdel, s ez évben újabb 82 belépőt várnak, akik 120 ha földet hoznak majd a közösbe. Nem kis gond ez, ha figyelembe vesszük, hogy az új tagok földjei aprók és rosszul müveitek. De a legnagyobb baj az, hogy kevés az istálló a „belé­pő" állatok számára. Ez újabb beruhá­zásokat jelent, tehát tervezni kell, és főképpen építeni. Van itt még más gorid is. A szom-Szebb is lehetne SzéplakOII ; Saját gépekkel kezdik a tavaszi munkát Az ipolyfödémesi szövetkezet vezetősége az év elején elhatározta, hogy az ipolyhidvégi traktorállomástől megvásárolja azokat a gépe­ket, amelyek szükségesek a szövetkezet földjeinek a megművelésé­hez. így került a szövetkezet tulajdonába 4 traktor, 3 aratógép, 2 vetögép, 1 silókombájn, 3 műtrágyaszóró és még több más mező­gazdasági gép. Sóla elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy amíg a szövet­kezetnek nincs gépszínje, a gépeket a csűrökben és fészerekben helyezték el. hogy védjék az időviszontagságai ellen. — Három fiatal — folytatja tovább az elnök —. Annus Sándor, Bodzsár Sándor és Antalicz József, valamint két idősebb elvtárs, Justin János és Petrezsil Mihály pedig máris traktorista tanfolyamra járnak Felsőszemerédre. Márciusban már mint traktoristák fognak a szövetkezetben dolgozni. Adorján Zoltán rapjon a göröngybe. Csekélység! — gondolná az ember. De ha elgondol­ni Márton Zoltán és Karol Sykora, a két kovács juk, hogy ez a „kis“ újítás kétszere­sére emeli a munkatermelékenységet, már nem is látszik olyan csekélység­nek. A kovácsmühelyben nagy fújtató éleszti a tüzet. Á kovácsok ekét és más szerszámokat javítanak. A har­­monogram szerint február végéig minden gépet ki kell javítani. A gépállomás néhány dolgozója nemrég fogadhatta a szovjet testvé­reket, a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából. Ezt pedig Mgy akarják megünnepelni, hogy 14 nappal meg­rövidítik a javítások határidejét. — Kiváló dolgozóink vannak — dicséri munkatársait Lehocky üzem­vezető. — Mondok egy példát. Amikor ezt a lánctalpast javítottuk — mutat rá a harmonogramra —, 300 órára terveztük a munkát. És mikor a motor már pufogott, csak 180 órát számol­tunk össze. A legjobb gépjavítók: Morhács András és Kelemen István. Ilyen emberek a losonci gépállomás „géporvosai“. Lelkiismeretesek és szorgalmasak. A tavasz nem éri őket váratlanul. S. Kasár Földműves _ I960, február 10, Bozó József újító A szovjet hétéves terv számadataiból súlyban) körülbelül 8 millió tonna volt, s 1953-hoz viszonyítva 2 100 009 tonnával, azaz 35 %-ka! növekedett. A hétéves terv/ irányszámai nagy súlyt fektetnek az állattenyésztés fejlesztésére. Az SZKP Központi Bi­zottsága a múlt év decemberében megtartott ülésén mérlegelte a szov­jet mezőgazdaságban az elmúlt öt év alatt elért fejlődés eredményeit. Két évvel ezelőtt a hústermelés (vágó-Az állattenyésztés növelésének jelentőségét különösen fokozza a kiváló kolhozok és szovhozok kezdeményezésére két évvel ezelőtt megindult or­szágos verseny, amelynek célja, hogy a szovjetország a legközelebbi évek­ben az egy lakosra eső hús- tej- és vajtermelésben utolérje az USA-t. A hétéves terv irányszámai szerint a hústermelés (vágósúlyban) az idén eléri a 16 millió tonnát, tehát a két év előttinek kétszeresére növekszik. Amíg pihen a főid A losonci traktorállomás udvarán |l élénk az élet. A föld most pihen, de az emberek már készülnek a termelö­­(I munkára, az udvar tele van különféle (I gépekkel, az ekéktől egészen a korn­ál bájnokig. A műhelyek előtt egyhan­­/I gúan zúgnak a megjavított traktorok (I motorjai. Befutás alatt vannak, i — Először a szövetkezeteknek el­­t adandó gépeket javítjuk ki — tájé- i koztat minket Ladislav Mahút elvtárs, # az állomás gépesítője, — aztán sorra r kerülnek a szövetkezetek gépei. t A műhelyekben olyan a zaj, hogy (• saját hangját sem hallhatja az ember. i Az ügyes szerelők olajfoltos munka­# ruhában forognak a „beteg“ gépek # körül. Olyanok, mint az orvosok, í csakhogy finom orvosi műszerek he­­l1 lyett acélkulcsokat, kalapácsokat és f csavarhúzókat forgatnak a kezükben, f A gyakorlott szem és fül egy-ket­­f tőre megtalálja a betegség okát. f Azok a csípős megjegyzések, hogy J a gépállomás csak kipucolja a gépet \ és átfesti, nem vonatokznak a loson­­f ciakra. A DT-ken kicserélik a lánc­­f talpakat, ha kell, az alvázat, motoro­­\ kát, tekercseket is, kijavítják a kor­­\ mányt és mindent, ami szükséges. \ — Éppen most kezdtük meg a bo-J ronatárcsák élesítésére szolgáló újítás \ alkalmazását — világosít fel Mahút \ elvtárs. \ A műhely sarkában olyan szikraeső J fogad, mint valami nagy csillagszóró. J Bozo eltvárs, az ügyes újító élesíti a \ tárcsát, hogy tavasszal jó mélyen ha-

Next

/
Thumbnails
Contents