Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-06 / 2. szám

Csehországi tapasztalatok A hosszú téli estéket a szövetkezet tagjai tanulásra használják fel. Fefv vételünk az egyik szövetkezeti klubban készült, ahol a jelenlevők a szarvasmarha bonctanával ismerkednek meg. Jól érzik magukat a tehenek a nyitott istállóban. KépUnk a Prága melletti Uhrinévtsi Állattenyésztési Kutatóintézet nyitott tehénistállóját mutatja be A legjobbakat az élvonalba! Még jobban használjuk ki a tartalékokat a mezőgazdaság továbbfejlesztésére telének felülvizsgálása, a kevésbé hasznos terményeknek hasznosabbak­kal való pótlása. Néhány számot említek. Nézzék meg, hogyan fest ez a valóságban. A kolhozok és szovhozok takarmány­­répát vetnek. Háromszáz mázsa hek­tárhozam esetében ez 5200 takar­mányegységet jelent. Ha azonban a takarmányrépát cukorrépával pótol­juk, már 9500 takarmányegységet nyerünk, tehát a kétszeresét. Még mindig nagy területeken ter­mesztenek zabot. S mivel fizet? Át­lagban 5-7 mázsa szemterméssel hek­táronként. A moszkvai területen tíz- és tízezer hektárt foglal el a zab. Miért vetnek zabot? Lovaknak. Pedig tudják, hogy a lovak most nem dol­goznak. A moszkvai terület kolhozai­ban úgylátszik a ló szent állat. (De­rültség a teremben.) Hogy értsük egymást, elvtársak, senkit sem ösztökélek arra, hogy ku­koricával pótolja a zabot. Kellő elő­készület szükséges ahhoz, hogy a ku­koricával nagy hozamokat érjenek el. Arról viszont meg vagyok győződve, hogy ez helyes. A kevéssé hasznos termények kukoricával való pótlása lehetővé teszi a takarmánytermelés lényeges növelését. Ésszerű lenne, ha a Moszkva téli ellátására szánt kései burgonya bi­zonyos mennyiségének termesztését áthelyeznék az orjoü. tulai, kurszki és más területekre. Ott jobbak a fel­tételek a burgonya őszi betakarításá­ra, mint Moszkva környékén, ahol rendszerint sok az őszi eső. Viszont Orjolban, Kurszkban és Tulában szá­razabb az ősz. Ezért előnyös 200 — 300 kilométer távolságból is Moszkvába szállítani 500-400 000 tonna burgo­nyát és felszabadítani a Moszkva kör­nyéki kolhozföldeket a kukorica ter­mesztésére. Ennek eredményeképpen növekszik a silótermelés, szaporodik a 100 hektár földre eső fejőstehenek száma. Mi most Tuiából és Orjolbói szállítjuk Moszkvába a tejet. Nem lenne-e jobb tej helyett burgonyát szállítani Orjolbói és közelebb vinni a tejet a fogyasztóhoz, azaz friss te­jet szállítani a Moszkva környéki kol­hozokból és szovhozokból? Itt ugyan­olyan földterületen helyesebben ki­használják az adott lehetőségeket. Nézzék Belorusziát. Mennyi burgo­nyát ültetnek ott? Több százezer hek­tárra. Azt mondják önökről, belorusz elvtársak, hogy nagyon szeretik a burgonyát. Am ne felejtsék el, hogy elődeik azért szerették a burgonyát, mert nem volt más ennivalójuk. Ha húst és tejet adnak valakinek, nem kér majd burgonyát tej és sonka he­lyett. Gondolják meg: lehet, hogy önöknek is megéri, hogy kukoricával pótolják a burgonya bizonyos részét. Kilencven mázsa burgonyát takaríta­nak be hektáronként. Honosítsák meg a kukoricát, s takarmányegységeik megsokszorozódnak. A szemet a ser­tések, levelét a marhák takarmányo­zására hasznosíthatják. Több sertés­húst, vajat és tejet fognak termelni. Ez pedig semmilyen további beruhá­zást nem vesz igénybe. Ez már meg­művelt föld, csak ésszerűen kell ki­használni. Figyelem: ez a szemes­termények és takarmánynövények forrásai bővítésének egyik fontos esz­köze v Erezzünk nagyobb felelősséget a ránk bízott ügyért, legyünk a tömegek harcos szervezői Elvtársak, ma fontos, hogy a munka kozzunk. A megművelt földeken ele­­minöségének kérdésével, a mezőgaz- gendő anyagi eszköz áll rendelkezé­­dasági színvonal fokozásával foglal- sünkre, van ott berendezés, technika. kitűnő emberek dolgoznak. Az állam sok gabonát kap az új földekről. En­nek ellenére ez az új föld még a felét sem adja annak, amit helyes gazdál­kodással nyerhetnénk. A mezőgazdaság nem kevésbé bo­nyolult ág, mint szocialista gazdasá­gunk más ágazatai, mint például az ipar. Egyes elvtársak azonban felü­letes mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeznek. Tudásukat a nagyap­juktól szerezték, s úgy érzik, hogy mindent tudnak, de a valóságban tu­dásuk csak annyiból áll, hogy meg tudják különböztetni a csalánt az egyéb növénytől. Ha gyerekkorukban mezítláb futkostak, akkor határozot­tan tudják, hogy mi a csalán. (De­rültség a teremben.) Ez a tudás azonban ma nem elég a kulturált gazdálkodáshoz. Éppen ezért, elvtársak, nekünk, azaz a párt­­szervezetek, szovjetek és mezőgaz­dasági szervek vezetőinek, magunk­nak kell törekednünk és másokat is serkentenünk erre. Az ördög soha­sem olyan fekete, amilyennek festik. A tudás olyasmi, ami kifizetődik. Nézzék meg, hogyan sajátítja el a tu­dást öntudatos ifjúságunk. Az ember beáll a termelésbe és bátran nyúl a könyvhöz, füzethez, tanul és gyorsan megismeri a rábízott munkát. így pél­dául I. N. Maiasenko leszerelt katona is újító pásztor lett. Hallották, milyen remekül vitázott a biológiai tudomá­nyok doktorával, és a vita a pásztor­nak adott igazat. Vagy nézzék Jaroszlav Csizs ser­téstenyésztőt. Nem tudott olyan so­kat és most sikerrel végzi tanulmá­nyait a középiskolában. Meggyőződé­sem, hogy Csizs elvtárs befejezi a kö­zépiskolát, középiskolai szakképzett­ségre tesz szert és talán főiskolai zootechnikai vagy más szakvégzett­sége is lesz. Hazánk minden feltételt megad a dolgozóknak, hogy tanulja­nak. Remek kádereink vannak, tehát Ismét lepergett egy esztendő az Idő homokóráján. A szövetkezeti irodák­ban a szokásosnál is élénkebb a mun­ka; kattognak a számológépek, soka­sodnak az asztalokon a teleírt papír­lapok. A könyvelők és vezetők most készítik az elmúlt év eredményeinek mérlegét, s a tagság érthető kíván­csisággal várja: vajon milyen gyü­mölcsöt érlelt az egész évi igyekezet. Amíg azonban a gazdálkodás mér­lege a taggyűlés színe elé kerül, el­telik még kis idő. Talán épp ezek a napok a legalkalmasabbak arra, hogy fontolóra vegyük a hibákat és eré­nyeket, s számot vessünk magunkkal, de tagtársaink munkájával Is. Hadd lássuk tisztán: ki mit végzett, hol tűnt ki, milyen képességekről tett ta­núságot, s munkájával mennyiben se­gítette elő a termelési sikereket. Kétségtelenül az lenne a helyes, ha a zárszámadási taggyűlésen nemcsak az elnökök, könyvelők és egyéb veze­tők adnának számot sáfárkodásukról, hanem ugyanezt maguk a tagok is megtennék. Szeretnék, ha mindnyá­jan emelt fővel elmondhatnák, hogy becsülettel gazdálkodtak, s még job­ban akarnak gazdálkodni az új esz­tendőben, amikor hatályba lépett az új begyűjtési rendszer és a mezőgaz­dasági termékek új ára, s amikor mindnyájan méltóképpen készülünk felszabadulásunk 15. évfordulójának megünneplésére. De miért is hangsúlyozzuk annak a fontosságát, hogy mindenki munkáját nemcsak nagyságában, hanem mély­ségében is fejleszteni kell mezőgaz­daságunkat; ne csak a vetésterületek bővítésének útján, hanem a jobb ag­rotechnika bevezetésének, a termés növelésének útján járjunk, töreked­jünk a nagyobb munkatermelékeny­ségre és a termelési önköltségek csökkentésére. A mi utunk: nem a vetésterület túlzott bővítésére épülő külterjes gazdálkodási forma, hanem a magas színvonalú belterjes gazdál­kodás, amely a legnagyobb mennyi­ségű terméket eredményezi hektá­ronként minden ráfordított munka­egység után. Már 1654-ben sürgettem a parla­gon heverő föld megművelését, és e téren ma sem szabad elernyednünk. Létfontosságú volt a parlagon heverő föld megművelése. Ám a föld fel­szántása és bevezetése még nem a legnehezebb feladat. Ha van technika, vetőmag és vannak emberek, termővé tehetjük a szűzföldeket. Most azon­ban nagyobb fába kell vágni a fej­szénket, s ez halaszthatatlan. Gazda­ságosan kell kihasználni a megművelt földet, emelni kell a mezőgazdaság színvonalát. Ez az egyedüli út arra, hogy a legkevesebb ráfordított mun­kával a jó minőségű termékek bőségét biztosítsuk. Elvtársak! Az utóbbi években nagy sikereket értünk el a mezőgazdaság fejlesztésében. Ám még sok komoly fogyatékossággal küszködünk. Itt, e plenáris ülésen bírálni szeretném a kazahsztáni elvtársakat. A Kazah SZSZK dolgozói a testvéri köztársa­ságok segítségével az utóbbi években nagy munkát fordítottak a parlagok megművelésére és a gabonatermelés növelésére. A köztársaság azonban korántsem használta ki lehetőségeit. Ezért szeretném, elvtársak, kazah­sztáni vezetők, beszédemben elmon­dani, azt, amiről szívesebben hallgat­tak. és rámutatni arra, hogyan vég­ződött köztársaságukban a gazdasági év. (Hruscsov elvtárs beszédének befejező részét következő szá­munkban közöljük.) tegyük mérlegre? Sok szövetkezeti dolgozó rendelkezik azzal a képesség­gel, hogy nagyobb munkaközösséget irányítson, de mégis félrehúzódik és kerüli a kiemelkedő felelősséggel járó munkakört. Aztán sok olyan fiatal dolgozó is akad majdnem minden szö­vetkezetben, aki jól megállná a helyét, ha a szövetkezet előbb iskolába vagy mezőgazdasági tanfolyamra küldené. Adjuk meg a lehetőséget ezeknek a fiataloknak, hogy tanulhassanak, gya­­rapíthassák tudásukat, s képességei­ket érvényesíthessék a közösség ja­vára. A közeledő évzáró taggyűlések egyik legfontosabb feladata, hogy megvá­lassza, illetőleg kiegészítse a vezető­séget. Ilyenkor joggal fölmerül a kér­dés: kit állítsunk az élvonalba? Erre a kérdésre kizárólag így válaszolha­tunk: a legjobbakat, a legtehetsége­sebbeket! Kapjanak helyet a vezető­ségben az iskola padjaiból most ki­kerülő fiatalok is, s ne tartsunk attól, hogy nincs elegendő tapasztalatuk. A rátermett fiatal dolgozók a kellő ta­pasztalatokat az idősebbek védőszár­nya alatt hamarosan megszerzik. Ne felejtsük el, hogy egyre igénye­sebb feladatokat kell megoldanunk. ■ a próbát csupán az a szövetkezet áll­hatja ki, amely képzett, jó szervező­­képességgel rendelkező dolgozókat állít az élvonalba. Kizárólag a jól fel­készült dolgozók vezetésével remél­hetjük szövetkezetünk további virág­zását. Talán nincs is olyan szövetke­zet, amely ne találna a saját soraiban vezetésre alkalmas embereket, de ahol netán mégis hiányoznának a fel­készült, képzett dolgozók, vonjuk ba a munkába azokat a szakembereket is, akik ez idő szerint még nem tag­jai a szövetkezetnek. 5ajnos, olyan szövetkezetekről is tudunk, ahol a vezetőséget nem a legjobhakból állítják össze, hanem a sógorság-komaság alapján. Ez ellen a tagság méltán lázadozik, de rend­szerint csak titokban, s a taggyűlésen fejbólintással jóváhagyja az önjelöl­tek megválasztását. Ennek az áldat­lan helyzetnek meg kell szűnnie! Min­denki alaposan fontolja meg, hogy kire szavaz, mert a rokoni és családi kapcsolatokra felépített vezetőség föltétlenül kátyúba juttatja a szövet­kezet szekerét. Ezekre hívjuk föl a szövetkezeti dolgozók figyelmét a küszöbön álló évzáró taggyűlések előtt, mert jobb gazdálkodási eredményeket, termelési sikereket csupán az a szövetkezet várhat, amely szakképzett, minden jóért lelkesedő és felelősségtudattal áthatott dolgozókat állít az élre. Kisgéresi fiatalokról A kisgéresi fiatalok 50 °/o-a a szö­vetkezetben dolgozik. Munkájuk ered­ményéről beszél az a tény, hogy az elmúlt évben két istállót építettek fel. Mindamellett segédkeztek a tavaszi, nyári és az őszi mezőgazda­­sági munkálatokban is. Kovács István fiatal traktoros pedig az őszi mély­szántásból vette ki derekasan a ré­szét. Munka után szórakoznak is. Hege­dűs Árpád tanító vezetésével színda­rabot tanulnak. Kovács Erzsébet pe­dig a tánccsoportot készíti elő a já­rási versenyre. Az elmúlt évben is a második helyen végeztek. Radi Bertalan (Kisgéres) _______Földműves 3 I960, január 6. LOUNYBAN A Lounyl Állami Gazdaság megte­kintésekor a tanulmányi kirándulás részvevői megismerkedtek 1000 ser­tés kombinált hizlalásának tökéletes gépesítésével. A láncos takarmány­­szállító a két vagon befogadóképes­ségű takarmánytárolóból az önete­tőkbe szállítja az elkészített takar­mánykeveréket. Egy-egy rekeszben 150 sertés fér el. A rekeszekben elhe­lyezett eltolható elektromos fűtőtes­tek úgy állíthatók be, hogy a serté­seknek csupán fekvésre legyen mele­gebb helyük. Az ürüléket önműködő lapát távolítja el. Anton Sedivy ser­tésgondozó mind az 1000 sertést há­rom óra alatt eteti meg, s egyúttal a sertésőlat ki is tisztítja. Az emlí­tett nagyhizlalda további előnye, hogy az önműködő etetők segítségével a sertések pépes, kásás takarmányok­kal is etethetik. E nagyhizlaldában a gépesítést igen ötletesen oldották meg. Mind az első (száraz hizlalás), mind a második hizlaiási módszer alkalmazásával nagy munkatermelé­kenységet érnek el. Az uhfinévesi és a Prága melletti fepyi mezőgazdasági kutatóintézetek nyitott tehénistállóinak megtekinté­sekor tanulmányi utunk részvevőinek alkalmunk nyílt kicserélni tapaszta­lataikat a csehországi állattenyész­tőkkel. Állami gazdaságaink zootechnikusai és g Jpesltői a Csehországban tett tanulmányi kőrútról sok értékes ta­pasztalattal és új ismerettel gazdagon tértek haza. Most már csak rajtuk múlik, hogy ezeket a tapasztalatokat a legszélesebb mértékben ki is hasz­nálják. j Jón Vydareny (Fordította: Sr) (A szerző felvételei. ÍJT Jfv-CUC IS. EíUUtül SÜUVCtRWflUCH a sertések teljesen gépesített hizla­lását vezették be. A KPSK-1000 jel­zésű takarmányautomatával egyetlen ember 1000 sertést tud ellátni. Ezt az automatát, amelyet a dobruskai Kovovyroba gyárt, sokoldalúan lehet felhasználni. Alkalmas a burgonya mosására is. Az elektromos párolón előkészített burgonyát összezúzza, vegyíti a takarmánykeveréket, fel­szeleteli a takarmányrépát, az elké­szített takarmányt az etetőkbe szál­lítja és egyúttal adagolja is. Ez az automata .jól felhasználható a kombi­nált sertéshizlaldákban, az előhizla­­lásnál, valamint az anyakocák és a szopómalacok közös elhelyezésénél. Kezelése egészen egyszerű, úgyhogy minden nehészég nélkül egy asszony is kiszolgálhatja. Az említett hizlal­dában, ahol ez a gép dolgozik, napi átlagban 62 dkg-os súlygyarapodást érnek el a sertések. A múlt év decemberének közepén Szlovákia állami gazdaságainak zoo­technikusai és gépkezelői tanulmányi látogatást tettek egyes csehországi állami gazdaságokban és kutatóinté­zetekben. * Első utunk a Csehszlovák Mezőgaz­daságtudományi Akadémia Kostelec nad Orlice-i sertéshizlalási kísérleti intézetébe vezetett. Ebben az inté­zetben 20 tudományos dolgozó a ser­téstenyésztés kérdéseivel foglalkozik, valamint a sertés-, szarvasmarha- és baromfifajták keresztezésével Össze­függő feladatok megoldásán fárado­zik. Mivel az intézet munkatermeibe tilos a belépés, meg kellett eléged­nünk az elméleti magyarázattal. SZOLOMITBÖL ÉPÍTETT TEHÉNISTÁLLÖ Következő megállónk a Hradec Králové-i Állami Gazdaság cernilovi részlege volt. Az 1959-es évben itt egy 93 férőhelyes, szolomitból épített tehénistállót fejez­tek be. Az istálló kívülről semmiben sem különbözik a más anyagokból épített istállóktól. A kőből vagy fából épített tehénistál­lóban sokkal hide­gebb és nedvesebb a levegő, mint a •zolomitból épített Istállóban. — A szolomitlemezek' ugyanis nagyszerű hőszigetelők. Az Istálló aránylag elég alacsony, de levegős, meleg és vil ígos. Közepén utacska vezet, ame­ly: .1 a traktor- vagy a fogatvontatású kocsi haladhat a takarmánnyal. A kocsi oldalfalának leengedése után a takarmány könnyen beszórható az Utacska két oldalán levő vályúkba. Az istállóban felgyülemlett trágyát egyszerű trágyaösszehúzóval távolít­­ják el. Mivel a tehenek fejése villa­mos fejőgépekkel történik, öt asszony napi három óra alatt végzi el a tehe­nek gondozását és ellátását. Az említett istálló 325 000 koronás költséggel épült fel. Egy tehén istál­­lózási költsége tehát 3493 koronába kerül, ami majdnem 50 százalékkal olcsóbb, mint ha kőből építik a tehén­istállót. A KPSK-1000 TAKARMÁNY­­AUTOMATA \ Tanulmányi csoportunk ellátogatott a Hradec Králové-i járás predméricei A Hradec Králove-1 AlIamiGazdasag cernilovi részlégén a szolomltlemezekből épült Istállót láthatják. A trágya­­takarítóval kihordott trágyát szállító szalag továbbítja a kocsikra

Next

/
Thumbnails
Contents