Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-06 / 2. szám
Csehországi tapasztalatok A hosszú téli estéket a szövetkezet tagjai tanulásra használják fel. Fefv vételünk az egyik szövetkezeti klubban készült, ahol a jelenlevők a szarvasmarha bonctanával ismerkednek meg. Jól érzik magukat a tehenek a nyitott istállóban. KépUnk a Prága melletti Uhrinévtsi Állattenyésztési Kutatóintézet nyitott tehénistállóját mutatja be A legjobbakat az élvonalba! Még jobban használjuk ki a tartalékokat a mezőgazdaság továbbfejlesztésére telének felülvizsgálása, a kevésbé hasznos terményeknek hasznosabbakkal való pótlása. Néhány számot említek. Nézzék meg, hogyan fest ez a valóságban. A kolhozok és szovhozok takarmányrépát vetnek. Háromszáz mázsa hektárhozam esetében ez 5200 takarmányegységet jelent. Ha azonban a takarmányrépát cukorrépával pótoljuk, már 9500 takarmányegységet nyerünk, tehát a kétszeresét. Még mindig nagy területeken termesztenek zabot. S mivel fizet? Átlagban 5-7 mázsa szemterméssel hektáronként. A moszkvai területen tíz- és tízezer hektárt foglal el a zab. Miért vetnek zabot? Lovaknak. Pedig tudják, hogy a lovak most nem dolgoznak. A moszkvai terület kolhozaiban úgylátszik a ló szent állat. (Derültség a teremben.) Hogy értsük egymást, elvtársak, senkit sem ösztökélek arra, hogy kukoricával pótolja a zabot. Kellő előkészület szükséges ahhoz, hogy a kukoricával nagy hozamokat érjenek el. Arról viszont meg vagyok győződve, hogy ez helyes. A kevéssé hasznos termények kukoricával való pótlása lehetővé teszi a takarmánytermelés lényeges növelését. Ésszerű lenne, ha a Moszkva téli ellátására szánt kései burgonya bizonyos mennyiségének termesztését áthelyeznék az orjoü. tulai, kurszki és más területekre. Ott jobbak a feltételek a burgonya őszi betakarítására, mint Moszkva környékén, ahol rendszerint sok az őszi eső. Viszont Orjolban, Kurszkban és Tulában szárazabb az ősz. Ezért előnyös 200 — 300 kilométer távolságból is Moszkvába szállítani 500-400 000 tonna burgonyát és felszabadítani a Moszkva környéki kolhozföldeket a kukorica termesztésére. Ennek eredményeképpen növekszik a silótermelés, szaporodik a 100 hektár földre eső fejőstehenek száma. Mi most Tuiából és Orjolbói szállítjuk Moszkvába a tejet. Nem lenne-e jobb tej helyett burgonyát szállítani Orjolbói és közelebb vinni a tejet a fogyasztóhoz, azaz friss tejet szállítani a Moszkva környéki kolhozokból és szovhozokból? Itt ugyanolyan földterületen helyesebben kihasználják az adott lehetőségeket. Nézzék Belorusziát. Mennyi burgonyát ültetnek ott? Több százezer hektárra. Azt mondják önökről, belorusz elvtársak, hogy nagyon szeretik a burgonyát. Am ne felejtsék el, hogy elődeik azért szerették a burgonyát, mert nem volt más ennivalójuk. Ha húst és tejet adnak valakinek, nem kér majd burgonyát tej és sonka helyett. Gondolják meg: lehet, hogy önöknek is megéri, hogy kukoricával pótolják a burgonya bizonyos részét. Kilencven mázsa burgonyát takarítanak be hektáronként. Honosítsák meg a kukoricát, s takarmányegységeik megsokszorozódnak. A szemet a sertések, levelét a marhák takarmányozására hasznosíthatják. Több sertéshúst, vajat és tejet fognak termelni. Ez pedig semmilyen további beruházást nem vesz igénybe. Ez már megművelt föld, csak ésszerűen kell kihasználni. Figyelem: ez a szemestermények és takarmánynövények forrásai bővítésének egyik fontos eszköze v Erezzünk nagyobb felelősséget a ránk bízott ügyért, legyünk a tömegek harcos szervezői Elvtársak, ma fontos, hogy a munka kozzunk. A megművelt földeken eleminöségének kérdésével, a mezőgaz- gendő anyagi eszköz áll rendelkezédasági színvonal fokozásával foglal- sünkre, van ott berendezés, technika. kitűnő emberek dolgoznak. Az állam sok gabonát kap az új földekről. Ennek ellenére ez az új föld még a felét sem adja annak, amit helyes gazdálkodással nyerhetnénk. A mezőgazdaság nem kevésbé bonyolult ág, mint szocialista gazdaságunk más ágazatai, mint például az ipar. Egyes elvtársak azonban felületes mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeznek. Tudásukat a nagyapjuktól szerezték, s úgy érzik, hogy mindent tudnak, de a valóságban tudásuk csak annyiból áll, hogy meg tudják különböztetni a csalánt az egyéb növénytől. Ha gyerekkorukban mezítláb futkostak, akkor határozottan tudják, hogy mi a csalán. (Derültség a teremben.) Ez a tudás azonban ma nem elég a kulturált gazdálkodáshoz. Éppen ezért, elvtársak, nekünk, azaz a pártszervezetek, szovjetek és mezőgazdasági szervek vezetőinek, magunknak kell törekednünk és másokat is serkentenünk erre. Az ördög sohasem olyan fekete, amilyennek festik. A tudás olyasmi, ami kifizetődik. Nézzék meg, hogyan sajátítja el a tudást öntudatos ifjúságunk. Az ember beáll a termelésbe és bátran nyúl a könyvhöz, füzethez, tanul és gyorsan megismeri a rábízott munkát. így például I. N. Maiasenko leszerelt katona is újító pásztor lett. Hallották, milyen remekül vitázott a biológiai tudományok doktorával, és a vita a pásztornak adott igazat. Vagy nézzék Jaroszlav Csizs sertéstenyésztőt. Nem tudott olyan sokat és most sikerrel végzi tanulmányait a középiskolában. Meggyőződésem, hogy Csizs elvtárs befejezi a középiskolát, középiskolai szakképzettségre tesz szert és talán főiskolai zootechnikai vagy más szakvégzettsége is lesz. Hazánk minden feltételt megad a dolgozóknak, hogy tanuljanak. Remek kádereink vannak, tehát Ismét lepergett egy esztendő az Idő homokóráján. A szövetkezeti irodákban a szokásosnál is élénkebb a munka; kattognak a számológépek, sokasodnak az asztalokon a teleírt papírlapok. A könyvelők és vezetők most készítik az elmúlt év eredményeinek mérlegét, s a tagság érthető kíváncsisággal várja: vajon milyen gyümölcsöt érlelt az egész évi igyekezet. Amíg azonban a gazdálkodás mérlege a taggyűlés színe elé kerül, eltelik még kis idő. Talán épp ezek a napok a legalkalmasabbak arra, hogy fontolóra vegyük a hibákat és erényeket, s számot vessünk magunkkal, de tagtársaink munkájával Is. Hadd lássuk tisztán: ki mit végzett, hol tűnt ki, milyen képességekről tett tanúságot, s munkájával mennyiben segítette elő a termelési sikereket. Kétségtelenül az lenne a helyes, ha a zárszámadási taggyűlésen nemcsak az elnökök, könyvelők és egyéb vezetők adnának számot sáfárkodásukról, hanem ugyanezt maguk a tagok is megtennék. Szeretnék, ha mindnyájan emelt fővel elmondhatnák, hogy becsülettel gazdálkodtak, s még jobban akarnak gazdálkodni az új esztendőben, amikor hatályba lépett az új begyűjtési rendszer és a mezőgazdasági termékek új ára, s amikor mindnyájan méltóképpen készülünk felszabadulásunk 15. évfordulójának megünneplésére. De miért is hangsúlyozzuk annak a fontosságát, hogy mindenki munkáját nemcsak nagyságában, hanem mélységében is fejleszteni kell mezőgazdaságunkat; ne csak a vetésterületek bővítésének útján, hanem a jobb agrotechnika bevezetésének, a termés növelésének útján járjunk, törekedjünk a nagyobb munkatermelékenységre és a termelési önköltségek csökkentésére. A mi utunk: nem a vetésterület túlzott bővítésére épülő külterjes gazdálkodási forma, hanem a magas színvonalú belterjes gazdálkodás, amely a legnagyobb mennyiségű terméket eredményezi hektáronként minden ráfordított munkaegység után. Már 1654-ben sürgettem a parlagon heverő föld megművelését, és e téren ma sem szabad elernyednünk. Létfontosságú volt a parlagon heverő föld megművelése. Ám a föld felszántása és bevezetése még nem a legnehezebb feladat. Ha van technika, vetőmag és vannak emberek, termővé tehetjük a szűzföldeket. Most azonban nagyobb fába kell vágni a fejszénket, s ez halaszthatatlan. Gazdaságosan kell kihasználni a megművelt földet, emelni kell a mezőgazdaság színvonalát. Ez az egyedüli út arra, hogy a legkevesebb ráfordított munkával a jó minőségű termékek bőségét biztosítsuk. Elvtársak! Az utóbbi években nagy sikereket értünk el a mezőgazdaság fejlesztésében. Ám még sok komoly fogyatékossággal küszködünk. Itt, e plenáris ülésen bírálni szeretném a kazahsztáni elvtársakat. A Kazah SZSZK dolgozói a testvéri köztársaságok segítségével az utóbbi években nagy munkát fordítottak a parlagok megművelésére és a gabonatermelés növelésére. A köztársaság azonban korántsem használta ki lehetőségeit. Ezért szeretném, elvtársak, kazahsztáni vezetők, beszédemben elmondani, azt, amiről szívesebben hallgattak. és rámutatni arra, hogyan végződött köztársaságukban a gazdasági év. (Hruscsov elvtárs beszédének befejező részét következő számunkban közöljük.) tegyük mérlegre? Sok szövetkezeti dolgozó rendelkezik azzal a képességgel, hogy nagyobb munkaközösséget irányítson, de mégis félrehúzódik és kerüli a kiemelkedő felelősséggel járó munkakört. Aztán sok olyan fiatal dolgozó is akad majdnem minden szövetkezetben, aki jól megállná a helyét, ha a szövetkezet előbb iskolába vagy mezőgazdasági tanfolyamra küldené. Adjuk meg a lehetőséget ezeknek a fiataloknak, hogy tanulhassanak, gyarapíthassák tudásukat, s képességeiket érvényesíthessék a közösség javára. A közeledő évzáró taggyűlések egyik legfontosabb feladata, hogy megválassza, illetőleg kiegészítse a vezetőséget. Ilyenkor joggal fölmerül a kérdés: kit állítsunk az élvonalba? Erre a kérdésre kizárólag így válaszolhatunk: a legjobbakat, a legtehetségesebbeket! Kapjanak helyet a vezetőségben az iskola padjaiból most kikerülő fiatalok is, s ne tartsunk attól, hogy nincs elegendő tapasztalatuk. A rátermett fiatal dolgozók a kellő tapasztalatokat az idősebbek védőszárnya alatt hamarosan megszerzik. Ne felejtsük el, hogy egyre igényesebb feladatokat kell megoldanunk. ■ a próbát csupán az a szövetkezet állhatja ki, amely képzett, jó szervezőképességgel rendelkező dolgozókat állít az élvonalba. Kizárólag a jól felkészült dolgozók vezetésével remélhetjük szövetkezetünk további virágzását. Talán nincs is olyan szövetkezet, amely ne találna a saját soraiban vezetésre alkalmas embereket, de ahol netán mégis hiányoznának a felkészült, képzett dolgozók, vonjuk ba a munkába azokat a szakembereket is, akik ez idő szerint még nem tagjai a szövetkezetnek. 5ajnos, olyan szövetkezetekről is tudunk, ahol a vezetőséget nem a legjobhakból állítják össze, hanem a sógorság-komaság alapján. Ez ellen a tagság méltán lázadozik, de rendszerint csak titokban, s a taggyűlésen fejbólintással jóváhagyja az önjelöltek megválasztását. Ennek az áldatlan helyzetnek meg kell szűnnie! Mindenki alaposan fontolja meg, hogy kire szavaz, mert a rokoni és családi kapcsolatokra felépített vezetőség föltétlenül kátyúba juttatja a szövetkezet szekerét. Ezekre hívjuk föl a szövetkezeti dolgozók figyelmét a küszöbön álló évzáró taggyűlések előtt, mert jobb gazdálkodási eredményeket, termelési sikereket csupán az a szövetkezet várhat, amely szakképzett, minden jóért lelkesedő és felelősségtudattal áthatott dolgozókat állít az élre. Kisgéresi fiatalokról A kisgéresi fiatalok 50 °/o-a a szövetkezetben dolgozik. Munkájuk eredményéről beszél az a tény, hogy az elmúlt évben két istállót építettek fel. Mindamellett segédkeztek a tavaszi, nyári és az őszi mezőgazdasági munkálatokban is. Kovács István fiatal traktoros pedig az őszi mélyszántásból vette ki derekasan a részét. Munka után szórakoznak is. Hegedűs Árpád tanító vezetésével színdarabot tanulnak. Kovács Erzsébet pedig a tánccsoportot készíti elő a járási versenyre. Az elmúlt évben is a második helyen végeztek. Radi Bertalan (Kisgéres) _______Földműves 3 I960, január 6. LOUNYBAN A Lounyl Állami Gazdaság megtekintésekor a tanulmányi kirándulás részvevői megismerkedtek 1000 sertés kombinált hizlalásának tökéletes gépesítésével. A láncos takarmányszállító a két vagon befogadóképességű takarmánytárolóból az önetetőkbe szállítja az elkészített takarmánykeveréket. Egy-egy rekeszben 150 sertés fér el. A rekeszekben elhelyezett eltolható elektromos fűtőtestek úgy állíthatók be, hogy a sertéseknek csupán fekvésre legyen melegebb helyük. Az ürüléket önműködő lapát távolítja el. Anton Sedivy sertésgondozó mind az 1000 sertést három óra alatt eteti meg, s egyúttal a sertésőlat ki is tisztítja. Az említett nagyhizlalda további előnye, hogy az önműködő etetők segítségével a sertések pépes, kásás takarmányokkal is etethetik. E nagyhizlaldában a gépesítést igen ötletesen oldották meg. Mind az első (száraz hizlalás), mind a második hizlaiási módszer alkalmazásával nagy munkatermelékenységet érnek el. Az uhfinévesi és a Prága melletti fepyi mezőgazdasági kutatóintézetek nyitott tehénistállóinak megtekintésekor tanulmányi utunk részvevőinek alkalmunk nyílt kicserélni tapasztalataikat a csehországi állattenyésztőkkel. Állami gazdaságaink zootechnikusai és g Jpesltői a Csehországban tett tanulmányi kőrútról sok értékes tapasztalattal és új ismerettel gazdagon tértek haza. Most már csak rajtuk múlik, hogy ezeket a tapasztalatokat a legszélesebb mértékben ki is használják. j Jón Vydareny (Fordította: Sr) (A szerző felvételei. ÍJT Jfv-CUC IS. EíUUtül SÜUVCtRWflUCH a sertések teljesen gépesített hizlalását vezették be. A KPSK-1000 jelzésű takarmányautomatával egyetlen ember 1000 sertést tud ellátni. Ezt az automatát, amelyet a dobruskai Kovovyroba gyárt, sokoldalúan lehet felhasználni. Alkalmas a burgonya mosására is. Az elektromos párolón előkészített burgonyát összezúzza, vegyíti a takarmánykeveréket, felszeleteli a takarmányrépát, az elkészített takarmányt az etetőkbe szállítja és egyúttal adagolja is. Ez az automata .jól felhasználható a kombinált sertéshizlaldákban, az előhizlalásnál, valamint az anyakocák és a szopómalacok közös elhelyezésénél. Kezelése egészen egyszerű, úgyhogy minden nehészég nélkül egy asszony is kiszolgálhatja. Az említett hizlaldában, ahol ez a gép dolgozik, napi átlagban 62 dkg-os súlygyarapodást érnek el a sertések. A múlt év decemberének közepén Szlovákia állami gazdaságainak zootechnikusai és gépkezelői tanulmányi látogatást tettek egyes csehországi állami gazdaságokban és kutatóintézetekben. * Első utunk a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia Kostelec nad Orlice-i sertéshizlalási kísérleti intézetébe vezetett. Ebben az intézetben 20 tudományos dolgozó a sertéstenyésztés kérdéseivel foglalkozik, valamint a sertés-, szarvasmarha- és baromfifajták keresztezésével Összefüggő feladatok megoldásán fáradozik. Mivel az intézet munkatermeibe tilos a belépés, meg kellett elégednünk az elméleti magyarázattal. SZOLOMITBÖL ÉPÍTETT TEHÉNISTÁLLÖ Következő megállónk a Hradec Králové-i Állami Gazdaság cernilovi részlege volt. Az 1959-es évben itt egy 93 férőhelyes, szolomitból épített tehénistállót fejeztek be. Az istálló kívülről semmiben sem különbözik a más anyagokból épített istállóktól. A kőből vagy fából épített tehénistállóban sokkal hidegebb és nedvesebb a levegő, mint a •zolomitból épített Istállóban. — A szolomitlemezek' ugyanis nagyszerű hőszigetelők. Az Istálló aránylag elég alacsony, de levegős, meleg és vil ígos. Közepén utacska vezet, amely: .1 a traktor- vagy a fogatvontatású kocsi haladhat a takarmánnyal. A kocsi oldalfalának leengedése után a takarmány könnyen beszórható az Utacska két oldalán levő vályúkba. Az istállóban felgyülemlett trágyát egyszerű trágyaösszehúzóval távolítják el. Mivel a tehenek fejése villamos fejőgépekkel történik, öt asszony napi három óra alatt végzi el a tehenek gondozását és ellátását. Az említett istálló 325 000 koronás költséggel épült fel. Egy tehén istállózási költsége tehát 3493 koronába kerül, ami majdnem 50 százalékkal olcsóbb, mint ha kőből építik a tehénistállót. A KPSK-1000 TAKARMÁNYAUTOMATA \ Tanulmányi csoportunk ellátogatott a Hradec Králové-i járás predméricei A Hradec Králove-1 AlIamiGazdasag cernilovi részlégén a szolomltlemezekből épült Istállót láthatják. A trágyatakarítóval kihordott trágyát szállító szalag továbbítja a kocsikra
