Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-10 / 12. szám
A szocialista faluért Ünnepel a szenei szövetkezet Ülésezett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó-bizottsága A Varsói Szerződés harmadik cikkelye értelmében a szerződés tagállamainak politikai tanácskozó-bizottsága február 4-én Moszkvában értekezletet tartott. Az értekezleten részt vettek: az Albán Népköztársaság küldöttsége Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt KB első titkárának vezetésével, a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára vezetésével, a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége, amelynek tagjai Antonín Novotny, a CSKP első titkára, Viliam Siroky miniszterelnök, Otakar Simúnek miniszterelnökhelyettes, Václav David külügyminiszter, Bohumil Lomsky nemzetvédelmi miniszter és Richard Dvorák, a Csehszlovák Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára vezetésével, a Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével, az NDK küldöttsége Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára vezetésével, a Román Népköztársaság küldöttsége Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt KB első titkára vezetésével, és a Szovjetunió küldöttsége, amelynek tagjai Ny. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, A. A. Gromiko külügyminiszter és R. J. Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere voltak. Novotny-a CSKP KB-első titkára és V. Siroky miniszterelnök aláírják a deklarációt először kezdenek kialakulni olyan kapcsolatok, amelyek békeidőben normálisnak tekinthetők, észrevehetően enyhült a feszültség és megnyílt a kölcsönös bizalom megszilárdításának útja. A világ jelenleg olyan időszakba lépett, amelyben tárgyalásokat folytatnak a legfontosabb vitás nemzetközi kérdések megoldásáról, a tartós béke biztosítása érdekében. A hidegháború hívei beismerik vereségüket. A nemzetközi helyzet javulásának okai azok a fontos változások, amelyek az utóbbi esztendők során a világon az erők viszonyában bekövetkeztek. Ezeket az éveket a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország gazdasági erejének rohamos gyarapodása és ez államok további összefogása jellemezte. Ezekben az években a Szovjetunió nagy sikereket ért el a tudomány és a technika területén. Az elmúlt éveket a szocialista tábor országainak növekvő aktivitása jellemezte a béke megszilárdítására, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika békeszerető országai nemzetközi jelentőségének további növekedése, amelyek megszabadultak gyarmati függőségüktől. Az erők viszonya tehát egyre inkább azok javára változik, akik véget akarnak vetni a rakéta-, atom- és más fegyverkezési versenynek, a hidegháborúnak és biztosítani akarják valamennyi állam békés együttélését. Olyan helyzet állt elő, amikor bármely támadó állam mindennemű kísérlete, hogy fegyverrel oldja meg a vitás nemzetközi kérdéseket és háborút akarna kirobbantani, a békebontó azonnali és teljes vereségére vezetne. A nemzetközi helyzet javulása az országok közti kapcsolatok számos szakaszán már most is megnyilvánul. 1959 végén 12 állam fontos egyezményt kötött az Antarktisz békés kihasználására. Hasznos az a döntés is, amely szerint megalakították az ENSZ állandó bizottságát a világűr békés felhasználására. Az értekezlet résztvevői ugyanakkor megállapítják, hogy a nyugati országokban bizonyos befolyásos erők konokul folytatják a béke megszilárdítása ellen irányuló tevékenységüket. Vagy olyan körökről van szó, amelyek a fegyvergyártásban anyagileg érdekeltek, vagy pedig olyan pofordítanak a nyugat-németországi Bundeswehrre, amelynek egykori hitlerista tábornokok és tisztek parancsolnak. A Bundeswehrt rakétafegyverekkel szerelték fel. De a hidegháború híveinek semmiféle kísérletei sem változtathatnak azon a tényen, hogy a békés együttélés szükségességének tudata manapság egyre döntőbb tényezővé válik a nemzetközi kapcsolatok további fejlődésében. A nemzetközi erőviszonyok megoszlása biztosítja a békeszerető államok fölényét, s a béke erői jelentősen túlszárnyalják a háború híveinek erejét. Ez kedvező feltételeket teremt ama célok eléréséhez, amelyekért következetesen és kitartóan küzdenek a Varsói Szerződés tagállamai: a nemzetközi feszültség enyhüléséért és a baráti együttműködés fejlesztéséért valamennyi ország között. Ez a magyarázata, hogy az a javaslat, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő a leszerelésre az ENSZ-ben, nagy hatást gyakorolt a népekre. Fontos tény, hogy az ENSZ közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta az általános és teljes leszerelés gondolatát, és ezt a döntést olyan határozati javaslat alapján hozták, amelyet közösen dolgozott ki két olyan állam, mint a Szovjetunió és az USA. A Varsó Szerződés tagállamai megállapítják azt a pozitív tényt is, hogy már hosszabb ideje a világ egyetlen pontján sem robbant atom- és hidrogénbomba. Ennek ellenére még nem jött létre nemzetközi egyezmény a kísérletek tilalmáról. A népek elvárják, hogy a kísérleteket egyszer s mindenkorra beszüntessék. A szovjet kormány döntése," hogy nem végez újabb atomkísérleteket, ha a nyugati hatalmak sem kezdik meg újra a kísérleti robbantásokat, kedvező feltételeket biztosít ahhoz, hogy tető alá hozzák az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről szóló szerződést. Az értekezlet résztvevői részletes eszmecserét folytattak a német kérdésről. A Varsói Szerződés szervezetében képviselt államok éppen elég közvetlen tapasztalatot szereztek arról, mit jelent a népek számára a német agresszivitás. Ezeknek az államoknak közös érdekük, hogy a militarizmus soha többé ne fenyegesse Némelors/ág szomszédainak biztonságát és az egész világ békéjét, s ezért határozottan szorgalmazzák a békeszerződés aláírását Németországgal. A második világháború csökevényeinek felszámolása és a békeszerződés megkötése szükséges egész Németország békés fejlődésének és annak érdekében, hogy a népek biztosak legyenek efelől: szilárd gátak létesültek, amelyek lehetetlenné teszik Európában egy új háború kitörését. A Német Demokratikus Köztársaság kész bármikor tárgyalásokat kezdeni és megkötni a békeszerződést, a másik német állam, a Német Szövetségi Köztársaság azonban meghiúsítja e szerződés megkötését. Természetellenes helyzet állt elő, amelyhez foghatót nem találunk, hisz a békeszerződés megkötéséről olyan állam mond le, amely 15 évvel ezelőtt feltétel nélkül kapitulált. A Német Szövetségi Köztársaság politikája arra irányul, hogy gátolja a nagyhatalmak sikeres tárgyalásait és a megoldatlan nemzetközi kérdések tisztázását. Kísérletek történnek még azoknak az eredményeknek a meghiúsítására is, amelyeket a tárgyalások során már elértek; ilyen például a tárgyalófelek nézeteinek közeledése bizonyos kérdésekben az 1959-es genfi külügyminiszteri értekezleten. Az NSZK kormánya ezt azért teszi, mert a békeszerződés szentesítené a háború után előállt helyzetet, tehát a német államhatárokat is. Ezt azonban az NSZK kormánya ellenzi. Csak egy következtetésre juthatunk: az NSZK kormánya arra számít, hogy alkalmas pillanat következhetik be azoknak a határoknak a megváltoztatására, amelyeket Európában a fasiszta Németország veresége következtében vontak meg. Ez azonban új háború kirobbantására irányuló-törekvést jelent, minthogy azoknak az államoknak, amelyekkel szemben az NSZK területi követeléseket támaszt, egyike sem mond le területéről. Mjnden értelmes ember belátja, hogy ezek a határok sérthetetlenek. A Varsói Szerződés tagállamai a leghatározottabban kijelentik, hogy a nyugat-német kormány efféle számításai eleve kudarcra ítéltek. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik, hogy támogatják az NDK kormányának azokat a lépéseit, amelyeket a béke biztosítása érdekében tett az Adenauer-kormány revansiszta politikája ellenében. A szocialista tábor egyesült ereje biztos záloga annak, hogy nem tűr sem az NDK függetlensége ellen, sem Lengyelország nyugat) területeinek új megszállására, sem pedig Csehszlovákia határainak megsértésére irányuló törekvéseket. Az értekezlet résztvevői elégedetten üdvözlik a csúcsértekezlet összehívására vonatkozó megállapodást. A Varsói Szerződés tagállamai megelégedéssel állapítják meg, hogy a lázas fegyverkezés megszüntetésére, a nemzetközi konfiklusok veszélyes gócpontjainak kiküszöbölésére, a „hidegháború“ likvidálására irányuló fáradhatatlan igyekezetük a világ népeinek egyre szélesebb körű támogatására talál és pozitív eredményeket hoz. A tagállamok egységesek abban, hogy korunkban az államoknak nincs és nem is lehet nagyobb és nemesebb feladatuk, minthogy elősegítsék a világ tartós békéjének biztosítását. A szenei szövetkezetesek a napokban megtartott évzáró taggyűlésükön ünnepelték szövetkezetük fennállásának 10. évfordulóját. Jól gazdálkodtak a múlt esztendőben. Ez a szövetkezet elnökének, Zelman elvtársnak főbeszámolójából Is kitűnt. Termelési tervüket teljesítették, a pénzügyi tervet pedig 368 000 koronával túlszárnyalták. A szövetkezetesek életszínvonala is egyre emelkedik. Ez abból is látható, hogy amíg 1955-ben egy munkaegység pénzben! és természetbeni értéke csak 10,60 korona volt, a múlt évben 22 koronára emelkedett, de még mindig van lehetőség ennek túlszárnyalására is. Az utolsó három évben a szarvasmarhaállomány létszámát 405, a sertésállományét 1280 és a baromfiállomány létszámát pedig 3850 db-bal emelték. Jól feltöltötték a vetőmag-, takarmány-, közművelődési, oszthatatlan és más alapokat. Bátor terveket tűztek ki az 1960-as évre is. Ezt kifejezik a pferovi felhívásra tett felajánlásukban is, amelyben vállalták, hogy félmillió koronával túlteljesítik az 1960-ra szóló eredeti tervüket A szövetkezet vagyonának értéke a második ötéves terv végére eléri a 18 000 000, az üzemi tartalékalap pedig a 8 000 000 koronát. Az évzáró taggyűlésen és a 10. évforduló ünnepségein részt vett a Lengyel Népköztársaság bratislavai főkonzulja, Adolf Kita elvtárs és a Szenei Járási Nemzeti Bizottság kiküldöttje, Jedinák elvtárs, aki a szövetkezet 22 alapító tagját emlékéremmel tüntette ki. Kis faluban nagy eredmények Járásunk egyik legkisebb faluja: Gyiva szövetkezeti község. Szövetkezete olyan szép eredményeket ér el a szocialista nagyüzemi gazdálkodás terén, hogy a falu határán túl is elismerőn beszélnek róla. Elsősorban a cukorrépa hozameredményeiért illeti őket a dicséret. Az elmúlt három esztendőben általában 470 mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából. Megjavult az állattenyésztés helyzete is. Tavaly nagyobb mennyiségű mezőgazdasági gépet vettek át a traktorállomástól, ami.nagyban megerősítette a szövetkezet gazdasági helyzetét, A szövetkezet jó munkáját a napokban megtartandó évzáró gyűlés igazolja majd a legjobban. A szép eredményeket bizonyltja az a tény is, .hogy az oszthatatlan alapra 12 °/o-ot fordítottak, s emellett munkaegységenként 20 koronát fizetnek a tagoknak. Jövőre még bátrabb terveket szőnek a szövetkezeti dolgozók. A határon át folyó Párizs patak megzabolázását tűzték ki feladatul. A talajjavítási munkálatok során eddig 8 hektár parlagon heverő földet tettek termővé. Gábris József (Párkány) A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. február 10. Áz értekezlet után deklarációt adtak ki, amelyet kivonatosan közlünk: A Varsói Szerződés tagállamai elé- litikusokről, akik annyira befagytak i gedetten állapítják meg, hogy a poli- a hidegháború jegébe, hogy nem ké- I tikai tanácskozó-bizottság előző ülése pesek elképzelni az államok közti | óta, amelyet 1958. májusában tartót- zavartalan kapcsolatokat. i tak, a nemzetközi helyzetben bizonyos A NATO tagállamai nemcsak tovább ; javulás állt be. Az egymással szemben folytatják túlságosan nagy hadsere- 1 álló csoportokhoz tartozó államok kö- geik fenntartását, hanem még növelik ; zött a hideoháború hosszú évei után is állnmánvukat. s különös finvelmet i
