Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-10 / 12. szám

A szocialista faluért Ünnepel a szenei szövetkezet Ülésezett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó-bizottsága A Varsói Szerződés harmadik cikkelye értelmében a szerződés tagállamainak politikai tanácskozó-bizottsá­ga február 4-én Moszkvában értekezletet tartott. Az értekezleten részt vettek: az Albán Népköztársaság küldöttsége Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt KB első titkárának vezetésével, a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára veze­tésével, a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége, amelynek tagjai Antonín Novotny, a CSKP első titkára, Viliam Siroky miniszterelnök, Otakar Simúnek miniszterelnökhelyettes, Václav David külügyminiszter, Bohumil Lomsky nemzetvédelmi miniszter és Richard Dvorák, a Csehszlovák Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára vezetésével, a Magyar Népköztársa­ság küldöttsége Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével, az NDK küldöttsége Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára vezetésével, a Román Népköztársaság küldöttsége Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt KB első titkára vezetésével, és a Szovjetunió küldöttsége, amelynek tagjai Ny. Sz. Hrus­csov, az SZKP KB első titkára, A. A. Gromiko külügyminiszter és R. J. Malinovszkij marsall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere voltak. Novotny-a CSKP KB-első titkára és V. Siroky miniszterelnök aláírják a deklarációt először kezdenek kialakulni olyan kapcsolatok, amelyek békeidőben nor­málisnak tekinthetők, észrevehetően enyhült a feszültség és megnyílt a kölcsönös bizalom megszilárdításának útja. A világ jelenleg olyan időszakba lépett, amelyben tárgyalásokat foly­tatnak a legfontosabb vitás nemzet­közi kérdések megoldásáról, a tartós béke biztosítása érdekében. A hideg­háború hívei beismerik vereségüket. A nemzetközi helyzet javulásának okai azok a fontos változások, ame­lyek az utóbbi esztendők során a vi­lágon az erők viszonyában bekövet­keztek. Ezeket az éveket a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szo­cialista ország gazdasági erejének rohamos gyarapodása és ez államok további összefogása jellemezte. Ezek­ben az években a Szovjetunió nagy sikereket ért el a tudomány és a technika területén. Az elmúlt éveket a szocialista tábor országainak növekvő aktivitása jelle­mezte a béke megszilárdítására, va­lamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika békeszerető országai nemzetközi je­lentőségének további növekedése, amelyek megszabadultak gyarmati függőségüktől. Az erők viszonya tehát egyre in­kább azok javára változik, akik véget akarnak vetni a rakéta-, atom- és más fegyverkezési versenynek, a hi­degháborúnak és biztosítani akarják valamennyi állam békés együttélését. Olyan helyzet állt elő, amikor bármely támadó állam mindennemű kísérlete, hogy fegyverrel oldja meg a vitás nemzetközi kérdéseket és háborút akarna kirobbantani, a békebontó azonnali és teljes vereségére vezetne. A nemzetközi helyzet javulása az országok közti kapcsolatok számos szakaszán már most is megnyilvánul. 1959 végén 12 állam fontos egyezményt kötött az Antarktisz békés kihaszná­lására. Hasznos az a döntés is, amely szerint megalakították az ENSZ ál­landó bizottságát a világűr békés fel­­használására. Az értekezlet résztvevői ugyanak­kor megállapítják, hogy a nyugati országokban bizonyos befolyásos erők konokul folytatják a béke megszilár­dítása ellen irányuló tevékenységü­ket. Vagy olyan körökről van szó, amelyek a fegyvergyártásban anyagi­­leg érdekeltek, vagy pedig olyan po­fordítanak a nyugat-németországi Bundeswehrre, amelynek egykori hit­lerista tábornokok és tisztek paran­csolnak. A Bundeswehrt rakétafegy­verekkel szerelték fel. De a hidegháború híveinek semmi­féle kísérletei sem változtathatnak azon a tényen, hogy a békés együtt­élés szükségességének tudata manap­ság egyre döntőbb tényezővé válik a nemzetközi kapcsolatok további fej­lődésében. A nemzetközi erőviszonyok megoszlása biztosítja a békeszerető államok fölényét, s a béke erői jelen­tősen túlszárnyalják a háború hívei­nek erejét. Ez kedvező feltételeket teremt ama célok eléréséhez, ame­lyekért következetesen és kitartóan küzdenek a Varsói Szerződés tagálla­mai: a nemzetközi feszültség enyhü­léséért és a baráti együttműködés fejlesztéséért valamennyi ország kö­zött. Ez a magyarázata, hogy az a javas­lat, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő a leszerelésre az ENSZ-ben, nagy hatást gyakorolt a népekre. Fontos tény, hogy az ENSZ közgyűlése egy­hangúlag jóváhagyta az általános és teljes leszerelés gondolatát, és ezt a döntést olyan határozati javaslat alapján hozták, amelyet közösen dol­gozott ki két olyan állam, mint a Szovjetunió és az USA. A Varsó Szerződés tagállamai meg­állapítják azt a pozitív tényt is, hogy már hosszabb ideje a világ egyetlen pontján sem robbant atom- és hidro­génbomba. Ennek ellenére még nem jött létre nemzetközi egyezmény a kísérletek tilalmáról. A népek elvár­ják, hogy a kísérleteket egyszer s mindenkorra beszüntessék. A szovjet kormány döntése," hogy nem végez újabb atomkísérleteket, ha a nyugati hatalmak sem kezdik meg újra a kí­sérleti robbantásokat, kedvező felté­teleket biztosít ahhoz, hogy tető alá hozzák az atomfegyver-kísérletek be­szüntetéséről szóló szerződést. Az értekezlet résztvevői részletes eszmecserét folytattak a német kér­désről. A Varsói Szerződés szerveze­tében képviselt államok éppen elég közvetlen tapasztalatot szereztek ar­ról, mit jelent a népek számára a né­met agresszivitás. Ezeknek az álla­moknak közös érdekük, hogy a mili­­tarizmus soha többé ne fenyegesse Némelors/ág szomszédainak bizton­ságát és az egész világ békéjét, s ezért határozottan szorgalmazzák a békeszerződés aláírását Németország­gal. A második világháború csökevé­­nyeinek felszámolása és a békeszer­ződés megkötése szükséges egész Németország békés fejlődésének és annak érdekében, hogy a népek biz­tosak legyenek efelől: szilárd gátak létesültek, amelyek lehetetlenné te­szik Európában egy új háború kitöré­sét. A Német Demokratikus Köztár­saság kész bármikor tárgyalásokat kezdeni és megkötni a békeszerző­dést, a másik német állam, a Német Szövetségi Köztársaság azonban meg­hiúsítja e szerződés megkötését. Ter­mészetellenes helyzet állt elő, amely­hez foghatót nem találunk, hisz a békeszerződés megkötéséről olyan állam mond le, amely 15 évvel ezelőtt feltétel nélkül kapitulált. A Német Szövetségi Köztársaság politikája arra irányul, hogy gátolja a nagyhatalmak sikeres tárgyalásait és a megoldatlan nemzetközi kérdé­sek tisztázását. Kísérletek történnek még azoknak az eredményeknek a meghiúsítására is, amelyeket a tár­gyalások során már elértek; ilyen például a tárgyalófelek nézeteinek közeledése bizonyos kérdésekben az 1959-es genfi külügyminiszteri érte­kezleten. Az NSZK kormánya ezt azért teszi, mert a békeszerződés szentesítené a háború után előállt helyzetet, tehát a német államhatárokat is. Ezt azon­ban az NSZK kormánya ellenzi. Csak egy következtetésre juthatunk: az NSZK kormánya arra számít, hogy alkalmas pillanat következhetik be azoknak a határoknak a megváltozta­tására, amelyeket Európában a fasisz­ta Németország veresége következ­tében vontak meg. Ez azonban új háború kirobbantására irányuló-törek­vést jelent, minthogy azoknak az államoknak, amelyekkel szemben az NSZK területi követeléseket támaszt, egyike sem mond le területéről. Mjn­­den értelmes ember belátja, hogy ezek a határok sérthetetlenek. A Varsói Szerződés tagállamai a leghatározottabban kijelentik, hogy a nyugat-német kormány efféle számí­tásai eleve kudarcra ítéltek. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik, hogy támogatják az NDK kormányának azokat a lépéseit, amelyeket a béke biztosítása érdekében tett az Ade­­nauer-kormány revansiszta politikája ellenében. A szocialista tábor egye­sült ereje biztos záloga annak, hogy nem tűr sem az NDK függetlensége ellen, sem Lengyelország nyugat) te­rületeinek új megszállására, sem pedig Csehszlovákia határainak meg­sértésére irányuló törekvéseket. Az értekezlet résztvevői elégedet­ten üdvözlik a csúcsértekezlet össze­hívására vonatkozó megállapodást. A Varsói Szerződés tagállamai meg­elégedéssel állapítják meg, hogy a lázas fegyverkezés megszüntetésére, a nemzetközi konfiklusok veszélyes gócpontjainak kiküszöbölésére, a „hi­degháború“ likvidálására irányuló fá­radhatatlan igyekezetük a világ né­peinek egyre szélesebb körű támoga­tására talál és pozitív eredményeket hoz. A tagállamok egységesek abban, hogy korunkban az államoknak nincs és nem is lehet nagyobb és nemesebb feladatuk, minthogy elősegítsék a világ tartós békéjének biztosítását. A szenei szövetkezetesek a napokban megtartott évzáró taggyűlésükön ünnepelték szövetkezetük fennállásának 10. évfordulóját. Jól gazdálkodtak a múlt esztendőben. Ez a szövetkezet elnökének, Zelman elvtársnak főbe­számolójából Is kitűnt. Termelési tervüket teljesítették, a pénzügyi tervet pedig 368 000 koro­nával túlszárnyalták. A szövetkezetesek életszínvonala is egyre emelke­dik. Ez abból is látható, hogy amíg 1955-ben egy munkaegység pénzben! és természetbeni értéke csak 10,60 korona volt, a múlt évben 22 koronára emelkedett, de még mindig van lehetőség ennek túlszárnyalására is. Az utolsó három évben a szarvasmarhaállomány létszámát 405, a ser­tésállományét 1280 és a baromfiállomány létszámát pedig 3850 db-bal emelték. Jól feltöltötték a vetőmag-, takarmány-, közművelődési, osztha­tatlan és más alapokat. Bátor terveket tűztek ki az 1960-as évre is. Ezt kifejezik a pferovi fel­hívásra tett felajánlásukban is, amelyben vállalták, hogy félmillió koro­nával túlteljesítik az 1960-ra szóló eredeti tervüket A szövetkezet vagyonának értéke a második ötéves terv végére eléri a 18 000 000, az üzemi tartalékalap pedig a 8 000 000 koronát. Az évzáró taggyűlésen és a 10. évforduló ünnepségein részt vett a Len­gyel Népköztársaság bratislavai főkonzulja, Adolf Kita elvtárs és a Szenei Járási Nemzeti Bizottság kiküldöttje, Jedinák elvtárs, aki a szövetkezet 22 alapító tagját emlékéremmel tüntette ki. Kis faluban nagy eredmények Járásunk egyik legkisebb faluja: Gyiva szövetkezeti község. Szövetke­zete olyan szép eredményeket ér el a szocialista nagyüzemi gazdálkodás te­rén, hogy a falu határán túl is elis­­merőn beszélnek róla. Elsősorban a cukorrépa hozameredményeiért illeti őket a dicséret. Az elmúlt három esz­tendőben általában 470 mázsás hek­tárhozamot értek el cukorrépából. Megjavult az állattenyésztés helyzete is. Tavaly nagyobb mennyiségű mező­­gazdasági gépet vettek át a traktor­állomástól, ami.nagyban megerősítette a szövetkezet gazdasági helyzetét, A szövetkezet jó munkáját a napok­ban megtartandó évzáró gyűlés iga­zolja majd a legjobban. A szép ered­ményeket bizonyltja az a tény is, .hogy az oszthatatlan alapra 12 °/o-ot fordítottak, s emellett munkaegysé­genként 20 koronát fizetnek a tagok­nak. Jövőre még bátrabb terveket szőnek a szövetkezeti dolgozók. A határon át folyó Párizs patak megzabolázását tűzték ki feladatul. A talajjavítási munkálatok során eddig 8 hektár par­lagon heverő földet tettek termővé. Gábris József (Párkány) A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. február 10. Áz értekezlet után deklarációt adtak ki, amelyet kivonatosan közlünk: A Varsói Szerződés tagállamai elé- litikusokről, akik annyira befagytak i gedetten állapítják meg, hogy a poli- a hidegháború jegébe, hogy nem ké- I tikai tanácskozó-bizottság előző ülése pesek elképzelni az államok közti | óta, amelyet 1958. májusában tartót- zavartalan kapcsolatokat. i tak, a nemzetközi helyzetben bizonyos A NATO tagállamai nemcsak tovább ; javulás állt be. Az egymással szemben folytatják túlságosan nagy hadsere- 1 álló csoportokhoz tartozó államok kö- geik fenntartását, hanem még növelik ; zött a hideoháború hosszú évei után is állnmánvukat. s különös finvelmet i

Next

/
Thumbnails
Contents