Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-07 / 11. szám
Ahol a jövő mesterei tanulnak Idénymunkásból baromfitenyésztő ■tester • Az élő szertár • Visszatérő diákok Kalaus Eugen ma 32 éves. Wem ügyetlen ember, hiszen saját erejéből lett egyszerű idénymunkásból mesterré. Érdemes meghallgatni ennek a történetét. Mária Manáková a mikroszkóp előtt — Apám mezőgazdasági munkás volt és -idénymunkák idején a földbirtokosokhoz vagy a kulákokhoz járt dolgozni. Télen? Bizony csak otthon üldögélt meg az anyámnak és a négy gyereknek segített éhezni. Amikor már kissé jelcseperedtem, szükség lett az én gyönge karomra is, hogy három kistestvérem kevesebbet koplaljon és ne járjanak meztelenül. Iskolára gondolni sem lehetett. Ez volt a „szokás“ Gát or on, ahol születtem. A jelszabadulás után egy ideig Csehországban dolgoztam, több munkaadónál, ahol éppen munkát kaptam. Csak 1949 óta tudtam véglegesen elhelyezkedni az állami gazdaságoknál. Először az Opavai Állami Gazdaságban, mint trajctorista, majd kovács, később gépjavító. Aztán gyomorbeteg lettem és a műtét után a Holicsi Állami Gazdaságba kerültem a péterfalvi részlegre. Itt dolgozom most a baromfijarmon, amelynek 1957 óta vagyok a vezetője. Hét emberrel 2000 tyúkból átló tenyészállományl gondozunk. Az olvasó már azt hinné, hogy ezzel be is fejeződött Kalous Eugen története. Pedig még csak most kezdődik. A munka jól ment a farmon, és eredmények is mutatkoztak, de Kalous elvtárs mindinkább kezdte érezni, hogy a mezőgazdaságra váró nagy feladatokhoz szüksége van szakmai ismereteinek gyarapítására. Tüzelte ezt a vágyát az, hogy gyermekkorában nem volt alkalma rendszeresen iskolába járni. S amikor az állami gazdaság vezetősége úgy határozott, hogy Kalous Eugen iskolára mehet, nem sokáig csomagolta az útiládát. Kalous elvtárs ma ott ül a vedrödi kétéves mesteriskola padjában. Ez az egyedüli baromfitenyésztő mesteriskola Szlovákiában. Tulajdonképpen 1951-ben alakult tnint egyéves mesteriskola és egyéves tanonciskola külön tenyésztési és technológiai szakkal. Tavaly szeptember 1-tól végleges tantermet kapott. S most a gyönyörű vedrödi kastélyban kétéves mesteriskola működik, amely mellett a szövetkezeti baromfitenyésztők számára öt kéthónapos tanfolyam és egy távtanulási csoport is létesült. Szép, levegős tantermek, társashelyiségék, tanulószobák, étterem, segédeszközökkel felszerelt szertárak, kényelmes hálótermek szolgálják a nyugodt tanulást. A szórakozásra ott van a klub, a mozi, a rádió és a televízió. A CSISZ keretében müködö érdekkörök is jól kiegészítik a tanulást. És még valami. Nem messze a kísérleti tenyészteleptöl van egy élő szertár, ahol a tanulók az elméleti tudást kiegészítik a gyakorlati ismeretek elsajátításával. Már sokszáz kitűnő szakembert nevelt fel az iskola, Kasanicky igazgató vezetésével, akik jól népszerűsítik a kitűnő iskolát. A hallgatók 90 százaléka nő, és jól is tanulnak. Itt a bizo nyitók. Emilia Janciková, az Öpatová Moravce-i EFSZ tagja, 1957-ben végezte a tizenegyéves iskolát és mint fiatal EFSZ-tag került a vedrödi iskolába. Amikor visszatért a szövetkezetbe, átvette a tyúkfarm vezetését. De nem volt önmagával megelégedve. Még többet akart tudni, zootechnikus akart lenni, s ezért újra visszatért a vedrödi lett hagynia a munkáját, s visszatért szüleihez. Amikor 1957-ben megalakult a fXuban a szövetkezet, apjával Eugen Kalous együtt ö is belépett. Az állattenyésztést választotta, s így került ö is a vedrödi iskolába. És milyen nehéz körülmények között tanult! Szombaton és vasárnap otthon van, segít beteg szüleinek, mos, takarít, beteg nővére gyermekeit ápolja, de hétfőn már újra ott ül az iskola padjában. Emellett a A vedrödi iskola épülete iskola padjaiba. Most már mint a kétéves mesteriskola hallgatója. A másik példa. Mária Manáková fogászati asszisztens volt Verebélyen. Amikor szülei megbetegedtek, ott kellegjobb tanulók közé tartozik. Meggyőződésünk-, hogy az ö munkához szokott kezében biztosan felvirágzik majd a szövetkezet farmja. Sluka Jozef Téli tanulás a szövetkezetekben A szövetkezet fejlesztéséért Az aranyosmaróti járás Nemcsény községének kommunistái a pártszervezet évzáró gyűlésén értékelték a múlt évi munkájukat. Ebből az alkalomból a faluba ellátogatott pártunk Központi Bizottságának tagja, Michal Chudík elvtárs, a földművelésügyi megbízott is. A nemcsényi kommunisták évzáró taggyűlésükön letárgyalták a párt Központi Bizottságának levelét és a szövetkezet további fejlesztésének kérdéseit. A kommunisták jó irányító munkájának eredménye az is, hogy a szövetkezet, amely 1957-ben egész községi szövetkezetté alakult, s 1958-ban egyesült a rohoznicei EFSZ-szel, s ma már 890 hektárnyi földterületen gazdálkodik. Szép eredmény az is, hogy a múlt esztendőben a szarvasmarhaállomány létszámát 361 db-ról 400-ra, a sertésállományét pedig 620 db-ról 900-ra emelték. A gazdálkodás terén elért eddigi eredményeik, a normák rendezése és a tagság jó viszonya a közös munkához, mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az év elejétől bevezették az új bérezési rendszert szövetkezetükben. A gyűlés résztvevői alaposan foglalkoztak az állattenyésztési termelés emelésének, valamint a termelési költségek csökkentésének kérdéseivel is. A taggyűlésen megmutatkozott, hogy a nemcsényi kommunisták helyesen foglalkoznak az előttük álló feladatokkal, amit értékelésében partunk Központi Bizottságának tagja, Michal Chudík elvtárs is hangsúlyozott. Ha azt akarjuk, hogy a második ötéves terv feladatait hiánytalanul megoldjuk és mezőgazdasági termelésünket világviszonylatban is megfelelő színvonalra emeljük, ehhez az egész mezőgazdasági termelésben döntő fordulatnak kell bekövetkeznie. A szövetkezetek alapításának idején a tagok többsége tárgyilagosan megállapította, hogy« megelőző tapasztalataival és tudásával sehogyan sem állhatja meg jól a helyét a közös, nagyüzemi gazdaságokban. Jgy indult meg az a mozgalom, hogy a szövetkezeti dolgozók a téli időszakban szövetkezeti munkaiskolákat szervezzenek tudásuk gyarapítása végett. A szövetkezeti munkaiskolák és hallgatóik száma rohamosan, örvendetesen emelkedik. Amíg például 1957/58 telén 1444 szövetkezeti munkaiskolában még csak 48 536 dolgozó tanult, jelenleg már 2097 szövetkezeti munkaiskola működik, a hallgatók száma 71583, akik közül 21 969 aszszony, illetőleg lány. Nem érdektelen az sem, hogy azokon a szövetkezeti dolgozókon kívül, akik részt vettek a hároméves alapoktatáson, igen sokan, (szám szerint 8628 szövetkezeti tag) szaktanfolyamokon bővítik tovább ismereteiket. Ezt a szép eredményt a jó meggyőző munkának és a földművesszövetkezetek megszilárdulásának köszönhetjük. De azt is meg kell említenünk, hogy a szövetkezetek még mindig kevés nőt és fiatal dolgozót vontak be a téli tanulásba, holott sok helyütt a járási vezetők is nagy súlyt helyeztek erre a kérdésre. Persze kivételek is akadnak, így például a rozsnyói járásban a szövetkezeti iskolákat 42 °/o-ban nők látogatják, sőt a gölnici járásban ez az arány 56 °/b-ot tesz ki. Kevesebb nő tanul a partizánskéi, privigyei és dunaszerdahelyi járásokban. Ami pedig a fiatalok továbbképzését illeti, ezen a téren elég gyengén állunk. Akadnak járások, például a tőketerebesi, liptőváraljai és rajeci, ahol egyetlen fiatal dolgozó sem hallgatja a szövetkezeti munkaiskolák előadásait. Jobbak az eredmények a királyhelmeci járásban, ahol a 20 évesnél fiatalabb dolgozók 26 °/o-a, a szepsi járásban pedig 14 °/o-a tanul tovább. Fontos-feladatot töltenek be szövetkezeti dolgozóink oktatásában a munkaiskolák előadói és vezetői, akiknek föltétlenül együtt kell működniük a szövetkezeti vezetőséggel. Ezúttal az előadókat szerencsésebb kézzel válogatták össze, mint a múltban, ugyanis az előadók sorában igen sok főiskolai végzettségű szakembert és gazdag tapasztalatokkal rendelkező szövetkezeti vezetőt találunk. Viszont fogyatékosságnak kell minősítenünk, hogy az előadások tárgya nem mindig felel meg a kérdéses szövetkezet körülményeinek, s főleg nem irányul a hibák elhárítására. Vonzóbbá teszik az előadásokat, ha azokat diafilmekkel és szemléltető anyaggal, tehát képekkel és rajzokkal színesítjük. Aztán az is segít és a nemes célt szolgálja, ha a szövetkezet gazdaságában gyakorlati órákat tartunk, s ilyenkor mindenekelőtt az adott mezőgazdasági üzemben előforduló rendellenességekre hívjuk föl a figyelmet. Ha így tanítunk, a hallgatóság szívesebben keresi föl a téli munkaiskolát, amely voltaképpen ezáltal válik segítőtárssá a szövetkezeti dolgozók munkájában. Végezetül jegyezzük meg, hogy a szövetkezeti munkaiskolákat minden vezetőségi tag tegye szívügyévé, hiszen főként a szövetkezeti vezetők számára fontos, hogy tagjaik szaktudása gyarapodjak, s így könnyebben megoldják a rájuk bízott termelési feladatokat. S továbbmenőleg irányt kell mutatnunk az előadók részére is, s módot kell találnunk az előadások színvonalának ellenőrzésére. Ján Smehyl, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. Ford.: B. Á. • Kassán tartották az állatorvosi szolgálat dolgozóinak kétnapos szlovákiai értekezletét, amelyen Michal Chudík földművelésügyi megbízott és Ján Janik, az SZLKP KB osztályvezetője is részt vett. • Szlovákia kis- és középparasztjai januárban 19 új szövetkezetei alakítottak. Jó példa a Hana-síkságról Az elegendő és jó minőségű takarmány az állattenyésztési termelés alapja. A prerovi kerület szövetkezeteiben a termelési tervek előkészítésekor ennek a fontos kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonítottak. Erről bármelyik szövetkezetben meggyözód-r hetünk. Tekintsünk csak be az alig kétéves brodeki szövetkezet termelési tervébe. Rögtön szembetűnik, hogy nagy súlyt fektetnek a takarmánytermesztésre, s így érthető, hogy az állattenyésztésben kimagasló eredményekre tesznek szert. A megalakulás évében, 1958-ban 100 hektárra csak 59,25 szarvasmarhájuk volt. de az 1959-es évben már elérték a 75,6 darabot, s ez évben pedig 79,5 darabbal számolnak. Mi a titka annak, hogy a brodeki szövetkezetben ily rohamosan fejlesztik a szarvasmarhaállományt? Erre készségesen felel nekünk a szövetkezet mezőgazdásza, Zapletal elvtárs. — Földjeink több mint harmadrésze homokos talaj, de egyedül rajtunk múlik, hogyan használjuk ki a talaj termőerejét. Kevés az istállótrágyánk, ezért a zöldtrágyázást nagymértékben alkalmazzuk. A brodeki szövetkezetesek úgy tervezik, hogy aratás után az összes területet fölszántják, s a tarlóbuktatásba másodnövényt vetnek. Az így nyert zöldtömeg egy részét takarmányozási célokra használják föl, nagyobbik részét pedig beszántják, hogy gazdagítsák a talaj televénytartalmát. Ez évben nagy mennyiségű takarmánnyal számolnak, mert földterületük mintegy 20 %-án évelő pillangóstakarmányokat termesztenek. Ez csupán egy része annak, hogy a brodeki szövetkezetben mily módon emelik a talajt termőerejét a magasabb hozamok elérése céljából. Külön figyelmet érdemel, hogy termelési tervükben a szálastakarmanyok termesztésére veszik a főirányt; szemestakarmányokből csak keveset termelnek. Más szövetkezetekben ezt fordítva teszik, s a szemestakarmányok termesztését helyezik előnybe. Erre vonatkozólag Zapletal mezőgazdász így vélekedik: — Mi az állattenyésztésben képesek vagyunk a szemestakarmányok legkisebbre szorított adagolásával is egyre magasabb hozamokat biztosítani. Ezt az állítását be is bizonyította a szövetkezet önetetőjében elhelyezett hízósertésekkel, ahol a következő takarmányokból keverik a hízók eledelét: Vt kg darált lucernaszéna, 20 dkg szárított cukorrépa, 20 dkg száraz szelet, 20 dkg burgonyapehely és csak 1,5 kg abrak dara formájában, s kisebb adag here vagy takarmányrépa. Ezzel az adagolással a hízósertések darabonként napi 80 dkg-os súlygyarapodást érnek el. Természetes, hogy takarmányozási tervükben megfelelő helyen szerepel a kukorica mint_ szemestakarmány. Ez évben mintegy 27 hektáron termesztenek majd kukoricát, de a harmadik ötéves terv éveiben fokozatosan szántóterületük 8 %-ára terjesztik ki a kukorica vetésterületét. A brodeki szövetkezetesek jól számolnak. Hektáronként 85 mázsa lucernaszénát, 65 mázsa herét és 50 mázsa réti szénát takarítanak be, s ezzel nemcsak kiegészítik takarmányszükségletüket, hanem tartalékra js marad elegendő. Ez így helyes. Jobb takarmányozási technikát juttatnak érvényre, mint másutt. Elegendőt tartalékolnak szálastakarmányokból, szárított répaszeletből, burgonyából, silóból, stb. Így a szövetkezetnek lehetősége nyílik a teljes értékű takarmányozásra egész éven keresztül. S ami a legfontosabb,.megelözik a fehérjékben gazdag drága takarmányok fölösleges pazarlását a nyári időszakban, amelyeket a téli időszakra takarítanak meg. Ezt a jó példát más szövetkezetben is alkalmazhatnák. Ford.: H. J. A jövő könyvelői A Tornaijai Mezőgazdasági Technikumban mintegy 40 tanuló igyekszik elsajátítani a könyvelés csínját-bínját. Az iskola diákjai szeretik jövő hivatásukat, éppen ezért szorgalmasan tanulnak. Most a tervkészítés idején ellátogattak a szomszédos községekbe, hogy az 1960-as évi termelési terv és költségvetés elkészítésében segédkezzenek. Varga Éva (Tornaija) HELYI FORRÁSOKBÓL A kisgéresi EFSZ január 27-én tartott évzáró gyűlését. A beszámoló szép eredményekről adott képet. Az év végi osztalék 9 korona volt munkaegységenként. Nagy érdeme van ebben a kőbányászok csoportjának is, akik szorgalmas munkájukkal lehetővé tették a kőbánya korszerűsítését. Ma már csákány helyett fúrógép fejti a követ a kisgéresi kőbányában. A gép nemcsak a bányászok munkáját könnyíti meg, de nagy teljesítményével emeli a termelést és ezzel az EFSZ jövedelmét is. Radi Bertalan (Kisgéres) Két hír a kassai kerületből Szomotoron, a királyhelmeci járásban létesítették Kelet-Szlovákia első mezőgazdasági szaktanácsadó-állomását, amely a Szomotori Öntözési Kutatóintézet mellett létesült. A szaktanácsadó-állomás dolgozói a mezőgazdasági termelés problémáit a kutatások alapján szerzett legújabb ismeretek segítségével fogják elemezni. * * * A kassai kerület állatorvosai a múlt évben eredményes munkát végeztek. Hozzávetőleg negyedmillió állatot vizsgáltak meg és körülbelül 100 000 szarvasmarhát oltottak be száj- és körömfájás, több mint 126 000 sertést pestis, csaknem 190 000 danabot orbánc ellen és 244 000-et egyéb betegségek megelőzése végett. Úgyszintén pestis és más betegségek ellen több mint egymillió baromfit oltottak be. R. Stybar (Kassa) Termékenyebb lesz a föld A kassai kerületben idén 3152 hektár területen végzik el a talajjavítást. Ezenkívül 5000 hektáron apróbb talajjavítási munkákat hajtanak végre, a szántóterületet pedig a kevésbé termékeny rétek és legelők felszántásával 4Ó00 hektárral bővítik ki. Ebben az évben 1 388 946 tonna istállótrágyát és 124 960 tonna komposztot használnak fel, 1325 hektár területet pedig zöldtrágyáznak. A takarmány vetésterületét 53 017 hektárra, ebből az évelőkét 39 966 hektárra bővítik. Silókukoricát a Skerület földművesei 10 000 hektáron fognak termeszteni. Bohus Nemcek Porosodik a fejőgép A kismulyadi szövetkezet 50 fejőstehenet tart. A napi fejési átlag több mint 310 liter. S bár az istállóban rend és tisztaság uralkodik, a fejőgép már több mint egy éve a raktárban porosodik. Vajon mikor szabadítják meg a portól, hogy azt fejésre is használni tudják? Bolyos Imre (Ipolyság) \ Zárszámadás Bolyban ]!; \ Takaros, újonnan épült és át- J alakított családi házak sora- J koznak az utca két oldalán, ? amelyek közt még emeletesek J is találhatók. S mindezt az J utolsó évtized hozta magával. J Eredményekben és jövede- J lemben gazdag esztendőt zár\ tak Boly község szövetkezeti ( 1 parasztjai. Szép eredményekről • 5 J számolhatott be Bodrogi Bér- } J tálán szövetkezeti elnök. Ilyen 1 J például Bukus János állatgon- a a dozó sikere, aki 14,1 malacot i a nevelt fel egy-egy anyakocától a átlagosan. A tervezett bevételt ^ 460 000 koronával teljesítették (i a túl, a tervezett kiadásból pedig ,| a 60 000 koronát takarítottak meg. i így munkaegységre a tervezett A a 20 korona helyett 23 koronát i 1 fizettek ki, amelyhez még 4,30 (| a korona természetbeni is járult. ^ De jól föltöltötték az alapokat f a is, így például a tartalékalapra ^ f 170 000 koronát helyeztek. (> if 1960-ban nagy feladatok vár- (• if nak a bolyi EFSZ-re. A prerovi I1, if felhívásra válaszolva a mező- I* f gazdasági termelést 13,6 %-kal f f akarják emelni, és ez bizonyo- é f san meg is látszik majd a tag- l1 f síg jövedelmén. t f Kobák Kornél f frilrmé _______Földműves « I960, február 7.
