Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-03 / 10. szám
Tapasztalataim a cukorcirok termesztése körül Azelőtt csodanövényként emlegették a cukorcirkot, de népszerűsítése nem a gazdák érdekében történt, hanem ezzel a növénnyel akarták elterelni a parasztok figyelmét a gazdasági válság igazi okáról. Egyszóval mindenki örült volna egy olyan növénynek, amely megoldja a mezőgazdaság problémáit. Hogy ilyen növény nem létezett, azt ma már mindenki tudja, de hát a vízben fuldokló ember még a szalmaszálba is belekapaszkodik. Napjainkban is felvetődik a cukorcirok termesztésének a problémája, de ennek más a célja. Több és jobb takarmányt akarunk termelni egyre szaporodó állatállományunknak. De erre a növényre most is csak gazdaszemmel nézzünk! Hogy mennyit ér, csak úgy tudjuk megállapítani, ha visszatekintünk a múltba és arra gondolunk, mit ért az állatoknak. A mi falunkba nem a hírverés hozta be, hanem véletlenül került Miliczky István bácsi földjére a kukoricával. Azt hittük, hogy újfajta kukorica. A Ligetalja nevű dűlőben váratlanul magasan kinőtt négy vagy öt szál cukorcirok a kukorica közül. Kusztván Józsi bácsi, az akkori kerülp, aki majdnem két méter magas volt, fejére tette a puskáját és úgy állt a csodanövény mellé. — Fél méterrel még magasabb, mint a puskáddal vagy — felelte neki a cirok gazdája —; csak az a baj, hogy nincs rajta cső. Csak legalább olyan nőne rajta, mint egy egérfark, hogy ki ne veszne a fajtája. Ügy látom, magtermesztésre nem válik be, de csalamádénak jó lenne. A terménykereskedők — honnan, honnan nem — megtudták, hogy ez az a növény, amelyről annyit írnak az újságok. A következő esztendőben annyi magot árultak Tornán, hogy jutott belőle boldognak, boldogtalannak. Én is vettem 5 kg-ot. Egy félmaréknyit bevetettem belőle a Tábla nevű dűlőbe a kukorica közé, a többit pedig a Nagyréten vetettem el csalamádénak. Ezen a se rétnek, se szántóföldnek nem való könnyű réti talajon úgy megnőtt, hogy csodájára jártak. Nekem a szomszédok újságolták: — Te, Gábor, láttál már őserdőt? Ha nem, akkor nézd meg a csalamádédat! Azt hittem, hogy gúnyolódnak velem, mert a Táblában a kukorica közé vetett cukorcirok a földnél maradt, még fele sem volt, mint a kukoricaszár, pedig vagy ötször megkapáltam. Azt gondoltam, ha ez ilyen silány, akkor a csalamádé csak rosszabb lehet, hisz azt nemcsakhogy nem kapáltam meg, de rá sem néztem azóta, amióta bevetettem. Nagyon fúrta az a dalamat a kíváncsiság, de nappal nem mertem lemenni a Nagyrétre: mert attól tartottam, hogy kinevetnek az emberek a silány, újfajta csatornádéért. Estefelé mentem el és alig hittem a szememnek. Örömömben felkiáltotam: — A hétcsillagát! Valóban őserdő ez! Körülbelül háromszor annyit termett, mint a kukoricacsalamádé. Bugahányás kezdetén kaszáltam le, de egy kis darabot meghagytam belőle későbbre, amikor a magja már lceményedni kezdett. Annak a felét pedig még később, a mag teljes érésében kaszáltam le. A bugahányás kezdetén lekaszált cukorcirokcsalamádétól jobban tejelt a tehén, hízott is tőle, és ami a legfontosabb, egy állatnak sem okozott hasmenést. Ráadá-36 ' Wl/fjhzdhSh/j I960, február 3. sül könnyebben áttértek róla a száraz takarmányra, mint a kukoricacsalamádéról. Hordáskor még az ökröket is azzal etettük, jól bírták tőle a munkát, pedig ez az időszak minden állatot megvisel. Megpróbáltam azt is, hogy kukoricacsalamádét és cirokcsalamádét egyszerre tettem a jászolba a marhák elé, hát a kukoricacsalamádéhoz fogtak és amíg abból tartott, nem nyúltak a cukorcirokhoz. Ilyen kísérlettel azonban nem lehet eldönteni, hogy melyik a jobb takarmány. A zsenge lóherét is jobban szereti a jószág, mint a hereszénát, pedig az nemcsak nem használ neki, hanem árt is. Fölfúvódhat tőle és bele is pusztulhat. A bugahányás kezdetén lekaszált cukorcirok-csalamádé szerintem sokkal többet ér, mint a kukoricacsalamádé, csupán annyi hátrányát láttam, hogy nem termett meg minden földben, mint a kukorica. Határunkban legjobban a réti földekben nőtt meg, jobban bírta a csapadékot és a talajvizet, mint a kukorica: a legrosszabb pedig a sülevényes kavicsos földben volt. A cukorcirok tehát a kukoricának nem vetélytársa, csak kiegészítője lehet. Napjainkban nem azt kell vitatni, vajon érdemes-e termelni, hanem azt, hogy hová vessük, milyen agrotechnika szükséges a termesztéséhez és milyen állapotban adjuk a jószágnak. Mind a két növény, vagyis a kukorica és a cukorcirok is jó zölden, szárítva és silózva, de mégis nagy közöttük az eltérés. A cukorcirkot, amint említettem, bugahányás kezdetén kell kaszálni zöldtakarmánynak, ugyanebben az időben jó szárított takarmánynak és silónak is. Később a szára megkeményedik, a marha csak ízékeli, többet meghagy belőle, mint amennyit megeszik. Jóllehet a tudományos vizsgálat ilyenkor kimutathatja, hogy több a tápereje, mint a kukoricacsalamádénak, de mit érünuk vele? A heterózls abban nyilvánul meg, hogy a keresztezésből származó első (Fi) utódnemzedék valamilyen gazdasági hasznos tulajdonságban a jobbik szülőt is túlszárnyalja. Ez lehet termőképesség, virágmagasság, szármagasság, virágok száma, nagyobb alkalmazkodó képesség a külső környezeti viszonyokhoz, betegségekkel szembeni ellenállóképesség stb. A heterózis fogalmát S c h u 11 1911-ben vezette be a növénynemesítés szóhasználatába. Élettani okát, mechanizmusát, bár többen magyarázzák, ma még nem ismerjük. Gazdasági felhasználása nagy jelentőségű. Heterózisok előállíthatok fajták közötti keresztezésből, fajkersztezésből és beltenyésztett törzsek közötti keresztezésből. A legelterjedtebb gazdasági és csemegekukorica esetében, de sok zöldségfélénél is már megtalálható (paradicsom, uborka, dinynye, hagyma, stb.). A dísznövények körében (Antirrhinum, Petunia stb.) a heterózis ugyanúgy ismert, mint a fák (nyár, fenyő stb.) és az alacsony rendű szervezetek (élesztőgombák, erjesztőbaktériumok esetében). Amikor az F, nemzedék csak a jobbik szülő tulajdonságait éri el, akkor a jobbik szülő dominanciájáról, ha a két szülő közötti jelleget kapja, akkor inter-Ezzel szemben a kukorica jó zölden, szárítva is megfelel, silónak tejes-viaszos érésben még többet ér, magnak termesztve pedig talán a legjobb. A cukorcirok jelentőségét a magam részéről leginkább abban látom, hogy ott nő buján, ahol a kukorica nem sokat ér. A könnyű, nedves réti földeken sötétzöld a levele és a bugahányás kezdetén is jóval nagyobb mint a tejes-viaszos érésű kukorica. Minden gyomot megöl, a kukorica viszont elsárgul az ilyen földben. A kavicsos talajon pedig a kukoricacsalamádé, illetve a kukorica, bármiképpen termelve, háromszor több hasznot ad, mint a cukorcirok. Silózásra leginkább beválna a másodvetésű cukorcirok. Ezt nemcsak külön silózhatnók, hanem igen jót tenne, ha a tejes-viaszos érésű kukoricával vagy a kukoricakóróval vegyesen vermelnők a silógödörbe. Azelőtt méznádnak is nevezték a cukurcirkot, de a méheknek nem vált be. Magam is főztem belőle szirupot, de a méhek még ivóvíz helyett sem fogyasztottak belőle. Sok magot terem és igen nagy területet be lehet vele vetni, ezért tarlótakarmányként valamennyi növényt felülmúl. Csurilia Gábor (Szádudvarnok) Fogynak a kisparaszt-gazdaságok Svédországban Svédországban a kisparasztok gazda-' ságainak száma évente 14 — 15 °/o-kal kevesebb, viszont a kulákbirtokok és uradalmak terjeszkednek. — A bizonytalan jövendő miatt a háború vége óta több mint félmillió kisoaraszt költözött családostul együtt a városokba — ismeri be Netze svéd földművelésügyi miniszter. (-ák) médiáról, ha pedig a gyengébb szülő értékét éri el, akkor a gyengébb értékű szülő dominanciájáról beszélünk. Jól érvényesül a heterózishatás a Nyárasdi Növénynemesitő Állomás hibridkukoricáján A heterózis hatása
