Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-03 / 10. szám
II Balog patak partján A besztercebányai kerület szövetkezeteinek építkezésein télen sem szünetel a munka. Kerületi méretben még a tél folyamán mintegy 50 millió korona értékű beruházási építkezést valósítanak meg. A rimaszombati iárás szövetkczetesei önsegéllyel tíz istálló építésén dolgoznak. Az ozsgyáni, péterfalvi, nagybalogi szövetkezetekben 10 — 14 tagú építkezési csoportok alakultak a szövetkezet tagjai közül. Az építkezéshez szükséges anyag nagyobb részét, amelyet előre elkészítenek, saját anyagforrásaikból szerzik és saját szállító eszközeikkel juttatják rendeltetési helyére. A járás szövetkezetesel már a tél folyamán megteremtik az előfeltételt az egész évé építkezési terv megvalósításához, amely nem kevesebb mint 16,5 millió korona értéket tesz ki. Az önetetéses sertésistálló — Már három hónapja, hogy elkészült, - mondja magyarázólag az elnök —, de hát azóta nem tudtunk rá üveget szerezni. A járási építkezési vállalat az ígérettel nem fösvénykedik, de a tett elmarad. Pedig nagy szükségünk lenne rá. Ugyanis a növendékmarha-úllomány egy része hat helyen van. így tehát hat gondozó is kell mellé. Nem beszélve a takarmány pocsékolásáról. Ha az új istállóban lennének már, csak négy ember kellene a gondozásukhoz. — Hogyan használják ki a helyi anyagforrásokat? — Homokról a Ba'og patak gondoskodik, követ pedig a legelőn és egy kőkerítés szétszedésével szereztünk. Természetesen, az építkezéshez szükséges anyagot magunk szállítjuk. Négy kőműves és öt ács van a csoportban. A többi kisegftömunkás. Csúz Lajos ács is a megalakulás óta tagja a csoportnak. — Hogy megy a munka? — szólítom meg, amint éppen az egyik sertésistállóban a fiaztató-ketreceket készíti. — Nem panaszkodhatom. Annyit keresek, amennyit dolgozom, vagyis a teljesítmény után kapom a munkaegységet. Elbúcsúzunk a farmtól. Útközben azonban még találkozunk egy tyúkfarm vázával, amelyet egy régi épületaljból állítottak össze. Amint mondják, nem kerül többé 22 000 koronánál. — Jövőre — mutat rá az elnök a régi urasági istállóra — ez is sorrakerül. Átalakítjuk, hogy olyan korszerű legyen, mint a többi. Hiszen a Balog elég homokot hoz, s a legelőalakultak A kassai járásban is sok hektár A növendékmarha istállója messziről késznek látszik. Mellé érve a látogató csalatkozik, mivel teljesen üres. kön is találunk elég követ. Miért ne építkeznénk, hiszen magunknak csináljuk. nEmeth János Nagybaiog. így hívják a községet, csak 350 darab sertés hízik benne,'de amelyet a Balog patak választ ketté, hamarosan ezt a számot 500-ra tölt- A patakocska vize sekély, így hát nem jük fel. mondható el. mint a partján elterülő - Gyerünk, nézzünk szét a farmon falucskáról, hogy Nagybalog. Inkább — indítványozza az elnök —. mert így így lehetne jpHímezni: a kis Balog télen hamar esteledik, partján nagy falu. _ Az istállókat sorba járva nemcsak A község földművesei 1952-ben lép- az építészeti csoport jó munkájáról tek a közös gazdálkodás útjára. Akár- győződtünk meg, hanem arról is, hogy csak másutt, itt is jelentkeztek a kéz deti nehézségei összpontosítani kellett volna az ál latokat, de hát régi urasági és sa ját kis istállóiko kívül nem volt mái Tanakodtak, vitat koztak affelől, hog mi is most a teen dő, — amíg végr 1953-ban elhatá rozták, hogy épít kezési csoporté alakítanak. Ered ményekben gazda hat év telt el az óta, amely az épít kezési csoport jó munkáját dicséri. A falu szélén, a régi uradalmi istálló szomszédságában szép kis takaros farm épült fel. Hirtelen az ember meg sem tudná számlálni az egymás mellett sorakozó istállókat. De úgy szemre is látja az ember, hogy tízen felül lehetnek. Az elmúlt évben sem tétlenkedett az építkezési csoport 16 tagja, amelynek vezetője Százfalvi Béla. Csúz Sándor, a szövetkezet elnöke elismerően beszél munkájukról: — Tavaly két istálló készül el. Egy a növendékmarha részére, a másik — mosolyogja el magát az elnök — az nem is istálló, hanem húsgyár. — Ugyanis - szól közbe Jász István, a szövetkezet könyvelője —, önetetéses sertéshizlalda ez. Ötszáz sertés gondozásához már csak egy emberre van szükség. — Mikor adták át rendeltetésének az önetetős sertéshizlaldát? — Ügy két hónapja. Jelenleg még Talajjavílási szövetkezetek Készen, de üresen áll a növendékmarha istállója „Beteg" a kosecaváraljai EFSZ TS-01-31 rendszámú lánctalpas traktora. A „páciens" szakszerű „kezelőorvosai" Vojtech Ziacek, Pavol Vancik, míg a „főorvos" szerepét Stefan Bumbal, a műhelyvezető tölti be. Javult a helyzet az ekecsi EFSZ-ben Elkészült az évi zárszámadás, már csak pontot kell tenni a végére. Az eredmény: a tavalyi egy korona osztalék helyett 4 korona jut. Ez ugyan nem látszik soknak, de mégis nagy fejlődés ez az ekecsi EFSZ-nél, amely éveken keresztül az egy koronás osztalékot is csak úgy tudta kifizetni, hogy elengedték neki az oszthatatlan alap évi feltöltését. Az 1959-es év azonban Ekecsen is fordulatot hozott. A szövetkezet élére a pártszervezet javaslatára Paksy elvtárs került, s az állattenyésztés vezetője pedig Bozsaky elvtárs lett. Mindketten az állami gazdaságtól jöttek a szövetkezet segítségére. Az új vezetés mindenekelőtt az állattenyésztés átszervezéséhez fogott. S amint az eredmények mutatják, nem is sikertelenül. Hiszen az 1958-as tejtermeléssel szemben 1959-ben 128 ezer literrel többet termeltek. A sertéstenyésztésben is jó eredményeket értek el a szárazetetési módszer bevezetésével. Nem volt könnyű dolguk a tagsággal megértetni, hogy a teljesítményi normákat alaposan meg kell szilárdítani. De végül mégis győzött a józan belátás. S ma örömmel állapítja meg a tagság, hogy a szövetkezet jövedelme a 35 %-os jégkár ellenére 1959-ben több mint kétmillió koronával emelkedett. Ezt nagyrészben az állattenyésztés megjavításának köszönhetik. — Ez azonban még közel sem jelenti azt, hogy már elégedettek vagyunk az elért eredményekkel. Minden előfeltétel megvan arra, hogy emeljük a növénytermelés hozamait és az állattenyésztés termelékenységét is. Szép munkát végeztek az ekecsi szövetkezetesek, s bízunk abban, hogy ezen az úton további sikereket érnek el és 2000 hektáros szövetkezetüket a jövőben az élenjárók között fogják emlegetni. Kopper János (Nagymegyer) először munkaegységek nélkül Az idei termelési tervek és a költségvetés összeállításánál több csehországi szövetkezetben határozta el a tagság az új bérezési rendszer bevezetését. A pelhfimovi járás Skrysovce és Horná Vés községében, a Kamenice nad Lipou-i járás Zdesov községében és máshol ez évben először gazdálkodnak munkaegységek nélkül. Ezek a szövetkezetek szilárd teljesítménynormákat dolgoztak ki. így megszűnik a teljesítmények átszámítása munkaegységekre és a szövetkezeti tagok — a gyárak és üzemek dolgozóikhoz hasonlóan — minden hónap végén az elvégzett munka alapján kapják meg járandóságukat. Az új bérezési rendszert elsősorban a jól gazdálkodó szövetkezetek vezetik be, amelyek rendszeres bevételeket tudnak biztosítani, mindenekelőtt az állattenyésztésből. föld vár lecsapolásra. Hogy ezt mielőbb és minél jobban tudják megvalósítani, az elmúlt év decemberében megalakították az első talajjavítási szövetkezetét, amelynek székhelye Rozgony lett. A szövetkezet élére Bobovcsák András került. Az újonnan alakult szövetkezet nem sokáig maradt egyedül. A rákövetkező napokban a járás déli részén is megalakult a második talajjavítási szövetkezet, amelynek elnöke Varga József, székhelye pedig Csány. Mindkét szövetkezet megalakulása után azonnal kidolgozta az 1960-as évi tervet. A terv elkészült, s a kedvező időjárás jóvoltából hozzá is fogtak a munkálatokhoz. A Rozgonyban székelő szövetkezet a rossz idő beálltáig a benkői szövetkezet határában dolgozott, ahol 119 hektáron kell elvégezni az alagcsövezési munkálatokat. Terv szerint még ez évben a budaméri szövetkezetben 285, a haraszti szövetkezetben 190, a rási szövetkezetben 100, s a beszteri szövetkezetben 50 hektáron végeznek lecsapolási munkálatokat. A csányi szövetkezetre sem várnak kisebb feladatok. Itt a Hernádot és a Szartos-patakot kell megzabolázni. Csányná! 3 km-es gátat építenek a Hernád mentén, miáltal több mint 500 hektár föld szabadul meg az ártól. S ha megvalósul a Szartos-patak meg. zabolázása, ismét 1000 hektár jó termőfölddel lesznek gazdagabbak a környező szövetkezetek. • A kassai kerületben tervezett talajjavítási munkákhoz az előzetes számítások szerint 442 tonna cementre, 4,15 millió alagcsőre, közel 10 km betoncsőre, 630 köbméter deszkaanyagra és sok egyéb faanyagra lesz szükség. Ez évben 2275 hektár föld öntözésére további 115 öntözőberendezés és 20 hígtrágyagazdálkodási berendezés beszerzését vették tervbe. A szövetkezeti munkaiskolát megszállták az asszonyok Zohor népe az iskolapadokban Széles környéken arról híresek a zohoriak, hogy soha nem elégszenek meg azzal, amijük van. Mindig többre törekszenek, s ez meg is látszik szövetkezetük eredményein. A szövetkezetnek 2200 hektárnyi mezőgazdasági területe van, és bár csak tavaly fejezték be a kollektivizálást, máris szép eredményekre tekinthetnek vissza. Szorgalmuk és kezdeményező igyekezetük mellett a legdicséretesebb az, hogy nem elégszenek meg szakmai ismereteikkel, és mind többet akarnak tudni a helyes gazdálkodásról, a talaj - műveléséről, hogy nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a mezőgazdasági termelés fokozásához, a hektárhozamok és a tejtermelés emeléséhez. Különösen vonatkozik ez a zohori asszonyokra. Szitált a köd, s a vasútállomástól a kultúrházig vezető út nem volt'éppen a legjobb. A falusi utcákon ilyenkor a sár már állandó hű kísérője az embernek. A kultúrház társalkodó helyiségének egy része választott fallal van elkülönítve. A vaskályhából kellemes meleg árad. Az iskolapadok és a fekete tábla arról tanúskodik, hogy tanteremben vagyunk. Az ízletesen feldíszített falakon különféle rajzok és ábrák, a virágokkal megrakott állvány a helyiségnek otthoniasságot. meghittséget kölcsönöz. De nem iskolás nebulók ülnek itt ma, hanem mamák és nagymamák váltották fel őket, hogy megtanuljanak jobban gazdálkodni, többet termelni. hogy a gyerekeknek és az unokáknak még több jusson. Éppen Viktor Antal, a szövetkezet könyvelője tart előadást az általános leltározás jelentőségéről és ismerteti meg hallgatóit a folyó év feladataival. Kincs hiány az élénk vitában sem, amely nélkül a tanulásnak nem lenne meg a kívánt hatása. Huszonhét hallgatót számláltam meg a helyiségben. Itt van Klucka Imrich is, az iskola vezetője, a helyi nyolcéves iskola tanítója, és Súkeník Michal, a szövetkezet zoötechnikusa, aki szintén az iskola előadói közé tartozik. Meglepő a nagy részvétel, amelyre vonatkozólag az iskola vezetője ad fölvilágositást. Ma ugyanis kivételesen mind a három évfolyam megjelent, hogy meghallgassa az iskola összes hallgatóit érdeklő témát. Az ilyen összejövetelek más alkalommal is szokásosak, így például a tüzrendészeti, egészségügyi és más szakmai előadások alkalmával. Érdekes, liogy majdnem csak asszonyokat látunk. Az egyetlen férfi Martinkovic Simon sertésetető, aki a szövetkezeti munkaiskola harmadik évfolyamának hallgatója. Ogy látszik, hogy az asszonyok a leghálásabb hallgatók és a megjelenésben is lelkiismeretesek. A legtöbb hallgatója a harmadik évfolyamnak van, 13 szövetkezeti tag, akik közül csak egy tartozik a férfinemhez. Nem mulasztanak el egyetlen előadást sem. Például Machovicová Filoména a harmadik évfolyam hallgatója, aki nemrégen még csak egyszerű szövetkezeti tag volt, s a növénytermelési csoportban dolgozott. Ma már az újonnan szerzett szakmai Asszonyok az iskolapadokban Súkeník Michal zootechnikus Sabolová Máriát oktatja ismeretek segítségével csoportvezetői helyet tölt be. Nem fogy ki a dicséretből, amikor az iskoláról van szó. Sabolová Terézia a növendékmarha gondozója sokat beszélhetne arról, hogy mennyire segít neki az iskola munkájában. De szorgalmas és hálás tanulók Vachalkovicová Zuzana, Kimlicková Alzbeta, Fumáőová Jozefa, Stribruská Katarina, Didáková FrantiSka és a többiek is. Mind nagyon szeretik az iskolát és sokra értékelik az ott szerzett tudást, amely minden lépésüknél segíti őket. Öntudatosságuk, a szövetkezeti vagyon iránti viszonyuk, de legfőképpen munkaeredményeik mind ezt bizonyítják. Ilyen szövetkezeti tagokra, ilyen szakmailag fejlett dolgozókra a szövetkezet már nyugodtan támaszkodhat. Nagy kár, hogy a zohori férfiak nem mutatnak ilyen érdeklődést az iskola iránt Vagy talán nincs erre szükségük? Sluka Jozef _______Földműves _ I960, február 3. euyeyesen megKonnyeDDUlt a gonao:ók munkája. Minden istállóban fügjövasút, s bevezetve az önitatás. Az )00-as sertéshizlaldában darát majszoltak a süldők. — Mennyibe került a felépítése? — brdultam kérdésemmel az elnökhöz. — A végértéket még nem tudjuk, nivel nincsenek az istállók befejezve. Innyi azonban bizonyos, hogy a két stállón legalább 200 000 koronát megakarítottunk.
