Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-03 / 10. szám

aminek eredményeként a z évi tejeié - kenység országos átlagban eléri a 2350 litert, illetőleg Szlovákiában a 2300 litert. 1 Ka meiocjazci. föld­­■területr« es'o termőié* BÚZA I I ÁRPA CUKORRÉPA ;»ÖNVA| összehasonlításul közöljük ezt a kis táblázatot: Termék ha-ónként 1958 1960 1965 Hús (kg) 138 143 177,8 Tej (liter) 502 541 745,8 Tojás (db) 285 354 416,7 A mezőgazdasági talajterület száz hektáraként 1985-ben 67 szarvasmar­hát, ebből 52 tehenet kell tartanunk, ami már körülbelül azon a szinten mozog, mint a legbelterjesebb gaz­dálkodást űző országok állománysűrű­sége. Sőt az egy tőre eső termékeket illetőleg hazánk többet termel, mint például Ausztria, Nyugat-Németor­­szág, Svájc, Belgium, Norvégia és Anglia, de megközelíti már Hollan­diát is. Persze az egy főre eső átlag nem tükrözi híven a termelés hatékony­ságát, amelynek mércéje a hektár­átlag, illetőleg az állatállomány meny­­nyisége és minősége. Ezen a téren viszont a gazdálkodás mesterei a dol­gozó parasztok, akik a távlati tervek­ből valós anyagot formálnak. , , <-d) Új könyvelés: pontos nyilvántartás A mezőgazdaság népgazdasági je­lentőségét nem ítélhetjük meg csak a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem szempontjából, hanem első­sorban aszerint, hogy termelékenysé­gével milyen mértékben segíti elő lakosságunk élelmiszerigényeinek ki­elégítését. Ha a mezőgazdaság terme­lékenységét tovább fokozzuk, ennek fordított függvényeként mérsékelhet­jük a külföldi piacokról behozott áru­cikkek mennyiségét, ugyanakkor na­gyobb lehetőséget kapunk a hagyo­mányos termékek, tehát a komló, sör, cukor stb. fokozottabb kivitelére, s mindennek eredményeként a kiske­reskedelmi árak tovább csökkenhet­nek. Ilyképpen az egy főre eső terme­lés az élelmiszerellátás szemszögéből eléri a legfejlettebb országok szint­jét. Éppen ezért elsőrendű fontosságú á mezőgazdasági feladatok teljesítése és túlszárnyalása az életszínvonal to­vábbi emelkedése szempontjából. Harmadik ötéves tervünk irányelvei nem kisebb célt tűztek ki, minthogy 1965-ig országos átlagban 21 °/o-kal emelkedjék a mezőgazdasági terme­lés az 1960-as állapothoz képest. Ami Szlovákiát illeti, ennek az emelkedés­nek ugyanez idő alatt el kell érnie a 28 °/o-os mértéket. Amíg az ipari termelés 1960-ban elérte a háborút megelőző szint négy­szeresét, a mezőgazdasági termelés­ben éppen csak túlléptük a háború előtti színvonalát. Ez a tény követeli meg a mezőgazdasági termelés üte­mének fokozását. Persze azt sem sza­bad elfelejtenünk, hogy a mezőgazda­­sági dolgozók száma például tíz év alatt, 1948-tól 1958-ig 2 220 000 főről 1692 000 főre csökkent (a gépállomá­si dolgozókon kí­vül). Jegyezzük meg azt is, hogy bár a mezőgazda­ság több mint fél­millió munkaerőt vesztett, az emlí­tett tíz év alatt a termelés mégis 34 #/o-kal növekedett, tehát a mezőgaz­daság vonalán is joggal beszélhe­tünk sikerekről, a­­melyek alapja: a munka termelé­kenységének és a termelés hatékony­ságának emelkedé­se. A harmadik ötéves terv íaoszaKaDan a mezőgazdasági össztermelés, a há­borút megelőző állapothoz képest, kö­rülbelül 35 százalékkal lesz nagyobb. Ugyanakkor az árutermelés 1965-ben már 64 %-kal múlja fölül a háború előttit. Egyébként a harmadik ötéves terv mezőgazdasági termelése már a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodásra tá­maszkodhat, amennyiben a szövetke­zetesítés a második ötéves terv vé­gére lényegében befejeződik. így az­után a harmadik gtéves terv idősza­kában a legfőbb figyelem a szövet­kezetek és állami gazdaságok meg­erősödésére, továbbá — a munkater­melékenység emelkedése révén — a termelés fokozására irányulhat. A mezőgazdaságra előirányzott be­fektetés a harmadik ötéves tervben körülbelül 15,2 °/o-nyit, vagyis kere­ken 40 milliárd koronát tesz ki. A be­ruházásban a talajjavitási munkála­tokra előirányzott összeg igen szá­mottevő. De ez érthető, hiszen a me­zőgazdasági termelés emelkedése nagymértékben a talaj minőségétől függ. összehasonlításul csupán ennyit: 1958-ban a szövetkezetek 152 milliót fordítottak talajjavítási munkálatok­ra, ezzel szemben a harmadik ötéves terv időszakára előirányzott és ha­sonló célokra szolgáló összeg körül­belül 8 milliárd koronára tehető. Ez a hatalmas összeg mintegy 354 ezer hektáron teszi lehetővé a talajjavítási és lecsapolási munkálatokat. Ami pe­dig a szántóföld kibővítését illeti, egyidejűleg 80 000 hektárra terjedő rétet, valamint legelőt törünk föl szántófölddé. Köztársaságunk vi­szonylag kisebb mezőgazdasági talaj­területtel rendelkezik, tehát nagyon fontos, hogy a rendelkezésünkre álló föld termőerejét fokozzuk. Az 1956- os esztendőben például egy főre mindössze 0,56 ha mezőgazdasági te­rület, s ebből 0,39 ha szántóföld ju­tott. Az akkori adatok szerint a köz­társaság talajterülete így oszlott meg: 58 % szántóföld, rét és legelő, 32,6 százalék erdő és 9,4 % egyéb föld­terület. Rohamléptekkel fokozódik a mező­­gazdaság gépesítése is. Erre a célra 15 milliárdot, vagyis 60 %-kal többet A múlt év végéig Szlovákiában 900 szövetkezeti könyvelő rendszeresítet­te az új könyvvitelt. Ez évben további 1188-an könyvelnek majd új módon. Ezen a téren már jó tapasztalatok­kal rendelkeznek a selcei, igráml, ta­­nyi, pozsonypüspöki és más szövetke­zetekben. A gyakorlat azt igazolja, hogy a régi könyvelési módszerekkel szemben javult a nyilvántartás ellen­őrizhetősége, s a gazdasági és pénz­ügyi helyzet áttekintése is egysze­★ ★ ★ Vágfarkasdi tudósítás Tóth János vágfarkasdi szövetkezeti tag szerint szövetkezetük állatállo­mányának napi takarmányszükségle­te csak szemestakarmányból 40 má­zsa. E számadat alapján könnyen el­képzelhetjük. hogy milyen nagy állat­­állománnyal rendelkezik a szövetke­zet. A marha-, sertés és baromfiállo­mányukat négy farmon helyezték el. A szövetkezet átlagos napi tejhozama egy tehéntől 14—18 liter között in­gadozott az elmúlt esztendőben. Az átlagos évi tojáshozam tyúkonként 185 darab volt. Czibuia János (Vágfarkasd) rűbb. A pozsonypüspökiek azzal is módosították az új könyvelést, hogy könyvelőgépet állítottak be, s így pon­tos és gyors nyilvántartást vezetnek. Előre látják, milyenek lesznek a ter­melési költségek. Már most tudják, hogy egy mázsa búza termelési költ­sége 67, egy mázsa silótakarmány ki­termelése pedig teljes gépesítés mel­lett 4,20 koronába fog kerülni. ★ ★ ★ Egyesült két jól gazdálkodó szövetkezet A tósnyárasdi és pálóci EFSZ tag­jai is belátták, hogy nagyobb mező­­gazdasági területen jobban lehet gaz­dálkodni. Már tavaly foglalkoztak ez­zel a gondolattal, mert megértették, hogy így jobban ki lehet használni a gazdasági gépeket, bevezetni az új technológiát és ezáltal nagyobb ter­méseredményeket lehet elérni. Felszabadulásunk 15. évfordulójá­nak tiszteletére felajánlották, hogy ebben az évben hektáronként 273 kg húst, 762 liter tejet és 583 tojást ter­melnek. Ez a terv jóval magasabb, mint a harmadik ötéves terv előirány­zata. Krajcsovics Ferdinand (Galánta) Mielőtt a gépek a szövetkezetekbe kerülnek A Tornaijai Gépállomáson nagy az igyekezet a javítások körül. A tervek szerint január végére szeretnék be­fejezni a téli javítások nagy részét, vagyis azoknak a traktoroknak és munkagépeknek a javítását, amelye­ket a szövetkezeteknek adnak át. A téli javítások minősége dönti el, hogy a gépek hogyan birkóznak meg a me­zőgazdasági munkával. Jól tudják ezt a tornaijai gépállomás javítói is. Igyekszenek a javítást úgy elvégezni, hogy a szövetkezetek jól kijavított gépeket kapjanak. Az eladásra kerülő gépek mellett egyidejűleg folynak már a javítások a szövetkezet tulajdonában levő trak­torokon és munkagépeken is. A javí­tócsoportok egymás között verseny­ben állanak, amelybe bekapcsolódtak az anyaállomáson kívül levő körzeti javítóműhelyek is. Összesen 19 cso­port versenyez egymással. A verseny kiértékelése hetente történik, s a négy legjobb csoportot versenyzászlóval jutalmazzák. Az el­múlt héten a traktorjavítók között Lukács és Horváth elvtárs ifjúsági csoportja került az első helyre, akik tervüket 130 %-ra teljesítették. A kovácsműhelyek közül ugyanebben az Horváth, Lukács és Dobi elvtársak átveszik a vándorzászlót. időszakban Czakó elvtárs csoportja teljesítette legjobban tervét (140 szá­zalékra). A többi csoport közül az esztergályos-csoport lett a verseny« zászló tulajdonosa. Elsősorban azok a munkagépek ke­rülnek javításra, amelyek a tavaszi munkákhoz szükségesek. Huszti Elemér (Tornaija) A. Butenandtnak, a müncheni Max Planck Intézet Nobél-díjas profesz­­szorának sikerült hosszú évek kísér­letezése után a selyemlepke illat­mirigyeinek kivonatát tisztán előállí­tania és vegyi összetételét meghatá­roznia. Ha sikerül más lepkefajok, főleg kártevő, fákat pusztító fajok illat­mirigyeit is előállítani, könnyebbé vá­lik ellenük a védekezés. A fák tör­zsén csalogató illattal átitatott gyűrű­ket helyeznének el, s ezek ugyanakkor rovarölőszert vagy olyan ragasztó­­anyagot is tartalmaznának, amelyre a rászálló lepkék odatapadnának. Ily módon a hímek nagy tömegét lehetne kipusztítani, a nőstények pedig meg nem termékenyített tojásokat rakná­nak, úgyhogy évről évre csökkenne a faállományt pusztító rovarok száma. Tengeralatti út Rio és Niteroi között Brazília eddigi fővárosa, Rio de Ja­neiro. a Guanabara-öböl partján el­terülő két helység, a Rio és Niteroi egyesüléséből keletkezett. Népessége az elmúlt fél évszázadban 690 000 fő­ről több mint 3 millió lakosra növe­kedett. A két városrész között a 6 km széles öblön át hajókon bonyolít­ják le a közlekedést és a szállítást, mivel a szárazföldi út a hosszúra nyúlt öböl partja mentén 140 km. A brazil kormány francia mérnökö­ket bízott meg egy tenger alatt hú­zódó kétirányú alagút megtervezésé­vel. Azért választották ezt a megol­dást, mert a függőhíd akadályozná a hajózást az öbölben. Akusztikai gyógyszerek A dallam és különösen a ritmus erő­teljesen hat az érzelmekre, ezért egyes zenemüvek hallgatása a bátor­talan, lehangolt idegbetegekre jóté­kony hatást tesz. Nemrégen az ame­rikai gyógyszertárak olyan magneto­fonszalagokat hoztak forgalomba, amelyeknek leforgatása az ideges eredetű vagy ezekkel összefüggő ba­jok ellen jól bevált. így az egyik magnetofonszalag a bádogtetöre hulló esőcseppek egyhangú kopogását rög7 zíti. Ezt altatónak, csillapítónak szán­ják. Más hangszalagok a szamba nevű brazíliai népi zene ritmusaiból és dallamaiból készültek. Ezektől az élet­kedvet fokozó, frissítő hatást várnak. Az akusztikai gyógyszerek tudomá­nyos kipróbálása még nem történt meg, ennek ellenére a tetszetősen csomagolt, bő választékú magnetofon­tekercsek és hanglemezek gyorsan népszerűek lettek. Egy földrész volt valamikor Ausztrália és Üj-Zéland Amit a földtan régóta tanít, hogy a földtörténeti múltban Ausztrália és Üj-Zéland egyetlen összefüggő szá­razulat volt, ezt újabban megerősítet­te I. Waterhouse új-zélandi geológus, aki 120 megkövesedett édesvízi, illet­ve szárazföldi puhatestű faj vizsgá­lata alapján megállapította, hogy a kövületek Ausztráliában és Üj-Zé­­landban azonosak. Egy szovjet üzemben újfajta trak­tort készítettek, amelynek külseje nem különbözik az ismert traktoroké­tól, azonban kifűtött kabinja és ön­működő irányítása vari. Ezenkívül az új traktor egy és félszer nagyobb sebességet képes elérni, mint az ed­dig ismert leggyorsabb traktorok. Aszfaltúton teherrel együtt eléri a 35 km-es sebességet is óránként. Őskori elefánt-temető Róma mellett A történelem előtti idők elefánt­temetőjére bukkantak Rómától 25 km­­nyire északnyugatra, Cornazzanóban, egy építkezés alkalmával. A római egyetem ősrégészeti intézete igazga­tójának, Blanc professzornak a véle­ménye szerint a felfedezés óriási je­lentőségű. A cornazzanói terület egy­kor tómeder volt. Nyilván az elaggott és beteg elefántok a vízhez vonszol­ták magukat. Az olasz filológusok is emlékeztetnek egy római legendára, amely szerint a város közeléljen va­laha elefánt-temető volt. PILIS a fejlődés útján A pilisi EFSZ a múlt évben jól megalapozta a jövő év gaz­dasági sikerét. Az 1960. évi termelési tervét már elkészí­tette, s nagy figyelmet fordít az állattenyésztésre is. Annak ellenére, hogy sok új belépő volt. akik sem takarmányt, sem vetőmagot nem hoztak maguk­kal, a szövetkezet mégis biz­tosította a szükséges takar­mányt. A pilisiek 1960-ban máj' 350 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak, s így számolniuk kell a termelési mutatók emel­kedésével is. Amíg 1959-ben csak 56 mázsa marhahúst és 60 mázsa sertéshúst adtak be, ez évben már 164 mázsa mar­hahús és 180 mázsa sertéshús beadását tervezik. Tejtermelé­sük is növekedni fog: 1959-ben a tervezett 23 734 literrel szem­ben 32 938 litert adtak be, de 1960-ra már 46 200 litert ter­veznek. Tavasszal egy új raktár építését is megkezdik. Ez a néhány adat is bizonyít­ja, hogy Pilis község elindult a fejlődés útján. De van egy dolog, ami bántja a pilisieket: a dimbes-dombos határ és a me­redek lejtőkön fekvő szántók. — Csak az fáj nekünk — mondja Sándor Ferenc elnök —, hogy nincs lánctalpas trak­torunk, mert kerekes traktor­ral nem lehet megdolgozni a szántókat. Nincs teljesitménye sem mennyiségileg, sem minő­ségileg. Jó lenne, ha az illetékesek meghallgatnák a pilisiek kérel­mét, és tekintetbe vennék a helyi viszonyokat. Szanyi József (Losonc) Mit mondanak a harmadik ötéves terv irányszámai ? ■ fordítunk, mint a második ötéves terv : idején. Pedig már eddig is szépered- i ményeket értünk el a mezőgazdaság ■ gépesítésében. Példaként soroljunk ■ föl néhánv számadatot: ) Az első köztársaság idején a mező­■ gazdasági üzemek, helyesebben a ■ nagybirtokosok, bérlők és kulákok : gazdaságai 3682 traktorral rendelkez­■ tek. A traktorok száma 1948-ig 22 000 darabbal gyarapodott, s egy traktor­• egységre 255 ha jutott. Ezután már ■ ezrével gyarapodott a gépállomány, , úgyhogy 1956-ban egy traktornak át­> lagban már csak 185 ha-on kellett ■ dolgoznia, s 809 hektáronként egy gabonakombájn, 89 hektáronként egy silókombájn és 1560 hektáronként egy 1 kukoricakombájn munkájára számít­hattunk. Jelenleg az egy traktorra eső i földterület mindössze 84 ha, s 1965- ! ben egy traktoregységnek már csak ■ 50 hektárt kell megművelnie. Ugyan­akkor ez idő alatt a mezőgazdasági i gépállomány 12 500 tehergépkocsival ’ és többezer egyéb géppel gyarapszik. 1 Ezeknek a gépeknek a birtokában köztársaságunk mezőgazdaságának i színvonala eléri az élenjáró országok ■ mezőgazdasági termelésének rangját. > Az állattenyésztés szakaszán a har­madik ötéves terv 21,1 %-os emel-i kedést irányoz elő. A szarvasmarha­■ állománynak 433 000 darabbal, tehát - évente 86 000 darabbal kell szaporod- i nia. Ez körülbelül 40 %-kal több, mint i amilyen gyarapodást a második ötéves • terv előírt. Harmadik ötéves tervünk­• ben 200,000 tehénnel többre számi­• tunk, míg a sertésállománynak 14 %­­r kai kell bővülnie. 1 Komoly feladatok ezek, de elérhe­■ tők, ha bő takarmányalapot biztosi-Szlovákia mezőgazdasági termelésének feladatai vét, s a mézőgazdasági termelés 5,5 százalékkal növekedett. A szarvas­marhaállomány 40 000 darabbal gya­rapodott. Az 1960-ra előirányzott fel­adatok 8 — 8,5 %-kal nagyobbak, mint a tavalyiak. Az állattenyésztési ter­melés fejlesztési tervének teljesítése például a szarvasmarhaállomány 55 ezer darabbal, ebből 15 000 tehénnel történő gyarapítását tételezi fel. Ked­vezők a feltételek a baromfitenyész­tés és a sertéshústermelés növelésére is. A szlovákiai lapok mezőgazdasági rovatainak szerkesztői az újságírók bratislavai klubjában január 26-án sajtóértekezletre jöttek össze Ján Janik elvtárssal, az SZLKP KB föld­művelésügyi osztályának vezetőjével, aki tájékoztatta az újságírókat a ter­melési terv múlt évi teljesítésének eredményeiről és az idei feladatok­ról. Az előzetes adatok szerint Szlová­kiában tavaly 97,8 %-ra teljesítették a mezőgazdaság teljes termelési ter-2 fiaimé Földműves 1960. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents