Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-03 / 10. szám

Felbocsátották a második siovjet éríásrakétát Moszkva (TASZSZ) — Nehéz mesterséges holdak felbo­csátására és a naprendszer bolygóinak elérésére szolgáló na­gyobb teljesítményű többlépcsős ballisztikus rakéta kidolgozá­sára irányuló kísérletsorozat keretében 1960. január 31-én az esti órákban felbocsátották a második rakétát. A rakéta utolsóelőtti lépcsője az utolsó lépcsőjének modell­jével 1960. január 31-én moszkvai idő szerint 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán meghatározott területén a tengerfelü­letet. A rakéta utolsó lépcsőjének modelljét észlelték részben a légkörben való áthaladásakor, majd a hajókon elhelyezett rádió­lokációs, optikai és akusztikai állomásokon rögzítették a vizbe zuhanását. A mérési adatok újra igazolták a rakéta vezérlő rendszerének nagyfokú pontosságát. E rakéta kibocsátásával 1960. január 31-én sikerrel véget ért a kísérletsorozat. Ezzel kapcsolatban felhatalmazták a TASZSZ-t annak kijelentésére, hogy az 1960. január 8-iki TASZSZ nyilatkozatban kijelölt terület a tengeri és légi közlekedés számára a kitűzött határidő előtt már feb­ruár 1-től szabaddá vált. Parancsoljunk a víznek Minden mezőgazdasági üzem egy teljes egység, amelynek ágazatai szo­rosan kapcsolódnak egymáshoz és egyiknek eredményei elősegítik a má­sik sikerét. Az állattenyésztés csak úgy lehet jó, ha a növénytermesztők Is jól gazdálkodnak, viszont a növény­­termesztésnek szüksége van az állat­­tenyésztés által termelt trágyára, hogy mint tápanyagot felhasználhassa a növény fejlődésénél. De hol kezdő­dik ez a körforgás? Mivel kezdjük? Kétségtelen, hogy a mezőn kell kezdeni. Elsősorban meg kell keresni a tartalékokat a termelékenység eme­lésére. A növénytermesztés három alapvető tényezője: a napfény, a hő és a víz, de a tápanyagok közül ma még csak kettőt, a napfényt és a me­leget tudjuk irányítani. Ma ne beszéljünk a trágyáról, és vizsgáljuk meg azt, hogyan is gazdál­kodunk a vízzel. Igaz ugyan, hogy agrotechnikai intézkedéseink a víz megtartását szolgálják a talajban, de ez a nedvesség a természeti törvé­nyek folytán kerül a talajba eső és hó formájában anélkül, hogy az ember ezt befolyásolná. Még mindig keveset tettünk abban az irányban, hogy e té­ren lerázzuk a természet bilincsét. 1949-ben még csak 10 000 hektár te­rületet öntöztünk. Pártunk X. kong­resszusának határozata 80 000 hektár föld öntözését irányozta elő, de ezt a feladatot még nem teljesítettük, s a második ötéves terv végén össze­sen 50 000 hektár öntözésével számo­lunk. Ez mezőgazdasági területünknek csak egy százaléka. A harmadik öt­éves terv 164 000 hektár öntözését irányozza elő. Mostanában nagy gondot fordítunk a vadvizek lecsapolására, az öntözés­nek viszont kevés figyelmet szente­lünk. Pedig a szakirodalomból és a tapasztalatból is tudjuk, hogy öntö­zéssel a száraztakarmányt 100 — 150 százalékkal, a burgonyatermést 60 százalékkal, a cukorrépát 40 száza­lékkal, a takarmányrépát 90 — 160 szá­zalékkal, a gabonatermelést 20 — 40 százalékkal lehetne emelni. Emellett a termények minősége is jobb lenne. Szakemberek szerint az öntözés leginkább ott hasznos, ahol az évi csapadék 500 mm-nél kevesebb. így például Csehországban az Ohfe és a Vltava környékén, Szlovákiában a Csallóközben, valamint Komárom és Ögyalla .vidékén. Ez még nem jelenti azt, hogy más vidékeken nincsen ön­tözésre szükség. A bő évi csapadék még nem jelenti azt, hogy a növény­zet nem szenvedhet vízhiányban. A földművelők jól tudják, hogy minden növénynek más a vízigénye és más évszakban van szüksége nedvességre. A legtöbb vízre a növénynek az in­tenzív növekedés és a virágzás idején van szüksége. Ha ezen időszakokban szárazság van, a termést veszély fe­nyegeti még akkor is, ha később bő csapadék hull. Ha tehát megtanulnánk uralkodni a víz felett és legalább me­zőgazdasági területünk egy részén fel tudnánk használni, nagy mértékben emelhetnénk a terméshozamot. Határainkat sok patak és ér szeli át, amelyek azonban hasznosítás nél­kül elfolynak. Pedig sokszor egy kis gát is elegendő lenne, hogy száraz idő esetén kellő mennyiségű vizet nyer­jünk az öntözés céljaira. Az ilyen apró intézkedések csak előjátékai volná­nak a nagy építkezéseknek, amelyek nélkül a következő évek távlata el sem képzelhető. Ma már semmi sem állja az útját ennek. De körül kell néznünk minden szövetkezetben és minden állami gazdaságban, s fonto­lóra kell venni, hogy hol is kezdjük. Gondolkozzunk el gazdálkodásunk mostani módszerein és fogjunk bát­ran a munkához. Jelentés a kormány üléséről Gyorsabb ütemben Az üj területi átrendezés és a harmadik ötéves terv feladatai • Népgazda­ságunk fejlesztésének távlati terve • A gépipar további fejlesztése • Üj típusú szerződések Köztársaságunk kormánya január 29-i ülésén elsősorban az állam új területi átszervezésének kérdésével, valamint a nemzeti bizottságok tevé­kenységében és felépítésében a szo­cialista demokrácia további elmélyíté­séről tárgyalt. A határozatban lefektette az új nemzeti bizottságok, valamint az álta­luk irányított gazdasági és költség­vetési szervezetek időbeni megszerve­zésének alapelveit. Az új területi fel­osztásból eredő szükséges intézkedé­seket megvalósítják a pénzügy és a statisztika szakaszán, valamint egyéb szakaszokon is. A határozat továbbá megállapítja az Állami Terv­bizottság, a Pénzügyminisztérium, va­lamint a többi központi szerv és nem­zeti bizottság feladatait az 1960. évi állami terv, az állami költségvetés és a harmadik népgazdaságfejlesztési öt­éves terv javaslatának az új területi felosztás szerinti átállítására. Továbbá a kormány határozatban leszögezi, hogy a tervek átállításával összefüggésben nem szabad tárgyi változásokat eszközölni az 1960. évre szóló terv feladataiban.-Ezzel kapcso­latban hangsúlyozza, hogy a harmadik ötéves terv javaslatát fel kell bontani az egyes vállalatok, üzemek és szer­vezetek feladataira. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a dolgozók te­vékeny részvétele biztosítja vala­mennyi új iatézkedés sikeres meg­valósítását, az 1960. évi terv feladatai­nak teljesítését és a harmadik ötéves terv javaslatának kidolgozását. A kormány ugyanezen az ülésen megtárgyalta Csehszlovákia népgaz­dasága fejlődésének 1975-ig terjedő távlati tervét, amelyet az Állami Tervbizottság dolgozott ki. E terv hazánk ipari jellegének további erő­södését irányozza elő, amelynek kö­zéppontjában továbbra is a gépipar, főképp pedig a nehézipar játssza a vezető szerepet. Mezőgazdaságunk termelésének további fejlődése is jelentős szerepet játszik ebben a távlati tervben. A továbbiakban kormányunk meg­tárgyalta a kapacitás-szerződések kötésének helyzetét és intézkedése­ket hagyott jóvá eme új típusú gaz­dasági szerződések további népszerű­sítésére. A kapacitás-szerződéssel a szállító kötelezi magát, hogy az át­vevő vállalatokkal szállítási szerző­déseket köt a szállítmányok meg­egyezés szerinti terjedelmére a meg­állapított feltételek alapján. A CSKP küldöttsége Moszkvába utazott (CTK) — Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja küldöttsége A. Novotny elv­társnak, a CSKP KB első titkárá­nak vezetésével február 1-én Moszk­vába utazott, ahol részt vesz az euró­pai szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek érte­kezletén. Ez az értekezlet a mező­­gazdaság fejlesztése terén szerzett tapasztalatok kicserélésével foglal­kozik. A küldöttség tagjai Otakar Simúnek, Viliam Siroky, Vratislav Krutina és Lubomír Strougal elvtár­sak. Örvendetes évzárás Nagyabonyban A nagyabonyi szövetkezetesek szá­mára örömünneppé lett az évzáró közgyűlés. Nem is csoda, hiszen sok szövetkezetesnék 8 — 10 000 korona üti a markát. De meg is érdemlik. Az EFSZ 99,79 %-ra teljesítette múlt évi pénzügyi tervét. A munkaegységre 10 korona volt az előleg, a további 8 koronát a közgyűlésen osztották ki. A szövetkezet talajának 33 °/o-át trágyázta meg a múlt évben és ennek eredménye a terméshozamokban meg is mutatkozott. Búzából hektáronként 30 mázsát, árpából 31, cukorrépából 400 mázsát termeltek ki. Az állatte­nyésztők 406 472 liter tejet és több A Turnovi Magnemesítő Állomás gondoskodik a gabona, a hüvelyesek és más nemes vetőmagok szaporításáról. Képünkön Vera Turková a kitisztított vetőmag minőségét ellenőrzi. (Foto CTK) mint 11 vagon sertéshúst adtak be. A 9zarvasmarhaállomány 625 db-ból áll, ebből 240 a tehén. Sertésállomá­nyuk 1374 darab, amelyből 149 az anyakoca. Baromfiállományuk 4400 darabos. Szép munkát végeztek a jó­szág férőhelyének biztosítására is. Tavaly egy tshénistállót, egy nyitott istállót a növendékmarháknak, egy fiaztatót és hat baromfiólat építettek. A pénzalapokról sem feledkeztek meg. Bevételeik 11 %-a került az oszthatatlan alapba, 3 és Vt %-a a jó­léti alapba, míg a közművelődési és üzemi tartalékalapba IV2 — IV2 %-ot fizettek be. Ebben az évben az oszt­hatatlan alap ellátását 12 — 13 %-ra akarják emelni. Az idén már az első negyedévben egy 1000 férőhelyes sertéshizlaldát akarnak építeni önmű­ködő etetővel és egy újabb nyitott istállót a növendékállatoknak. A föld­terület 26 %-át foglalja el az évelő takarmány, s ennek köszönhető, hogy több mint 100 vagon száraztakar­mányt takarítottak be. Ezenkívül 325 vagon silótakarmányuk és 16 vagon különleges silójuk van a sertések részére. Külön dicséret illeti meg a fiatalokat és az asszonyokat, akik derekasan szorgoskodtak, főleg a csúcsmunkák idején. Meg is érdemlik a vezetőség gon­doskodását. Idén korszerű fürdő épül a szövetkezet telepén és bevezetik a gyermeknevelési pótlékot, amely min­den gyermek után 100 korona lesz. A nagyabonyi EFSZ-ben minden előfeltétel megvan a második ötéves terv összes irányszámainak túltelje­sítésére. Biztosítják ezt az értékes kötelezettségvállalások, amelyeket a prerovi felhívás keretében tettek. Rácz Péter (Dunaszerdahely) Hogy a tavasz készületlenül ne érjen Szövetkezeteink készek az indulás­ra. Tiszta vetőmaggal várják a tavaszt. A szlovákiai begyűjtési üzemek rak­táraiban az 'állami vetőmag-alapbó' nagy mennyiségű tavaszi búzát tárol­nak a vetéshez. E tartalékokból mint­egy 921 tonnát kapnak a nyitrai és a besztercebányai kerületek szövetke­zetei, ahol erre a legnagyobb a szük­ség. Tavaszi árpát, amely bel- és kül­kereskedelmi szempontból egyaránt fontos termék, idén 240 000 hektáron termesztünk. Hazai tartalékaink hib­ridkukoricából lehetővé teszik 110 000 hektárnyi kukorica elvetését. Az elmúlt évben a kukorica ter­mesztése terén a legjobb eredményt az ivánkai szövetkezetesek érték el, akik 4 hektárról 420 mázsa szemes­kukoricát takaritottak be. A kedvezőtlen tél és a száraz ősz jelentős károkat okozott az őszi repce vetéseiben, ezért tavaszra szövetkeze­teink napraforgót vetnek pótláskép­pen. Erre a célra az állami raktárak­ban 3100 mázsa napraforgóvetőmagot tartalékolnak. A nyitrai és a besztercebányai ke­rületek mintegy 650 vagon jó minősé­gű vetőburgonyát kapnak a cseh or­szágrészekből. Az állami raktárak ez évben mű­trágyákból is elegendőt tárolnak. Jó­val nagyobb tartalékokkal rendelkez­nek, mint a múlt évben. Számos szö­vetkezet már most hazaszállítja a szükséges műtrágyát, s megkezdte az évelőtakarmányok fejtrágyázását. A szocialista munkabrigád büszke címért Az ostravai kerületben a szocialista munkabrigád büszke címének elnye­réséért a mezőgazdaságban 20 mun­kacsapat versenyez. A kötelezettség­vállalásokban, amelyeket az egyes kollektívák tesznek, kifejezik a mun­ka és társadalmi rendszerünk iránti jő viszonyukat. Az Ostrava környéki mezőgazdasági munkacsoportok közül a nemes célért folyó versenybe első­ként a Vítkovi Állami Gazdaság her­­maneci részlegén Dráhalová elvtársnö vezetése alatt 4 fejőnő csatlakozott. A csoport tagjai a múlt év áprilisától az év végóig napi és tehenenkénti átlagban 3 literrel emelték a tejho­zamot, s ugyanakkor minden kiter­melt liter tej termelési költségét 54 fillérrel csökkentették, s így a ver­seny többi feltételének teljesítése mellett közel 40 000 koronát takarí­tottak meg. Talajjavítási hírek • Közel 32 millió koror?át fordíta­nak ebben az évben a talaj termő­erejének emelésére az eperjesi kerü­letben. Itt 93 talajjavítási építkezés indul meg, s összesen 4300 hektárt öntöznek és csapolnak le. A kerület ifjúsága 25 000 óra ledolgozását vál­lalta, az állami utak alkalmazottai 20 híd előregyártott elemeit készítik el és 1000 köbméter terméskövet szállí­tanak. • A besztercebányai kerület eddig működő 21 talajjavítási szövetkezete ez évben egy újabbal szaporodott. Ez lesz a kerület legnagyobb talajjavitási szövetkezete, amely az „Ipoly“ Talaj­javítási Szövetkezet nevet vette fel; székhelye Losonc. Az Ipoly árterületén 10 000 hektár mezőgazdasági földte­rületet tesznek termővé. Eddig 12 EFSZ alkotja a losonci, füleki és a poltári járásokból. • További 5500 hektár termőfölddel lesz több ebben az évben a kassai kerületben, ahol 36,2 millió koronát fordítanak a vízgazdasági munkákra. Egyúttal 5 km folyómedret szabályoz­nak. Trágyalé talajjavítást 1480 hek­táron végeznek, s a kerületben 125 ezer tonna komposztot készítenek. • A nagymegyeri járásban három kisebb talajjavítási szövetkezet egye­sülésével egy összjárási talajjavítási szövetkezetét létesítettek, amelybe 31 EFSZ és a nagymegyeri sertéshiz­lalda lépett be. Ez a szövetkezet 55 950 hektár földterületet gondoz majd. A járás földművesei ebben az évben társadalmi munkában több mint három millió korona értékű munkát végez­nek el. Tervük szerint az idén 126 km vízlevezető-csatornát tisztítanak ki, s egy szivattyúállomást építenek. Medvén és Kulcsodon 5 hektár terü­leten befejezik a halastavak létesíté­sét. A nagymegyeri talajjavítási szö­vetkezet 1960-ban saját vállalkozás­ban több mint 480 hektár földet csa­pol le és 370 hektár öntözését elő­segítő berendezést épít. □DDGDQOC A harmadik ötéves terv előkészítésén dolgoznak A kassai kerület szövetkezeteiben a harmadik ötéves tervre vonatkozó javaslatok kidolgozását szorgalmaz­zák. Ezen a téren jó eredményeket mutatnak fel a poprádi, rozsnyói, királyhelmeci és a tőketerebesi járá­sokban. A harmadik ötéves terv irány­elveit eddig 366 szövetkezetben vitat­ták meg. Tizenhét szövetkezet már kész javaslatot küldött a járási nem­zeti bizottságok tanácsaihoz. A ki­rályhelmeci járás Pólyán községének szövetkezetesei elhatározták, hogy a harmadik ötéves tervben lefektetett feladatokat idő előtt teljesítik. A falu megsegítésére A kassai kerületben a mezőgazda­­sági földterület 91 %-a tartozik a szocialista szektorhoz. A járási párt­­bizottságok és a járási nemzeti bi­zottságok dolgozói közül sokan falura mennek. A 286 dolgozó közül 157-en a szövetkezetekben, a többiek pedig a helyi nemzeti bizottságokon kaptak beosztást. • A második ötéves terv utolsó évében a bratislavai kerület állami gazdaságaiban a nyitottistállókban elhelyezett 2630 szarvasmarha mellett to­vábbi 1510 darabot fognak te­nyészteni ilyen módon. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. február 3. Afä 40 fill CT XI. évfolyam, 10. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents