Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-27 / 8. szám
ség Is arra serkenti majd a dolgozókat, hogy kíméletesen bánjanak a rájuk bízott vagyontárgyakkal, azokat tartsák rendben és főleg okosan, körültekintéssel használják ki. * * * Mindössze néhány keresztmetszetet mutattunk be, amelyek bepillantást engednek a szövetkezetek beruházási problémáiba. Joggal mondhatjuk a fentiek ismeretében, hogy az 1960-as esztendő és a következő évek terveit a legalaposabban kell előkészítenünk. A szo-‘ vetkezetekben — az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának határozatai és az új begyűjtési intézkedések szellemében föltétlenül át kell dolgozni a bérrendszert és a házi munkarendet, mert kizárólag az anyagi érdekeltség minden munkaszakaszon történő és üzemtanilag megalapozott érvényesítésével juthatunk oda, hogy az új begyűjtési rendszer, valamint a gépesítés eredményeként lényegesen fokozódik majd a szövetkezetek tiszta jövedelme. A párkányi járásban a harmadik ötéves terv árutermelési mutatói szerint a hektáronkénti jövedelem 1965-ig körülbelül 4700 koronára' emelkedik, s ebből az összegből a tagság alapbérére, ugyancsak hektáronként, körülbelül 1500 korona marad. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságos termelés jóvoltából a szövetkezetek tovább szilárdulnak és a munkaegység értéke is lényegesen emelkedik. Ilyen szempontok irányítsák a szövetkezeti dolgozókat az évi termelési terv összeállítása alkalmával, majd utána, a terv állandó ellenőrzését követő időszakban. :saKS<Sö!rGä*cisc*<2ö<3saH2aK3äaK!äaiaHaiCso^^ A száretás problémája Irta: Dr. FRIDECZKY ÁKOS gazdasági mérnök, egyetemi tanár A közelmúltban Ogyesszában (Szovjetunió) tartott konferencián nagyszámú szakember vitatta a szántás problémáját a terméshozamok emelésének szempontjából. Jómagam csak egyes kérdések tárgyalásáról szereztem tudomást, de ez ismét meggyőzött arról, hogy mily mérhetetlen gondossággal folyik a talaj művelésének állandó tanulmányozása és ellenőrzése. Hatalmas az az összeg, amelyet a Szovjetunió az agrotechnikai kérdések tanulmányozására évente áldoz. A kísérleti állomásoknak minden lehetőségük megvan a kérdés alapos átvizsgálására. Előrebocsátom, hogy írásom nem beszámoló lesz az egész szántási komplexumról, amelyről a konferencián szó volt, csupán arra akarok rámutatni, hogy a szakemberek a szántás minden'módozatával foglalkoztak. Kísérlet tárgyát képezte egyben az összes új típusú ekék felhasználásának és gyakorlati alkalmazásának lehetősége is. Napirenden szerepelt nemcsak a kormánylemez nélküli ekék használata, de a talaj váltakozó rétegének szántása és porhapyítása is. A konferencia értékelte a Malcev-féle aerodinamikus szántási módot, a két- és háromrétegű szántást, a vibrációs ekékkel történő szántást stb., s mindezt nemcsak a technikai,' de gazdasági szempontból is elemezte. Ugyanis ma már tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdasági talajművelést a biológiailag lejátszódó folyamatok figyelembevételével kell irányítanunk. Már rég elmúlt az idő, amikor a szántást csak technikai szempontból értékelték és arra fektették a fősúlyt, hogy a szántás szemre minél tetszetősebb legyen, kevés föld hulljon vissza a barázdába: stb. A mai agrotechnika a talaj élőlényeinek biztosítására, életfeltételeinek javítására fordítja a fősúlyt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tápanyagfeltáródás és a humuszprobléma mindmegannyi függvénye a biológiai életműködésnek. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola általános növénytermesztési és agrotechnikai tanszéke vezetése alatt a talaj biológiai értékelésével, az agrotechnika irányításával már több éve folytat agrotechnikai kísérleteket. Különösen a gyengén termő talajok termőképességének növelésével foglalkozunk, s ennek céljából egész új agrotechnikai eljárást dolgoztunk ki. A tarlóhántással kapcsolatban ugyancsak újítási javaslatot dolgozunk ki egy 28 'ibfjtrihzdAShf] I960, január 27. új rendszerű tarlőhántó eke elkészítésére. Az ajánlott eke egy üzemmenettel nemcsak a magról kelő gyomok irtását végzi el, de egyben az ivartalan (vegetatív) úton szaporodó mélyen gyökerező gyomok irtására és a talaj vízkészletének megvédésére is alkalmas. Ez az új tarlóhántási eljárás nagymértékben segít a gyomosodás elleni küzdelemben, tehát terméshozamaink növelését segíti. Az új rendszer lényege: olyan tarlóhántó ekék alkalmazása, amelyek az erősen csavart kormánylemezű eketesteken kívül az eketestekhez forrasztott altalajporhanyítókkal is rendelkeznek, amelyek a talaj mélységét 10 — 15 cm mélyen megporhanyítják, annak felhozatala nélkül. így a gyommag olyan mélyre kerül a talajba, ahol a csírázáshoz szükséges életfeltételt biztosítjuk anélkül, hogy a csekély porhanyítási réteg szigetelő hatása veszélyeztetné a talaj alsóbb rétegének kiszáradását. A talajporhanyítók egyben elvagdossák a vegetatív úton fejlődő gyomok gyökereit és szaporodó szerveit, amelyeket azután borona alkalmazásával a talaj felszínére hozhatunk és megsemmisíthetünk. Elgondolásaink újak és nagy célt követnek. A tét: talajaink elgyomosodásának megakadályozása. Az általunk javasolt eke már a gyakorlati megvalósítás útján van, és hisszük, hogy rövidesen a gyakorlatban is megismerkednek vele szakembereink. Ogy érezzük, jó utakon haladunk, amikor népgazdaságunk nagy problémájának egyikét, a gyomosodás elleni hatásos védekezést tűztük ki feladatul. Ha a szóbanforgó tarlóhántóeszköz csak 5 — 10 %-kal csökkenti talajaink gyomosodását, ez sokmillió mázsás termésnövekedést eredményez, s ennyivel több kenyér, cukor, takarmány és egyéb növényi, állati táplálékot nyerünk népgazdaságunk számára. A tavalyi év ismét megmutatta, milyen szükséges a haladó agrotechnika alkalmazása. Azokban a gazdaságokban, ahol betartották az agrotechnikai követelményeket, a vetőszántás és a talajelőkészítés nem jelentett különösebb problémát, de sajnos, sok gazdaság ezt nem mondhatja el. Azt hiszem, hogy az agrotechnikai újításoknak, elsősorban a szántás javításának, tökéletesítésének állandó kutató feladatot kell képezniük, s a kísérletek nyomán újabb és újabb módszereket kell kialakítaniuk. Ám nagy tévedés lenne azt hinni, hogy egy-két egyetemes eke az agrotechnika összes szántási problémáját megoldja, méghozzá országos viszonylatban. Minden eketípusnak a növényzet viszonyaihoz kell alkalmazkodnia. A termelési tájegységek szántási feladatai eltérők, ehhez kell igazodnia az ekék, de főleg kormánylemezük alakjának. Nincs és nem is lehet minden tájegységre megfelelő egyetemes eke. A gazdasági szakemberek (gladatáf kell képeznie annak a megállapításnak, vajon milyen ekére lesz szükség tájegységenként a talaj összetétele és az éghajlat viszonyai szerint. Mindenesetre' állandó figyelemmel kell kísérni ezt a jelenséget és célszerű lesz, ha technikai szakembereink nem önállóan, de a gazdasági szakemberekkel legszorosabb egységben igyekeznek a mezőgazdaság gépesítésének problémáit megoldani. Szükség lenne arra, hogy szakembereink nálunk is áldozatos készséggel kövessék a mezőgazdasági gépek, eszközök sorsát és hasonló tudományos értekezleteken számoljanak be kutatásuk eredményeiről. Az ilyen értekezletek elősegítenék, hogy talajművelésünk, főleg a szántás problémája rohamlépéssel jutna előre, és végre szövetkezeteink is felismernék, hogy a jó agrotechnika betartásához szükséges a mezőgazdasági gépek és eszközök helyes megválasztása, illetve hatásának ismerete. Hiszem, hogy nagyüzemeink úgynevezett holtleltára megszűnnék a gazdasági eszközök temetője lenni, ahol sok felesleges gép áll kihasználatlanul. Igaz, hogy a gép és eszköz leveszi a munkás válláról a verejtékes megerőltető munkát jelentő terhet, de nagy eredményt csakis a jó gép hozhat. Folytatódik a kubai földreform Kubában a földreform végrehajtása erős ütemben folytatódik. Legújabban a földbirtokrendezési hivatal rendeletet adott ki, amelynek értelmében az előzőleg amerikai vagyont képező nagy ültetvényeket és egyéb kísérleti létesítményeket az állam veszi át. A kubai kormány egyidejűleg úgy döntött, hogy a szigeten 300 mezőgazdasági iskolát létesít, amelyekben érvényesíti a legkorszerűbb tanítási elveket. (-ák) ötmilliárd éves a naprendszer Pontosan 41 esztendeje nagy feltűnést keltett dr. John H. Reynolds kaliforniai egyetemi fizikatanár közlése, aki egy Észak-Dakotában lehullott meteor rádióaktív vizsgálata alapján kijelentette, hogy a naprendszerünk — 50 millió év híján — ötmilliárd esztendős. Az amerikai földtantudósok legújabb megállapításai szerint Reynoldsnak igaza van, mivel a legutóbb lefolytatott széleskörű vizsgálatok tényleg arra vallanak, hogy a naprendszer körülbelül ötmilliárd évvel ezelőtt keletkezett.
