Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-27 / 8. szám

Paradicsomtermesztési kísérlet Udvardon A paradicsom termesztése hazánkban körülbelül fél évszázadra tehető. Először csak kertekben termesztették, és leg­inkább a nagy-gyümölcsü gerezdes faj­ták terjedtek el. Ma már az egyik leg­kedveltebb zöldségfélénk és alig akad háztartás, ahol ne találkoznánk vele. De az igényeink is megnőttek vele szemben. Napjainkban a nemesítök azon fáradoznak, hogy szebb színű és zama­tosabb gyümölcsű új paradicsomfajtákat állítsanak elő. A rossz minőségű régi fajták kiszorulnak a termelésből. Udvardon régóta termelik a paradi­csomot. Az 1930.-as évek elején Buchta Viktor kertészeti főfelügyelő ösztönzé­sére nagy területen kezdték meg a pa­radicsom termesztését. Volt olyan év, hogy az udvardi határban 300 — 400 hol­don ts piroslott a paradicsom és szép jövedelmet adott a termelőknek. A szövetkezetek megalakulásával még jobban fellendült a paradicsom termesz­tése Olyan helyeken is megpróbálkoztak vele ahol azelőtt alig ismerték. De ma már nem elégedhetünk meg csak a ter­mesztésével, hanem az a vágyunk, hogy a bolgár paradicsom versenytársaként jelenjék meg a piacon. Ehhez minden előfeltétel megvan. A napfényből jut bőven, talajunk gyorsan felmelegszik, trágya Is van elég. csak a fontos csapa-A kísérlet szerint a legkorábbi fajtá­nak bizonyult a Kecskeméti törpe, Olo­­moucké Determinant. Kecskeméti 3-as dék kevés, de ezt a hiányt is pótolhatjuk valahogy. Többször kell kapálnunk! De melyik legyen az a paradicsom­fajta, amely a legmegfelelőbb nagyüzemi termesztésre? Gondot okozott, hogy nem rendelkeztünk olyan paradicsomfajtával, amelyik koraiságával vagy egyéb jó tu­lajdonságával kivált volna a többi közül. Egyik tagtársunk, Kecskeméten járva, meglátogatta az ottani Kertészeti Kuta­tóintézetet. Az intézet a paradicsom nemesítésében nagy eredményeket ért el. Kérésünkre a kutatóintézet több pa­radicsomfajtát küldött nekünk, s ellen­szolgáltatásként csak azt kérte, hogy az eredményekről értesítsük őket, elsősor­ban közöljük az észrevételeinket a fajtá­kat illetőleg. Hogy a kísérlet eredményes legyen, a kecskeméti fajtákhoz régebbi és hazai fajtákat is beállítottunk. Minden figyel­münk a koraiságra összpontosult, ezért csak a júliusi és az augusztusi eredmé­nyeket jegyeztük fel. A paradicsomtermesztési kísérleteket az 1956., 1957. és 1958. évben végeztük. A három évi átlagos eredmény az alábbi: (Öt áras parcellákon palántáztuk el a paradicsomot május 8-án. Növénytá­volság 80 X 60 cm.) és az Alaska. Ez a négy fajta mind de­remmé t típus és termésük 50 —55 %-át már júniusban érlelik meg. A Kecske­méti törpe pedig koraiságban vala­mennyi fajtát megelőzte. De a korai fajták mind rövid tenyészidejüek és augusztusban leteremnek. Konzervipari értékük csekély és csak mind primőr áruk jöhetnek számításba. Igen értékes fajtának bizonyult a Kecskeméti 42-es paradicsom. Gyümöl­cse nagy, kemény, sima, a szállítást leg­jobban bírja. Hasonló értékű a Kecske­méti 15-ös és a Kecskeméti 364-es fajta Is. E három fajta középérésű és mind fogyasztásra, mind konzervnek a leg­megfelelőbb. A Szlovákia-szerte a legnagyobb terü­leten termelt lmun a mi homokos tala­jainkon elaprózódik. Kötött talajon azonban annál is indokoltabb lehet a termelése, mert repedésre nem hajlamos. A Kecskeméti 363-as. Kvetoslav és a Skarlet Down kései érésüek, gyümöl­csük nagy. de csak mint jó konzervpa­­radicsom jöhetnek számításba. Szükséges tudnunk, hogy a paradicsom sok tápanyagot igénylő növény. Szegény talajon és gyenge tápanyag készletek esetében kár vele foglalkozni. Megterem a legsivárabb homokon is. ha kellő táp­anyagot biztosítunk számára. Nem sze­reti a hideg, nyirkos talajokat. Ilyen talajokon a betegségek megtizedelik a termést és az érés is eltolódik. Szereti a napsütötte szellós rónát és a keleti, déli, meleg fekvésű oldalakat. Lehetőleg ilyen területeken termesszük. Mészre nem igényes. Különösen homok­talajokon a kálium és szuperfoszfát el­engedhetetlen műtrágyája. Nitrogénből kevesebbet kíván. A többéves tapasztalat azt igazolja, hogy sohase ültessünk csak egyfajtát. Mi 25 hektáron termesztünk paradicso­mot. E terület harmadát a korai érésű, két harmadát pedig a középérésű fajták foglalják eL Tesszük ezt azért, mert a fajták különbözően viselkednek az idő­járással és a betegségekkel szemben. Megtörténhet, hogy egy betegségre haj­lamos fajta termelése esetén az egész termésünk tönkremegy. A paradicsomfajták száma sok, s a köztermelésben is sok értékes fajta szerepel még, amelyekről nem tettem említést. E kis írás célja csak az lenne, hogy kertésztársaimnak segítségére lé­nyek. Maczkó Ferenc, az udvardi EFS7. kertésze A paradicsom fajtája Korai csemege . • Dán kiviteli . Imur.............................. Kecskeméti törpe . Kecskeméti 42-es .• Kecskeméti 15-ös Kecskeméti 3-as . Kecskeméti 363-as , Kecskeméti 364-es Alaska . , Skarlet Doun . Lucullus .... San Marzáno . Olotnoucké Determinant Pruchlnické Universal Kvetoslav .... • • i • • • • • • • • • • 4 • » f • • • * • • « * • « * » f Érett 5 áron (kg) Hektárhozam — júliusban augusztusban________ . 4,7 7.5 244 . 3,91 7,82 234,6 . 2,19 8 203,8 . 10,51 9,81 406.4 * 4,35 9,99 287 . 3,51 12,34 317 » 7,20 8,16 307,2 « 1,55 13,4 299 . 2.6 14,06 334,4 . 6,33 7,85 283,6 . 1,1 13,63 291,6 . 2,25 13,87 322,4 . — ,95 9,8 215 . 9,91 5,74 315,6 . 3,37 12,15 310.4 . 3,24 10,68 278,4 Korábban érik és jobb a kecskeméti új paradicsom A magyar paradicsomot értékes vegyi összetétele, tetszetős külseje külföldön Is rendkívül keresetté teszL Versenyt a külföldi piacokon csupán az jelent a magyar paradicsom számára, hogy a délibb fekvésű országokban a paradi­csom 8 — 10 nappal korábban érik. Ezt a versenyt akarja kiküszöbölni a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet, ahol Mészöly Gyula igazgató vezetésével már évek óta kísérletet folytatnak korábban érő paradicsomfaj­ták előállítására. A kísérletek célja, hogy olyan kettős hasznosítású fajtákat ne­mesítsenek ki, amelyeket korai érésük kivitelre, szép színük pedig tartósításra 30 ikéiítjbzdMhf] I960, január 27. tesz alkalmassá. A legújabb növényne­­mesítési módszerekkel a K—42-es és a félvad K—1-es keresztezéséből már megszületett az első ilyen fajta: a kecs­keméti korai paradicsom. Ez már fölve­het! a versenyt a külföldi paradicsom­mal. mert 8—10 nappal hamarabb érik be, de konzervpépnek is megfelelőbb, mint az eddigi fajták. Tervek szerint ezt a fajtát már 1960-ban többezer hol­don termesztik, mivel elegendő vetőmag ál! rendelkezésre. Nehézségeket okoznak a kisparcellák Spanyolországban is. Spanyolország 2 671692 mezőgazdasági üzeme egyenként átlagban 17 parcellából tevődik össze. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági művelésben tartott terü­letek összesen 45 681 053 parcellára aprózódnak A rendkívüli tagoltság legsúlyosabb hátránya, hogy nincs lehetőség sem az okszerű gépesítésre, sem az új mező­gazdasági technológia alkalmazására. Fokozottabb a szállítási munkaszükség­­let is, ugyanakkor a munka termelé­kenysége igen alacsony. Nincs mód az állattenyésztés és növénytermesztés céltudatos társítására sem. A rengeteg mezsgye és mezei út miatt számottevő a termelésre nem használt területek terjedelme. Mindezt a sok vetéskárból, elszántásból. szándékos vagy véletlen foglalásból származó számtalan és véget nem érő vita tetézi. Nem csoda, hogy a spanyol mezőgaz­daság mindinkább lemaradozik az évről évre fokozódó mezőgazdasági világver­senyben. 44 kg-os tök Egy méter hosszú és ii kg súlyú tök termett Mira Demetrovlcs kert­jében, a szlovéniai Rogaskaszlat inán.

Next

/
Thumbnails
Contents