Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-27 / 8. szám
Novotny elvtársnak az új területi felosztásra vonatkozó beszámolójából Antonín Novotny elvtárs a CSKP Központi Bizottságának 1960. január 13-i ülésén foglalkozott a népgazdaság fejlesztésével és az új területi átrendezéssel. — Ma az új területi felosztással kapcsolatos vitát értékelve és lezárva azt mondhatjuk, hogy népünk helyesen megértette a legfontosabbat. — vagyis azt, hogy az új felosztás célja: jobb politikai és szervezési feltételeket létrehozni szocialista társadalmunk kitűzött feladatainak teljesítése érdekében, célja kiterjeszteni és elmélyíteni a nép befolyását a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában. Novotny elvtárs örömmel állapította meg, hogy a falvakon lefolyt vitákat egybekapcsolták a termelési és gazdasági kérdésekkel és a harmadik ötéves terv előkészítésével. A dolgozók a vitában megértették, hogy a szocialista országépítés befejezésének döntő időszakába lépünk, ami annyit jelent, hogy a termelési viszonyok terén a szocialista gazdaság fejlesztésében változásokat. Eredményeket érünk el és a kulturális forradalomban. Ezzel összhangban áll a köztársaság új, már szocialista alkotmánya kidolgozásának szükségessége. Az új területi felosztás nem öncélú. Megváltoztatjuk a szervezés és irányítás szellemét, hogy közelebb kerüljön a termeléshez. A tudomány és technika segítse a mezőgazdaság fejlesztését A népgazdaság fejlesztésének 1959. évi tervét az előzetes adatok szerint az ipar 101,9 %-ra teljesítette, az építőipar és a közlekedés is túlszárnyalta. Idén április vége felé elérjük az ötéves terv végére előirányzott szintet és az év végéig az ipari termelés az 1955-ös évhez viszonyítva 64 %-kal lesz nagyobb. Az ipari termelésnek 1960-ban to* * vábbi 10,2 %-kal, míg a mezőgazdasági termelésnek, az 1959. évre tervezett termeléshez viszonyítva, mintegy 6 %-kal kell növekednie. Mivel azonban a mezőgazdaság tavaly nem érte el a tervezett termést, az ötéves tervből az 1960-as évre jutó feladat jelentősen nagyobb. A mezőgazdaság jelentős mértékben a kedvezőtlen időjárás miatt nem teljesítette a nyerstermelés tervét. A tavalyi össztermelés, az 1958-as évhez képest mintegy 1,4 %-kal alacsonyabb volt, főleg a cukorrépa, burgonya, a gyümölcs, a zöldség és egyes takarmányfajták alacsony terméshozama következtében. A gabonaneműek átlagos hektárhozama 22,9 mázsa volt. A gabonafélék felvásárlását 104,7 %-ra, a hús felvásárlását élősúlyban 96,2 %-ra teljesítettük. Bár az év végén a felvásárló szerveinek több húst kínáltak föl, még sem tudtuk behozni a lemaradást. A marhaállomány tervezett számát 98,7, a sertésállományét pedig 102,9 százalékra teljesítettük. A növénytermesztés lemaradása és a mezőgazdasági terv nem teljesítése sok százmillió korona kárt okozott. Az életszínvonal emelkedése Az 1956. évi országos konferencia határozatai alapján dolgozóink egyéni fogyasztásának a második ötéves tervben legalább egy harmadnyival kellett növekednie. Az ötéves terv négy éve alatt dolgozóink egyéni fogyasztása átlag 24 %-kal fokozódott s a bérek 11 %-kal emelkedtek, a kiskereskedelmi árakat pedig több mint 6 %-kal csökkentettük. Terv szerint 1960-ban 5,4 %-kal emelkedik az egyéni fogyasztás, az ötéves terv alatt pedig 30,6 %-kal. örömmel mondhatjuk, hogy népgazdaságunk, a mezőgazdaságon kívül, sikeresen fejlődik. Ez bizonyos derűlátással tölt el bennünket, ^bátran indulhatunk a harmadik ötéves tervbe. A nemzeti bizottságok nagyobb felelőssége A kerületekkel és járásokkal történt megegyezés és tárgyalások alapján 108 járási közigazgatási egység létesítését javasoljuk. A tíz prágai körzeti bizottsággal együtt 118 járási nemzeti bizottságunk lesz. Ami a jövő járások határán fekvő községekkel kapcsolatban felmerülő vitákat illeti, azt ajánljuk, hogy ha nincs rá valami fontosabb ok, maguk a lakosok döntsék el, melyik járásba tartozzék községük. Természetesen szükséges, hogy ilyen esetekben a járási és kerületi bizottságok már a járási pártkonferenciák előtt végérvényesen megoldják, hogy e községek melyik járásba tartozzanak. A községek egyesülésével kapcsolatban újra hangsúlyozzuk, hogy ellenzünk minden adminisztratív intézkedést. Látnunk kell, hogy itt hosszabb ideig tartó folyamatról van szó, és semmi sem történik, ha a községek nem egyesülnek a választásokig, ha egyesülésük akár két évig is eltart. Hasonló a helyzet az EFSZ-ek egyesítésénél is. Valamennyi kerületi nemzeti bizottság a központi szervekkel, elsősorban a kormánnyal szemben az egész kerület felelős képviselőjeként lép majd föl. Ők lesznek felelősek a kerület feladatainak meghatározásáért és kitűzéséért, valamint az országos terv feladataiért. A kerületek és járások természeti és gazdasági feltételeinek elemzése alapján a központi szerveknek javasolni fogják a területükön levő, központilag és helyileg irányított üzemek fejlesztése konkrét kérdéseinek megoldását. Ugyanekkor nagymértékben felelősek lesznek a kerület egész gazdasági életének hatékony irányításáért, valamint az egyes járások és városok fejlettségi fokában levő különbségek kiküszöböléséért. A kerületi nemzeti bizottságok plénuma főleg a kerület gazdasági életének távlati tervezésével, az ötéves terv és az évi tervek összeállításával, a nemzeti bizottság igazgatásában levő egyes gazdasági ágazatok fejlesztése elvi kérdéseinek megtárgyalásával, az egyes járási nemzeti bizottságok gazdasági és kulturális tevékenységének irányításával, valamint szervező és nevelő munkájuk színvonalának emelésével, a párt- és kormányhatározatokból következő alapvető feladatok feldolgozásával, a kerületi költségvetés és zárszámadás jóváhagyásával foglalkozik. Á járási nemzeti bizottság plénuma a népgazdaság fejlesztésének járási terveivel foglalkozik, továbbá az irányítása és igazgatása alá tartozó egyes szakaszok kérdéseinek elvi megoldása tartozik a hatáskörébe. A nemzeti bizottságok plénumái választják meg tanácsaikat és albizottságaikat. A kerületekben és járásokban a következő albizottságok létesülnek: tervezési, pénzügyi. Ipari, mezőgazdasági, közművelődési, iskolaügyi, építészeti, közlekedési, egészségügyi és társadalom biztosítási. Azt javasoljuk, hogy a plénum a bizottságokba a tagság két harmadát a képviselők soraiból válassza, egyharmadát pedig nevezze ki más bevált dolgozók soraiból. Az albizottság elnöke a nemzeti bizottság tanácsának felmentett tagja. A kerületi nemzeti bizottságoknak 80 — 150 tagjuk lesz, a tanács pedig 15-18 tagbél áll majd. A járási nemzeti bizottságoknak 60 — 120, a tanácsnak 12—15 tagja lesz. , A kerületi nemzeti bizottság vagy a járási nemzeti bizottság első aleinöke tagja lesz a tanácsnak és ugyanakkor a tervezési albizottság elnöki tisztségét is betölti. A második alelnök is tagja lesz a tanácsnak, és ugyanakkor az ipari vagy mezőgazdasági albizottság elnöki tisztségét látja el. Ügy számítjuk, hogy az új nemzeti bizottságok már 1960. július 1-én megkezdik munkájukat. Természetesen, ilyen rövid idő alatt minden ipari és gazdasági vállalatot nem helyezhetünk át a nemzeti bizottságok hatáskörébe. Ezért ezt a problémát 1961. január 1-ig kell megoldani. Biztosítsuk a folyamatos áttérést Javasoljuk, hogy március 19-én és 20-án az új járási pártbizottságok, március 26-27-én pedig az új kerületi pártbizottságok tartsák meg alakuló értekezleteiket. Javasoljuk, hogy a községek többségében helyi nemzeti bizottsági titkárok működjenek, akik felelnek majd a helyi nemzeti bizottság által kitűzött feladatok előkészítéséért és teljesítéséért. Fontos, hogy a titkárok megfelelő anyagi ellátásban részesüljenek. Júniusban tartsuk meg a választásokat Ügy gondoljuk, hogy a Központi Bizottság ülése után a kerületi pártkonfefenciák véglegesen foglalkoznának a területi átrendezéssel és ezután a központi bizottság azt jóváhagyná. Ezután összeülne a Nemzetgyűlés, amely jóváhagyná az új területi felosztás törvényjavaslatát, valamint a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba tartandó választásokból következő szükséges törvényes intézkedéseket, s kitűzné a választásokat. Június 5-én országos pártkonferenciát tartanánk, ahol megvitatnánk a harmadik ötéves tervet. Utána újra összeülne a nemzetgyűlés, amely jóváhagyná az alkotmányt. A határidők lerövidítését azért határoztuk el, mert a dolgozók megértették pártunk irányelvét, s a területi átrendezés sokkal jobban halad, mintsem gondoltuk. Másodsorban a népgazdaság problémái minél előbb megkövetelik, hogy új módon dolgozzunk. Novemberben kezdték A mezei munkák megszűnésével a Tornaijai Gépállomáson ismét megkezdődött a dolgozók téli iskolázása. Az iskolázást több csoportban valósították meg. Az első csoport, amelybe az irodai és a műszaki dolgozók tartoznak, november elején megkezdte a heti nyolcórás iskolázást és január 1-ével sikeresen be is fejezte. Az említett csoportnak az új bérrendszer megismerése és bevezetése volt a fő témája. A traktorosok iskolázása februárban kezdődik és egy hétig tart. ök is megismerkednek az új bérrendszerrel. A szakelőadásokon elméleti tudásukat fogják tovább bővíteni. Az iskolázáson kívül a gépállomás egy traktoros-tanfolyamot rendezett, hogy a szövetkezet tulajdonát képező traktorokra képzett szakemberek kerüljenek. Az említett tanfolyamon 50 szövetkezeti tag vesz részt. A műhelyben dolgozók iskolázása a régi bevált módszer szerint a téli javítások befejezése után kezdődik. Huszti Elemér (Tornaija) TÉLI FALU FUstíonalakat gombolyít piros házak felett a szél, félnormás mezőőr a nap. mióta ránk szakadt a tél. A gazda is csak téb-lábol, zötyög, mint az üres szekér, kint baltát fen, benn Ummöget és minduntalan tüzet kér.- Ne nyaggasd azt a rádiót — mordul, majd lassan észre tér - a szomszéd disznaja sivít s a pernyeszag új tort ígér. Míg végignéz az alszegen, itt-ott új láng rebben alul, a szaimatüz a napba száll s a felhők gyapja lángra gyűl. Körülcammog az udvaron, egy kis hibát csak lel talán, a szél az hamisan fütyül, de más szél fú, mint hajdanán. A délelőtt még dolgot ód, a pénzt is el kell költeni, a vágy a városba siet s mint büszkeség, úgy jön teli, déltájt csengőszavas az út s a hír, mint nyugtalan madár kacagó asszonyhangokon a soron ide-oda száll. Üj bútor fénylik szalma közt, míg »jön a szekérkaraván, egy lány pirul — és nincs hideg, más tél ez most, mint hajdanán. Mikor cserjék közé gurul a fényét vesztett napkorong, a férfi, férfiszö után a székház pitvarán szorong, mert bent a büszke bolt alatt * mostan az Ifjúság az úr, fény siklik szétömlő hajon, amint a táncban meglazul. Este a zsírszag nehezen kerülgeti az ablakot, a Bolhás se fog szimatot, szalmában házal, jóllakott. A boroskancsó talpa kong, elmetszi ásitók szavát, a vendég kint szivarra gyújt s pöfékel egy „jóéjszakát“. Elől a mátkapár halad, vak holdon macska árnya fut, a vőlegénynek oly rövid, az apjának hosszú az út. Lerázza súlyos bundáját és simít zúzmarás haján, egy emlék sóhajt benne fel:- ö, mért nem volt így hajdanán! Csávossy György Kissárói ünnep Kis s ár ö (zselízi járás) hólepte házaiban az elmúlt hét péntekén a szokottnál hamarabb ébredtek. A szövetkezet tagjai igyekeztek az állatok etetésével. Aztán előkerült a borotva és az ünneplő ruha. Hogy hova készülődtek ilyen lázasan? A szövetkezet évzáró gyűlésére, hogy két napon keresztül megvitassák az elmúlt év eredményeit, s rámutassanak az előfordult hibákra. Amit Gáb o s Géza, a szövetkezeti elnök beszámolójában elmondott, azok szerint a még előforduló hibák ellenére is jól gazdálkodtak az elmúlt évben Ugyanis az összbevétel tervét 106,8 százalékra teljesítették. A legnagyobb bevétele a szövetkezetnek a növénytermelésből volt, ahol a tervezett 2 008 000 helyett a bevétel tervét két millió 508 000 koronára teljesítették. ítepka János és felesége A növénytermelésben elért eredményeik , közül különösen a kukorica és a cukorrépa hektárhozamait érdemes megemlíteni. A 66 hektáros cukorrépatáblán 389 mázsás átlaghozamot értek el. Hibridkukoricát 90 hektáron termeltek, amelynek terméséből 1060 mázsát adtak át a magnemesítö állomásnak. Az ez évi terv szerint a cukorrépa vetésterületét 70 hektárra, a kukoricáét pedig 120 hektárra bővítik. Amint az elnök mondotta: — Akkor jó a szövetkezet, amikor erősek az alapjai. Mi is azt akarjuk, hogy szövetkezetünk jó legyen. Ezért a tervezett 9 % helyett 21 %-ot juttatunk az oszthatatlan alapra, a jóléti alapra 3 %-ot, közművelődési alapra pedig 1 %-ot adunk. Több mint 200 ezer koronát pedig az üzemi tartalékalapra helyezünk. A szövetkezet előlegenként 10 koronát fizetett rendszeresen műiden hónapban. A zárszámadási gyűlésen pedig 1 230 000 korona került szétosztásra (munkaegységenként 11 koronát fizettek ki). Tehát a munkaegység értéke a természetbenivel együtt 26,87 koronát tesz ki. Például Repka János, aki feleségével az elválasztott malacokat gondozza, a malacok elhullását, — amely azelőtt elég nagy volt — 2,7 %-ra csökkentette. Átlagban elérte a 0,41 dekagrammos súlygyarapodást. Az év végén baj volt a sertéshús beadásával. Repka elvtárs feleségével elvállalta a malacok mellett 80 sertés gondozását is. Lelkiismeretes munkájukkal októberben 74, majd novemberben 82 dekás napi súlygyarapodást értek el napi háromszori etetés mellett. Szorgos munkájuk meghozta a gyümölcsét. A szövetkezet teljesítette a beadást. S ők ketten mintegy 1668 munkaegységet dolgoztak te. A 16 680 Kés előlegen kívül osztalékként még 18 348 koronát kapnak. Ha összeadjuk a munkaegységek természetbeni értékével, a Repka-házaspár elmúlt évi bevétele 44 819,16 koronát tett ki. — Mit vásárol a bevételből? — kérdeztük Repka elvtársat. — Autót. Ugyanis az eredeti mesterségem sofőr és lakatos De Alföldi Gyula 59 éves szövetkezeti tag sem panaszkodik. Neki is 500 munkaegysége van. Az elért eredmények mellett a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az állattenyésztésben az új technológia bevezetésére. Úgyszintén érdemes lesz elgondolkodni azon, hogy a jóléti alapból megkezdjék a gyereknevelési pótlék kifizetését is. H r o b ák elvtárs. aki valamikor a szomszédos veseiái szövetkezet tagja volt, örömmel újságolja: — Megérte, jogy szövetkezet ütik egyesült. Amíg nálunk azelőtt soha nem volt rendszeres fizetés, csak az elnökök váltogatták egymást, úgy itt már panasznak helye nincs. De nem is panaszkodik senki. Gazdagabbak lettek a szövetkezet tagjai, de a szövetkezet vagyona is 1 165 000 koronával gyarapodott. Csoda-e tehát, hogy a gyűlés és a közös ebéd után még a 60 éves S z U c s Lajos is olyan frissen járta a táncot? De vigadtak mindnyájan elért eredményeiknek örülve, s poharaikat a jövő évi sikerekre ürítgették. Németh János Minden évszaknak vannak kedvelői. A képen látható fiúk vígan korcsolyáznak, örülnek a télnek. A nyugat-szlovákiai baromfiüzem sok ezer naposcsibével látja el a környező járások szövetkezeteit. A leghorn, és egyéb keresztezett tyúkok tojásaiból kikelt csibék — gondos és szakszerű neveléssel — a szövetkezetek tojástermeléséhez nyújtanak jó lehetőségeket. A cíferi baromfiüzem már meg is kezdte a naposcsibék szállítását. Januárban 22 000 csibe hagyja el a keltetőt, s vándorol a szövetkezetek baromfitelepéire. (Foto: CTKJ y/teltmd 2 Földműves_______ 1960, január 27.
