Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-27 / 8. szám

A szocialista faluért A szovjet tudomány újabb ragyogó sikerei A szovjet ballisztikus óriásrakéta sikeres fellövésével kapcsolatban neves szovjet tudósok nyilatkoz­tak. Az alábbiakban néhány érde­kes adatot közlünk: Topcsijev, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának alelnöke kijelentette, hogy a többlépcsős szovjet ballisztikus rakéta kilövése a Csendes-óceán előre megjelölt térségébe jelentős lépés a világ­űr meghódításában. Fantasztikus­nak tartja a rakéta becsapódásá­nak pontosságát. Topcsijev akadé­mikus elismerően nyilatkozik a ra­kéta és a pontos startoláshoz szük­séges mérőkészülékek tevékenysé­gének rendkívül nagv pontosságá­ról. Konsztantyinov, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája fizikai-műszaki intézetének igaz­gatója megjegyezte, hogy a rakéta becsapódási pontja és a kijelölt hely között elenyésző az eltérés, amely a röppálya hatezred részé­nek felel meg. Ari Sternfeld, az űrhajózás nemzetközi díjával kitüntetett szovjet tudós szerint a Csendes­óceán térségébe kilőtt szovjet bal­lisztikus rakéta sebességének pon­tossága háromezrednyi eltérést mutatott, s mindössze 16 másod­­percnyire tért el röppályályának meghatározott szögétől. A TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatá­ban a továbbiakban kifejtette, hogy ez a pontosság felülmúlta az eddigi várakozásokat. Amíg a szovjet holdrakéták másodpercenkénti egy méteres eltérési pontossággal tar­tották be a sebességi grafikont, e mutató most ötszörte jobb és csak másodpercenkénti 20 cm-es elté­rést mutat. Sternfeld szerint a rakétának 1230 km magasságban kellett elér­nie a legmagasabb pontot; ez azl jelenti, hogy magasabbra repült a Föld harmadik mesterséges boly­gójánál. A szovjet tudós végül megálla­pította, hogy a rakéta röppályái: részleges ellipszis-ívet képez. Olyan szivárványhoz hasonlít, amelynek egyik gyújtópontja a Föld közepében, a másik pedig a Föld közepétől 5550 kilométer tá­volságra van. A rakéta pályája 14,2 százalékkal hosszabb a kilövés pontja és a becsapódás közötti tá­volságnál, s körülbelül 14 300 kilo­méter. A tavaszi munkák gyors elvégzé­sében nagy szerepet játszanak a gé­pek, amelyek nagyobb része már a szövetkezetek tulajdonát képezik. A helyzet azt mutatja, hogy amíg a jobb szövetkezetek igyekeznek a gé­pek javításával, a gyengébb szövet­kezetekben ezt a munkát elhanyagol­ják. A nemzeti bizottságok a közeli na­pokban tárgyalnak a tavaszi munkák előkészítéséről. Az ellenőrzés mellett nem szabad mégfeledkezniük a se­gítségnyújtásról sem, hogy a tavaszi ■ munkák megkezdése sehol se késsen. Ne hagyják a tervkészítést a körmükre égni! Már most készüljünk A TAVASZRA Az elmúlt napokban ülésezett Prágában a Földművelés­­ügyi Minisztérium kollégiuma, amely a tavaszi munkák előkészületeiről tárgyalt. A mezőgazdasági szaklapok munkatársait az ülésen elhangzottakról J. N a g r mér­nök, a növénytermesztési osztály vezetője tájékoztatta. A nyílvesszővel megjelölt pontra esett az óriásrakéta K£<8iSKjss«HKsaiiift0aaí(jBHaHHaBaHaaHHMBai Segítsünk a fiataloknak A mezőgazdasági üzemek többségé­ben konkrét intézkedéseket hoztak a talaj termőerejének javítására. A fia­talok ezen a téren is sokat tettek. Tavaly 60 000 fiatal dolgozó vett részt a talajjavítási munkálatokban és több­millió koronás értékkel gazdagította népgazdaságunkat. Ugyancsak a fiata­lok voltak azok, akik több mint 540 ezer köbméternyi komposztot raktak le. Az új és haladó technika beveze­tésére mindenekelőtt a szakmailag, politikailag fejlett dolgozók vállalkoz­hatnak. A téli hónapok viszont rend­kívül alkalmasak arra, hogy a mező­­gazdaságban dolgozó fiatalok gyara­pítsák tudásukat és elmélyítsék szak­­képzettségüket. A nemzeti bizottsá­gok és a mezőgazdasági üzemek iga­zán fonotlóra vehetnék, hogy jobban megszervezzék a mezőgazdasági fia­talok szakmai és politikai képzését. Tehát ismét csak a tapasztaltabbakra vár az a feladat, hogy adjon módot a fiataloknak a tanulásra és küldje őket a különböző mezőgazdasági iskolákba. Ha másként nem oldható meg ez a kérdés, a fiatalok legalább távianu­­lással bővítsék ismereteiket. Fontos lenne az is, hogy a szövetkezetek és nemzeti bizottságok különböző szóra­kozási alkalmakat biztosítsanak az if­júság számára és vonják be őket a társadalmi életbe. Ami pedig azt illeti, hogy miképpen ismertessük meg az ifjúságot a har­madik ötéves terv feladataival, az évi termelési terv lényegével, valamint a szövetkezetek, állami gazdaságok, gép­állomások és községek problémáival, erre az a legjobb mód, ha a párt, a község és a mezőgazdasági üzemek képviselői baráti beszélgetésre ülnek össze a fiatalokkal. Az elmúlt évben több mint 5500 ilyen megbeszélést tartottak, s ezeken körülbelül 115 000 fiú és leány vett részt. Ezt a munkát most, a téli hónapokban is folytassuk. Éppen a téli időszak a legalkalma­sabb arra, hogy a szövetkezeti veze­tők, a nemzeti bizottságok és az álla­mi gazdaságok vezetői fokozottabban adjanak meg minden segítséget a tu­dásra vágyó, tapasztalatokat gyűjtő fiataloknak. A harmadik ötéves terv és a szö­vetkezetek 1960-as évi termelési ter­vének előkészítését mindenki élénk érdeklődéssel kíséri. Ez érthető is, hiszen a mezőgazdasági termelés fo­kozásának és gazdaságosságának kér­dése mindnyájunkat érint. Nem áll­hatnak félre, de nem is akarnak fél­reállni az ifjúsági szervezetek, a fia­tal szövetkezeti dolgozók, a mezőgaz­dasági termelés új káderei sem. Talán akadnak az idősebbek között, akiknek az a véleménye, hogy az ifjú­sági szervezetek tagjainak nincs mit keresniük télnek idején a szövetke­zetek háza táján. Az öregebbek sze­rint a fiatalok aligha értenek a szer­vezési és tervezési munkákhoz, de ugyanakkor elfelejtik, hogy ók is vol­tak valamikor tapasztalatlan fiatalok. Am megfeledkeznek arról is, hogy ha nem értékelik kellőképpen a fiatalok lendületét és lelkesedését, ezzel vol­taképpen saját szövetkezetük jöven­dőjének alapjait ássák alá. A bölcs szövetkezeti vezető nemcsak számít a fiatalok segítségére, hanem átadja nekik tapasztalatait, hogy a fiatalok­ból mielőbb jó gazdálkodók váljanak, s legyenek szervezői a szocialista me­zőgazdaság nagyüzemi termelésnek. Segítsük tehát fiataljainkat, mert ők is segíteni akarnak. A Csehszlová­kia Ifjúsági Szövetsége Központi Bi­zottságának IV. teljes ülésén például elhatározták, hogy a sikeres építő­­munka támogatására versenybe hív­ják a fiatalokat. Ennek alapján vala­mennyi ifjúsági szervezetnek az le­gyen az igyekezete, hogy minden fia­tal dolgozó, ifjúsági munkaközösség tegye meg a maga vállalását a meg­hirdetett verseny szellemében. Fiatal­jainktól elvárjuk, hogy ők legyenek a szövetkezeteken belül és a szövet­kezetek közötti szocialista munka­versenyek lendítő erői. Egyébként a mezőgazdaságban is ugyanolyan jók a lehetőségek aszocialistamun­­k a b r i g á d címért folytatott verse­nyekre, mint az iparban. A téli hóna­pok a legalkalmasabbak arra, hogy újabb ifjúsági munkaközösségek csat­lakozzanak a nemes versenyhez és minél többen szerezzék meg közülük a büszke címet. tíEcrírccfECCK <r?r<rcECK nem sikerült kellő mértékben kihasz­nálni. a gépeket a négyzetes vetésre, s ezzel párhuzamosan teljesen gépe­síteni a kukorica megművelését. Sikeresen megbirkózunk AZ ÚJ FELADATOKKAL tanterem áll rendelkezésükre, min­dennemű tansegédeszközökkel felsze­relve; természetesen egy traktor is a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Már az ősszel megkezdtük a trak­torok javítását. Eddig öt gép esett át főjavításon, s több traktoron kisebb javításokat végeztünk. Szlama István műhelyvezető és a szerelők mindent elkövetnek, hogy a gépek minőségileg jól kijavítva kerüljenek vissza a szö­vetkezetekbe. Amíg a gépállomáson a traktorok és egyéb gépek javítása pontos tervezés alapján történik, addig EFSZ-einkben az olajfogyasztás szakaszán sok hiá­nyossággal találkozunk! Fontos, hogy minden szövetkezetben olajfogyasztási könyvet nyissanak, amelybe rendsze­resen írják be az olaj és egyéb üzem­anyag fogyasztását, s a vele párhuza­mosan előírt javítási menetet, amivel sok fölösleges gépkiesés megelőzhető. Állandó kapcsolatot teremtettünk a szövetkezetek géptechnikusaival. He­tenként egyszer értekezletre hívjuk be őket a gépállomásra, ahol a gépi osztály vezetőivel közösen megtár­gyalják a javítással kapcsolatos és egyéb problémákat. Ez annál is fon­tosabb, mivel az alkatrész-ellátás elő­zetes tervezés alapján történik, ami­hez elengedhetetlenül szükséges a gé­pek pontos nyilvántartása és a javí­tások tervezése is. Mind több és több új típusú gépet kap a mezőgazdaság. Ez komoly fel­készülést követel szövetkezeteinktől. Éppen ezért idejében gondoskodjanak hozzáértő, jó szakemberekről, hogy legyen kit a gépi csoport élére és egyéb föntos helyekre állítani. A gépi csoport vezetőjének nemcsak a mun­kaszervezéséhez, az irányításhoz kell értenie, hanem a gépek karbantartá­sának ellenőrzéséhez is. Bízunk abban, hogy ez a segítőkész­ség megértésre talál szövetkezeteink­ben és közös együttműködéssel elér­jük, hogy hatalmas lépéssel ismét előbbre jutunk a fejlődés útján. Varga József (Párkány) újra teljes ütemben halad a gépállo­mások gépeinek eladása a szövetke­zetek számára. Ezek után szövetkeze­teinkre még nagyobb feladatok hárul­nak. A gépek átvételével nekik kell gondoskodniuk az üzemeltetésről, irá­nyításról és a karbantartásról, ami bizony nagy körültekintést és szak­értelmet kíván. És mit csinál majd a gépállomás? Feladata: az eddigi termelőmunka helyett a fő figyelmet a gépjavításra, alkatrészellátásra, műszaki tanács­adásra és gépkezelők szakoktatására fordítja. * * * A Párkányi Gépállomás idejében fel­készült az új feladatok teljesítésére. Tulojdonképpen csak egy termelő részlege lesz. Ugyanis a 160 traktor­ból mindössze 25 marad az itteni gép­állomás kezelésében. A termelő-rész­leg 12 traktorát a növényvédelemre, ötöt a talajjavítási és vízgazdálkodási munkálatokra, a többit meg a készen­léti brigádhoz osztják be. Ez utóbbia­kat oda irányítják majd, ahol a leg­nagyobb szükség lesz rájuk a termelő­­munkában. Emellett még három fontos részleg alakul, mégpedig: üzemanyag-ellátó, gépjavító (40 szerelővel) és állatte­nyésztést gépesítő. Ám nem kisebb jelentőségű a mű­szaki tanácsadás és a szakkáder-ne­­vclés sem. Különösen szemléltetőn példázza ezt a gyakorlat. Patho Gyula vezető géptechnikus és Kucman János oktató csöppet sem panaszkodhatnak amiatt, hogy nincs munkájuk. Száz­hetven gépkezelő képzése vár rájuk aratásig. Ez az iskolázás még a múlt esztendő novemberében megkezdő­dött ... Decemberben vizsgázott az első 32 tagú csoport: szorgalmasan tanul és rövidesen vizsgát tesz majd a másik csoport, amelyet még továb­biak követnek majd. Az iskolázás díjtalan. Szép, nagy tárt nem vetettünk be. Tekintettel az őszi kedvezőtlen időjárásra, emelni kell a tavasziak vetésterületét. Ehhez természetesen elegendő vetőmagot kell biztosítani. A vetőmagok egy részét a takarmánynak meghagyott gabonából kell pótolni. Számítások szerint 40 000 hektárral bővül a ku­korica vetésterülete is. Ahol a repce kifagyott, helyettesíti azt a mustár. Idén nagy gondot kell fordítani a kukorica termesztésére. A kerületek vállalásainak alapján 210 000 hektárt vetünk be kukoricával. További 18 000 hektárt szemestermésre, 90 000 hek­tárt pedig zöldetetésre vetünk. Na­gyobb gondot kell fordítani a kuko­nem számított a rossz idő, s amikor autóbusz nem jött, esőben, hóban gya­log mentek a szövetkezetekbe. Úgy­szintén dicséret illeti a sajószárnyai EFSZ vezetőségét is, amely mindig készséggel bocsátotta rendelkezésre a szükséges adatokat. Sajnos, vannak még olyan szövet­kezetek is, ahol a vezetők félvállról kezelik a tervezést. A tervhez szük­séges adatokat vagy nem tudják meg­adni, vagy pedig gondatlanul adják meg, s ebből kifolyólag a terveket többször át kell dolgozni. Ezekben az EFSZ-ekben természetesen lemarad­tak a tervezési munkálatokkal, s ne csodálkozzanak majd, ha ilyen hanyag vezetés mellett lemaradnak a terme­lés teljesítésében is. Ajánljuk minden szövetkezeti funk­cionáriusnak, hogy a termelési és pénzügyi terv kidolgozását tartsa el­sőrendű kötelességének, s a lehető legjobban ügyeljenek a tervben fel­tüntetett adatok ésszerűségére. Ne az legyen a cél, hogy a tervezett bevé­telek felsrófolásával magas munka-, egységeket állapítsanak meg, mert akkor bekövetkezik majd az az álla­pot, hogy az év második felében csök­kenteni kell a munkaegységek érté­két, ami nem jó hatással lenne a ta­gok munkaerkölcsére. A harmadik ötéves tervből nagy fel­adat hárul járásunk szövetkezeteire is. Hisz 1965-ig a mezőgazdasági ter­melés színvonalát 40 %-kal kell nö­velni az 1957-es évhez viszonyítva. Tehát már most szükséges, hogy a szövetkezetek az 1960-as évi pénz­ügyi és termelési terv mellett kidol­gozzák a javaslatokat a harmadik öt­éves terv termelési feladatainak tel­jesítésére is. • Takács Lajos (Tornaija) A Tornaijai Mezőgazdasági Techni­kum tanítói és tanulói is tevékenyen bekapcsolódtak a leltározási és a ter­vezési munkálatokba a járás szövet­kezeteiben. Az utolsó évet végző osz­tály tanulói ugyanis kéthetes tanul­mányi gyakorlaton vettek részt január első felében. A tanulmányi gyakorlatot úgy szer­veztük meg, hogy a tanulókat a járás 12 szövetkezetében helyeztük el, ahol a főleltározással és az 1960-as évi termelési és pénzügyi tervek kidolgo­zásában segédkeztek. A tanulókat munkájukban a tantestület tagjai se­gítették, irányították, a szövetkezetek vezetőivel karöltve. Azokban a szövetkezetekben, ame­lyekben a vezetők is magukévá tették a tervek kidolgozásának fontosságát, szép sikereket értünk el. így például a sajószárnyai EFSZ-ben, ahol 1960. január 16-ra teljes egészében elké­szült az 1960-as termelési és pénz­ügyi terv, valamint kidolgozták a ja­vaslatokat a harmadik -ötéves tervvel kapcsolatosan. Dicséretet érdemelnek Ivarg Milan tanító, továbbá Takács János, Tary Béla, Pölhös Magda, Rákai Ilona, Mile János tanulók, akiknek Közel 6 hektár földdel 3 szövetkezet alakult 7l7em tévedés? Ezt a kérdést vetheti föl mindjárt az olvasó amint sze­­me a fenti címen megakad. Itt tévedésről szó sem leheti Hát ez meg mi a csodabogár? Semmi egyéb, minthogy a törnaljaijárás három községében, - mégpedig Tornaiján, Gömörön és Oldalfalván - összesen 5,75 hektár szántót kaptak a 8 és 11 éves iskolák szlovák és magyar tanulói - pionírszövet kezetek alakultak A pionírszövetkezet apró gazdái már tervezgetnek, hol és mit termelje­nek ... No meg arról beszélgetnek, hogy minden előkészületet megtesznek a tavasz érkezéséig. Síért, a „nagy szövetkezet“ tagjaival egy időben akar­ják a tavaszi munkát megkezdeni. Reméljük, szorgalmuk és lelkesedésük nem lesz hiábavaló. Meghozza gyümölcsét... A szép jutalom reájuk vár.... Apró, újszellemü gazdák, sok szerencsét: TAMÁS FERENC (Csíz) A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. január 27. ^

Next

/
Thumbnails
Contents