Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-03 / 1. szám

Egy év a külpolitikában

BzvzrJ.fyttés az évvel

Elődöd terített asztalán búzakenyér volt, bor és banán... Es jöttek jehérek, négerek, hogy szerényen helyet kérjenek. Elődöd sok drága kincseit nagy örömmel adta át nekik, s nem tehet róla, hogy éhezett sok rongyruhás néger kisgyerek.

— Hibásak maguk az emberek: hányán kapzsimódra gyűjtenek, és boldog testvériség helyett: készek arra is, hogy öljenek!

...Ma sóvárgó vággyal néz terád, az új évre - a zajos világ.

Az Akropolisz elzárt hőse, az igazság ezer szenvedője, és az éhségtől fáradt szemek: mint Krisztusukra, rád tekintenék.- Fogjál azokkal testvérkezet, akik az igazságért küzdenek, akiknek fáj más szenvedése, akiknek dicső s szent a béke, hogy végre a földgolyónk felett, viharra-kész fellegek helyett fehér békezászlók lengjenek.

Sándor Károly

Amerikai újságírók véleménye szerint az idén Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt a legnépszerűbb vezető politikai egyéniség.

Az Associated Press amerikai sajtóiroda mintegy négyezer újságíróhoz intézett kérdést a kiváló politikusok népszerűségéről tartott ankéton. A kérdezettek nagy többsége kijelentette, hogy Hruscsov a legnépszerűbb, amit nemcsak amerikai látogatásával, hanem a leszereléssel, a békés együttéléssel, a Szovjetunió gazdasági fejlődésével stb. kapcsolatban állaDítanak mea.

legszélesebb rétegeket mozgósító függetlenségi mozgalommal. Mindez azt jelzi, hogy Latin-Amerikában is bealkonyodik az idegen érdekeket kiszolgáló politikának.

A kapitalizmus belső gyötrelmei elősegíti a szocializmus további erősödését. A gyarmati rendszer megszüntetéséért folytatott harcok az elmúlt évben is sok esetben rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozták a gyarmatosítókat. Az elmúlt évben az algíri nép szabadságáért és függetlenségéért vívott elszánt harca, valamint a többi gyarmati nép küzdelme, rendkívül meggyengítette a kapitalista világot. De Gaulle Franciaországa gazdasági válságba süllyed az esztelen algíri háború miatt. A párizsi kormány az utóbbi időben kénytelen volt engedményeket tenni, mert belátta, hogy Algír népe az utolsó percig harcolhazája függetlenségéért.

Ha mindehhez még hozzászámítjuk" a fejlettebb kapitalista államok között is állandóan dúló gazdasági párharcokat, s az ezáltal összekúszált nyugati politikai helyzetet, egy pillanatig sem lehet kétséges előttünk: a kapitalizmus saját maga pusztul el a válságok és belső ellentétek következményeként. Gazdasági válság, a munkanélküliség további elmélyülése jellemezte az 1959-es évben az egész nyugati világot. Sző sincs arról az egységről, amelyet azelőtt előszeretettel hangoztattak a nyugati politikusok. Legutóbb a NATO párizsi értekezletén kerültek felszínre azok a szakadékok, amelyek az ez évi válságok és ellentétek mélypontját jelentik.

Csupán vázlatosan próbáltunk rövid képet adni az elmúlt év nagyobb eseményeiről. Ez a rövid összefoglaló is bizonyítja, hogy az 1959-es év a béke és a szocializmus erői nagy győzelmeinek éve volt.

világrendszer szilárd egységét alkotja és bátran halad előre a szocializmus felé.

Ezek azok a tények, amelyek az egyre erősbódő béketábor szilárd alapját képezik, ugyanakkor gyengítik a kapitalista világ hadállásait. A szocialista országok sikerei, amelyek az elmúlt évben szintén nagy jelentőségűek voltak, további csapást mértek a nyugati világra. Ez a folyamat azonban nem áll meg, hanem tovább fejlődik, tovább győzedelmeskedik.

Az imperializmus válsága tovább mélyült'

Nincs kiút abból a hatalmas politikai, gazdasági és erkölcsi szakadékból, amely az 1959-es évben jellemző volt a világkapitalizmusra. Az év első napjaiban megindult az imperialistaellenes lavina Dél-Amerikában, amely magával sodorta az egész Karib-tenger térségét. A kubai forradalom győzelme egész Dél-Amerikát lázba hozta, amelynek népei azóta egyetlen percre sem hagytak föl függetlenségi harcukkal. Nicaraguában, Dominikana köztársaságban, s legutóbb Paraguayban a véreskezű diktátorok az Egyesült Államok imperialista köreinek kiszolgálása miatt szembekerültek a

SZABAD FÖLDMŰVES, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő: Major Sándor - Szerkesztőség: Bratislava, íuvorovova 16. - Telefon: főszerkesztő 243-46, titkárság 353-50. Telefonközpont 359-41, 359-42. 359-43; belső vonalak: mezőgazdasági osztály 632, agit-prop osztály 634. szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, ul. Februárového vítazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél — Előfizetési díj évente 36,40 korona. A-775619

szovjet tudósok által szerkesztett rakéta feljutott a Holdra. Az egész világot bámulatba ejtették a rakétáról szóló hírek, amelyek azt bizonyították, hogy az pontosan az előre meghatározott pályán és menetrend szerint jutott rendeltetési helyére. Az ugyancsak a Szovjetunió tudósai által alkotott első atommeghajtású jégtörő is elindult útjára. A Baltitenger vizeire száguldott a Leninjégtörő, amely elsőként bizonyította az atomerő békés felhasználása szovjet programjának sikerét. Mindez rendkívül megnövelte a Szovjetunió tekintélyét, s Hruscsov elvtárs — ahogy azt a nyugati lapok maguk is elismerték, — a világ legfejlettebb tudományával rendelkező országának képviseletében mehetett az Atlantióceán másik felére.

Hruscsov elvtárs Amerikában

Elérkezett az 1959-es év eseményeinek legkiemelkedőbb pontja. 1959. szeptember 15-én Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Amerika földjére lépett. A Washington közelében levő andrewsi repülőtéren több mint 200 000 ember gyűlt össze,. hogy tanúja legyen a történelmi eseménynek. New Yorkban, Washingtonban, Los Angelesben, San Franciscóban, Pittsburgban és másutt, ahol a szovjet kormányfő kíséretével járt, az egyszerű amerikaiak százezrei vártak néha órákat is, hogy fogadhassák a nagy szovjet nép küldötteit. Valóságos diadalút volt ez, amely az egész világ előtt igazolta a dicső lenini politika alapját: a népek közötti békés együttélés gondolatát.

A most lezárult év külpolitikája telve volt fontos eseményekkel, amelyek méltán keltették fel a világ közvéleményének fokozott figyelmét. Ezek az események világosan tükrözték korunk nagy történelmi kérdéseit, éles fényben mutatták be a társadalom erjedésének dialektikus mozgását, a fejlődő új és a pusztuló régi, a szociális haladás és a reakció ellentéteiből fakadó összeütközések törvényszerűségét. Az egyik oldalon a szocializmus friss és rohamosan izmosodó erői lépésől lépésre teret nyertek, a másik oldalon a visszahúzó erők görcsösen próbálták megtartani hadállásaikat és részleges ellentámadásokkal igyekeztek behatolni a szocializmus állandóan szilárduló falanxába. Az újságolvasó és az

eseményeket józan következetességgel vizsgáló ember előtt a napnál világosabb, hogy ebben a jövőt eldöntő pozícióharcban a legfontosabb tényező, a történelmi törvényszerűség a szocializmus oldalán áll. De nemcsak a társadalmi fejlődés törvényei segítik a haladás harcát, hanem olyan szubjektív tényezők is, mint Szovjetunió és a szocialista tábor céltudatos járomból kitörő elnyomott népek egyre erősödő mozgalma.

Az események zajlásának irányát legfőképpen három fő kérdéscsoportra oszthatjuk:

• a béke és a leszerelés kérdése,

• a szocialista államok gazdasági és politikai fejlődése,

• az imperialista uralom világméretű bomlása.

j.im. a uyuyau udiaimaK ne egyezzenek bele a vitás nemzetközi kérdések részleges megoldásába. A nyugat-berlini probléma és a német békeszerződés megkötése elengedhetetlen követelménye az európai béke biztosításának. A szovjet kormány többször leszögezte, hogy amíg a bonni fasiszták tartják kezükben Nyugat-Berlini, addig az a háború veszélyes tűzfészke marad.

Mindent egybevetve a genfi külügyminiszteri értekezlet a szovjet kormány nagy erkölcsi és politikai győzelmével végződött. Ekkor már kitűzték az Eisenhower—Hruscsov találkozó időpontját is.

Szovjet űrrakéta a Holdon

Hruscsov elvtárs amerikai látogatásának küszöbén a szovjet tudomány világraszóló győzelmet aratott. A

A béke és a szocializmus győzelmeinek éve

Mindjárt az év első napjaiban t szovjet tudomány óriási sikereitől voll hangos a világ. Január 2-án a Szovjetunióban fellőtték az első mesterséges holdrakétát, amely később i naprendszer bolygója lett. A nyugat: világ uraira hideg zuhanyként hatot! ez a világtörténelmi jelentőségű esemény. Kártyavárként omlottak össze a szovjet tudomány „gyengeségéről és lemaradásáról" alkotott évtizedes nyugati dajkamesék. Az egyik amerikai napilap „politikai földrengésnek“ minősítette a rakétáról szóló híreket. Egy indiai hírmagyarázó találóan a következő rövid jellemzést adta az 1959-es év első napjainak világrengető eseményeire:

A szovjet űrrakéta, mint az emberi tudás és akarat kifejezője, elsőként győzte le a Föld vonzóerejét. Ugyanakkor folyékony állapotba hozta a hidegháború mesterséges egyensúlyában befagyasztott nyugati politikát.

A rádió és televízió adásaiban még a szovjet rakéta „pí—pí —pí“ jelzései kötötték le az emberek millióinak figyelmét, amikor az Egyesült Államokba érkezett A. Mikojan elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Az amerikai kormány vezetőivel, valamint a társadalmi élet több neves képviselőjével folytatott tárgyalásaiban világosan leszögezte, hogy a Szovjetunió békepolitikája tettekben nyilvánul meg. Mikojan elvtárs több kijelentésében utalt a vitás nemzetközi kérdések békés, tárgyalások útján történő megoldásának elengedhetetlen szükségességére.

Ez az elv vezérelte továbbra is a szovjet kormányt, állandóan kereste a Kelet és Nyugat közötti ellentétek enyhítésének útját, szorgalmazta a tárgyalásokat. A tavasz folyamán több nagy jelentőségű szovjet jegyzék átadására került sor a nyugati kormányok részére. Január 10-én a Szovjetunió kormánya a három nyugati nagyhatalom kormányához eljuttatta a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét. Bonnban természetesen hallani sem akartak a szovjet javaslatokról, de a nyugati közvélemény ésszerűbb álláspontra helyezkedett: egyre erőteljesebben kerültek felszínre azok a követelések, amelyek tárgyalást sürgettek a Szovjetunióval. Ez tükröződik Harold Macmillan, Nagy-Britannia miniszterelnökének februári moszkvai látogatásában is. A nyugati államférfiak sorában ő volt az első, aki kezdeményező jellegű lépésre szánta el magát. Az azóta magasabb szinten is lefolyt kelet —nyugati találkozó után nem látszik olyan jelentősnek az angol kormányfő moszkvai látogatása, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egy évvel ezelőtti nyugati politikai adottságok közepette meglepő elhatározásnak számított. A nemzetközi életben már ekkor is érezhető enyhülés nem váltott ki egyforma tetszést a nyugati fővárosokban. Adenauer kancellár már annyira ment, hogy Macmillant „kommunistabarátnak“ bélyegezte.

Akár tetszett, akár nem a nyugati hidegháborús politikusok elgondolásának, a szovjet diplomácia továbbra is kezében tartotta a kezdeményezést. A világ népeinek állandóan fokozódó követelésére május 11-én Genfben összeült a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet. A Szovjetunió kitartó békepolitikája tárgyalóasztalhoz kényszerítette a nyugati hatalmakat. Majdnem tíz héten keresztül tárgyaltak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről: a német békeszerződésről, a nyugat-berlini probléma megoldásáról, a lefegyverzés kérdéséről és a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről.

Gromiko szovjet külügyminiszter a genfi külügyminiszteri értekezleten lépésről lépésre meghiúsította a nyugati külügyminiszterek taktikázását, amelynek az volt a célja, hogy félrevezessék a világ közvéleményét, s közben tovább szőjék háborús terveiket. Az ún. nyugati „csomag-terv” nem volt más, mint Adenauer nyugat-német kancellár óhaja, amely szec világ a szovjet államférfi amerika

■ útja sikerének jegyében élt, Hruscso\

■ elvtárs világtörténelmi jelentősége

■ beszédet mondott az Egyesült Nem■ zetek Szervezetében. 1959. szeptember 18-át aranybetűvel jegyzik fel a

• történetírók. Az emberiség legszen, tebb vágyának szózata került a vi- 1 lágszervezet fóruma elé. A Szovjetunió nevében Hruscsov elvtárs előterjesztette az általános és teljes leszerelésre tett szovjet javaslatokat.

— Négy éven belül meg kell semmisíteni minden pusztító eszközt! — hangzott Hruscsov elvtárs felhívása a világ népeihez. — Olyan lépés lenne ez, amelyről milliók és milliók álmodoznak naponta.

Joggal mondhatjuk, hogy Hruscsov elvtárs amerikai útja nagy csapást mért a hidegháborús politikusok cselszövéseire, s a nemzetközi helyzet enyhülésében olyan változást hozott, amely azóta is lavinaként sodorja magával a háború sötét híveit. A béke és a szocializmus erői azóta is napról napra több hívet szereznek a világon. Ez jellemezte az elmúlt év jelentős eseményeit.

A szocialista országok gazdasági és politikai fejlődése

A közel egymilliárdos béketábor — élén a nagy Szovjetunióval — olyan gazdasági sikereket ért el az elmúlt évben, amelyek joggal nyugtalanítják az egész kapitalista világot. Ez év januárjában tartották meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát, amely a Szovjetunió 1959 — 1965. évi népgazdaságfejlesztési hétéves tervét hagyta jóvá. A kommunizmus győzelmes előretörésének terve, a két világrendszer közötti békés gazdasági verseny oszlopa ez. Ahhoz, hogy a szocializmus gazdaságilag minél előbb maga mögött hagyja a kapitalizmust, minden szocialista ország egyenletes gazdasági fejlődése szükséges. Az elmúlt év a szocialista országok gazdasági megerősödésének időszaka volt.

Ez évben ünnepelte* a Kínai Népköztársaság fennállásának 10. évfordulóját. A közei hétszázmilliós népi Kína a szocialista világrendszer szilárd bástyáját képezi. Az elmúlt tíz év alatt a kínai ipar és mezőgazdaság olyan hatalmas fejlődésen ment keresztül, amelyre azelőtt évszázadokon át sem volt példa. Ázsia többi népe előtt is világító fáklyaként áll a kínai példa, amely azt bizonyítja, hogy ha a nép saját kezébe veszi a hatalmat, a, felemelkedés útján rohamos léptekkel haladhat előre.

Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte idén a Német Demokratikus Köztársaság, az első német szocialista állam is. A hitleri Németország gyengébben iparosított része- ma az európai országok egyik vezető ipari és mezőgazdasági államává fejlődött.

Hasonló szép eredményeket ért el a többi szocialista állam is. Albánia, Bulgária, Lengyelország idén ünnepelték a fasizmus alóli felszabadulásuk 15. évfordulóját. Az eltelt másfél évtized alatt gazdasági helyzetük megszilárdult, s minden előfeltételük megvan ahhoz, hogy a szocializmus építését mielőbb befejezzék.

Az elmúlt hetekben zajlott le a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa, amely bebizonyította, hogy a magyar nép teljesen kilábalt az ellenforradalom okozta gazdasági és politikai nehézségekből. A magyar kommunisták tanácskozása nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőségű volt. Magyarország a szocialista

Hruscsov elvtárs 0 legnépszerűbb politikus