Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-24 / 7. szám

A Szovjetunió új leszerelési javaslatainak világvisszhangja Most már a nyugati hatalmakon a sor A Szovjetunió új haderő-csökken­tése hatalmas lendületet adott ko­runk egyik legégetőbb kérdése, a leszerelés megoldásához. A világ­sajtó legkülönbözőbb árnyalatú szer­vei beismerik, hogy ez a kezdemé­nyezés hatalmas előnyt biztosít az általános és teljes leszerelésért folytatott szovjet politika számára. Nézzük csak, mit írnak erről a vi­lág vezető lapjai: Az angol sajtó szinte egységesen állapítja meg, hogy az új szovjet le­szerelési javaslatok döntő hatással lesznek majd a csúcstalálkozóra. A News Chronicle diplomáciai tudó­sítója szerint „Hruscsov a történe­lemben példátlanul erős pozíció alap­ján fog tárgyalni, ha a csúcstalálko-K i s i japán miniszterelnök az Ame­rikai Egyesült Államokba utazott, hogy aláírja az úgynevezett „japán-ameri­kai katonai biztonsági szerződést“, amelynek értelmében tíz évre meg­hosszabbítják az amerikai katonai támaszpontok fenntartását Japán te­rületén és az országot amerikai atom­támaszponttá fejlesztik. A szerződés aláírását több mint egy évig tartó titkos tárgyalások előzték meg, s ez­alatt meg-megújuló erővel lángolt fel Japán demokratikus és békeszeretö tömegeinek antimiiitarista harca. A küzdelem oly nagy mértéket öl­tött, hogy úgyszólván példa nélkül áll az ország történelmében. Hogy csak néhány tényt említsünk: decem­ber 10-én több mint négymillió ember vett részt a szerződés elleni tünte­tésben, Tokióban egy alkalommal 50 000 ember részvételével tartottak tiltakozó gyűlést, s az egész ország több száz városában a tiltakozások egész hulláma vonult végig. A katonai egyezményt ellenző tö­megek érthetően elsősorban a nem­zetközi helyzetben bekövetkezett eny­hülésre és Japán nemzeti érdekeire hivatkoztak. A reakciós Kisi-karmány magatartása azonban azt mutatja, hogy nem akar tudomást venni az enyhülésről, sőt, megpróbálja az erő­­politika folytatójának szerepét ját­szani Távol-Keleten. Ez a lépése pe­dig — amint erre a Kínai Népköztár­saság külügyminisztériumának nyilat­kozata is rámutat —, rendkívül ko­moly veszéllyel jár, s azt jelzi, hogy a japán reakció az amerikai impe­rialistákkal karöltve fenyegeti Ázsia és a világ békéjét. Egy pillanatra sem becsülhetjük le ezt a veszélyt, amelyet a japán-ame­rikai katonai egyezmény megkötése és a japán militarizmus újjászületése jelent. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások, a világ békeszerető embereinek törekvése, a japán tömegek egyre erőteljesebb harca azonban minden bizonnyal meg­hiúsítja a Kisi-kormány reakciós mesterkedéseit! De Gaulle francia köztársasági elnök uralomrajutása előtt olyan gya­koriak voltak a francia kormányvál­ságok, hogy a nemzetközi életben már meglepetésnek számított, ha egy-két hónap leforgása alatt nem cserélt gazdát a miniszterelnöki bársony­szék. A tábornok-elnök fellépésekor nem szűkölködött azzal az öndicsé­rettel, hogy „erős és életképes kabi­netet állít össze“. Hát azért mégsem volt az olyan erős, mert legutóbb P i n a y pénz­ügyminiszter vált ki a kormányból és ezzel alaposan megrendítette az ötödik köztársaság kormányának szi­lárdságát. Az esztelen algíri háború okozta zavarok miatt és a szaharai készülő atomrobbantások elleni tilta­kozások pergőtüzében de Gaullenak éppen elég a gondja; s ehhez még olyan események járulnak, amelyeket szeretett volna elkerülni. A Pinay-ügy nem más, mint a fran­cia kormányban eddig is csak úgy­­ahogy leplezett válságok és ellenté­tek vulkánszerű kitöréseinek egyike. Ismétlődő kormányválságok, gazda­sági és politikai nehézségek sötét felhői tornyosulnak az Elysée-palota felett. A francia nép legnagyobb része jól tudja, hogy mindez a tábornok hatalmi terveinek erőltetésével ma­gyarázható. A francia nép azonban már Hrus­csov elvtárs közelgő franciaországi látogatásának jegyében él, amelytől a nemzetközi helyzet további javulá­sát és a francia-szovjet politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megerősödését várja. zóra megy“. A Daily Express moszk­vai tudósítója hosszú és színes jelen­tésben számolt be a szovjet kormány­fő beszédéről, majd felveti: mi lesz, ha Hruscsov a csúcstalálkozón a következőket kérdezi: „Csökkentet­tük haderőinket, vajon ki követi pél­dánkat?" A Daily Herald az új szov­jet javaslatokkal kapcsolatban így ír: „A szovjet haderő csökkentése óriási feltűnést kelt. Rendkívül örvendetes az a mód, ahogy a Szovjetunió a csúcstalálkozó iramát diktálja.“ Az amerikai sajtó egy része aggo­dalmaskodó hangon ír a szovjet ja­vaslatokról. A TASZSZ New York-i tudósítójának jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium Hrus­csov beszédével kapcsolatban külön­­nyilatkozatot adott ki, amelyben be­ismeri a szovjet javaslat nagy jelen­tőségét és azt, hogy a Szovjetunió lépése tovább enyhíti a nemzetközi feszültséget. Washingtoni újságíró­körökben úgy vélik, a Szovjetunió azon szándéka, hogy ismét lényegesen csökkenti fegyveres erejének létszá­mát, az Amerikai Egyesült Államokat készületlenül találta és kedvezőtlen helyzetbe hozta a világ közvéleménye előtt. A párizsi sajtó is vezető helyen foglalkozik az új szovjet békejavas­latokkal. Valamennyi hírmagyarázó egyetért abban, hogy a Szovjetunió új egyoldalú leszerelési határozata nagy hatással lesz a világ közvéle­ményére. Ugyanakkor a jobboldali Figaro hasábjain fellelhető az a kí­sérlet, hogy propagandának minősítse a szovjet kormányfő bejelentéseit. A Liberation találóan rátapint a szov­jetellenes beállítottságú lap leggyen­gébb oldalára és megállapítja: megint történt egy kezdeményezés és ismét csak a szovjet részről. Ez fáj a reak­ciósoknak Nyugaton. A L’ Humanité, a Francia Kommunista Párt napilapja a következőket írja: Hruscsov már az ENSZ szónoki emelvényén is ünnepé­lyesen megerősítette a Szovjetunió békés szándékait a teljes leszerelés tervének előterjesztésével. De nem maradtak meg csupán a szándéknál: tettekkel adnak példát. Ha ezt Nyu­gaton egyesek propagandának minő­sítik, nos, akkor ismerjük el, hogy kitűnő minőségű propaganda, és kí­vánjuk, hogy ne korlátozódjék csak a Keletre. A nyugat-német közvélemény rend­kívül elégedetten fogadta a Szovjet­unió új javaslatait. Adenauerék per­sze igyekeznek azokat hamis színben feltüntetni. Mindehhez azonban a legtöbbet a Frankfurter Rundschau mondja: Hruscsov nagyon törődik a nép életszínvonalának emelésével anélkül, hogy elhanyagolná a nehéz­ipart. Tehát nagyon logikus az az el­határozása, hogy a Szovjetunióban egyharmadával csökkentik a hadsereg létszámát és ezeket az erőket a me­zőgazdaságba és az iparba állítják. Csupán vázlatosan próbáltuk is­mertetni a vezető nyugati lapok visszhangját Hruscsov elvtárs világ­­történelmi jelentőségű beszédére. Ebből is látjuk, hogy a nyugati köz­vélemény rendkívüli örömmel fogadta az új szovjet békekezdeményezést és továbbra is megerősödik benne az a tudat, hogy most már kizárólag a nyugati hatalmakon a sor. ******* « «*»**♦★ A leszerelés tudományos célokat szolgál N. Barabasev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a moszkvai rádióban el­hangzott beszédében kijelentette, hogy a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámcsökkentésével megtakarított összeget a tudomány fejlesztésére, főképp a világűr kutatására fordítják. Üj kozmikus laboratóriumokat lőnek fel a világűr-utazás feltételeinek tanulmányozására. Több mint 100 000 japán bányász lépett sztrájkba az elmúlt hetekben. Az úgynevezett japán-amerikai biztonsági szerződés aláírása ellen tiltakoz­nak és béreik felemelését követelik. Felvételünk: a Micui és Miike szén­társaságok alkalmazottjai elégetik a munkaadók felszólításait tartalmazó leveleket. A szovjet egészségügy első a világon szik. A gyógyszergyártás az 1965. évig a múlt évihez viszonyítva három és félszeresére nő. A határozat intézkedéseket állapít meg a gyermekbénulás és számos más betegség leküzdésére. Hangsú­lyozza, hogy megvannak a feltételek a 'fertőző betegségek további csök­kentésére és teljes leküzdésére. A tudományos intézményeknek figyel­müket a legfontosabb problémákra, a betegségek megelőzését és leküzdé­sét irányuló módszerek és eszközök keresésére kell irányítaniuk. Végül a határozat megállapítja, hogy a Szov­jetunióban 380 000 orvos és 1 300 000 egészségi dolgozó van; ezen a téren tehát a Szovjetunió az egész világon az első helyen áll. • luntemeK a aaar-viueKi Bányá­szok. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint Saarbrückenben több mint 3000 bányász tüntetett a Saar-vidék­­nek a szövetségi köztársasághoz csa­tolása után bekövetkezett drágaság ellett. • A Kínai Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság kép­viselői Fekingben aláírták az 1960 — 1962. évekre szóló hajózási és áru­csereforgalmi egyezményt. • Az Iraki Demokratikus Ifjúsági Szövetség elhatározta, hogy április­ban Bagdadban megrendezi Ázsia és Afrika ifjúságának találkozóját. • Nyugat-Németországban törvény­­javaslatot hagytak jóvá a statárium bevezetéséről. A törvényjavaslat sze­rint a statárium nem a fasiszta és antiszemita elemek, hanem kizárólag a demokratikus erők, elsősorban a munkásosztály ellen irányul. • Argentínában általános sztrájkba tainak száma meghaladja a 400-at, az anyagi kár több mint 10 millió fran­kot tesz ki. • Moszkvában hivatalosan közölték, hogy aláírtfk a Szovjetunió és a Tu­néziai Köztársaság közötti új keres­kedelmi szerződést. • Argentínában általános sztrájka léptek az egészségügyi dolgozók. A postai alkalmazottak bérsztrájkja már 3 hét óta tart. ★ ★ ★ Változások a magyar kormányban A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a párt és a kormány javasla­tára személyi változásokat eszközölt a magyar kormányban. Kállai Gyulát, az MSZMP KB pol. bizottságának tagját, felmentette állam­miniszteri tisztsége alól és a Minisz­tertanács elnökének helyettesévé ne­vezte ki. Marosán Györgyöt, a politi­kai bizottság tagját, a KB titkárát felmentette államminiszteri tisztsége alól és javasolta az országgyűlésnek, hogy a következő ülésszakán válassza az Elnöki Tanács tagjává. A pekingi és hanoi nagykövetté kinevezett Döjgei Imre, volt földművelésügyi miniszter utódjává Losonczi Pált, a barcsi Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet Kos­­suth-díjas elnökét, az MSZMP KB tagját nevezték ki. ★ ★ ★ Vorosilov elvtárs Indiában Kliment Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Frol Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első he­lyettese és Jekatyerina F u r c e v a asszony, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának tagja Delhibe utaztak. — A szovjet küldöttséget P r a s z a d indiai elnök és az Indiai Köztársaság kormánya hívta meg. Csehszlovák küldöttek Indonéziában A Csehszlovák Köztársaság nem­zetgyűlési képviselőiből álló küldött­ség indonéziai látogatása során Dzsa­­kartába, Indonézia volt fővárosába utazott. A küldöttséget a tartományi kormány vezetői, valamint a helyi katonai és polgári hatóságok képvi­selői fogadták. A küldöttség a repülőtérről Mage­­lang városába utazott. Útközben a lakosság mindenütt szívélyesen üd­vözölte parlamenti küldöttségünket. * * * • Párizsban többezer ember tün­tetett az algíri békéért. Határozati javaslatokat hoztak, amelyekben kö­vetelik, kezdjen a kormány azonnali tárgyalásokat a harcoló Algír képvi­selőivel a tűzszünet feltételeiről, va­lamint az önrendelkezési jog érvé­nyesítésének biztosításáról. Az Asszuáni-gát és a szovjet-arab kapcsolatok Az utolsó fél évszázadban nem előzött meg békés építkezést akkora nemzetközi vihar, mint az Asszúáni­­nagygát építését. Már öt évvel ez­előtt a gát építésének közeli meg­kezdéséről beszéltek. Az Amerikai Egyesült Államok,, Anglia és az úgy­nevezett Világbank kölcsönt folyósí­tott az építkezésre és a nyugati szakértők már a helyszínen dolgoz­tak. De 1956-ban hirtelen visszavon­ták a kölcsönt. Egyiptom nemsokára rá — mintegy válaszul — államosí­totta a Szuezi-csatornát, hogy ennek jövedelméből építhesse meg a nagy­­gátat. Az angol és francia imperia­listák, amint olvasóink előtt ismere­tes, fegyveres támadást indítottak az egyiptomi nép ellen. A Szovjetunió és az egész béketábor határozott fel­lépése azonban arra késztette a nyu­gati kalandorokat, hogy beszüntessék a vérontást. Nemrég ünnepi keretek között sor került az Asszúáni-gát építkezésének megkezdésére. Egy pillanatig sem kétséges, hogy az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági fellendítésé­ben milyen nagy szerepet játszik majd e hatalmas vízierőmű. Közis­mert, hogy Egyiptom mezőgazdasága a Nílus vizétől függ. Ez a hatalmas folyó évente kiárad és iszapjával megtermékenyíti a környező hatalmas földterületet, biztosítja a talaj ned­vességét, az öntözést és az évi két­­háromszori aratást is. Az áradás azonban sokszor pusztít, néha pedig nem elegendő a nagy területek ön­tözésére. Az Asszúáni-nagygáttal megrendszabályozzák a folyót. Bizto­sítani lehet az állandó és kellő víz­­mennyiséget, s ezenkívül újabb terü­letek öntözését is. Az előzetes szá­mítások szerint 25 °/o-kal lehet majd növelni a megművelhető földterületet. Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az épülő vízierőmű éven­te majd tízmilliárd kilowattóra vil­­lanyenergiát termel. S ez éppen azért ennyire feltűnő mennyiség, mivel a Nílus, mint a világ egyik legnagyobb folyója, eddig semmi villany energ iát nem termelt. Egyszóval Egyiptom jövő fejlődése és kiemelkedése az elmaradott országok sorából nagy­mértékben az Asszúáni-nagyg'át meg­építésétől függ. Ezért akarták a nyugati hatalmak agresszív körei zsarolni az Egyesült Arab Köztársa­ságot, ezért kívánták politikai kér­déssé tenni a kölcsönnyújtást. A Szovjetunió politikai feltételektől mentes és nagyon kedvező hitelt nyújtott a gát építésére. Harminchét és félmillió egyiptomi font kölcsönt adott 2,5 °/o-os kamatra. Visszafize­tésre csak akkor kerül sor, amikor már a létesítmény elkészült. A köl­csön több mint amennyi a r^agygát első lépcsőjének megépítéséhez szük­séges. Az első szakaszban ugyanis megépítik a nagygátat, továbbá azo­kat a csatornákat és alagutakat, amelyeken át a víz a gáttal össze­függő erőműhöz ömlik. A Szovjetunió, az egyiptomi szakemberekkel együtt, bizonyos tervmódosításokat hajtott végre, s így az első lépcsőt 21 000 000 egyiptomi fontból meg lehet építeni. A fennmaradó 12 milliót a szántó­földek javítására és öntözőművek létesítésére fordíthatják. A nyugati üzletemberek és politi­kusok nagy erőfeszítéseket tettek, hogy részt vehessenek az AsszúánH nagygát második lépcsőjének meg­építésében. Kairóba egymás után érkeztek a csábító ajánlatok az ame­rikai, angol, nyugat-német, olasz és japán vállalatoktól, bankoktól. De az egyiptomi nép még élénken emléke­zik arra, amikor lehetetlenné tették az építkezést és véres háborút zúdí­tottak az országra. Most is jól tudja: nem lehet bízni az imperialistákban. Ilyen körülmények között érthető, hogy éppen a napokban írták alá Kairóban azt az egyezményt, amely szerint a gát második lépcsőjének építéséhez is segítséget nyújt a Szov­jetunió. Hogy most miért igyekeznek a tő­kések mégis egyszerre „segélyt“ kí­nálni, arra egyszerű a magyarázat. Attól tartanak, hogy a gátépítéshez nyújtott szovjet segítség keresztezi , azokat az imperialista terveket, ame­lyek meg akarják rontani a kapcso­latokat a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között. A szovjet segítség valóban erősíti a két ország barátságát. Amint Hruscsov elvtárs közölte Nasszer elnökhöz küldött táviratában az Asszúáni-gátra vonat­kozó megállapodás aláírásakor: re­méljük, hogy az Asszúáni-gát az Egyesült Arab Köztársaságot és a Szovjetuniót összekötő tartós barát­ság jelképe lesz. Valóban, a Szovjetunió támogatása a barátság, az önzetlen segítség­­nyújtás jelképe. Segíti az Egyesült Arab Köztársaság terveinek megvaló­sulását, a lakosság életszínvonalának emelését. A moszkvai Pravda a gát­építés ünnepi megnyitása alkalmából megállapította: — Hiába mesterkednek most a nyu­gati tőkéskörök, a szovjet-arab ba­rátság ellenségeinek nem sikerül a népeink közötti kapcsolatokat meg­gyengíteni. SZABAD FÖLDMŰVES, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő: Major Sándor - Szerkesztőség: Bratislava, Suvorovova 16. — Telefon: főszerkesztő 243-46, titkárság 353-80. Telefonközpont 359-41. 359-42, 359-43; belső vonalak: mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály 634. szak­melléklet 636. — Nyomja a Polygrafické závody n. p., Bratislava, ul. Februárového vítazptva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbe­sítőnél — Előfizetési díj évente 36,40 korona. A-655300 MOSZKvaDan KozoireK a szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának határozatát az orvosi szolgálat további megjavítására és a szovjet lakosság egészségvédelmére irányuló intézkedésekről. A határozat hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány a fegyveres erők létszámának ismé­telt csökkentésével megtakarított eszközök javarészét a lakosság élet­­színvonalának további emelésére használja fel, s jelentős hányadot az egészségügyi szolgáltatások javítá­sára irányoz elő. Az egészségügyi intézmények, a gyógyszeripari vállalatok, a tudomá­nyos és kísérleti intézetek építésére szánt beruházások az 1961 — 1965 években a hétéves terv irányszámai­hoz viszonyítva további egymilliárd 800 millió rubellel emelkednek. A kórházi ágyak száma a Szovjet­unióban 1965-ig 616 ezerrel növek­★ ★ ★ Az ENSZ elé került az antiszemitizmus kérdése Az amerikai zsidókongresszus az Egyesült Nemzetek Szövetsége „faji megkülönböztetés meggátlására alakí­tott albizottsága“ amerikai képvise­lőjének átadta a zsinagógák bemázo­­lása és az antiszemita kilengések valamennyi esetének jegyzékét, ame­lyek az elmúlt hetek folyamán 25 or­szágban előfordultak. Az albizottság határozati javaslatot készített elő, amely az emberi jogok bizottságát és az ENSZ valamennyi tagját felszólítja, indítsanak határo­zót akciókat az antiszemitizmus meg­nyilvánulásai ellen. ♦♦♦♦♦♦♦m t ********** *

Next

/
Thumbnails
Contents