Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-24 / 7. szám
Jól felhasználták a kultúralapot így él ma a falu — Aztán jól sikerüljön a kép — szólt rám egy karvai anyó, amikor lencsém az épülő kultúrházra irányítottam —, mert nagyon sok iparkodásról beszélhetne ám ... Később Bugány József, a helyi nemzeti bizottság elnöke megerősítette az anyó szavait, mert az eddigi eredmények az építkezésen a lakosság lelkes társadalmi munkájának, valamint a szövetkezet nagy támogatásának tulajdoníthatók. Ennek a közös igyekezetnek köszönhető, hogy ez év októberében ünnepélyesen megnyitják a kultúrházat. — Ügy tervezzük — gány elvtárs, aki egyben a szövetkezet segédkönyvelője —, hogy a szövetkezeti klubnak is ott adunk helyet. * A szövetkezeti tagság körében óriási kultúrszomjat tapasztaltam. Például nap mint nap a zsúfoltságig telt teremben nézi végig 70—80 ember a televízió műsorát. A tagság 60 — 70 százaléka állandó olvasója a szövetkezeti könyvtárnak. — Ezen a téren van ugyan egy kis behoznivalónk — ismeri be a könyvtáros —, mert ez idő szerint minden szövetkezeti családra csupán egy szakkönyv jut. A szépirodalmi alkotásoknál már jobb az arány, mert körülbelül három regény jut egy házra. — A szaktudás további mélyítését azzal pótoljuk — veszi át a szótFinta elvtárs, az EFSZ elnöke -, hogy nagy gondot fordítunk a szövetkezeti munkaiskolákra. Itt nagy könnyebbsége az iskolának, hogy a helyi kastélyban van a mező|- M KORONA HAVONTA 30 ÚJSÁGRA, KÖNYVRE Amikor meglátogattuk Sabla Imre bácsit, a szövetkezet raktárosát, arra lettünk figyelmesek, hogy kabátja mindkét zsebéből egy csomó újság kandikált ki. — Öreg újságokat visz haza begyújtásra? — Hová gondol — válaszolta szinte kissé sértődötten — ez mind friss újság ... olvasni viszem. Majd megbékélten, szívélyes és bőbeszédű ember lévén, elmondta, hogy gyermekkora óta nagyon szeret olvasni. — Abban a nyomorult világban a szomszédom népnaptárán kívül alig jutott valami olvasmány a kezembe — mondja borúsan —, s az itteni méltóságos úr, meg a nagyságos úr talán szolgának sem használt volna, ha könyvet lát a kezemben. A további beszélgetés során kitűnik, hogy nap mint nap végig olvassa a napi sajtót, figyelemmel kíséri a bel- és külpolitikai eseményeket, szorgalmasan látogatja a mozit és szívesen nézi meg a színdarabokat. Ezenkívül nagyon sok könyvet is olvasott. — Hogyan győzi mindezt idővel? — vetjük fel a kérdést. — Ha az ember beosztja az idejét, akkor mindenre jut bőven — s piros pozsgás arca mosolyra derült. — A folyóiratokat, hetilapokat például öszszegyűjtöm a hét végére, s vasárnap családommal együtt végigolvasom őket szépen sorjában. Ha esetleg úgy adódik, hogy nincs időm, valamelyiket kiolvasni — fűzi hozzá —, olyan rendet vezettem be a házamban, hogy addig nem szabad egy újságot sem eldobni, amíg piros ceruzával rá nem írtam: olvastam!... Ezt aztán respektálja is az asszony! — s az utolsó mondatnál vidámság csendül hangjában. Azután elmesélte, hogy előfizetője az Üj Szónak, A Hétnek, Dolgozó Nőnek, Szabad Földművesnek és a kerületi, valamint járási újságoknak. Azonkívül tagja a könyvbarátoknak is, úgyhogy havonta két értékes kötettel gyarapodik a könyvtára. — A minap számította ki a fiam, — s ennek bizonyításául előkotort zsebéből egy darab papírt, — havonta 56 koronát fizetek ki könyvekre és újságokra. Az asszony néha zsörtölődik is, de én mindig azt mondom neki: Akkor sajnálhatnád a pénzt, ha a kocsmában elinnám, mint sok más“... Sabla Imre bácsi, mindezeket elmondván, nagyot szippantott cigarettájából, megvakarta fejebúbját és szinte csak önmagának mormogta. — Tudja, ha az ember olvas, tanul, könnyebben megy minden, a föld is jobban engedelmeskedik, s valahogy szebb az élet... '/rtbmé Q Földműves I960, január 24. gazdasági technikum, s így előadókban nincs hiány. Tavaly sikerrel zárult a hároméves oktatás, s idén már ismét 12 kitartó hallgató látogatja az első évfolyamot. Ezenkívül a szövetkezet 14 újságnak és folyóiratnak az előfizetője, amelyekből 6 szaklap. — Nagy segítség lesz számunkra a szövetkezeti klub létrehozása az őszön — hangsúlyozza az elnök — mert tagjaink akkor kellemes környezetben végigtanulmányozhatják, megvitathatják a fontos cikkeket, ami nagyban hozzájárul szaktudásuk bővítéséhez. A tagok ellátogattak más szövetke-Az épülő kultúrház zetekbe tapasztalatcserére, s a szövetkezet elnökét viszont kéthetes tanulmányútra küldték a Szovjetunióba. — Tagságunk viszont — magyarázza a könyvelő — több kiránduláson vett részt, hogy megismerje hazánkat, voltunk a Tátrában, Prágában. Azonkívül hat legjobb dolgozónkat, mint például Padlovics Károlyt, üdühai küldtük. A felsoroltak bizonyítják, hogy a karvaiak jól felhasználták a kultúralapot, ami nem csupán a közös gazdálkodás eredményeiben mutatkozik, hanem a kulturális élet hatalmas fellendülésében is. — Mi már rájöttünk — mondja végezetül a szövetkezet elnöke, s kék szemében a távlatok fénye csillan —, hogy minél kulturáltabbak, műveltebbek lesznek embereink, annál könynyebben tudjuk teljesíteni kitűzött gazdasági terveinket! A szövetkezet irodájában megismerkedünk a múlt évi számtevéssel és a jövő tervével. Karvárói már sok jót hallottunk, most a helyszínen igyekszünk a pénzügyi gazdálkodás mélyére tekinteni. A számok nem csalnak, nem hazudnak, mindig pontosan megmutatják a szövetkezetek helyzetét. Alaposan megvizsgáltuk a múlt évi pénzügyi mérleget, a bevételeket, kiadásokat, az alapok értékét, és nagyon jó eredményekről számolhatunk be. A szövetkezet 458 hektáron gazdálkodik. Ebből 448 hektár a szántó. Ha a két számra tekintünk, megállapíthatjuk, hogy nincs olyan területük, amely kevés termelési költség befektetésével is hasznos lenne. (Például rét, legelő, erdő.) Ennek ellenére a szövetkezet pénzügyi helyzete kitűnő és az egy hektárra eső termelési eredmények is a legjobban közé sorolhatók. 270 000 korona tartalékkal indulnak az új évbe A múlt évi pénzügyi mérleg azt mutatja, hogy a tervezett 2 510 000 korona helyett 2 874 000 koronát vettek be. A növénytermelésből 963 000 koronát, az állattenyésztésből pedig 1543 000 koronát bevételeztek. Az egyéb bevételek összege 368 000 korona. Érdemes elgondolkozni ezeken a számokon. Beszédes bizonyítékai annak, hogy a karvaiak nagy arányban belterjesítették a gazdálkodást. Bevételük főleg az állattenyésztésből ered, ami követendő példa a többi szövetkezet számára is. Ez az útja annak, hogy kis területről is sok bevételt érjenek el. A jó belterjes gaz dálkodást bizonyltja az a tény is, hogy amíg 1958-ban egy hektáron csak 4763 korona bevételt értek el, a múlt évben ez az összeg már 6275 koro-Másfél évtizeddel ezelőtt még olyan világban éltünk, amelyben a nép túlnyomó része — itt leginkább az új házasokra gondolunk, — még álmodni sem mert egy saját családi ház, otthon megteremtéséről. A fiatalok rendszerint csak két lehetőség közölt választhattak: benősülni vagy a házhoz hozni a menyecskét. Ez azt jelentette, hogy az amúgy is szűkös, vályogból rakott szülői otthon még jobban benépesedett; s sok helyen heten, nyolcán, sót még többen is szorongtak egy szobában, és bizony a család néhány tagjának csupán a padlózatlan földre terített szalmazsákon jutott hely. Ez volt a múlt, s most nézzük a jelent, mennyire változott meg az anyagi lehetőség, mily mértékben nőttek az igények, finomult az ízlés, hogyan valósultak meg az álmok, felszabadulásunk 15. évében. Karván jártunkkor többek között meglátogattuk családi otthonában Bálint Józsefet, a szövetkezeti gépjavító-csoport vezetőjét. — Kívülről ne nagyon nézzék meg a házunkat— fogadott minket kissé zavartan a csinos, fiatal feleség —, még nem tudtuk bevakoltatni, mert... nára emelkedett. A termelési kiadás pedig 1847 korona hektáronként. Egy munkaegységre 19 koronát adnak és 1,90 korona értékű természetbenit. — Szövetkezetünk évről évre, fokozatosan gyarapszik — mondja Finta Ferdinánd a szövetkezet elnöke. — Soha nem bocsátkoztunk túlkapásokba, mindig a meglevő gazdasági helyzetből indultunk ki. Arra törekedtünk, hogy a közös vagyon értéke is emelkedjék és a tagoknak is jusson. így értük el, hogy a szövetkezet vagyonának értéke már 6 385 000 korona és csak 1269 000 korona a hitelkölcsönünk. — Egy kis tartalékkal jobb érzéssel indul az új évbe az ember — fűzi hozzá Finta Károly a szövetkezet könyvelője. — Azt tartjuk, hogy mindig jobb a meggondolt, biztos lépés. A múlt évi termelésből most kaptunk 270 000 koronát. De nem osztjuk szét, meghagyjuk a mostani gazdasági évre. A szövetkezeti tagok gazdagon jussolnak Az előrelátó, „óvatos“ gazdálkodás ellenére is busásan jussolnak a szövetkezeti tagok. Karkó Andrásék például 18 000 koronát kapnak az év végén. Bolf Antal fejőgulyásnak 12 800, Bruszni Kálmán fejőnek pedig 12 500 korona üti a markát. Rabos Stano traktoros 9300, Karkó Anna pedig 9040 koronát jussok Hasonló boldog szövetkezeti tagokat sorolhatnánk még fel. Pedig a szövetkezet az alapokat is becsületesen feltölti. Az oszthatatlan alapra 295 000, a jóléti alapra 80 ezer, a közművelődési alapra pedig 28 000 koronát adnak. — nem fejezte be gondolatát, mintha hirtelenében nem tudná megmondani az okot. Zavara azonban rövidesen felengedett, megeredt a szó és világossá vált a vakolatlan ház titka, íme a történet: Néhány évvel ezelőtt a bogárszemű Jóska nagyon mélyen belenézett Irénke azúrkék szemébe, és így a kölcsönös szeretet, szerelem házasságba torkollott. Nem sokára a fiatalaszszony kimar adózott a közös határ munkájából, gyermeket várt. így a férj egyedül dolgozott a szövetkezetben, s mindamellett 3-4 éven belül annyi pénzt tudtak megtakarítani, hogy megkezdték egy szép nagy családi ház építését. Kívülről, igaz, még nincs egészen rendben, de annál inkább rendezett belülről. Még mielőtt belső leírásához kezdenénk, meg kell jegyezni, hogy a lakásban a falvédőre hímzett jelszó: „A rend és tisztaság dicséri a ház asszonyát" uralkodik mindenütt. A tágas, világos előszoba után a konyhát néztük meg. A csempézett faltól kezdve a vízvezetékig, a szép konyhaszekrényig mindent megtaláltunk. Ezután a régente „elsőház“ -nak mondott szoba helyett a nappaliba invitáltak minket. Gyönyörű parkettás, Évi tejhozam tehenenként 3178 liter A szép pénzügyi adatokat meglepő termelési eredmények támasztják alá. Az évi mérlegből örömmel diktálja az adatokat a szövetkezet könyvelője. — Egy hektáron 223 kg húst, 588 liter tejet és 148 tojást termeltünk. A búza hektárhozama 30 mázsa volt, persze ezzel nem vagyunk elégedettek. A malacszaporulat egy anyától átlagban 16,7 darab. A tejtermeléssel általában meg lehetünk elégedve. Az egy tehénre eső tejhozam évenként 3178 liter. Amikor az 1960-as termelési eredményekről érdeklődünk, meglepő távlatok tárulnak elénk. Félmillió koronaértékkel fokozzák a termelést A múlt évi pénzügyi és gazdasági mérleg áttanulmányozása után a szövetkezet elnöke és a könyvelő bátran kijelenti: — Az 1960-as évben mintegy félmillió korona értékű terménnyel és termékkel bővítjük a termelést. Alapos vita, fontolgatás, mérlegelés után elmondják, hogy az egyrészt azért is szükséges, mert az új begyűjtési árak magasabb munkatermelékenységet követelnek. Például a sertéshús-termelés csakis akkor kifizetődő, hogy ha kisebb súlyban jobb minőségű húst adnak. E célból lényegesen fokozzák a malacszaporulatot. Az egy hektárra eső sertéshústermelést 148 kg-ról 159-re emelik. A tejtermelés hektáronként 72 literrel növekedik. A szövetkezetnek minden 100 szónyeges szoba, olyan szalonféle várt bennünket 3500 koronás szekretérrel, gauccsal, fotelekkel, ízléses takarókkal, különböző díszekkel és olajfestményekkel a falon. A ház asszonya ' — Ezeket édesanyámtól kaptam - magyarázza lágy hangon Bálint né amikor a Tátrában volt üdülni, akkor vette ajándékba.,. Mindig szerette a szépet — fűzi hozzá csendesen -, látott elég gyönyörű szobát cselédlány korában. Azt szokta mondogatni: „ha nekünk nem jutott fiatal korunkban ilyen sors, legalább nektek legyen". Igen, lányának álmainál is szebb jutott. Olyan nappalija, hálója, ragyogó fürdőszobája, porszívója és mosógépe van, hogy még talán a Láng vagy Szarvasi méltóságok kisasszonya is megirigyelné. — Televíziónk még sajnos nincs — szólalt meg ismét a fiatal háziasszony, akinél megjegyzendő a korszerű, ízléses öltözködés — és a közeljövőben nem is veszünk, mert autóra adtuk be az igénylést. Férjem most zárszámadáskor körülbelül 10 000 koronát kap, hozzátesszük a többihez a betétkönyvre és már meg is lesz a Spartak ára. A televízió, az autó leszűkíti a távolságokat, ami a belső világ kitágulásával jár. Ennek jelentőségét fejte-, getni, felmérni szinte lehetetlen, minden kommentár vérszegény maradna. Még egy darabig elidőztünk a boldog családi körben. Megkínáltak saját disznóölésükből származó finomságokkal, s miközben az édesanya arról mesélt, hogy milyen műsorokat látott már a televízióban a második szomszédban, s hogy saját maga is gyakran szerepelt férjével a színdarabokban, mert színésznő szeretett volna lenni, csakhogy a szülőknek még kenyérre is kevés jutott, addig a kis Ildikó egy cínkefiókát melengetett kezecskéjében, mert hogy: — Eltörött a szárnya... s a hóban egyedül megfagyott volna. Későre járt az idő, búcsúztunk, s akaratlanul is arra gondoltunk, hogy mindez nem álom, hanem olyan valóság, amelyet Plzentöl Kassáig tízezrével találnánk mai falvainkon. hektár után 128 sertése és átlagban 55,8 szarvasmarhája van. Persze ez a szám sem végleges még. Hogy a felsorolt számokat megvalósíthassák, még belterjesebbé kell tenniük a gazdálkodást. 130 hektáron öntözéses gazdálkodást vezetnek be A szövetkezet elnöke szerint Karván már eddig is bevált az öntözéses gazdálkodás. Öntözték a kukoricát és a lucernát. Az eddigi tapasztalatokat tovább fejlesztik. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy az új gazdasági évben 130 hektáron öntözéses gazdálkodással fokozzák a termelést. Késő estbe nyúlt az eszmecsere, a múlt évet értékelő, a jövőt előirányzó vita. Beszélgetés közben azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy a karvai szövetkezet vezetősége eddig is komolyan vette funkcióját, alapos közgazdasági elemzés után fogott a termelési tervek előkészítéséhez. Amint mondani szokták: a jó, alapos termelési terv fél siker. Finta Károly, a karvai szövetkezet könyvelője pontosan tud minden koronáról, termelési lehetőségekről, kiaknázatlan tartalékokról. A szövetkezet elnökével, vezetőségével együtt pontos adatok alapján készítik az új termelési tervet. Nagy feladatokat tűztek ki. A félmillió értékű terménytöbblet nem kicsiség. De a vita a lelkes szövetkezeti tagok, az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a karvai szövetkezet — a múlthoz hasonlóan — továbbra is az élenjárók sorában halad. Az új begyűjtési árak serkentőleg hatnak a munkatermelékenység fokozására, a kihasználatlan tartalékok Te'tárására. Több megfontolással minden szaktudás felhasználásával többet adnak a közellátás számára és gazdagabbak lesznek a szövetkezeti tagok is. Hűen a felszabadulás hagyatékához megteszik hazafias kötelességüket. mondja Bu-Karván az idegen már az első pillanatban is meglepődik. Annyi itt az új, korszerű ház, hogy alig bírja az ember számlálni. Hatalmas fejlődésen ment át a falu. Valamikor Láng méltóságos úr és Szarvasi földbirtokos nyúzták a népet. Az emberek a kenyeret is nehezen keresték meg. A felszabadulás fája dús gyümölcsöt hozott. Tizenöt éve, januárban szabadult fel a falu. De a falu szélén makacsul megvetették lábukat a fasiszták. Hathetes küzdelem után a szovjet katonák mégis örökre elűzték a leigázókat és kisütött a szabadság napja, örömmel szívták magukba a friss levegőt a volt cselédek Szorgalmas munkával eltávolították a háború romjait és nekifogtak az építésnek. Téglát téglára rakva építették szövetkezetüket, jövőjüket. Nagy kitüntetés is érte a karvai földműveseket. A szövetkezetek III. kongresszusán szövetkezetük a Munka Érdemrendje kitüntetést kapta. A múlt nincstelenjei, akikről azt hitték, hogy semmit sem tudnak, csak a föld túrására alkalmasak, csodákat műveltek a Duna partján. Megmutatták, hogy a méltóságos urak nélkül is meg lehet élni, és ma különb házakban laknak, szebben élnek, mint a Horthy-rendszerben. öröm járni ebben a községben, ahol minden utca, minden ház, a szövetkezeti tagokkal folytatott beszélgetés az új életről mesél. A»*» rr J fovo terve... A felszabadult Karván írták: B. SOLC Gita és BÁLLÁ József
