Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Minden kukoricát négyzetesen vetünk Irta: ZATYKÖ JÁNOS, a Dedina Mládeze-i Ef'SZ elnöke Igaz, hogy nálunk ez nem újság, mert évek óta így vetünk. Természetes, hogy minden parcellán nem lehet keresztbehosszába sarabolni, mert bizony vannak olyan földjeink is, amelyek hosszan elnyúlnak és elég keskenyek, amellett egyenlőtlen oldalúak. De még az ilyen földön is nagy előnye van a négyzetes vetésnek, például egyeléskor nem kell azon gondolkodni, hogy hol hagyjuk meg az egyedeket, mert szinte mértani pontosságra vannak elosztva; azonkívül a kukorica is ebben a kötésben fejlődik a legjobban, így adja a legnagyobb hektárhozamot. Minden kukoricát 75X75 cm-es kötésbe vetünk, s a vetéshez kétszeres keresztezésű Lednicei hibridet használunk. Egy fészekben két tövet hagyunk meg. Ezt az ültetési módot sok helyen még vitatják, mert úgy gondolják, hogy az egyik növény elszívja a másiktól a tápanyagot. A kukorica a társas életet kedveli, de viszont a talajt és az éghajlatot figyelembe kell venni. A mi körzetünk a kukorica körzetbe tartozik. Megpróbáltuk, hogy csak egy növényt hagytunk egy fészekben és akkor is csak egy-két cső nőtt egy-egy száron, ha pedig két szárat hagytunk egy fészekben, akkor is ennyi termett egy tövön, csak valamivel kisebbek voltak a csövek. Végeredményben a kétnövényes fészkek 30 %-ka! több termést adtak, mint ahol csak egy növényt hagytunk meg. A tudományos kísérletek is azt bizonyítják, hogy két kukorica nem nyomja el egymást, hanem egyformán fejlődik, ha rendesen elkészített földbe kerül és jól gondozzák. Ahol az ilyen ültetés nem hoz eredményt, ott az egy szálas fészkek sem teremnének elegendőt. Egyesek a középutat keresik, vagyis, hogy egy hektáron annyi egyed legyen, mint' ahol két növényt hagynak meg, 75 cm-es sorköz mellett 35 cm-es növényközt hagynak. Ennél a módszernél nem vették figyelőmbe, hogy a kukorica napfényt kedvelő növény. Elcsenevészedik és még annál is kevesebbet terem, mint ahol a 75X75 cm-es kötésben csak egy egyedet hagynak meg. Kukoricatermesztésünkben nem is a vetés okoz problémát, hanem a növényápolás. Ila kelés után bekövetkezik egykét hetes eső, akkor úgy elgyomosodik, Zatykó János elnök és Kráiik György agronőmus a Lednicei hibridkukoricában gyönyörködnek r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Lósy Béla: Talajjavítás nyúlszapukával ....................................129 Rákóczi Lajos; A Solrayi Növénynemesítő Állomás dolgozója; A zöldtakarmány helyes felhasználása .... 130 Kukorica-lóbab keverék jó zöldtakarmány..........................130 O 11 m á r Lajos: A mérgező növények veszélyeztetik állatainkat ...............................................131 Kohán István, erdőmérnök: Mit tettünk és mit teszünk az erdők érdekében? .... 131 i KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Bagota István: Kétszáz hektár gyümölcsös lehetne . . 132 Dr. Kaminszky János: Készüljünk a csemegepaprika kiültetésére....................................132 Venenv Laios. a Solarvi Növénynemesítő Állomás dolgozója: Legújabb tapasztalatok a dinnye termesztésével 133 MÉHÉSZET Seregély Mihály, a vcelári EFSZ méhészmestere: Hozzászólás az egyszerű anyanevelés vitájához ..........................134 A méhészek jövedelemadója . . 135 V_____________J hogy alig tudjuk megsarabolni. Már hallottunk a Simazinnal történő vegyszeres gyomirtásról, de elkéstünk vele. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az április végén és a május elején kipermetezett Simazin nemcsak a gyomnak árt, hanem a kukorica után vetett növénynek is, vagyis a következő tavaszon is érezteti hatását. A jövőre nézve idejében beszerezzük ezt a hatásos gyomirtószert. De akkor is csak gyomirtásra használjuk fel, nem pedig az agrotechnikai munkák helyettesítésére. Nagyon fontosnak tartjuk az első kapálás jó elvégzését. Mi minden szál kukoricánál megmozgatjuk a földet, ahol lehet gépi erővel, de sor kerül a kézikapára is. Munkaerőnk van elegendő, ezért egyszer a kézi kapálást is elvégezhetjük a sorokon. Szerintünk, a mi talajunkon első kapáláskor a kézzel végzett talajlazítás közvetlen a kukorica mellett nélkülözhetetlen. Azután pedig szükséglet szerint 3 —4-szer, sőt néha ötször is sarabolunk. A vetőmag nagy részét magunknak termeljük, sőt el is adunk belőle. Az idén 350 mázsa kétszeres keresztezésű Lednicei hibridet adtunk el. Ennek a hibridnek az előállítását nem a törzsek keresztezésétől kezdve végezzük, hanem a már keresztezett apa és anyafajtákat keresztezzük egymással, vagyis a hibridkukorica előállításának utolsó szakaszát végezzük. Más fajtákat is termelünk, de azokat csak kísérletképpen, a többi között amerikai fajta hibridet is. Eddig még egyfajta kukorica sem múlta felül a Ledniceit, sőt ez terem nálunk a legjobban, de jó talajelőkészítést és jó gondozást kíván, vagyis belterjes növény. A múlt éven 64 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el csöveskukoricából, 1958-ban 70 mázsát, a legjobb hozam pedig 1954-ben volt, 86 mázsa. A kísérleti parcellán a múlt évben 55,40 mázsát termeltünk, a silókukorica pedig 1296 mázsa zöldanyagot adott hektáronként.
