Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A ritkító borona használatának feltétele A ritkító borona használatának alapfeltétele a megfelelő sűrűségű és egyenletesen «kikelt vetésállomány. Csuklós kapcsolással a mérőléc 50 fokos szöget képez, mely a borona másodszori járatásának haladási irányát mutatja Ha hektáronként 12 kg eg£csírás vetőmagot vetünk, amelynek abszolút súlya (1000 mag súlya) egyenlő 12 gramm, úgy az egy hektárra elvetett csíramagok száma 1200 000-t tenne ki. Ha az elvetett mag kelési arányát csak 50 százalékra vesszük, úgy az egy hektáron kikelt növények száma 600 000-et tesz ki. Minthogy jelenleg az egy hektárra eső répanövények legkedvezőbb számát 80 000-ben állapítjuk meg, a kikelt növényekből ritkítással és egyeléssel 520 000-t kell eltávolítanunk, vagyis a kikelt növényeknek csak mintegy 13 százaléka marad meg. Ha a cukorrépát 42 cm-es sortávolságra vetjük, úgy 80 ezer répaegyed mellett a répasorokban az egyes növényeknek egymástól 30 cm-es tőtávolságra kellene esniük. Természetesen a gyakorlatban sokkal sűrűbb répaállással kell számolni, hogy elegendő számú répát kapjunk. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen sűrű répaállás mellett beszélhetünk hiányos sorokról. Hivatkozunk a Hallei Egyetem mezőgazdasági tanszékének idevonatkozó megállapítására, mely szerint ha két szomszédos répa között 49 cm-es távolság van, az még nem tekinthető hiánynak, 50 cm-es távolságnál egy répa hiányáról beszélünk, 75 — 99 cm-ig két répa hiányáról és így tovább A ritkító boronát a hiányhelyek megállapítása után használjuk A hiányhelyek leolvasása a méröléc segítségével történik, öt hektárnál kisebb területen a növények megszámlálása és a hiányhelyek megállapítása legalább tíz helyen történjék. Az ellenőrzést a terület különböző részein átlós irányba haladva végezzük. Öt hektárnál nagyobb területen kétszer tíz helyen, 30 hektáros területen már hatszor tíz helyen. Az első leolvasást azon a napon végezzük, mikor a ritkító boronával megkezdjük a munkát. Minden leolvasás egy m2 terület adatait adja, amint ezt a mérőléc ismertetésénél már mondottuk. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a mérőlécet a répasor mellé fektetjük és egész hosszában leolvassuk e távolságon található összes növény számát. Tíz leolvasás eredményét 10-el osztva megkapjuk egy m2 átlagos növényszámát. A hiányhelyek megállapításához már nem elég egy m2 területet alapul venni, hanem 3 m2-t és 10X3 m2 átlagából kell megkapnunk a figyelembe veendő átlagot. Ritkító boronát nem alkalmazhatunk ha az 1 m2-en található növények száma 40-nél kevesebb vagy a 30 m2-en található hiány 12-nél több volt. A ritkítöborona másodszori használatára csakis akkor kerülhet sor, ha az első ritkítómenet leolvasása után négyzetméterenként 40-nél több répanövényt találtunk és 30 m2-en a hiányhely nem haladta meg a 12. A sűrűség megállapítása a ritkítás időpontja Az előre megállapított sortávolság szerint beállított mérőlécet a kívánt helyeken a répasor mellé fektetjük és a melléje helyezett mérőszalag segítségével leolvassuk, a hiányhelyek számát feljegyezzük. Ha a répának négy levele fejlődött, két csíra és két rendes levele, a ritkítóborona használatának eljött az ideje. A korábban történő ritkítás káros, a későbbinek eredményessége pedig kérdéses lenne. Ha másodszori ritkítás is szükséges, annak az első után 4 — 5 nappal kell bekövetkeznie. Az időpont betartása fontos, mert a megsérült répának előbb magához kell térnie. A borona haladásának iránya Mint már említettük, az első ritkítást mindig a répasorokra merőlegesen 90 fok szög alatt végezzük. Ettől az iránytól eltérni semmi esetre sem szabad. Nagy gonddal kapcsoljuk a boronát a traktorhoz, hogy minden boronafog külön nyomon haladhasson. A második ritkítás esetén a haladási szögnek 30 fokot kell képeznie a répa vetési irányára (lásd 4. képen). A szög 45 foknál nagyobb nem lehet. A borona úgy haladjon a répaföldön, hogy ne hagyjon ki területet, viszont a már kiritkított terület se érintsen. Különösen a fordulóknál kell vigyázni. A traktor ne haladjon nagyon gyorsan, hogy a ritkító fogak a kellő mélységig hatoljanak és jó munkát végezhessenek. Ritkító boronálás után a répaföld siralmas látványt nyújt. A tábla széléről nézve az az érzésünk, hogy a talajt feltörtük és azon egyetlen ép répa sem maradt. Három nap múlva a répaföld ismét a rendes képet mutatja és a sorok jól láthatók. A ritkító borona használatának redmény'1 Legnagyobb eredmény. Hogy a sorok átvágásának elmaradásával, az egyelésnél lehetővé válik a répa egyedenkénti válogatása. Azonkívül ez az eljárás olcsóbb és megkönnyíti a hátralevő munkát. A röyidszárú egyelőkapa helyett hosszúnyelű kapa alkalmazható, ami kevesebb fáradsággal jár. Ennek használatát, eleinte meg kell szokni, mert csak így érhető el munkamegtakarítás. A ritkító boronálás tehát az egyelés előkészítő munkáját végzi. Eleinte előfordul, hogy kettesével marad a répa, ha azonban ez a szám nem haladja meg a 15 — 20 %-ot, akkor nem befolyásolja lényegesen a terméseredményt. Az egyelést követő sorkapáláskor még sok fölösleges répát eltávolíthatunk A hosszúnyelű egyelőkapák használatakor különösen arra kell ügyelni, hogy a kiritkított répák meghagyásánál lehetőleg megőrizzük az egyenletes növénytávolságot Természetesen itt is mindig . a legnagyobb és legjobban fejlett egészséges répát hagyjuk meg, még az egyenlő növénytávolság rovására is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a gyomirtást sem, melyet a ritkító borona járatásával elérünk s mely szintén hozzájárul a kézi munkaerő-megtakarításához. Németországi tapasztalat szerint, amíg 5 m2-es parcellán 2152 gyomot találtak, addig a ritkítóboronával járatott parcellán a gyomok száma 446-ra csökkent. Ez 80 %-os gyomirtást jelent. A ritkító boronálásnak nagy előnye, hogy az időben végzett ritkítással a növények nagyobb élettérhez jutnak, s így gyorsabban és egyenletesebben fejlődhetnek. Agrotechnikai tanszékünk Riedl németországi professzor jóvoltából beszerzett egy ritkító boronát, amelyet már munkába is fogunk. Reméljük, ez az új módszer csakhamar széles körben elterjed és a répatermesztés gépesítéséhez nagy mértékben hozzájárul. Dr. Frideczky Ákos gazdasági mérnök, egyetemi tanár 125 I960, április 24. A ritkító borona munkája 30 fokos járatás esetén
