Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Jobb gépesítést az állattenyésztésben A Trnavára összehívott bratislavai kerületi II. állattenyésztési konferenciának nagy a jelentősége. Főleg azért, mert az 1957-ben tartott konferencia irányelveit követi. Ugyanis ezen az első konferencián, 1957-ben a szövetkezetek közös állattenyésztésének és takarmánytermesztésének feladatát vitatták meg. Ez azonban a szövetkezetek jó eredményei ellenére is megoldatlan maradt. 1957-ben 100 hektáronként csak 46 darab szarvasmarhát neveltek. Ebből 21,6 db tehén, s ezek évi tejátlaga 1740 liter volt. A múlt év végén 100 hektáronként 54 darab volt a szarvasmarha. Ebből pedig 23,3 tehén, évi 2052 literes átlag te jelékenységgel. A galántai és a Dunajská Streda-i járásokban 100 hektáronként a szarvasmarha sűrűsége már 60 darab volt. A harmadik ötéves terv irányelvei szerint az állattenyésztés termelését 38,9 %-kal kell emelni az 1960. év termeléséhez viszonyítva. Ezt az átlagtermelést a bratislavai kerületben túl is haladhatják, mert a szarvasmarha sűrűsége 100 hektáronként 80 darab lesz. Hektáronként 76 kg marhahúst, 120 kg sertéshúst, 24 kg baromfihúst, 1100 liter tejet és 600 tojást fognak termelni. A múltban az állatorvos majd megszakadt a sok munkában, mégis sok állat elpusztult, különösen fertőző betegségekben. A sertéspestis és a tyúkpestis nemcsak egyes falvak, de országrészek állományát söpörte végig. Az állatorvosok nem bírták leküzdeni a járványos betegségeket, mert kevesen voltak, és nem állott rendelkezésükre hatékony oltóanyag. A gyakorló állatorvosok leginkább az állatok gyógykezeléséről gondoskodtak, a hatósági állatorvosok pedig a papírmunkával bíbelődtek. Az állatorvos elég gyakran gorombán bánt a néppel, félvállról kezelte az embereket és szívességnek tartotta, ha egyáltalán elment oda, ahova hívták, pedig a látogatását jól megfizették. Ma már a száj- és körömfájást, sertéspestist, tyúkpestist felszámoltuk. Ezzel szemben két veszedelmes fertőző betegség terjedt el: a gümőkór és a fertőző elvetélés. Mindkét betegség ellen azonban hatásos védekezés indult meg, s ezért remélhető, hogy néhány év múlva e két alattomos betegséget is kiirtjuk. A járványos betegségek elfojtásában jő munkát végeznek állatorvos-segédek is. A közös gazdálkodás lényegesen megváltoztatta, illetve kibővítette az állatorvos munkakörét. Az állat gyógykezeléséről a súlypont áttolódott a betegségek megelőzésére. A betegségek megelőzése viszont szoros kapcsolatban áll a jó takarmányozással. Az állatorvost ezért a betegségek megelőzésén és gyógyításán kívül a takarmányozás és az agrotechnika is érdekli. A ma állatorvosa állandó és szoros kapcsolatban áll a közös gazdaságok dolgozóival és vezetőivel. Egyenrangú felekkel tárgyal, jó tanácsot ad, rámutat a hiányosságokra, előad a szövetkezeti munkaiskolákon és összejöveteleken. Ha valamit ígér, szavát betartja. Ha hívják, az ígért időben megjelenik. Az állatorvost a zootechnika is érdekli, sőt vérbeli zootechnikus csak állatorvos lehet, mert az állat jó alapjának, erejének és termelékenységének alapja a tökéletes egészség. Az állat kifogástalan A kellő mennyiségű takarmány termelése az állattenyésztés alapja, amely növeli az állatok számát és termelékenységét is. A termelés költségeinek csökkentése és a fertőző betegségek felszámolása elsősorban a jó takarmányozástól és az új technológia bevezetésétől függ. Fordítsunk nagy gondot a növendékállatok nyitott istállózására és a borjúistállók mélyalmozására. A harmadik ötéves terv a növendékállatok 80 %-ának nyitott istállózását feltételezi. A sertéstenyésztésben külön gondot kell fordítanunk a malacnevelésre, valamint a hizlalás teljes gépesítésére. A bratislavai kerület szövetkezeteiben már 68 000 darab sertést hizlalnak teljes gépesítéssel. A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság elismerő oklevéllel tüntette ki a tőni, prasníki, okánikovi és más szövetkezeteket, valamint pénzbeli jutalmakat is osztott szét 29 000 korona összegben. Az eddigi hibák és eredmények mérlegelése nagy segítségünkre lehet a harmadik ötéves terv állattenyésztési feladatainak teljesítésében. egészségét viszont csak állatorvos állapíthatja meg. A ma állatorvosának magánéletével is jó példát kell szolgáltatnia. Ne hanyagolja el az állatgyógyítás tudományát sem, mert az állatgondozót nem annyira a betegségek megelőzése, mint inkább a nehéz ellés levezetése, egy nagy műtét elvégzése érdekli. Az az állatorvos, aki jó eredményeket ér el a gyógyításban, sokat tehet a betegségek megelőzésében is. A jelen állatorvosa munkatársa és egyes dolgokban irányítója is a közös gazdaságnak. Minél jobban megnyeri a nép bizalmát, emberséges viselkedésével, szaktudásával, annál nagyobb a befolyása a gazdaság általános ügyvitelére. Napjainkban az állatorvost minden érdekli, ami a közös gazdaságban történik: a munkaszervezés, munkafegyelem, növénytermesztés, silózás, takarmányozás, a gépek működése, kezelése, maga az állattenyésztés stb. A ma állatorvosa megérti az összefüggést például a nagytömegű kukoricasiló és a betegségek megelőzése, vagy a szövetkezeti kultúrmúnka és a tejhozam fokozása között. Ma az állatorvosnak önzetlennek, önfeláldozónak és türelmesnek kell lennie, ha azt akarja, hogy az állategészségügy és az állattenyésztés terén jó eredményt érjen el. Hadat kell üzennie a közönynek és a tudatlanságnak. Erős és egészséges legyen, hogy jól bírja a munkát a rohamos fejlődésnek indult állattenyésztés ügyében. Ha minél több állatorvos úgy él és dolgozik, mint ahogy a ma állatorvosának élnie és dolgoznia kell, egyre több megértésre és támogatásra számíthatunk minden részről. Dr. Izsói Zoltán, körállatorvos (Rimavská Sec) ELADÖ 10 méhcsalád, keretméret 40X30 (félmézűrrel). KASZA László, Safárikovo Mieru 68. Korszerű baromfifarm: szép eredmények A feliezovcei Állami Gazdaság karolinai részlegén találjuk a környék egyik legnagyobb, legkorszerűbben berendezett baromfitelepét. Két nagy helyiségben 3300 tojóstyúkot tartanak, ketrecenként kettesével. Minden munkát gépesítettek; az etetést, itatást és a tisztogatást is. A tyúkokat Risnyovszky Margit és Juhász Rózsa gondozza. Munkájukat jól végzik; az első negyedévi tervet már március első hetében teljesítették. Ebben az évben 473 000 tojást kell beadniuk Biztosan teljesíteni fogják a tervet, mert már januárban 60 219 darabot adtak át a begyűjtési üzemnek. A keltető-helyiségben 1700 csirke csipogása fogadja a belépőt. A kezelő, B e- 1 á n s z k y József készséggel ad felvilágosítást. A keltetőgép „Gergeiy"-féle, 10 000 tojást befogadóképességű kaposvári gyártmány. Nagyon jól bevált. Kétrészes: elő- és utókeltetőből áll. A tojásokat 17 napig tartják az előkeltetőben. Itt a hőmérséklet 37,8 fok körül mozog. Hat óránként forgatják, hét nap után ellenőrzik, átvilágítják a tojásokat, majd 17 nap után másodszor is átvilágítják és az életképes tojásokat az utókeltetőbe teszik. Itt a hőmérséklet már csak 37 fok körül ingadozik. Vigyázni kell, mert 18 nap után a tojásban a csirkék már áttérnek a tüdőlégzésre. Az utókeltetőben 4 nap után megpattannak a tojások és a kiscsirkék kelni kezdenek. Kikelés után a csirkéket egy hétig 30 — 35 fokos hőmérsékletű helyiségben tartják. A kiscsirkék az első napon semmit sem kapnak enni. Huszonnégy óra eltelte után tisztára mosott homokat adnak nekik, darált faszénnel keverve. Háromnapos koruktól egyhetes korukig kukorica- és árpadara a táplálékuk. Azután halliszt, kukorica-, árpa- és napraforgódara, halolaj és egyéb vitamindús keverék következik. Hatszor etetnek naponta. Belánszky József együtt dolgozik a feleségével. Idén a kelési normát 16 — 17 %-kal sikerült túlteljesíteniük. Száz tojásból 81 — 82 csirke kelt ki. A tojások első ellenőrző átvilágításakor már 75 %-ot kell elérni; ezt is túlszárnyalták, s az elért 90 % után már csirkénként 1 korona prémium jár. Amerre néz a látogató, mindenütt rend és tisztaság uralkodik az egész baromfitelepen. Eredményes, szép munkát végeznek. Veress Vilmos ★ ★ ★ Hogyan lesz több ikerborjú? Az angol mezőgazdasági kutatóintézet iekrborjakat akar elletni a tehenek mesterséges megtermékenyítésével. Ennek érdekében vemhes kancák sok nemi hormont tartalmazó vérszérumát fecskendezik a termékenyítésre kiszemelt kísérleti tehenekbe. Ezek a vemhesség idején mintegy 5 font értékű takarmánytöbbletet fogyasztanak, amivel szemben a második borjú átlagos forgalmi értéke 20 font. Az eddigi kísérleteknek 25 %-os eredménye volt. (Az ikerellések fokozása csak bizonyos szarvasmarhafajták közül kívánatos. A szerkesztő.)' 117 1960. április 13, A ma állatorvosa < c u xí 3 1 is « S3 li 33 -C1 < I V § W m £ > £ 9 2 'S S § 3 ___«
