Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-29 / 52. szám

Homoktalajok javítása Ä homoktalajok javítása elég körül­ményes. A bratislavai járás szántóföld­jeinek például 54 %-a, a samoríninak 40 %-a, a senecinek 37 %-a, a hurbano­­vóinak pedig 52 %-a homokos terület. A homokos területek tulajdonságai tel­jesen ellenkezőek az agyagos nehéz talajok tulajdonságaival. A homokos ta­lajok általában televényszegények, szá­­razak és szellősek. A csapadék gyorsan a talaj mélyebb rétegébe kerül, ahol már a növényzet gyökerei el nem érik. A nö­vényzet fejlődése időszakában sokat szenved rajta, különösen akkor, ha a csapadék egyenlőtlen. Istállótrágya hiányában az ilyen tala­jokon nagyon jól bevált a zöldtrágyázás. Ilyen célra alkalmasak: szeradella, fe­hér somkóró, fehér csillagfürt, bíbor­here és a tavaszi takarmánykeverék. Ezeket a szokott módon vetjük, de a vetésük előtt (a tavaszi keverik kivéte­lével) oltjuk a talajt Nitrazonnal. Hek­táronként 100 kg kálisóval és Thomas­­salakkal műtrágyázunk. Az említett nö­vényfajták nemcsak a talaj feletti zöld­anyagot adják, de sok gyökéranyagot is hagynak a talajban. Zöldtrágyázásra legalkalmasabbak a pillangós virágúak, mert gyorsan nőnek, nagy termést adnak és jelentékenyen gazdagítják a talajt. Főleg szerves nit­rogént gyűjtenek a talajban. Ezzel azonban nem akarjuk azt állí­tani, hogy a zöldtrágyázás egyenértékű az istállótrágyázással, mégha olykor túl is haladja, hanem csak azt, hogy zöld­­trágyázással is növelhetjük a talaj ter­mőképességét. Homoktalajokon évente csak egyszer szántunk, de akkor sem mélyen, hanem csak közepesen. A talaj porhanyítása után mindig hengerezünk. A homoktala­jok agrotechnikájának főfeladata a talaj szilárdítása. Kerüljük a gyakori porha­­nyítást. Éppen ez a lényeges különbség a homoktalajok és a nehéz agyagos ta­lajok agrotechnikája között. Szükség esetén, ha levegő és csapadék jobb befogadása céljából mélyszántást végzünk, a talajt azonnal szilárdítsuk tárcsás hengerezéssel. r TARTALOM Homoktalajok javítása .... 105 Michal Tusán mérnök, a Föld­művelésügyi Megbízotti Hiva­tal dolgozója: Két dolgozó 100 hektáros kukoricatáblán. 106 Bartalos Menyhért mérnök: A burgonyatermesztés kérdé­sei a szárazabb jellegű tala­jokon ..........................................107 Danis Ferenc agromérnök: A takarmányalap biztosítása: mezőgazdaságunk kulcsfeladata 108 Kohan István erdőmérnök: A nemes nyarak nyesése . . 109 Ferdinand Krajcovic: Hibrid­kukorica 2435 hektáron . . . 109 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád: Milliókat hoz a kertészet................................110 Irtsuk a kaliforniai pajzstetűt . 110 VADÁSZATI SZEMLE Kíméletlenül pusztítsuk apró­vadunk kártevőit..........................111 Domonkos Ferenc: Sikeres rókavadászat ........................... 111 Balogh Kálmán: Vadlibák a ta­vaszban ..............................................112 Benyó Márton: A zsákmány . 112 ____________________________ Őszi vetés alá 5 — 8 héttel előbb szán­tunk, s a talaj felületét gyorsan érlel­jük. különösen rozs vetésre. Az erősebb, termékenyebb talajokon porhanyíthatunk 10 — 20 cm mélyen. Tavasszal korán és mélyen vessünk, hogy a növény csírázásához elegendő nedvesség legyen a talajban. Ugyanis a homoktalajok felülete nagyon korán fel­szárad. Kevés talajnedvesség esetén hengerezéssel segítjük a csírázást. Az őszi vetést szeptember első felé­ben végezzük. Tavasszal pedig minél előbb, amikor a homok még elég nedves. A növény tenyészideje alatt gyakran porhanyítsunk, mert ezzel gátoljuk a nedvesség gyors párolgását, azaz a talaj kiszáradását. Korai boronálással lénye­gesen csökkentjük a talajnedvesség el­párolgását. Az agrotechnika módjának megválasz­tását mindig a talaj, illetve annak álla­pota mutatja meg. Ne végezzünk sablo­nos agrotechnikát, hanem olyat, amilyet a talaj- és az éghajlati viszonyok, vala­mint az egyéb körülmények megkíván­nak. Ha a homoktalajok megfelelő műve­léssel hektáronként csak 3 mázsa ter­méstöbbletet adnak, ez már sokat jelent, különösen az olyan gazdaságokban, ahol a szántóföldek fele homokos talaj. A va­lóság azonban az, hogy a termesztésben ennél nagyobb eredményeket is elérhe­tünk, nemcsak rozsból, burgonyából, hanem a többi kultúra termesztésének esetén is. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE

Next

/
Thumbnails
Contents