Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Teljesen gépesítsük a kukorica termesztését! Jobb és olcsóbb terméshozamokat mezőgazdaságunkban csak akkor érhetünk el, ha tudományos alapon szerzett gyakorlati tapasztalatainkat a teljes gépesítés alkalmazásával érvényesítjük. A kukorica a legnagyobb hozamú növények egyike, amelynek előnye, hogy termelése teljesen gépesíthető a talajelőkészítésétől egészen a betakarításig. Elmarad a drága kézi munka, s ugyanakkor emelkedik a hektárhozam. Szóval a kukorica termelési költsége a legkisebbre csökken. A kukoricatermelés teljes gépesítése lehetővé teszi a szovjet Gitarov példájának követését, aki kötelezettséget vállait 130 hektár kukorica gondozására az egész tenyészidő alatt. Nálunk hasonló kezdeményezés először a Bajcsi Állami Gazdaságban született. Ugyanis a dulovovi majorban Koeh Vilmos és Pivko Ferenc kötelezettséget vállaltak 100 hektár kukorica ápolására a talaj előkészítésétől egészen a betakarításig. Ez a mozgalom tért hódított hazánk kukoricatermő vidékein. A Lévai Mezőgazdasági Iskola gényei gazdaságában 81 ha-on szintén gépesítik a kukorica termelését. Ezt a kukoricaterületet Kompan Lajos és Poprac Lajos vették oltalmukba. A garamkeszi szövetkezet 50 ha-on magra és 15 ha-on pedig silózás céljára termel kukoricát. E terület négyzetesíészkea ültetését Szenesi Lukács és Macaj Simon traktoristák vállalták. A vetésen kívül elvégzik az összes munkálatokat és ősszel kombájn segítségével be is takarítják a termést. A munkálatok teljes gépesítésével lényegesen csökken a termelési költség; 1958-ban például a kukorica termesztése hektáronként 30 mázsás terméshozam mellett átlag 157 koronába került. A kiadás 32 %-a munkabér, ami 100 hektárnál 15 720 koronát jelent. A kukorica eddigi ápolási módja sok kézi erőt igényeit. Ez a körülmény okozta azután, hogy az összetorlódott egyéb nyári munkák miatt a kukorica ápolását nem végeztük idejében, ami a hektárhozam csökkenését vonta maga után. A kukorica termesztésének teljes gépesítése megszünteti az említett nehézségeket, mert kevesebb munkaerővel la az eddigi kiadások összegét negyedéra csökkenthetjük. Hogy a teljes gépesítés eredményes legyen, ehhez meg kell teremteni az összes feltételeket. Ezek: elsőrendű vetőmag. a SKGK-6 szovjet kukoricavetőgép. amely pontos négyzetes-fészkea ültetést végez; a gyomirtás céljából pedig megfelelő mennyiségű Simazin vegyszert szerezzünk be; az egyetem lege« RS-09 vontató traktor a hozzá tartozó összes mezőgazdasági eszközökkel feltétlenül szükségesek, valamint a kukoricaszedő és silókombájnnak is rendelkezésre kell állania. Új módszerek a növénytermesztésben A Komáromi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában tavaly igen jó tapasztalatokra tettek szert a gabonafélék némelyikének sávos, vagy más néven ikersoros termesztésével. De jói bevált a kukorica és takarmányrépa ikersoros kettős termesztése is. mégpedig a Kolárlk és Rozenberg elvtársak által módosított Kolbai-féle módszer alapján. Bár a sarabolás és a póttrágyázás bizonyos fokig emeli a költségeket, de a befektetés meghozta gyümölcsét, amenynyiben a sávosan termesztett zab haonként 2433 koronával, a tavaszi árpa 2330 koronával és a tavaszi búza 1104 koronával jövedelmezett többet, mint az ellenőrző parcellák termése. Az új rendszer alkalmazásakor fontos szerepet tölt be a módosított votögépv amelynek magtartályát és vetőszerkezetét komposzt adagolására is alkalmassá teszik. A gép vetöszerkezete voltaképpen két részből áll; az egyik a vetőmagot, a másik a komposztot szórja ki. A vetőmag és a komposzt azután közös magvezetőbe jut, innen pedig a régi kanalas gép vetőcsoroszlyájába kerül. Mindenesetre fontos, hogy a komposzt ne legyen nyirkos, s nedvességtartalma legföljebb 35 %-ot tegyen ki. Egyébként a vetőmag és komposzt adagolójának működés« szabályozható. Ha-onként azonban legföljebb 50 mázsa komposztot adagolhatunk. Kétségtelen, hogy a Rozenberg és Kolárik elvtársak ötlete alapján módosított, valamint a Sander György által megszerkesztett kombinált vetőgép Komáromban kitűnő munkát végzett. Fontos lenne azonban, ha a gép több komposztot adagolhatna. Javítana a gép működésén az is, ha a dolgozó szerkezet meglehetősen nagy terhe, továbbá a vetőmag és a komposzt súlya szélesebb keréktávolságra nehezednék. Hibrid vetőmagot vessen minden gazdaság Jobb kukoricatermést csak ügy érhetünk el, ha olyan vetőmagot ültetünk, amelynek nagy a csirázási erélye és gyorsan no. Nagyüzemi gazdaságokban és a szövetkezetekben Is igen szép eredményeket értek el a Lednicei kétszeres keresztezése hibridkukoricával. Ez a hibridkukorica bőtermő, de belterjes. Az igényei nagyobbak, mint a kishozamú fajtáké. Legjobban bevált a teljesen gépesített termesztése. Ez a kiváló vetőmag kellő mennyiségben beszerezhető a begyűjtési üzemekben. Látszólag e hibridkukoricának az ára magas, de mégis kifizetődik, mert akár 5 — 10 mázsával nagyobb hektárhozamot érhetünk el vele. A négyzetes-fészkes ültetéshez hektáronként 35 kg vetőmag szükséges, ami 164,15 koronába kerül. Ez 62,25 koronával több ugyan, mint a L ó f o g ú kukorica ára, de 5 mázsás terméstöbbletné! ez az összeg jelentéktelennek tekinthető. Csirázási erélye is nagyobb és sokkal gyorsabban nő, mint az eddig termesztett bármelyik kukorica fajta. A nagyüzemeit mai napig sem használták kt eléggé e vetőmag beszerzésének lehetőségét, annak ellenére, hogy a begyűjtési üzemekben kellő mennyiségben áll rendelkezésre. Az idén minden gazdaságnak jut elegendő kétszeres keresztezésü lednicei hibrid vetőmag. Képünkön a Nyárasdi NövénynemeaHŐ Állomás látható, ahol ezt a hibridet előállították.
