Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A kukorica gyomnövényeinek vegyszeres irtása Irta: Dr. MÜLLER ZBYNÉK mérnök, az Agrotechnikai Kísérleti Állomás dolgozója A széles sorokban vetett kukorica gyakran begyomosodik, mert a gyomnövények a kedvező körülmények között gyorsan fejlődnek, fejlődésük oly rohamos, hogy sok esetben részben vagy teljesen elnyomják a kukoricát. A mechanikai, erőmüvi gyomirtás elég hosszadalmas és költséges. Egyedüli előnye a talaj porhanyítása, ami megakadályozza a talaj felületének kicsercpescdését, főleg a nehéz talajokon. Mind a mechanikai gyomirtás, mind a kézi gyomlálás nagyon drága, mert sok emberi munkaerőt igényel. További hátránya az is, hogy a kukorica gyomtalanítása egybeesik a cukorrépa ápolásának idejével. Ezek a körülmények késztetnek bennünket arra, hogy jobb, könnyebb módot találjunk a gyomirtásra. Az első gyomirtósaert a második világháború idejében ismertük meg. Először a kultúrnövények pusztítására alkalmazták egyes országok az ellenféllel szemben. Később rájöttek, hogy olyan szert is előállíthatnak, amely nem minden növényt, hanem csak bizonyos fajtákat pusztít el. Ilyen a csehszlovák gyártmányú DI- k o t e x is, amely 2 metil-4-klórfenoxiecetsavat tartalmaz. Ehhez hasonló a 2,4-D típusú A g r i o n. Ezek a szerek jelentékeny hatásúak, fóleg a kétszikű gyomnövények irtására, ugyanakkor az egyszikű növényeknek nem ártanak. Amennyiben a kukorica is az egyszikűek közé tartozik, feltételeztük, hogy a gyomirtószer nem lesz ártalmas. Bebizonyosodott azonban, hogy a kukorica sokkal érzékenyebb a Dikotexre, valamint az Agrionra is, mint a többi gabonaféle. A kukoricánál bevált a Dikotex-30 ha-onkénti 3,3 kg-os adagolása. Az Agrion gyomirtószer alkalmazása azonos a Dikotex alkalmazásának módjával. Amint említettük, ezek a gyomirtószerek főleg •a kétszikű növényeket pusztítják, tehát az egyszikűeknek szokásos adagolás mellett nem ártanak. Azt is mondjuk meg, hogy ezekkel a vegyszeres gyomirtókkal szemben a perjék ellenállók (csillagpázsit, népiesen tarackfű, latinul: Cynodon dactylon: tarackbúza, latinul: Agropyron repens). Mezőgazdászainknak végre rendelkezésre áll a legújabb gyomirtószer, amelyet jó és biztos eredménnyel alkalmazhatunk nemcsak a kukorica, de a cirok és a szőlő termesztésénél is. Ez az új vegyszer irtja az összes bojtos gyökérzetű gyomot, de a kukoricának nem árt. Az új gyomirtószer, a Simazin külföldi gyártmány, amely 2-klór-4,6-bis (etilamino) -s-triazint tartalmazó készítmény. Már nálunk is alkalmazták, éspedig megfelelő eredménnyel. Az új gyomirtószer előnye, hogy nem marja a bőrt, sem a nyálkahártyát. Állatokra ártalmatlan, még a szórókészüléket sem kezdi ki. A forgalomba bocájtott Simazin 50 Vt-os koncentrátumának adagolása hektáronként 6 kg. Természetesen tökéletesen kell ismernünk a Simazin gyomirtószer sajátságos tulajdbnságait és hatását, mert helytelen alkalmazása veszélyeztetné a kukorica után vetett növényt. Az említett készítmény vízben egyáltalán nem oldódik, vegyileg állandó, sót még a talajban is hosszan tartó a hatása. Éppen ezért már kora tavasszal, a talaj előkészítésekor (kukoricavetéshez) alkalmazzuk, de legkésőbb a vetés idején. Könnyű talajokon kisebb, kötöttebb talajokon nagyobb adagokat alkalmazunk, mégpedig oly módon, hogy körülbelül hektáronként 400 — 800 liter vízbe keverve permetezzük a talaj felületére. Hatása a kukorica tenyészidejének egész tartamára kiterjed. A csírázó gyomnövényzeten eleinte alig észlelhető, mert maga a csírázás elég hosszú folyamatú. A levélzeten azonban rövidesen jelentkezik a sápkór, amely a növény pusztulását jelenti. A gyomirtószer víz segítségével kerül a gyökérzethez, ezért a permetezés idején előnyös a kiadós csapadék. A gyomnövény levélzetének permetezése teljesen eredménytelen. Bebizonyosodott, hogy a Simazin a kukoricának nem árt. mert annak hatását a kukorica fiziológiai képessége megsemmisíti. Mivel tehát a Simazin vízben nem oldódik, állandóan a talaj felső rétegében marad. így hatása nem érvényesülhet, a gyomok mélyebben elhelyezkedő magvain, sem a gyökérzetén. Ez az egyedüli hátránya, amely azonban lehetővé teszi alkalmazását szőlőskertekben, sőt gyü-Sütő-, konzerv- és húsfeldolgozó iparunknak sokféle fűszerre van szüksége. Ezeknek egy része nálunk is megterem, így például a kömény, ánizs, koriander és a majoránna. Fűszernövények termesztésével érdemes foglalkozni. A hazánkban termesztett fűszereknek kiváló az aromája. Kivitelünk is van belőlük. Termesztésük az egyes fajtáknál a következőképpen történik: A kömény kétéves növény. A mélyebb fekvésű, nyirkos agyagtalajokat kedveli. Fejlődéséhez bő csapadékot és mérsékelt meleget kíván.. Vetése 30 cm sortávolságra 1 — 2 cm mélyen történik. Legjobb védőnövénye a mák. A védőnövény betakarítása után a köményt megkapáljuk, majd nitrogénes műtrágyával vagy hígított trágyalével megtrágyázzuk. Ősszel, a fagyok beállta előtt ismét megkapáljuk és feltöltögetjük, hogy megvédjük a kártevőktől. A fagy iránt nem érzékeny. A következő év tavaszán hektáronként körülbelül 400 kg kálisóval, 300 kg szuperfoszfáttal, 2 — 300 kg kénsavas ammóniummal mütrágyázzuk. A nitrogénes műtrágya adagolása attól függ, hogy mennyi trágyalevet adtunk. A növényeket 15 — 20 cm tőtávolságra egyeljük és szükség szerint Kapáljuk. A kömény májusban virágzik, ilyenkor eléri a 60 — 100 cm magasságot. Július elején legelőször az alsó virágernyők érnek be. A mag könnyen pereg, az aratást harmat idején végezzük, mégpedig kis területen sarlóval, nagyobb területen fűkaszálógéppel. A kévekötés után bábokba rakjuk és szárítjuk. A cséplést cséphadaróval vagy cséplőgéppel végezzük. Utána a magot vékony rétegben szárítjuk, nehogy befülledjen. A kömény legveszedelmesebb kártevői az egerek és a köménymoly. Az ánizs még a vetés évében beérik. Szintén a nyirkos, televénydús agyagtalajt szereti, bő csapadékot és meleget kíván. Az éghajlattal szemben támmtzmölcsüsökben is, amennyiben nem veszélyezteti a szőlőtőkék, fák mélyebbre haló részeit. A Simazin esetleges nagyobb adagolásakor, főleg száraz időben, megtörténhet az is, hogy őszig a talaj felületén marad, így veszélyeztetheti az őszi véleményeket. Ez ellen úgy védekezünk, hogy mélyebb szántást végzünk, hogy a gyomirtószer maradványai jó mélyre kerüljenek, s ott idővel ártalmatlanná váljanak. Rendes körülmények között kora lavaszszal kiszórt gyomirtószer nem veszélyeztetheti az őszi vetéseket. Kísérletek igazolják, hogy a helyesen és kellő időben alkalmazott Simazin hatására kukoricából 28 */»-kal, sőt még többel nagyobb volt a terméshozam azzal a kukoricával szemben, ahol vegyszeres gyomirtást nem végeztek. Az említett magasabb jövedelem valamint a megtakarított gyomlálás! költségek értéke készteti a külföldi mezőgazdászokat, hogy a Simazint minél szélesebb körben alkalmazzák. Mp9Byöződésünk, hogy a mi mezőgazdászaink is kellő figyelmet szentelnek e kérdésnek és felkarolják az új gyomirtószer használatát. tott igényei miatt kevésbé terjedt el a termesztése. Az ánizst jól trágyázott növény, mint például uborka, paradicsom, burgonya, répa vagy hüvelyesek után vetjük. A mag lassan csírázik, ezért ajánlatos vetés előtt 48 óráig meleg vízben áztatni. Jó, ha gyorsan csírázó maggal együtt vetjük, például salátával. Ennek kikelése után kapálhatunk. Az ánizs 50 — 60 cm magasra nő; július végén, augusztus elején érik be. Termesztése, betakarítása, trágyázása megegyezik a köményével. Kénsavas ammonium helyett 2 — 300 kg mészsalétromot adunk. A koriander igénytelenebb növény, mint az ánizs. A mérsékelten meleg éghajlatot és a könnyen melegedő homokos agyagtalajt kedveli. Az ánizshoz hasonlóan, az első évben terem. Április elején vetőgéppel vetjük 2 — 3 cm mélyen. Három hét múlva kel ki. Ajánlatos jelzőnüvénnyel vetni, például spenóttal, salátával. Vethető ősszel is, a fagyok beállta előtt. A műtrágyák közül főleg nitrogén- és foszfortartalműakat adunk, hogy növeljük a koriander illő olajtartalmát. Termesztése megegyezik az előzőekével. Augusztus végén, szeptember elején érik. Óvjuk az egerektől, mert jelentős károkat tesznek benne. A majoránna meleg kedvelő növény, fóleg a szőlővidékeken terem. Áprilisban vetjük 20-25 cm sortávolságra. Magtermesztéshez ajánlatosabb először melegágyba vetni. Termesztése a többiekéhez hasonlóan történik. Szeptemberben érik be. A majoránna termesztése nagyon jövedelmező, mert beérés után újra satjadzik, s lekaszálva mint majoránnapelyvát értékesíthetjük. Ha nem akarunk magot termelni, akkor egy évben többször is lekaszálhatjuk. Mihálka mezőgazdász * 91 I960, március 26. Termesszünk fűszernövényeket
