Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A SZARAD FÖLDMŰVESSZAKMELLÉKLETE Visszapillantás Évfordulók alkalmával szokássá vált a jubiláns munkájának értékelése, méltat tása. Hogy ne legyünk ünneprontók, pillantsunk vissza és ismerjük meg a Szabad Földműves szakmelléklete, a Virágzó Mezőgazdaság világrajöttének idejét, múltját, jelenét. Az emlékezést azzal kell kezdenünk, hogy a tíz évvel ezelőtt megjelent Szabad Földműves a mezőgazdaság politikai és gazdasági irányítását tűzte ki céljául, tehát az elméleti cikkek, riportok s egyéb közérdekű írások mellett szakcikkek is helyet kaptak oldalain. Az első időben rendszertelenül, később két-, majd háromhasábos rovatban összpontosultak a „szakízű“ írások. Alig pár hónap elteltével már egy teljes oldalra volt szükség, hogy a szovjet módszereket, a hazai és külföldi szakemberek újabb és újabb tapasztalatait méltóképpen ismertessük, a köztudatba átvigyük. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, az új szakemberek fejlődése és tudásszomja még ennél is többet követelt. Olvasóink, levelezőink egyre több gyakorlati és tudományos szakcikkre vágytak. Kérésük indokolt volt. Ezért 1957. január 1-én 4 oldalon, majd április 14-én a mai formában 8, illetve 16 kisoldalon jelent meg a Virágzó Mezőgazdaság, a Szabad Földműves szakmelléklete. Az 1957 —58-as években 16 oldalon kéthe'tenként jelent meg a melléklet, 1959-ben pedig — amikor lapunkat hetenként már kétszer kapták kézhez az olvasók — a szakmellékletet fele terjedelemben hetenként, a szerdai számhoz csatoltuk. A Virágzó Mezőgazdaságnak mint a Szabad Földműves szerves részének nagyok a feladatai. Gyakorlati és tudományos cikkeivel, szaktanácsokkal, az új módszerek és technológia népszerűsítésével hathatós segítséget kell nyújtania harmadik ötéves tervünk teljesítéséhez. A kitűzött termelési mulatók elérése elsősorban a növénytermesztés növelésétől függ, s ezen belül a takarmánytermesztő területek bővítését kell szorgalmaznunk. Ez annál is inkább szükségszerű, mivel szövetkezeteink, állami gazdaságaink nem voltak önellátók takar-' mányban. Különösen a szemestakarmányok körül szorított a csizma. Államunknak többszáz vagon takarmányt külföldről kellett behoznia, tehát „valutával etettük“ az állatokat. Ez semmiképpen sem egyeztethető össze az önköltség csökkentésének szándékával, mert a külföldön termelt takarmánynak borsos az ára. Tudatosítanunk kell tehát, hogy a saját takarmány az állattenyésztési termelés fejlesztésének és olcsóbbításának feltétele. A takarmányalap megteremtése érdekében elengedhetetlen követelmény a kukorica, silókukorica, herefélék, cukorrépa és mindazoknak a nagytömegű fehérjedús takarmányoknak a nagyobb arányú termesztése, amelyek lehetővé teszik számunkra az állattenyésztés gyors fejlesztését. Hiszen terveink szerint évente 86 000 darabbal kell növelnünk a marhaállományt. Sok a behoznivaló még a növényvédelem, kertészet, szőlészet, méhészet, vadászat terén, amelyek szintén szoros tartozékai a mezőgazdaságnak. E nagy feladatok megoldásának elősegítésében nem vagyunk egyedül. Szilárd támaszunk a levelezők tábora. Megtaláljuk közöttük a nagy gyakorlattal rendelkező csoportvezetőket, agronómusakat, kertészeket, zootechnikusokat, állatorvosokat, tanárokat, mérnököket, de Röviden... A len korai vetése nagyon fontos, mert ha nem vetjük el legkésőbb március végéig, akkor terméshozama 40 %-kal is csökkenhet. Csírázását a hideg nem akadályozza. korai vetésének még az is élőnye, hogy amikorra a lenbolhák megjelennek, már elég bokros, s ilyenkor a kártétel jelentéktelen. * * * Vessünk több hüvelyes vetemény (borsót, lencsét és babot), mert jól fizetnek. Tápértékük és terméshozamuk igen nagy, szalmájuk elég jó takarmány. Nitrogéngyűjtő növények. Termesztésük nem költséges, továbbá termesztésükkel csökkenthetjük a behozatalt. Szakiskoláink egyik legkedveltebb lapja: a Szabad Földműves. Különösen a szakmellékletét kedvelik, amely gyakorlati cikkeivel sokat segít a politechnikai képzésben. Képünkön a Tallósi Tanonciskola tanulói lapunk olvasása közben. r ^ TARTALOM Visszapillantás ....... 89 NÖVÉNYTERMESZTÉS Václav Stehlík akadémikus: Tanuljunk a cukorrépa tavalyi termesztési tapasztalataiból . 90 Dr. Ilruska Ladislav mérnök, a Burgonyatermesztési Kísérleti Állomás igazgatója (Havlíckúv Brod): Hogyan növeljük a burgonya hozamát? . . 90 Dr. Müller Zbynék mérnök, az Agrotechnikai Kísérleti Állomás dolgozója: A kukorica gyomnövényeinek vegyszeres irtása ...............................................91 Mihálka mezőgazdász: Termesszünk fűszernövényeket . 91 Szarnák István okleveles mezőgazda, a Diószegi Növénynemesítő Üzem dolgozója: A rét- és legelőfelűjítás kérdései a szepsi járásban.........................92 J. Zahradník, a Polomkahámori Nemesítő Állomás dolgozója: Miért volt rossz tavaly a zabtermés? ...............................93 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Pat.us Sándor (Guta): Szakkérdésekre válaszolunk . 94 Az átlátszó tehén..........................94 VADÁSZATI SZEMLE Szalonka a márciusi erdőn ... 95 Stollmann András: Hollóinvázió 95 P á1 Géza vadászgazda (Farkasd): Védjük, szaporítsuk a természet élő kincseit ... 96 Varga Géza (Jolsva): Első vadászaton .....................................96 Aranyosi Pál: A dél-csallóközi vadászok panasza ... 96 V _____... J a Tudományos Akadémia dolgozói is többízben felkeresnek bennünket írásaikkal. Ez méltó bizonyítéka annak, hogy olvasók, levelezők, szerkesztők kéz a kézben, vállvetve, egy emberként küzdenek harmadik ötéves tervünk teljesítéséért. Ezek ulán nyugodtan mondhatjuk; munkánkat sikerrel végeztük, küldetésünknek eleget tettünk és eleget akarunk tenni a jövőben is. Sándor Gábor
