Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Őrizzük meg a talajnedvességet, VESSÜNK IDEJÉBEN Az elmúlt évek során növénytermesztésünk fejlesztésében jelentős sikereket értünk el. A szövetkezetek dolgozói igyekszenek felhasználni a korszerű agrotechnikai módszereket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már eleget tettünk kötelességünknek. A rohamosan fejlődő mezőgazdasági tudományok vívmányait, az élenjáró hazai és külföldi mezőgazdaság gazdag tapasztalatait felhasználva, évről évre emelnünk kell termelésünk színvonalát. A cél kettős: egyrészt a talajban levő csapadék megőrzése, másrészt pedig jó vetöágy készítése a vetőmagvak számára. Az ősszel és a tél folyamán lehullott csapadékot meg kell őriznünk. így tudjuk biztosítani tavaszi vetésű növényeink fejlődéséhez a Szükséges talajnedvességet. A megfelelő időben végzett kora tavaszi talajműveléssel igen sok nedvességet tartalékolhatunk. A tavaszi vetések előtti talajmunkák másik fontos célja: a vetőmag részére jó vetőágy készítése. Milyen legyen a jó vetőágy? A jó vetőágy minden oldalról hozzásimul a maghoz és átadja neki a csírázáshoz szükséges nedvességet, de levegőt is enged hozzá. Ezt akkor tudjuk elérni, ha a talaj aprómorzsás, tehát nem poros, nem rögös vagy hantos. A jó vetőágy szilárd alapot és támaszt ad a vetőmagból kicsíráző kis növénykének, amelyben jól megkapaszkodhat gyenge gyökereivel. Tehát nem szabad üreges, hantos, túlságosan laza vetőágyba vetni, mert ilyenben üreget ér a gyökér, s a növény elszárad. A laza, ülepedő talaj pedig elszakítja a gyökereket. Ebből eredőleg a vetőágy ülepedett, de ne túlságosan tömör és kemény legyen. A vetőmagot betakaró réteg viszont egy fokkal lazább lehet. így az új növényke szilárd alapot kap, másrészt növekedése közben nem talál akadályra. Most nézzük meg, hogyan tehetünk eleget e két követelménynek. Az elemzés megkönnyítéséhez a talajmunkákat cso-íportokra osztjuk: 1. őszi mélyszántás kora tavaszi megmunkálása; 2. vetés előtti talajművelés. 1. Február végén,-március elején rendszerint az őszi szántás teteje pirkadni, száradni kezd. Legfontosabb teendőnk ilyenkor a szántás alkalmával létrejött ormok egyengetése, simítása. Nem lehet ezzel a munkával késlekedni, mert az egynapos késés is több mázsa terméskiesést jelenthet. Az első tavaszi talajművelési munka a simítózás. Ezt a munkát az ősszel felszántott minden területen kivétel nélkül el kell végezni. Eszköze többféle lehet. Ha az őszi mélyszántást előhántós ekével végeztük és talajunk morzsás szerkezetű, nem cserepesedő, akkor simitóval végezhetünk jó munkát. Ha az őszi mélyszántást közönséges ekével végeztük, és nagyob ormok képződtek, a simító nem tud egyenletes felületet létrehozni Ilyenkor — de a szerkezettelen agyagos, kötött, kérgesedésre hajló talajon is — simító helyett boronát használjunk. A simítózást a szántásra ferde irányban végezzük. Ha a tábla fekvése lejtős, nem szabad megvárni, amíg a szántott terület minden része alkalmas a simítózásra. A tábla felső részét korábban simítózzuk, mert ha megvárjuk az alsó rész száradását, addigra a felső részről nagyon sok nedvesség elpárolog. A talaj elegyengetésével késlekedni nem szabad. 2. A vetés előtti talajművelést a növények vetésideje szabja meg. A vetési idő szerint következőképpen csoportosítjuk növényeinket: a) koraiak: vetési idő február 20-tól március 15-ig; b) közepesek: vetési idő március 15- től április 15-ig; c) késeiek: vetési idő április közepétől tarlóvetésig. A korai vetésűekhez tartozik a tavaszi búza, tavaszi árpa, zab, borsó, mák, len, lencse. Ezeknek vetés előtti talajművelése általában megegyezik az őszi mélyszántásnak a már ismetetett módon történő simításával, boronálásával. A porhanyítás azonban ne legyen mélyebb, mint amilyen mélyre a vetőmag kerül. Ha mélyebben lazítunk, az elvetett mag kelése nem lesz egyenletes. A vetés mélységénél 1 — 2 cm-rel mélyebben kell porhanyítani, ha szerkezettelen, hideg, agyagos talajt művelünk. A mák apró magva, valamint 1 cm-es TARTALOM l Dr. B e n c z e József egyetemi docens: őrizzük meg a talajnedvességet, vessünk idejében 75 * Dr. Frideczky Ákos gazdasági mérnök, egyetemi tanár: Mit tegyünk a tavaszi fagyveszély elhárítására? .... 74 • r Lósy Béla: A talajjavítás lehetőségei ..............................................75 > Zsabka Nándor: A rétek tavaszi ápolása.............................75 ‘ Huszti Elemér: A papírgyári lúg felhasználása a mezőgazdaságban ..............................................78 Endrődi János (Perény): Válasz egy érdeklődő levelére . 76 : Mártha Béla (Szepsi): Csibenevelési kísérletek új módszerrel ..............................................78 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád tanító (Gúta): A gyümölcsfák köztesnövényeinek megválasztása..........................77 Juhász János, a bélai EFSZ fővincellére: Tavaszi teendők a szőlészetben....................................7# Szobanövények átültetése ... 78 Veress Vilmos: Füstöléssel a fagy ellen.........................................78 VADÁSZATI SZEMLE Érdekességek az elefántról . , 79 Jurán Vidor: A fekete vándor 79 Sándor Gábor: Vadászavatás. 80 A szerencse vadásza ..................... 80 Stollmann András (Komárom) : A tavasz hírnökei ... 80 v y
