Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Gyors simítózás, korai vetés Irta: Dr. FRIDECZKY ÁKOS gazdasági mérnök, egyetemi tanár „Ki korán vet, korán arat“ — tartja a régi közmondás, s mondjuk meg, hogy jogosan. Hiszen ma már minden mezőgazdasági dolgozó felismerte a korai vetés jelentőségét és előnyét. A Pató Pál „hej, ráérünk arra még“ elve rég elveszett a múlt ködébe, mint a maradi gazdák hamis szólamai. Feladatunk most az előkészített és pcóbacsírázott vetőmag cSávázása és lesni azt a pillanatot, amikor a talajra léphetünk. Minden óra számít, a rossz szervezés biztosan megbosszulja magát. A késlekedők saját kárukon tapasztalják majd, hogy az elmulasztott nap néha heteket is jelenthet a munka elvégzésében. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a március elején bekövetkezhető alkalmas idő minden percét, óráját ki kell használni a vetésre, mert rendszerint ismét hetekig tartó vetésre alkalmatlan idő következhet. Legyünk tehát résen, járjuk állandóan a földeket, s ha észrevesszük, hogy a talaj felszíne kellően megszikkadt, azonnal simítozzunk, boronáljunk és nyomban induljanak a vetőgépek. Minél előbb tegyük földbe az' árpát, zabot, borsót, mákot, lóbabot és a tavaszi takarmánykeverékeket. Természetesen a műtrágyázásról sem feledkezzünk meg, mivel csakis tápanyagokban gazdag talaj biztosítja a növény gyors fejlődését. A tavaszi talajelökészítés alkalmával á legtöbb esetben nincs kultivátor használatára szükség. Ilyenkor elegendő a simító és borona, mert csak az elgyomosodott talajok kívánnak mélyebb lazítást. Ha talajaink gyommentesek és porhanyósak, első munkánk a simítózás. Eszköze a simító, amely azok közé á ritka gazdasági eszközök közé tartozik, amelyek nem kívánnak különös szerkezetet. Ügyszólván minden simító jó, ha helyesen végezzük vele a munkát. A szakszerű munka megkívánja, hogy a simítózás átlóirányban történjék. Ne simítozzunk a szántással egy irányban, sem merőlegesen, hanem a simítózásra használt eszközt 45 fokos szögben járassuk. Ha az őszi szántás túl egyenetlen, úgy egy közbeiktatott boronálás után a simítózást megismételjük. A simítózást mindig kapcsoljuk egybe a boronálással. Ha ezt a munkát traktorral végezzük, akkor a simítót és boronát gépcsoportba szereljük össze, amellyel mindkét munkafolyamat egyszerre végezhető. A simító a talaj felületének egyengetésével nagyban csökkenti a párolgást, elpusztítja a magról kelő és áttelelő apróbb gyomokat is. Ennélfogva a simító fontos agrotechnikai tényező, s jótékony hatását minden mezőgazdasági szakem ■ bér nagyra értékeli. Ha a gazdaságban nincs elegendő simító, úgy bármely leszerelt és lánccal húzatott szekéroldal, sőt szükség esetén a fogaival fölfelé fordított borona is megfelel e célra. A lényeg mindig a munka gyorsaságától és a menetirány helyes betartásától függ. r ^ TARTALOM Dr. Frideczky Ákos gazdasági mérnök, egyetemi tanár: Gyors simítózás, korai vetés 65 Csűri 11a József: A nagymegyeri járásban teljesen gépesítik a kukoricatermesztést . 66 Gábris József: Terepszemle a libádi EFSZ házatáján .... 67 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. P a t u s Sándor (Gúta): A termelési tervek és a zoohigiénia 68 Csuka Gyula (Csifár): Csirkenevelés dohányszárítóban . . 68 Dr. Izsói Zoltán körállatorvos (Rimaszécs): Az állat és szeretet ...................................................69 S m a j d a József mezőgazdasági mérnök (Torna): Előrehaladottan vemhes tehenek etetése 69 Fehér Gyula: Gépesítés a juhászaiban ..............................................70 Dr. Márton István (Ipolyság): Levél a zootechnikusokhoz . . 70 MÉHÉSZET Germán János (Keszegfalva): Méhészeti munkák márciusban 71 Mikulás Lajos népi kutató (Jolsva): Második vizsgálat . . 71 Id. Géczi András (Bés): Hozzászólás az egyszerű anyásítás vitájához .....................................72 Tóth József: Üj méhészmesteri bérmegállapítást! .....................72" V___________J A munkát akkor kezdjük, ha a talaj felszíne szikkadt, de a barázdafenék földjének színe még sötét a nedvességtől. Ilyenkor leghatásosabb a simító munkája. Viljamsz a simító agrotechnikai hatását nagyra értékelte és az összes mezőgazdasági eszköz között kiemelkedő szerepet tulajdonított neki. Szerinte a simító a talaj szerkezetét és nedvességét megőrző eszköz. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a nehezebb simítók (deszkavagy szekrénysimítók) bizonyos mértékig nyomást fejtenek ki a talajra (könnyű hengerhez hasonlóan), s így felújítják a hajszálcsövességet is. Ezért fontos a simítózás utáni boronálás. Ugyanis a borona megszünteti a hajszálcsövesség helyreállítását. További előnye az, hogy segít a gyomirtásban is, ami különösen a korai kalászosok védelme szempontjából elengedhetetlen követelmény. Az elmondottakat összefoglalva javasoljuk: 1. Az összes üresen álló talajt minél előbb simítózzuk és boronáljuk. 2. A simítózást a szántás irányára 45 fokos szögben végezzük (kivétel csakis a lejtős talajokon engedhető meg, ahol az ilyen irányú munka eróziós veszélyt jelenthet). 3. Ülepedett, összefolyt talajokon először boronáljunk vagy kultivátorozzunk, s csak azután simítozzunk. 4. Amint a talaj megengedi, minden rendelkezésünkre álló simítót az elmondottak szerint alkalmazzunk. 5. A talajt ne csak a kora tavasziak alá, de a későbbi vetésű növények alá is a legrövidebb időn belül simítózzuk. 6. A simítózás rohammunka, ezért elvégzéséhez összpontosítsuk az összes gépi erőt és lovas fogatot. A gyors simítózás a korai vetés, s egyben a nagy termés alapja. <— A tavasz felkészülten talál bennünket — mondja mosolyogva Sedlák József, a csenkei EFSZ gépjavító-műhelyének vezetője a szövetkezeti ellenőrző bizottság tagjainak, akik szemlét tartanak a tavaszi munkákra előkészített gépek fölött. (J. Vydareny felvétele) A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE
