Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Egy fakerekú, 35 soros. 7.5 cm-es sortávolság ú vetőgép munkaszélcssége 2,625 m. Ezután kiszámítjuk a kerék kerületét, amelyet úgy kapunk meg, ha a kerék átmérőjét (1,3 m) megszorozzuk a Ludolfféle számmal (3,14). Tehát a kerület =* = 1,3X3,14 = 4,082 m. Ha a kerék kerületének hosszát megszorozzuk a vetőszélességgel, az eredmény azt mutatja, hogy a vetőgép egy kerékfordulattal hány m2-t vet be. Terület = 4,082X2,625 = 10,71 m2. Most pedig megnézzük, hogy az egy kerékfordulattal bevetett terület hányszor van meg az egy hektárban, vagyis a 10 000 m2-ben; tehát 10 000: :10,71 = 933,7 fordulat. Ezek szerint az említett vetőgépnek egy hektár bevetéséhez 933,7 fordulatot kell tennie. Ha ezt a fordulatszámot 10-zel vagy 100-zal osztjuk, megkapjuk a 10 árra (93,3), illetőleg az egy árra (9,3) eső fordulatok számát. Most már könnyen megtaláljuk a vetőgépnek azt a fokozatát, amelyen elveti a 191 kg-ot. Emelővel alátámasztjuk a vetőgépnek azt az oldalát, amelyről a vetőhenger kapja a meghajtást. Az alátámasztást úgy végezzük, hogy a hajtókerék ne érintse a földet. A gép alá ponyvát terítünk. Feltöltjük a magot, a hajtókerék egyik küllőjét megjelöljük, de a magláda végén is húzunk egy függőleges jelet krétával, éspedig azért, mert a megjelölt küllőt ettől a jeltől indítjuk majd ki. A gépet körOfbeKII a mag nagyságának megfelelően állítjuk be, a vetöhengert és a hajtókereket összekapcsoljuk, és pár fordulatot végeztetünk a géppel, ho§y a vetönyílások megteljenek maggal. Ezután a ponyvát letakarítjuk, s visszahelyezzük a gép alá. Ojra kapcsoljuk a vetőhengert és lehajtjuk az egy árra eső fordulatszámot (9,3), majd megmérjük a kihullott magvak súlyát. Mivel haonként 191 kg magból egy árra 1,91 kg jut, addig végezzük ezt a műveletet (közben a kívánalmaknak megfelelő módon kissé nyitjuk vagy zárjuk a szabályozót), amíg ki nem hull az 1,91 kg-os magmennyiség. A következőkben ellenőrzésül a 10 árnak megfelelő 93,3 fordulatot is lehajtjuk, ugyanis minél nagyobb fordulatszámot veszünk alapul, annál pontosabb az eredmény. A továbbiakban följegyezzük a gép számát és a kihullott magmennyiségnek megfelelő fokozatot is. Jegyezzük meg, hogy a vetőgép meghajtásának műveletét minden vetőgépen külön kell elvégeznünk, mert az ugyanolyan típusú vetőgép ugyanazt a magmennyiséget a legtöbb esetben különböző fokon veti ki. A legújabb típusú, vaskerekü, 35 soros és 7,5 cm-es sortávolságú vetőgépnek egy hektár bevetéséhez 1010 fordulatra van szüksége, mivel kerekének átmérője csupán 120 cm. Külön is fontos, hogy ezt a műveletet a lucerna és a vőrőshere vetése előtt elvégezzük, mert részint a lucerna és vöröshere több évre szóló takarmányalapot biztosít, tehát a helyes és pontos vetés jelentősége kiemelkedő, részint « lucerna és vöröshere vetőmagja rendkívül értékes, s ha csak körülbelül állapítjuk meg a velőmagmennyiséget. ez gazdaságtalan és fokozzuk a termelési költségeket. Komoly hibának kell minősítenünk, hogy szövetkezeteinkben kevés a pontos vetőgép. Ha a szövetkezet szert is teas egy új vetőgépre, azt az év folyamáa minden növény vetésére használja, s emiatt egy-két év múltán az új gép Is olyan pontatlan, mint a többi. Helyas lenne, ha az aprómagvak vetésére egykét új és pontos gépet tartalékolnánk. Ez idő szerint kevés az olyan vetögépünk, amellyel el tudjuk vetni vörösboréból a ha-onkénti 18 — 20 kg-ot, s ha ex sikerül is, csupán széles sortávolságra. Tudniillik kevesebb tölcsér alkalmazásakor jobban megnyithatjuk a vetőnyílásokat, viszont sűrüsoros vetéskor a nyílásokat ugyanolyan magmennyiség vetésekor is szűkebbre kell vennünk. De itt ér bennünket a legtöbbször meglepetés, ugyanis megtörténhet, hogy a tölcsérek egyike-másika még vet ugyan valamit, de a többi semmit. Cútal József Termesszünk beltenyésztéses hibridkukoricát Ha mezőgazdasági termelésünk nem akar lemaradni az ipari termelés mögött, át kell térnie a korszerű, belterjesebb termelési módra. A CSKP XI. kongreszszusa és az EFSZ-ek IV. kongresszusa is célul tűzte ki a növénytermesztési és állattenyésztési termelés nagyfokú emelését. Az állattenyésztési termelésben elsőrendű feladat a takarmányalap biztosítása. Erre lényeges hatással lehet a kukorica termesztése. Sok helyen még nem alkalmazzák a korszerű eljárásokat, s így nem használják ki a kukorica magas termőképességét. Aránylag csekély hozamot érnek el, s főleg a silókukorica termesztésében követnek el hibákat. Pedig a silókukorica termesztése nagy figyelmet érdemel. Olyan körzetekre is ki kellene terjeszteni, ahol eddig egyáltalában nem, vagy csak kis mértékben termesztik. Számos példa bizonyítja, hogy az agrotechnikában vagy a betakarítás idején elkövetett kisebb hibák ellenére is szépek voltak az eredmények. így például a malinovói EFSZ egy hektárról 780 mázsa silókukoricát takarított be, a somorjai EFSZ 720 mázsát és egyes morvaországi EFSZ-ek az olomouci kerületben hektáronkint 800 mázsa, sőt ennél is több silókukoricát termesztették. A magas kukoricahozam elérése érdekében már minden európai országban áttértek a belterjesebb beltenyésztéses hibridkukorica termesztésére. A Szovjetunió egy-két év alatt a többszörösére növelte a kukorica vetésterületét. Beltenyésztéses hibridek alkalmazásával hektáronként 15 mázsával emelkedett a terméshozam. Amerikában már 1950-ben az egész vetésterületet beltenyésztéses hibridekkel vetették be. Idén már nálunk is körülbelül 100 000 hektár területen fogják termeszteni. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy így lényegesen emelhetjük a terméshozamot. Jó agrotechnika alkalmazása mellett az átlagos csőtermés 70 — 80 mázsa általában. A beltenyésztéses hibridnek több fontos jó tulajdonsága van, amelyek különösen a nagyüzemi gazdálkodás számára értékesek. Ilyenek: 1. nagyobb terméseredmény érhető el, mint a nemesített fajtákból; 2. erős a gyökérrendszerük, szilárd a száruk, ezért nem dűlnek meg; 3. kismértékben bokrosodnak; 4. a csövek majdnem egy időben érnek be és a száron egy magasságban nőnek, ami lehetővé teszi a kombájnos aratást; 5. v ellenállóbbak a golyvásüszöggel szemben. Termesztésüknél azonban nagy gondot kell fordítani címerezésre. Az idejében és lelkiismeretesen végzett címer-eltávolítástól függ nagy mértékben a termesztés sikere. A beltenyésztéses hibridek heterózishatása csak akkor nyilvánul meg, ha a fejlődés minden feltételét a legnagyobb mértékben biztosítjuk. Gondoskodnunk kell a rendes trágyázásról. A kukorica megkívánja az istállótrágyát. Ha ez nincs elegendő mennyiségben, műtrágyával egészítjük ki. A műtrágya adagolása a következő: 350 mázsa istállőtrágya mellett 2 és % mázsa kénsavas ammonium, 2Vz — 3 mázsa szuperfoszfát, 2 mázsa kálisó. A fejlődés alatt a növényzet erőssége szerint még rézgálicot vagy osztravai salétromot adunk. Silókukorica termesztésekor a kálitrágyák adagját valamivel emeljük. Dél-Szlovákiában a vetést április 20-a és május 5-e között időben végezzük. Kizárólag a késői fajtákat és hibrideket vetjük később. A korábbi fajtákat 60X60 cm-es négyzetes kötésbe, a későbbieket és a hibrideket 70X70 cm-es kötésekbe vetjük, hogy jó agrotechnikai munkát végezhessünk. Egyeléskor két-két növényt hagyunk a fészekben. A silókukorica termesztésének módja megegyezik a szemeskukoricáéval, csak betakarítása történik viaszos-tejes érésben. Egyes mezőgazdasági üzemeink még kevés érdeklődést mutatnak az itthon termesztett beltenyésztéses hibridek iránt, s előnyben részesítik a külföldről behozottakat. Tekintetbe kelt venni azt. hogy a behozatal sok pénzünkbe kerül, s mi magunk is már elő tudjuk állítani a hibridmagot. Csupán arra van szükség, hogy a termelők erre még nagyobb gondot fordítsanak. A már előállított hibridek termelőíne-k szintén nagy gondot kell fordítanunk az agrotechnikai munkák rendes elvégzésére, mert csak így tárulnak fel a hibridekben rejlő nagy tartalékok. Ma már világszerte a hibridkukoricáé az elsőbbség, mert a nemesített fajtáknál lényegesen többet terem. Termesszük mi is, mert ezé a jövő! Vrba Metodej, a Nyárasdi Magnemesftó Állomén dolgozója Több mint 20 000 mohafajta Ligetekben, réteken, erdőkben, a Mngas-Tátra szikláin, a zsúpfödeles vagy zsindelyes házak tetején, az ősi kastélyok és várromok falain igazán nem ritkaság a moha. A világ növénytantudósai több mint 20 000 mohafajtát tartanak nyilván. Köztársaságunkban körülbelül 600 különböző mohafajta tenyészik. A moha egyik érdekessége, hogy száraz időben elcsenevészesedik, de azután hónapok elteltével is kizöldül és újraéled. Rádió a nők kézitáskájában ' Az egyik leningrádi gyárban megkezdték az egészen kicsi, hordozható rádiókészülékek előállítását. A készülék mindössze akkora, hogy egy női kézitáskában is elfér. Az áramot zseblámpaelem szolgáltatja, s a kis rádió közép- és hosszúhullámon közvetített műsorok vételére alkalmas. lÍÁmrj^ASÜj 59 I960, február 24.
